Relationship characteristics within the supply chain of small and medium-sized construction enterprises in Thailand

The Small and Medium-sized construction Enterprises (construction SMEs) in Thailand face challenges like high fragmented structure and low productivity. Many industries improved their business performance using the supply chain integration. This research was conducted by interviewing 14 small and medium Thai building contractors to understand the features and relationship characteristics of the supply chain of construction SMEs. The study reveals that the linkages between the small and medium general contractors and other supply chain members are based on personal trust rather than contract laws, there is no systematic procedure to manage the relationship with clients during the project execution, and social connections help to maintain long-term relationship with clients. Based on the working behaviour and commitment to long-term relationship, six forms of relationship with supply side members are proposed. Finally, improvement measures for the supply chain integration of the construction SMEs in Thailand are presented.

B2B e-marketplaces in the procurement supply chain of airlines: a strategic direction for the future?:a strategic direction for the future?

With the airline industry experiencing a global economic downturn, B2B e-Business is becoming more and more the focus of airlines’ strategies. More recently, airlines have studied intensively the potential of joint-procurement possibilities and have taken measures in creating consortia-led B2B e-Marketplaces as mediators for aggregating demand and to facilitate transactions. In academic literature, limited academic research has been undertaken in exploring the value creation of B2B e-Marketplace models in the aviation industry. The aim is to conduct a theoretical analysis to explore whether or not e-Marketplaces have the potential to add value to procurement in the aviation industry. The research focuses on the potential of B2B e-Marketplaces in terms of improving an airline’s competitiveness in its procurement value chain. The theoretical framework adopted supports the identification of barriers to success and critical success factors.

A szolgáltatások ellátási láncának speciális menedzsmentjellemzői (Management specialties of supply chain of services)

Az elmúlt évtizedekben a gazdálkodástudomány kitüntetett figyelemmel kísért két – mind a makrogazdaság, mind az egyes vállalatok működésének sikere szempontjából meghatározó fontosságú – jelenséget, egyrészt a szolgáltatásoknak a hagyományos termeléssel szembeni egyre erőteljesebb térnyerését, másrészt a fogyasztói érték teremtése szempontjából növekvő jelentőségű ellátási láncoknak, illetve azok menedzsmentjének kérdéskörét. Ugyanakkor igen kevés elemzés, de kevés leíró jellegű munka is született a két jelenséget és menedzsmentproblémát összekapcsoló területről, azaz a szolgáltatások ellátási láncáról, ezen ellátási láncok kezelésének speciális problémáiról. A szerzők cikkükben a szolgáltatások ellátási láncának és menedzsmentjének jellegzetességeit, a klasszikus terméket előállító ellátási láncokhoz viszonyított sajátosságait foglalják össze a nemzetközi szakirodalom alapján. Ennek során bemutatják, hogy az ún. tiszta szolgáltatások széles körben ismert jellemzői hatással vannak a szolgáltatások előállítását és értékesítését végző ellátási láncok működésére is. Ezek a hatások és specialitások megjelennek az ellátásilánc-menedzsment irodalmában kiemelten tárgyalt mindhárom problémakörben, rányomják tehát bélyegüket mind az ellátási lánc felépítésére, mind az ellátási láncban együttműködő partnerek kapcsolatának kezelésére és végül, de nem utolsósorban az ellátásilánc-menedzsment folyamatok kezelésére. _________ In the last decades scholars have paid a lot of attention to both service operation and supply chain management. There is still limited research on the overlapping field of theses two management areas, on service supply chain specialties. This article gives a structured overview on the latest research results on this topic. Doing so the paper would like to draw attention of the Hungarian researchers to this field and facilitate these empirical researches. As described in the paper traditional service specialties (intangibility, perishability, inseparability, heterogeneity and the importance of human capital) create special management problems concerning (i) the structure of these supply chains, (ii) their relationship management and (iii) the management of supply chain processes.

Glucosinolates in brassica vegetables: the influence of the food supply chain on intake, bioavailability and human health

Glucosinolates (GLSs) are found in Brassica vegetables. Examples of these sources include cabbage, Brussels sprouts, broccoli, cauliflower and various root vegetables (e.g. radish and turnip). A number of epidemiological studies have identified an inverse association between consumption of these vegetables and the risk of colon and rectal cancer. Animal studies have shown changes in enzyme activities and DNA damage resulting from consumption of Brassica vegetables or isothiocyanates, the breakdown products (BDP) of GLSs in the body. Mechanistic studies have begun to identify the ways in which the compounds may exert their protective action but the relevance of these studies to protective effects in the human alimentary tract is as yet unproven. In vitro studies with a number of specific isothiocyanates have suggested mechanisms that might be the basis of their chemoprotective effects. The concentration and composition of the GLSs in different plants, but also within a plant (e.g. in the seeds, roots or leaves), can vary greatly and also changes during plant development. Furthermore, the effects of various factors in the supply chain of Brassica vegetables including breeding, cultivation, storage and processing on intake and bioavailability of GLSs are extensively discussed in this paper.

Item master management in the engineer-to-order supply chain

Diplomityöntavoitteena on tutkia, kuinka nimiketiedon hallinnalla voidaan parantaa kustannustehokkuutta projektiohjautuvassa toimitusketjussa. Työn kohdeyritys on Konecranes Oyj:n tytäryhtiö Konecranes Heavy Lifting Oy. Nimiketiedon hallinta liittyy läheisesti tuotetiedon hallintaan. Teoriaosassa käsitellään toimitusketjuympäristön tekijöitä, modulaarisuuden ja asiakaskohtaisuuden ongelmallisuutta sekä informaatiovirran vaikutuksia eri toiminnoissa. Yritysosassa vertaillaan konsernitason kahta liiketoiminta-aluetta strategiavalintojen, tuotteiden modulaarisuuden sekä tilaus-toimitusprosessissa liikkuvan nimikeinformaation perusteella. Diplomityön tuloksena annetaan suuntaviivat; nimikemassan eheytykseen, strategisten nimikkeiden tunnistamiseen ja määrittämiseen, nimikkeiden hallintaan sekä master-datan sijoittamiseen tietojärjestelmäympäristöön.

The demand-supply balancing process in supply chain management - case mining & metals industry equipment

The aim of this thesis is to search how to match the demand and supply effectively in industrial and project-oriented business environment. The demand-supply balancing process is searched through three different phases: the demand planning and forecasting, synchronization of demand and supply and measurement of the results. The thesis contains a single case study that has been implemented in a company called Outotec. In the case study the demand is planned and forecasted with qualitative (judgmental) forecasting method. The quantitative forecasting methods are searched further to support the demand forecast and long term planning. The sales and operations planning process is used in the synchronization of the demand and supply. The demand forecast is applied in the management of a supply chain of critical unit of elemental analyzer. Different meters on operational and strategic level are proposed for the measurement of performance.

Droit du transport intermodal international de marchandises : une perspective « supply chain management ».

La thèse propose d’introduire une perspective globale dans le traitement juridique du transport intermodal international qui prendrait racine dans la stratégie logistique des entreprises. La conception juridique se heurte, en effet, aux évolutions opérationnelles et organisationnelles des transports et aboutit à une incertitude juridique. Les transporteurs ont dû s’adapter aux exigences d’optimisation des flux des chargeurs dont les modes de production et de distribution reposent sur le supply chain management (SCM). Ce concept est le fruit de la mondialisation et des technologies de l’information. La concurrence induite par la mondialisation et le pilotage optimal des flux ont impulsé de nouvelles stratégies de la part des entreprises qui tentent d’avoir un avantage concurrentiel sur le marché. Ces stratégies reposent sur l’intégration interfonctionnelle et interoganisationnelle. Dans cette chaîne logistique globale (ou SCM) l’intermodal est crucial. Il lie et coordonne les réseaux de production et de distribution spatialement désagrégés des entreprises et, répond aux exigences de maîtrise de l’espace et du temps, à moindre coût. Ainsi, le transporteur doit d’une part, intégrer les opérations de transport en optimisant les déplacements et, d’autre part, s’intégrer à la chaîne logistique du client en proposant des services de valeur ajoutée pour renforcer la compétitivité de la chaîne de valeur. Il en découle une unité technique et économique de la chaîne intermodale qui est pourtant, juridiquement fragmentée. Les Conventions internationales en vigueur ont été élaborées pour chaque mode de transport en faisant fi de l’interaction entre les modes et entre les opérateurs. L’intermodal est considéré comme une juxtaposition des modes et des régimes juridiques. Ce dépeçage juridique contraste avec la gestion de la chaîne intermodale dont les composantes individuelles s’effacent au profit de l’objectif global à atteindre. L’on expose d’abord l’ampleur de l’incertitude juridique due aux difficultés de circonscrire le champ d’opérations couvert par les Conventions en vigueur. Une attention est portée aux divergences d’interprétations qui débouchent sur la « désunification » du droit du transport. On s’intéresse ensuite aux interactions entre le transport et la chaîne logistique des chargeurs. Pour cela, on retrace l’évolution des modes de production et de distribution de ces derniers. C’est effectivement de la stratégie logistique que découle la conception de la chaîne intermodale. Partant de ce système, on identifie les caractéristiques fondamentales de l’intermodal. La thèse aboutit à dissiper les confusions liées à la qualification de l’intermodal et qui sont à la base des divergences d’interprétations et de l’incertitude juridique. De plus, elle met en exergue l’unité économique du contrat de transport intermodal qui devrait guider la fixation d’un régime de responsabilité dédié à ce système intégré de transport. Enfin, elle initie une approche ignorée des débats juridiques.

Second-life retailing: a reverse supply chain perspective

Purpose – The authors examine the role of entrepreneurial business models in the reverse supply chain of apparel/fashion retailers. The purpose of this paper is to offer an alternative approach to the “return to the point of origin” prevalent in the reverse chain of manufacturers but less technically and economically feasible in the case of apparel/fashion retailers. This approach, second-life retailing, not only reduces waste but also democratises consumption. Design/methodology/approach – The paper is based on an extensive literature review, semi-structured interviews with managers of two second-life retailers in Malaysia and observations of a number of stores. Findings – Using the Business Model Canvas, the authors demonstrate the essential characteristics of second-life retailers. Retailers in this study, unlike retailers in the developed world, combine traditional business models with off-price retailing. There is no clear demarcation between the forward and reverse supply chain used to manage first- and second-hand retailing. Practical implications – The paper demonstrates the potential of innovative business models in the reverse supply chain. It encourages managers to look beyond the “return to the point of origin” and seek imaginative alternatives. Such alternatives potentially could result in additional revenue, enhanced sustainability and democratisation of consumption meeting triple bottom line objectives. Originality/value – This paper highlights the importance and relevance of entrepreneurial business models in addressing the reverse supply chain, demonstrating this with the aid of two Malaysian off-price retailers. It also contributes to our nascent knowledge by focusing on emerging markets.

O papel dos stakeholders na adoção de práticas de green supply chain management: estudo de caso em uma cadeia de suprimentos do setor de baterias automotivas

Pós-graduação em Engenharia de Produção - FEB

Optimizing Supply Chain Performance in China with Country-Specific Supply Chain Coordination

The implementation of country-specific supply chain coordination techniques ensures an optimal global supply chain performance. This paper looks at success factors going with a supply chain coordination strategy within the global supply chain of a successful, medium-sized, privately-owned company, one having locations in North America (USA), Europe (Hungary) and Asia (China). Through the shown GSL’s Chinese plant, we will endeavor to argue that increased collaboration in the supply network with appropriate supply chain coordination brings down not only the inventory level but can also improve conformance quality and reduce quoted lead times.

Relaciones y capacidades interorganizativas: un enfoque de Supply Chain Management (SCM) en red

El presente trabajo mide, en un contexto colaborativo, un conjunto de mecanismos relacionales interconectados y su incidencia en el performance organizacional. Apoyado en la Visión Relacional (Dyer y Singh, 1998), el trabajo integra mecanismos de las capacidades relacionales y capacidades competitivas en el concepto denominado ¿capacidades interorganizativas¿. Las capacidades interorganizativas se componen de la ¿confianza¿ y los mecanismos ¿combinar recursos complementarios¿, ¿invertir en activos específicos¿, ¿compartir información¿ y ¿solucionar problemas conjuntamente¿. La medición tiene lugar en la Industria Alimentaria (IA) española en un contexto de Supply Chain Management1 en red. Además de mejorar el conocimiento sobre las relaciones interorganizativas, el trabajo también realiza una revisión teórica sobre el sector agroalimentario en general y la IA en particular. Los resultados permiten confirmar, con excepciones, el constructo teórico de las ¿capacidades interorganizativas en un contexto de Supply Chain Management en red¿. Otros resultados obtenidos son los altos niveles de confianza en las relaciones entre socios y una industria que, pese al entorno competitivo y complejo actual, presenta niveles competitivos en términos de flexibilidad, respuesta, calidad y eficiencia. De igual modo, la investigación descubre la implantación de la capacidad de las empresas de la industria para gestionar el conocimiento. En este contexto, los resultados parecen indicar una correcta integración de la cadena de suministros de la IA que confirman la efectiva aplicación de la Supply Chain Management. Otras conclusiones obtenidas son la dependencia que ha tenido y tiene la industria alimentaria española de la distribución, intensificada en parte por la expansión de las marcas del distribuidor (MDDs).

Käyttöpääoman sitoutuminen ja kiertoajat lääkejakeluketjussa

Työn tavoitteenaan oli selvittää suomalaisen lääkejakeluketjun rakenne sekä saada selkeä kuva ketjun toiminnan tehokkuudesta käyttöpääoman sitoutumisen ja kiertoaikojen osalta. Työn alussa käydään läpi teoriaa ja tutkimusta käyttöpääomasta ja sen erien kiertoajoista sekä erityisesti niiden huomioimisesta arvoketjussa. Lisäksi esitellään Suomen lääkemarkkinoiden toimintaa sekä sen toimijoita. Työn empiirinen osa suoritettiin kahdessa päävaiheessa. Ensin analysoitiin Voitto+ -ohjelmasta saatuja valittujen lääkejakeluketjun yritysten julkisia tilinpäätöstietoja ajalta 2005- 2011. Analysointi perustui käyttöpääoman sekä sen erien myyntisaamisten, ostovelkojen ja vaihto-omaisuuden kiertoaikojen laskemiseen. Ketjun yrityksiä vertailtiin toisiinsa ketjun osien keskimääräisten kiertoaikojen osalta ja saatiin selville niiden suhteellinen sijoittuminen toisiinsa nähden. Työn toisessa päävaiheessa haastateltiin esimerkkitoimijaa käsitellyn lääkejakeluketjun jokaisesta osasta: lääketehdas, tukkujakelija ja apteekki. Työssä huomattiin, että käyttöpääoman kiertoaikaan lääkejakeluketjussa vaikuttaa ensisijaisesti ketjun osan toiminnan luonne ja käyttöpääoman hallinnan tehokkuus lääkejakeluketjun toimijoiden välillä vaihtelee osaamisen ja resurssien mukaan. Ketjun eri osissa painottuvat eri käyttöpääoman erät ja ketjun toiminta on optimoitunut aikojen saatossa hyvin stabiiliin tilaan, jota ketjun jäsenillä ei näytä olevan halua muuttaa. Lääkejakeluketjun käyttöpääomaan hallintaa voitaisiin tehostaa varastonhallintaa parantamalla sekä informaation jakamisella saattamalla kysyntätiedot nopeammin koko ketjun tietoon.

The role of European "ro-ro" port terminals in the automotive supply chain management

The aim of this paper is concerned with the design and development of a functional framework for maritime mode integration in European automotive supply chain management when considering outbound distribution. Furthermore, it provides a readjustment of traditional concepts and terminology with findings that the role of ro-ro port terminals should be considered as decoupling points, poles and postponement platforms. Case studies examine relevant Western European ro-ro port terminals for cars and respective links to assembly/factories of vehicles localized in the hinterland and concludes that ro-ro port terminals reduce logistical friction and impedance, as well as promote space/time compression.

Supply chain optimization of residual forestry biomass for bioenergy production: the case study of Portugal

Within a large set of renewable energies being explored to tackle energy sourcing problems, bioenergy can represent an attractive solution if effectively managed. The supply chain design supported by mathematical programming can be used as a decision support tool to the successful bioenergy production systems establishment. This strategic decision problem is addressed in this paper where we intent to study the design of the residual forestry biomass to bioelectricity production in the Portuguese context. In order to contribute to attain better solutions a mixed integer linear programming (MILP) model is developed and applied in order to optimize the design and planning of the bioenergy supply chain. While minimizing the total supply chain cost the production energy facilities capacity and location are defined. The model also includes the optimal selection of biomass amounts and sources, the transportation modes selection, and links that must be established for biomass transportation and products delivers to markets. Results illustrate the positive contribution of the mathematical programming approach to achieve viable economic solutions. Sensitivity analysis on the most uncertain parameters was performed: biomass availability, transportation costs, fixed operating costs and investment costs. (C) 2015 Elsevier Ltd. All rights reserved.