Zur teutschen Reichsverfassung

Boberach: Nur die Konstituante soll aus Volkswahlen hervorgehen, die Volksrepräsentation später durch die Landstände gewählt werden. Kaiser soll am besten ein nicht regierender Fürst auf zehn Jahre werden. Die erste Kammer ist aus Regierungsgesandten zu bilden, ein selbständiges Bundesheer, ein Bundesgericht (nach amerikanischem Vorbild) und Reichskreise sind zu schaffen. - Wentzke: Nur die konstituierende Versammlung mag aus Volkswahlen hervorgehen: später Wahl der Volksrepräsentation durch die Landstände. Als Oberhaupt ein "Kaiser", auf zehn Jahre mit dem Recht der Wiederwählbarkeit zu bestellen, am besten ein nicht regierender Fürst. Die erste Kammer aus Regierungsgesandten, zu denen, solange die zweite Kammer vom Volke (indirekt!) gewählt wird, Vertreter der Stände treten. Am wichtigsten die Schaffung eines selbständigen Bundesheers; Bundesgericht nach amerikanischem Vorbild; Einteilung in Reichskreise

Wenn Situationen bestimmen, wie Fussballer handeln. Eine empirische Untersuchung zur Bestimmung ökologischer Affordanzen für Passspielentscheidungen

Interpersonelle Handlungskoordination ist einer derjenigen Faktoren, die für das oft erwähnte, auf Gruppenebene auftauchende “Mehr” als die Summe beitragender Einzelleistungen verantwortlich gemacht wird. Verschiedene Theorien zur Gruppenhandlung anerkennen die Wichtigkeit koordinativer Prozesse und machen primär zwei Mechanismen für gelingende Handlungskoordination verantwortlich. Die Konzeption mentaler Modelle sieht den Grund in Situationsrepräsentationen, welche eine antizipative Koordination von individuellen Handlungsbeiträgen aufgrund von situationsbezogenen Wissensstrukturen ermöglichen. Gemäß dem dynamisch-ökologischen Ansatz hingegen erwächst interpersonell koordiniertes Handeln aus den situativen Affordanzen und Bedingungen, die sich im Verlauf von Spielen ergeben. Entsprechend basieren interpersonelle Handlungen nicht aus vorgefertigten Handlungsplänen, sondern ergeben sich online aus der Interaktion mit situativen Gegebenheiten. Aufgrund der Schwierigkeit, mit Daten von Gruppensystemen in dynamischen Kontexten statistisch umzugehen, hinkt die empirische Bestimmung des Einflusses kontextueller Affordanzen auf Handlungsentscheidungen theoretischen Überlegungen hinterher. Das Ziel der vorliegenden Studie war deswegen, die Effekte von Spielsituationsmerkmalen auf Passspielentscheidungen statistisch zu überprüfen. Als Versuchspersonen dienten die Kader zweier Fußballmannschaften (N = 36, M = 23.06 Jahre, SD = 4.85) aus der vierten Spielliga der Schweizer Fußballverbandes. Anhand von Informationen zu Mannschaftsaufstellungen und Spielsystemen wurden 40 Spielsituationen graphisch aufbereitet und auf Plausibilität rücküberprüft. Die Versuchspersonen übernahmen die Perspektive des ballbesitzenden Spielers und entschieden sich aus den jeweiligen Spielsituationen heraus für Passzuspiele. Zur Bestimmung von kontextuellen Handlungsindikatoren wurden die Spielsituationen im Hinblick auf Spielerpositionierungen und -verteilungen, interpersonelle Distanzen und die Stellungen der Verteidiger vermessen. Zur Bestimmung des Effektes von situativen Gegebenheiten auf die abhängige Variable Passspielentscheidung wurden verallgemeinerte gemischte lineare Modelle für binomial verteilte Daten spezifiziert. Signifikante Effekte der Distanzen zu Mitspielern, deren Nähe zum gegnerischen Tor, der Offenheit von Passwegen, sowie der defensiven Abschirmung bestätigten den Einfluss kontextueller Gegebenheiten auf Passentscheidungen (alle p < .001). Die Ergebnisse weisen auf die Relevanz von Situationsmerkmalen bei Passentscheidungen und damit auf die Angemessenheit des dynamisch-ökologischen Erklärungsansatzes hin. Durch seine Funktion als Spielgerät bestimmt der Spielball meist den fokalen Punkt einer handelnden Fußballmannschaft. Dadurch gerät der Fokus in theoretischen Gruppenhandlungsmodellen meist weg von den kontextuellen Gegebenheiten. Da diese im Fußball nicht starr oder vorbestimmt sind, sondern sich durch das Verhalten anderer Mit- und Gegenspieler verändern lassen, drängt sich ein Verständnis von dezentral mitgesteuerter Gruppenhandlung auf, gemäß dem Mitspieler abseits des Balls für das Schaffen ökologischer Gegebenheiten verantwortlich sind und damit interpersonelle Handlungseinheiten indirekt beeinflussen können.

En mental checklista att följa : En systemisk-funktionell och intertextuell analys av Region Gävleborgs värdegrund

Värdegrundstexter är en allt vanligare texttyp i Myndighets-Sverige. I denna uppsats analyserar jag Region Gävleborgs värdegrundstext, samt tre texter där värdegrunden presenteras och preciseras. Genom systemisk-funktionell och intertextuell textanalys undersöker jag hur olika språkliga resurser och intertextuella samspel samverkar i att realisera värdegrundens funktion. Jag analyserar bland annat språkhandlingar, deltagare, processer, tilltal, nominalisering och hur förpliktelse realiseras indirekt. Värdegrundstexten är på många vis vag och öppen för tolkning. Inom ramen för de analyserade texterna förtydligas den och får en i huvudsak förpliktigande och styrande funktion. Den är avsedd att påverka medarbetarnas inre värderingar och attityder såväl som yttre beteende och agerande i arbetet. Det lämnas inget utrymme för att vara medarbetare utan att leva upp till värdegrunden. Särskilt viktiga språkliga resurser är påståendesatser i presens, ett läsarinkluderande vi och ett förutsatt åtagande. De bidrar nämligen till att realisera förpliktelse men på ett sätt som på ytan dämpar det krävande. Analysen visar också hur särhållande av olika språkliga resurser gör det möjligt för organisationen att kräva att medarbetarna har vissa inre värderingar, utan att det framstår som alltför hotande. Det sker genom  att vissa betydelser och funktioner förekommer i själva värdegrundstexten och andra i de omgivande texterna, men aldrig kombineras inom samma satser. Exempelvis förekommer ett läsarinkluderande vi och ett modalt förpliktigande ska aldrig tillsammans i satser som utgör språkhandlingar. Grammatisk inkongruens och andra implicita uttryckssätt har också en avgörande roll. Förpliktelsen vad gäller värdegrunden kan sammantaget göras mycket hög, utan att det behöver synas i själva värdegrundstexten. Genom intratextuella hänvisningar till värdegrunden kommer de omgivande texternas höga förpliktelse att avse det som uttrycks i själva värdegrundstexten.

Parkinson-kóros betegek betegségteher felmérése Magyarországon

Szerte Európában az öregedő társadalom problémájával nézünk szembe. Ezzel függ össze a növekvő Parkinson-esetszám (Magyarországon megközelítőleg 20 000 beteg él ezzel a betegséggel), és az egyre nagyobb igény az idősödéssel összefüggő egészségügyi kiadásokra. Egyre fontosabb szerephez jut a költségtudatos egészségügyi gondoskodás. A betegségteher felmérések ezt igyekszenek alátámasztani. Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatot végeztünk a SE Neurológiai Klinika Parkinson-kórral élő betegein, életminőséget (EQ-5D és PDQ-39 kérdőívekkel) és a betegség költségeit (indirekt és direkt) vizsgálva. Az eredmények szerint a betegséggel összefüggő költségek jelentősek, 3 509 310 Ft/beteg/év, és a betegség jelentős életminőség csökkenést okoz. Tanulmányunkban a 2008 őszén elkezdett kutatást szeretnénk bemutatni, ismertetni a módszertant és az eredményeket, összevetve nemzetközi adatokkal.

A magyar háztartások ökológiai lábnyomának vizsgálata

Jelen tanulmány a magyar háztartások ökológiai lábnyomának foglalkozik, megvizsgáljuk az egyes termékcsoportok fogyasztásának teljes - közvetlen és indirekt - ökológiai lábnyomát. A teljes ökológiai lábnyom az elfogyasztott termék közvetlen lábnyomán túl figyelembe veszi az adott termék előállításához felhasznált más termékek és szolgáltatások ökológiai lábnyomát is (indirekt lábnyom).

A nemzetközi kereskedelem környezeti hatásainak vizsgálata a karbon lábnyom segítségével

Napjainkban már köztudott tény az, hogy az antropogén szén-dioxid kibocsátás nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Ahhoz, hogy ténylegesen értékelni tudjuk a kibocsátás környezeti hatását, szükség van egy olyan indikátorra, ami figyelembe veszi a természeti erőforrások és a természet megújuló-képessége által szabott korlátokat. A karbon lábnyom, ilyen módon egy releváns indikátor erre, és segítségével kimutatható, hogy mennyire felel meg egy ország termelése, életmódja, fogyasztási szerkezete a fenntarthatóság kritériumainak. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy megvizsgálja a magyarországi fogyasztás környezetterhelésének szerkezetét a karbon lábnyom indikátorának segítségével, középpontba helyezve a nemzetközi kereskedelem hazai hatásainak vizsgálatát. A nemzetközi kereskedelemben elfoglalt pozíció, nemcsak egy ország gazdasági szerkezetét és versenyképességét határozza meg, hanem erőteljes hatással van a fogyasztói szokásokra és a fogyasztás környezetterhelésére is. A karbon lábnyom tartalmazza annak a környezetterhelésnek az értékeit is, amely az importált termékek és szolgáltatások elfogyasztásából származik. Fontos megvizsgálni azt, hogy mely szektorokban van nagy jelentősége az importált termékek környezetterhelésének és ez hogyan járul hozzá a hazai fogyasztási mintákhoz. A tanulmány a fogyasztás környezetterhelését a fogyasztói felelősségi elvet alkalmazva vizsgálja. A karbon lábnyom fogyasztói szempontból való vizsgálata azért jelentős, mert ezáltal képes felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy mely szektorokban és fogyasztási kategóriákban jelenik meg nem fenntartható fogyasztás. Így, felszínre kerülnek azok a területek, ahol erőteljes beavatkozásra van szükség a kibocsátások csökkentése érdekében, mindez nemcsak a termelői oldal, hanem a fogyasztói magatartás befolyásolása, jobb informálása, oktatása által. A tanulmány módszertanában kombináltan alkalmazza az ökológiai lábnyom számításból származó karbon lábnyom számítás módszertanát, kiegészítve az ágazati kapcsolatok mérlegének (input-output táblázatok) módszertanával. Ez a kombinált módszertan, a szoros ágazati összefüggéseket és kölcsönhatásokat is kezelni tudja, megjelenítve mind a direkt és indirekt környezeti hatásokat is.

Beszállítók és a beszerzés a vállalati innovációban = Role of purchasing in innovation management

A dolgozat a beszállítónak az innovációban játszott szerepével kapcsolatos irodalmat rendszerezi, egy olyan kutatási keret kialakítása érdekében, amely túltekint a beszállítók innovációban szűken értelmezett szerepén. A szakirodalom elsősorban a beszállítók termékinnovációban játszott szerepével foglalkozik, ugyanakkor a beszerzési feladatok között számos más beszállítói kapcsolat menedzsmentje is szerepel, amelyek indirekt módon, de jelentős hatással lehetnek a vállalati versenyképesség alakulására. Célunk, építve az irodalom elemzés eredményeire és a Versenyképesség Kutatás adatainak elemzésére egy olyan keret kialakítása, melynek során ez a szerep és az ehhez alkalmazható eszközrendszer feltárható. _______________ This paper provides a literature review in order to build a theoretic framework which describes a broadened role of purchasing in innovation management. Literature deals in detail with the role of suppliers in new product development, however the role of purchasing in this process seldom is in focus. Our paper highlights those supplier relationships, which in an indirect way, but also support innovation, and through new solutions promote competitiveness. Built on literature results and survey data of Competitiveness Research Program of CUB, our aim was to initiate a research framework, in which it is possible to describe purchasing role in innovation and which may support identifying the appropriate means to be used.

A bizonyosságfüggvények elméletének alkalmazása a pénzügyi kimutatások ellenőrzésében (The application of the theory of belief functions in the audit of financial statements)

A könyvvizsgálati kockázat a téves auditjelentés kiadásának kockázata olyan esetekben, amikor a beszámoló lényeges hibás állítást tartalmaz. Ez a kockázat indirekt módon a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások működésében is megjelenik azokban az esetekben, amikor a lényeges hibás állítást a finanszírozott vállalkozás auditált beszámolója tartalmazza, amelynek az alapján finanszírozási döntést hoznak, vagy a finanszírozás folytatásáról a beszámolóban szereplő, hibás információkból számított hitelkovenánsok alapján döntenek. A könyvvizsgálat kockázatában a vizsgált gazdálkodó üzleti kockázatai tükröződnek vissza, ezért a kockázat felmérése és az ellenőrzés ennek alapján való megtervezése, majd végrehajtása kulcsfontosságú. Jelen tanulmány – kapcsolódva a Hitelintézeti Szemle 2011. évi 4. számához – szintén a kockázat és bizonytalanság témakörét tárgyalja, pontosabban ennek egy gyakorlati vetületét: a bizonyosságfüggvények (belief functions) alkalmazását a könyvvizsgálatban; mindezt a teljesség és a tankönyvszerű rendszerfelépítés igénye nélkül. A módszer ugyanis hazánkban szinte ismeretlen, nemzetközi viszonylatban viszont empirikus kutatásban is rámutattak már az alkalmazás lehetséges előnyeire a hagyományos valószínűségelméleten alapuló számszerű kockázatbecslésekkel szemben. Eszerint a bizonyosságfüggvények jobban reprezentálják a könyvvizsgálóknak a kockázatról alkotott képét, mint a valószínűségek, mert – szemben a hagyományos modellel – nem két, hanem három állapotot kezelnek: a pozitív bizonyíték létezését, a negatív bizonyíték létezését és a bizonyíték hiányának esetét. _______ Audit risk is the risk that the auditor expresses an inappropriate audit opinion when the fi nancial statements are materially misstated. This kind of risk indirectly appears in the fi nancial statements of fi nancial institutions, when the material misstatement is in the fi nanced entity’s statements that serve as a basis for lending decisions or when the decision is made based upon credit covenants calculated from misstated information. The risks of the audit process refl ect the business risks of the auditee, so the assessment of risks, and further the planning and performance of the audit based on it is of key importance. The current study – connecting to No 4 2011 of Hitelintézeti Szemle – also discusses the topic of risk and uncertainty, or to be more precise a practical implementation of the aforementioned: the application of belief functions in the fi eld of external audit. All this without the aim of achieving completeness or textbook-like scrutiny in building up the theory. While the formalism is virtually unknown in Hungary, on the international scene empirical studies pointed out the possible advantages of the application of the method in contrast to risk assessments based on the traditional theory of probability. Accordingly, belief functions provide a better representation of auditors’ perception of risk, as in contrast to the traditional model, belief functions deal with three rather than two states: the existence of supportive evidence, that of negative evidence and the lack of evidence.

Végtelen sokszor ismételt kiszerződés (Infinitely repeated outsourcing)

A cikk a kormányzat és a vállalat közti végtelen sokszor ismételt kiszerződésekkel foglalkozik. Vizsgálati eszköztárát a nem teljes szerződések elméletéből kölcsönzi. A szakirodalmat felhasználva megmutatja, hogy létezik olyan fenyegetési stratégia, köznapi szóhasználattal az adott szabályok esetén mindkét fél számára saját érdekében betartandó stratégia, ahol mind a vállalat, mind a kormányzat beruházásának értéke a társadalmilag optimális nagyság. Bebizonyítja, hogy annál valószínűbb, hogy mind a kormányzat, mind a vállalat a társadalmilag optimális beruházási szintet valósítja meg, minél nagyobb annak az esélye, hogy az adott vállalat kapja meg a következő periódusban is az ismétlődő munkafeladatot. Felhívja a figyelmet a szabályozó felelősségére az újabb szerződés valószínűségének indirekt meghatározásában. ____ The paper analyses the in¯nitely repeated contracts between the government and a firm. Methods from the incomplete contract theory are used for this analysis. Based on the literature, it is shown that there exist a trigger strategy, when both the government and the firm deploy the socially optimal amount of investment. The paper proves that the greater the chance that an excellently accomplished firm receives a new contract the higher is the probability that both actors' investments are on the socially optimal level. The regulator has a great liability in establishing indirectly the chance of receiving a new contract opportunity.

A környezeti identitás szerepe a környezettudatos magatartásban – a mérési lehetőségek értékelése

A környezettudatos viselkedés kialakulásának egyik előfeltétele a természethez való tartozás átélése1. A természet közelségének érzésével nő az empátia és a segítő szándék a természet irányába, elősegítve a környezettudatos viselkedés kialakulását. A környezeti identitás a személyiség és a természet közötti kapcsolatot mutatja, a nem ember által alkotott környezettel való összekapcsolódás érzését, amely hatással van az egyének világészlelésére és a természetben való viselkedésére is. Jelen cikk a környezeti identitás koncepciójának értelmezését, relevanciáját és alkalmazásának lehetőségeit járja körbe a környezetbarát viselkedés vizsgálatában, mint a természettel való kapcsolat elemzési keretét. Ha a természethez való kötődést az egyénben tudatosnak tekintjük, akkor közvetlen (explicit vagy direkt), ha tudattalan jelenségként tekintjük, akkor közvetett (implicit vagy indirekt) mérések alkalmazhatók. A szerző írásában bemutatja a környezeti identitás implicit mérésére alkalmas Implicit Asszociációs Teszt (IAT) Nature változatát, és a módszer alkalmazásával készült empirikus kutatás eredményeit, amelyeket explicit mérésekkel vet össze. Az implicit eredmények alapján hasonló mértékben kötődünk a természeti és az épített környezethez, és a kötődés mértékének nincs hatása a viselkedésre. Az explicit mérésű környezeti identitás ugyanakkor közepesen erős kapcsolatot mutat a környezettudatos viselkedéssel. A cikk célja az eltérő eredmények értékelése és adaptálása.

Värdering av kriterier vid stora investeringar : En jämförelse mellan olika intressenters uppskattningar av kriterier

In what way does different stakeholders assess a decision and its consequences, and how do these assessments differ? When a company stands before a big decision, they need to consider aspects that are economic, ecologic and social. To make a good decision they need to consider the society and its different stakeholder groups. This study examined how different groups values and weights different criteria. The study has been done with the project Sundsvall logistics park as a case, with criteria related to that project. The goal of the study was to find a way to value and weight different criteria and then compare how the company and the stakeholders assesses these criteria. This has been done through interviews with relevant people that has got extra knowledge about the project Sundsvall logistics park, and through a survey that has been sent out to residents of Sundsvall. The informants and respondents got to assess values and weights to the criteria relative to an indirect alternative where the logistics park isn’t built. The data was then compiled using multi attribute utility theory as a tool to present the comparison. The result of the study suggests that the differences between the valuations and weightings of the criteria is partly due to an uncertainty in how the logistics park would affect the criteria, but that the biggest reason probably depends on what perspective the person is viewing the logistics park from. If the person is viewing the logistics park from an industrial perspective, the criteria related to industrial development is getting more important and is going to take up more room in the analysis. If the person is viewing the logistics park from an individual and social perspective, the criteria related to that is more important and takes up more room in the analysis.

Gränsdragning mellan arbete & fritid : Närvaro i sin frånvaro

Vårt syfte med denna studie är att ämna beskriva vilken betydelse det gränslösa arbetet får för chefsrollen, utifrån de förändringar som sker i dagens arbetsliv samt hur gränsdragningen mellan arbete och fritid hanteras. Vi valde att utföra vår studie i form av kvalitativa intervjuer, där vi intervjuade sex medarbetare inom en offentlig organisation i Dalarna, Sverige. Det resultat vi erhöll analyserades utifrån tidigare forskning och teorier. Resultaten i vår studie visar att cheferna direkt eller indirekt påverkas av förändringar som sker i arbetslivet och att det även är något som påverkar hur cheferna hanterar gränsdragningen mellan arbete och fritid. Studiens resultat visar vidare att cheferna menar att dessa förändringar bidrar till att förändra deras sätt att agera i chefsrollen och att det ställer andra krav på deras kompetenser. Resultatet visar också att kraven i arbetet måste vara rimliga, för att skapa balans mellan arbets- och privatliv och att det i första hand inte är de kvantitativa faktorerna i förhållande till arbetet som skapar en upplevelse av gränslöshet. Med kvantitativa faktorer menar vi de faktorer som traditionellt beskrivs som mer konkreta faktorer i arbetet, exempelvis arbetets utformning, arbetstiden, tillgängligheten eller antalet arbetsuppgifter att utföra. Istället belyser resultatet att en emotionell känsla av stress kan uppstå i relation till den egna upplevelsen av en känslig situation i arbetet eller när den egna kompetensen inte räcker till i arbetsutförandet och att det kan skapa en otydlig gräns mellan arbetstid och fritid.

Lehrererwartungen und Ethnizität. Innerschulische Chancendeterminanten bei Migrantenschülern in den Niederlanden

Der Autor legt dar, daß es in den Niederlanden immer noch eine indirekt von ständischen Prinzipien bestimmte Schule gibt, in der die soziale Herkunft der Schüler das Lehrerverhalten bestimmt und an den Schüler je nach Schichtzugehörigkeit unterschiedliche Anforderungen gestellt werden. Der Beitrag untersucht aber auch die Rolle des Faktors Ethnizität bei der Behandlung und Beurteilung von Schülern. Die Arbeit ist Teil einer größeren Repräsentativstudie, die an 44 niederländischen Grundschulen mit einem hohen Anteil von Migrantenschülern durchgeführt wurde. In der Untersuchung erwies sich die Schichtzugehörigkeit der Schüler als bedeutsamer als die ethnische Zugehörigkeit. Das hat auch Konsequenzen für pädagogische Maßnahmen. (DIPF/Orig.)

Musik - påverkan vid demenssjukdom : En litteraturöversikt

Bakgrund: Demens är en progressiv sjukdom och antalet personer som får en demensdiagnos kommer inom några årtionden öka drastiskt. Sjukvården behöver komma fram med nya icke-farmakologiska metoder för att kunna hantera den stora ökningen av personer med demenssjukdom. Syfte: Syftet var att beskriva om och på vilket sätt musiken påverkar personer med demens. Metod: Litteraturöversikt med induktiv ansats där artiklar med kvalitativ och kvantitativ metodik sammanställdes. Artikelsökning gjordes i databaserna Cinahl samt PsychInfo. De kvalitativa artiklarna analyserades med hjälp av Fribergs femstegsmodell och statistiken från de kvantitativa artiklarna sammanställdes i en tabell. Resultat: Det kvantitativa resultatet visade att musik hade en effekt med statistiskt signifikant skillnad på flera av de undersökta variablerna. Agitation och oro/ ångest minskade medan positivt engagemang/ deltagande ökade. Det kvalitativa resultatet genererade tre teman: kommunikation, sinnesstämning samt indirekt påverkan. Kommunikationen förbättrades, personer med demens upplevde glädje och personalen påverkades positivt av musiken vilket ledde till indirekt påverkan på personer med demens. Slutsats: Musik är en enkel och kostnadseffektiv intervention att använda sig av när det gäller personer med demens. Olika musikinterventioner kan användas vid olika situationer för att få den effekt som önskas. Det är även ett enkelt sätt att komma personer med demens närmare och få en större förståelse.

Der Zusammenhang der Theorie des geplanten Verhaltens mit der selbstberichteten Individualisierungspraxis von Lehrpersonen

Einstellungen stellen als Teil der professionellen Handlungskompetenz von Lehrpersonen eine wichtige handlungsleitende Determinante des Unterrichtsgeschehens dar. Hierzu wird auf Basis der Theorie des geplanten Verhaltens ein Erwartungs-mal-Wert-theoretisches Einstellungsinstrument faktoriell validiert und der Zusammenhang der inklusiven Einstellung, Normvorstellung und Lehrerselbstwirksamkeitsüberzeugung mit der selbstberichteten Individualisierungspraxis von Lehrpersonen betrachtet. Die Ergebnisse einer exploratorischen Faktorenanalyse zeigen in Studie I drei Einstellungsfaktoren, die in Studie II konfirmatorisch bestätigt wurden. Studie III zeigt, dass die selbstberichtete Individualisierungspraxis durch die Normvorstellung und die Intention, sich den Herausforderungen eines inklusiven Unterrichtes anzunehmen, vorhergesagt werden kann. Die Intention mediiert dabei den Zusammenhang der selbstberichteten Individualisierungspraxis mit der Einstellung vollständig und mit der Normvorstellung partiell. Die Lehrerselbstwirksamkeitsüberzeugung sagt demgegenüber die selbstberichtete Individualisierungspraxis weder direkt noch indirekt vorher. (DIPF/Orig.)