A nemzetközi kereskedelem környezeti hatásainak vizsgálata a karbon lábnyom segítségével

Napjainkban már köztudott tény az, hogy az antropogén szén-dioxid kibocsátás nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Ahhoz, hogy ténylegesen értékelni tudjuk a kibocsátás környezeti hatását, szükség van egy olyan indikátorra, ami figyelembe veszi a természeti erőforrások és a természet megújuló-képessége által szabott korlátokat. A karbon lábnyom, ilyen módon egy releváns indikátor erre, és segítségével kimutatható, hogy mennyire felel meg egy ország termelése, életmódja, fogyasztási szerkezete a fenntarthatóság kritériumainak. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy megvizsgálja a magyarországi fogyasztás környezetterhelésének szerkezetét a karbon lábnyom indikátorának segítségével, középpontba helyezve a nemzetközi kereskedelem hazai hatásainak vizsgálatát. A nemzetközi kereskedelemben elfoglalt pozíció, nemcsak egy ország gazdasági szerkezetét és versenyképességét határozza meg, hanem erőteljes hatással van a fogyasztói szokásokra és a fogyasztás környezetterhelésére is. A karbon lábnyom tartalmazza annak a környezetterhelésnek az értékeit is, amely az importált termékek és szolgáltatások elfogyasztásából származik. Fontos megvizsgálni azt, hogy mely szektorokban van nagy jelentősége az importált termékek környezetterhelésének és ez hogyan járul hozzá a hazai fogyasztási mintákhoz. A tanulmány a fogyasztás környezetterhelését a fogyasztói felelősségi elvet alkalmazva vizsgálja. A karbon lábnyom fogyasztói szempontból való vizsgálata azért jelentős, mert ezáltal képes felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy mely szektorokban és fogyasztási kategóriákban jelenik meg nem fenntartható fogyasztás. Így, felszínre kerülnek azok a területek, ahol erőteljes beavatkozásra van szükség a kibocsátások csökkentése érdekében, mindez nemcsak a termelői oldal, hanem a fogyasztói magatartás befolyásolása, jobb informálása, oktatása által. A tanulmány módszertanában kombináltan alkalmazza az ökológiai lábnyom számításból származó karbon lábnyom számítás módszertanát, kiegészítve az ágazati kapcsolatok mérlegének (input-output táblázatok) módszertanával. Ez a kombinált módszertan, a szoros ágazati összefüggéseket és kölcsönhatásokat is kezelni tudja, megjelenítve mind a direkt és indirekt környezeti hatásokat is.