Gender, computing and the organisation of working time: public/private comparisons in the Australian context

Professional computing employment in Australia, as in most advanced economies, is highly sex segregated, reflecting well-rehearsed ideas about the masculinity of technology and computing culture. In this paper we are concerned with the processes of work organisation that sustain and reproduce this gendered occupational distribution, focusing in particular on differences and similarities in working-time arrangements between public and private sectors in the Australian context. While information technology companies are often highly competitive workplaces with individualised working arrangements, computing professionals work in a wide range of organisations with different regulatory histories and practices. Our goal is to investigate the implications of these variations for gender equity outcomes, using the public/private divide as indicative of different regulatory frameworks. We draw on Australian census data and a series of organisational case studies to compare working-time arrangements in professional computing employment across sectors, and to examine the various ways employees adapt and respond. Our analysis identifies a stronger ‘long hours culture’ in the private sector, but also underlines the rarity of part-time work in both sectors, and suggests that men and women tend to respond in different ways to these constraints. Although the findings highlight the importance of regulatory frameworks, the organisation of working time across sectors appears to be sustaining rather than challenging gender inequalities in computing employment.

A közérdek védelmének intézményei Public-Private Partnership esetében = Institutional approaches to protecting public interest in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) egyik nagy kérdésének megközelítéseit vizsgálja: miként védhető a közérdek e projektekben. Piaci és nem piaci megoldásokat tesz az elemzés mérlegre, valamint kitér arra, hogy miért különleges a PPP projektek esetében a közérdek védelmének kérdése. A szabályozott verseny körülményeinek kialakítása több megközelítésben is perdöntő kérdés a PPP értéknövelésének előmozdításához, bár a létező megoldások nem mentesek anomáliáktól. A képviseleti demokrácia intézményi működésének támogatására pedig a társadalmi részvétel megoldásait javasolja az irodalom. E megközelítés is több formájában, többféle céllal és szintén kihívásokkal segítheti az értéknövelő PPP projekteket. A tanulmány az elvi lehetőségek értékelő elemzését követően a megvalósítás realitásait is mérlegre teszi. = This study focuses on a key issue in Public-Private Partnership (PPP) projects: how may public interest be protected. It assesses market based and non market based approaches, and also explains why PPP projects are peculiar when addressing the protection of public interest. Setting up the conditions for simulated competition is of paramount importance for different reasons in order to enable value creating PPP projects. Existing solutions however are not without anomalies. To promote the institutions of democracy, participatory solutions are recommended in the literature. That approach may help value creating PPP projects in various forms, with a range of objectives and challenges. The study concludes the analytical assessment of options by highlighting the realistic conditions of implementation.

A Public-Private Partnership strukturális modelljeinek összevetése = Comparison of Public-Private Partnership models

A tanulmány a PPP különböző strukturális modelljeinek csoportosítását mutatja be, az egyes típusok rövid rendszerező áttekintésével. A tipológiák vizsgálata hasznos ahhoz, hogy a PPP projektek struktúrájának kialakításakor a különböző lehetőségeket mérlegelni tudjuk. Többféle megközelítésben lehet a modelleket tipizálni. Az együttműködés célja alapján a hatékonyság-, a minőség- és a finanszírozás-orientált modellek a legelterjedtebbek, a kockázatmegosztás módja alapján BOT, DBFO és koncessziós változatok, a haszonmegosztás szabályozása alapján árplafon-szabályozású, közvetlen haszonszabályozású, fixdíjas és árnyékáras megoldások a leginkább bevettek. A tanulmány ezek elemző bemutatása alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyakorlati megoldások a legtöbb esetben az elméleti típusok valamilyen kombinációját tartalmazzák, a konkrét eset feltételeinek megfelelően. Így a gyakorlatban a fix tipológiák helyett alkalmasabb úgy megközelítenünk a PPP-t, mint egy folyamatosan változó, a helyi igényekhez idomuló jelenséget. A haszonszabályozó tipológia kapcsán a tanulmány melléklete rövid áttekintést nyújt a PPP esetében kritikus méltányos haszon becslésének lehetséges megoldásairól is. = This study shows a categorization of the different structural models of Public-Private Partnership (PPP) projects. The typologies are useful to assess the available options when decisions on PPP project structures are made. There are different categorizing aspects. Based ont he key purpose of the partnership there are efficiency, quality and financing focused models. From a risk sharing point of view, BOT, DBFO and concession models are most typical. Regarding the regulation of returns price-cap models, ’open book’ models, fixed price and shadow pricing models are most common. Based on the analytical assessment of these, they study concludes that actual projects are mostly a combination of theoretical types, as required by the given case. Therefore in practice, it is more appropriate to approach PPP projects as a constantly shaping concept, adjustable to particular conditions. Supporting the approaches to the regulation of returns, an appendix of the study summarizes the different methods to estimate fair returns, a critical issue in PPP projects.

Kiemelt gazdálkodástani kutatások a Public-Private Partnership területén – összehasonlító elemzés = Selected publications on Public-Private Partnership from a business studies perspective – comparative analysis

A tanulmányban összefoglalóan bemutatom a Public_Private Partnership (PPP) gazdálkodástani szempontból releváns kutatói munkáinak fogalomhasználatát, kérdésfeltevéseit, illetve főbb eredményeit. Ezzel betekintést kívánok nyújtani abba, hogy mit kutatnak a PPP területén a kollégák gazdálkodástani szempontból. Láthatóvá szeretném tenni, hogy eszerint melyek a „jelentős” témák és kérdések a tudományos közösség mai felfogása alapján. Az elemzés középpontjában huszonhárom, a Public-Private Partnership gazdálkodástani megközelítéséhez kapcsolódó, konkrét tudományos kutatásra épülő irodalom áll, amelyek láthatóvá teszik a PPP sokféle értelmezését a szerzők által alkalmazott részben eltérő definíciókkal. A többféle szempontból végzett szisztematikus elemzés eredményeképpen látható, hogy noha az írások mondanivalójuk függvényében vagy kiemelik a PPP partneri, kockázatmegosztó jellegét, vagy ezt nem hangsúlyozzák és általánosabb értelmezéssel dolgoznak. A PPP-t leginkább kritikusan bíráló szerzők körében jellemző, hogy a gyakorlati megvalósulás alapján a PPP-nek inkább feladatátadó, semmint partneri, illetve inkább finanszírozási, semmint értéknövelő jellegét hangsúlyozzák. = This working paper summarizes the terminology, research focus and primary results of academic articles on Public-Private Partnership (PPP) from a business studies approach. This is to show what fellow researchers focus on. I mean to highlight the „significant” topics as per the current understanding of the academic community. The analysis focuses on twenty-three academic articles that reveal the various interpretations of PPP, using somewhat different definitions. Analytical results show that the articles do not use a common interpretation, but authors either highlight the partnership, i.e. risk sharing nature of PPP; or it is not emphasized, and they use a more general interpretation instead. Researchers most critical with PPP typically give importance to the outsourcing and financing aspects of PPP in practice, rather than its partnership or value increasing character.

Szemléletbeli dilemmák a Public-Private Partnership menedzsmentjében = Management dilemmas in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) immanens logikai kihívásai közül két kiemelt kérdést elemez: az állami fél közszolgálati-közigazgatási beágyazottságából eredő dilemmákat, valamint az állami és a magánfél eltérő kulturális hátteréből eredő feszültségek jellemzőit. A PPP projektek gyakorlati megvalósítása szempontjából e két kardinális kérdés kifinomult elméleti hátterébe nyújt bepillantást. A közszolgáltatási dilemmák közül azonosítja és tárgyalja a jogszerűség vs. eredményesség, a hatékonyság vs. eredményesség, a centralizáció vs. decentralizáció, a közérdek vs. egyéni szabadságjogok védelme, valamint a kormányzat kicsinyítése vs. jogbiztonság védelme, és a vállalkozói szemlélet vs. közszolgálatiság közti egyensúlyozás kihívásait. Az állami és az üzleti fél kulturális különbözőségének központi motívumaként a döntéshozatalbeli különbséget ragadja meg, és a bizalom szerepét hangsúlyozza a működőképes modell megtalálásának lehetőségeként. = This study analyses two cardinal issues of Public-Private Partnership (PPP) projects’ immanent challenges: the management dilemmas of public services/governance, and the tensions between the private and public parties due to their different cultural imbeddedness. It provides theoretical insights into these two issues of practical relevance. As public service management dilemmas, it identifies the trade-offs between rights vs. effectiveness, efficiency vs. effectiveness, centralization vs. decentralization, protecting the public interest vs. individual freedom, minimizing government vs. protecting human rights, the entrepreneurial approach vs. public service ethos. The study captures the cultural difference between the public and the private parties in their different approaches to decision making, while it concludes that the role of trust is key in finding feasible solutions for PPP models.

A Public-Private Partnership vélt és valós hangsúlyai Magyarországon = Assumed and actual emphases of Public-Private Partnership in Hungary

Írásunk a Public-Private Partnership (PPP) magyarországi megvalósulásának hangsúlyairól szól. Azt vizsgáljuk, hogy a szakmai közvélemény milyen képet alakíthatott ki e projektekről a szaksajtó olvasásán keresztül. Három tágabb elvi szempont sajtóbeli megjelenésének súlyát elemezzük: a PPP céljai, a feladatok hatékonyabb elvégzésének módja, illetve a társadalmi kontroll megvalósulása áll érdeklődésünk középpontjában. A tartalomelemzés matematikai-statisztikai módszereit alkalmazzuk. Következtetésünk, hogy a PPP-projektek általában még nem elvi lényegük szerint valósultak meg Magyarországon, bár az évek során érzékelhető pozitív irányú elmozdulás: tanulási folyamat történik. Ennek alapján nem szabad a PPP-t mint módszert elvetni a közfeladatok ellátásában, hanem alkalmazási módjának tökéletesítésére kell törekedni. = This working paper focuses on the perceptions of the Hungarian implementation of Public-Private Partnership (PPP) projects. It was examined how PPP was perceived in the wider public through the communication of the most read daily and weekly business journals. We analyzed the proportion of three broad aspects in the articles: the main goals of PPP, efficiency improvement as a substantial opportunity for value creation, and the role of democratic control. We applied the mathematical-statistical methods of content analysis. Our conclusion is that PPP-projects in Hungary are far from the normative model of implementation as discerned from literature, but from year to year a positive shift, a learning process can be observed. Therefore, instead of discarding PPP as a progressive government solution, Hungary should focus on improving the design and implementation of PPP projects.

A Public-Private Partnership Magyarországon – Miért nem működik, és hogyan működhetne?

A cikkben ismertetett kutatási projekt vizsgálati területe a public-private partnership (PPP), gazdálkodástani szemszögből nézve. A kutatással a szerző célja az volt, hogy megvizsgálja, a PPP-ben szerepet vállaló üzleti fél milyen sajátosságokkal szembesül e konstrukció keretében működve, mik a főbb teendői a siker érdekében, illetve milyen külső és belső sikerfeltételek alakítják munkáját. A PPP-ben melyek a két szerződő fél együttes értéknövelésének feltételei? Az elemzés eredményeképpen a PPP fogalmi értelmezésével kapcsolatosan kijelenthető, hogy a Magyarországon alkalmazott megoldások nem tekinthetők PPP-nek a fogalom szigorú értelmezése alapján. A PPP alkalmazásának célja az eddigi magyarországi projektek esetében elméleti szempontból nézve rendhagyó volt: a fő mozgatórugója a PPP-projektek kezdeményezésének a finanszírozás megoldása volt. A projektek elvi lényegét jelentő értéknövelés gyakorlati értelmezése torzult. Az állami fél számára a projektek értéknövelése arra összpontosult, hogy megfelelő minőségű szolgáltatás létrejöjjön, rövid távon kigazdálkodható finanszírozás mellett. A vállalkozóval való partneri együttműködéshez a vizsgálati időszakban adott szabályozás keretei között az állami fél nem volt képes megfelelően fellépni. Érdemben nem valósult meg a PPP lényegét jelentő kifinomult kockázatmegosztás. Az empirikus adatgyűjtés 2008-ban történt, azóta a magyarországi PPP projektek iránti érdeklődés alább hagyott. A kutatás eredményeként megfogalmazott javaslatok alapján várható, hogy idővel, az ilyen típusú fejlesztések újraindulhatnak, nagyobb eredményesség ígéretével.

Fearonomics and the Role of Nigeria's Private Sector in the Nigerian Ebola Response

Background: Outbreaks of infectious diseases such as Ebola have dramatic economic impacts on affected nations due to significant direct costs and indirect costs, as well as increased expenditure by the government to meet the health and security crisis. Despite its dense population, Nigeria was able to contain the outbreak swiftly and was declared Ebola free on 13th October 2014. Although Nigeria’s Ebola containment success was multifaceted, the private sector played a key role in Nigeria’s fight against Ebola. An epidemic of a disease like Ebola, not only consumes health resources but also detrimentally disrupts trade and travel to impact both public and private sector resulting in the ‘fearonomic’ effect of the contagion. In this thesis, I have defined ‘fearonomics’ or the ‘fearonomic effects’ of a disease as the intangible and intangible economic effects of both informed and misinformed aversion behavior exhibited by individuals, organizations, or countries during an outbreak. During an infectious disease outbreak, there is a significant potential for public-private sector collaborations that can help offset some of the government’s cost of controlling the epidemic.

Objective: The main objective of this study is to understand the ‘fearonomics’ of Ebola in Nigeria and to evaluate the role of the key private sector stakeholders in Nigeria’s Ebola response.

Methods: This retrospective qualitative study was conducted in Nigeria and utilizes grounded theory to look across different economic sectors in Nigeria to understand the impact of Ebola on Nigeria’s private sector and how it dealt with the various challenges posed by the disease and its ‘fearonomic effects'.

Results: Due to swift containment of Ebola in Nigeria, the economic impact of the disease was limited especially in comparison to the other Ebola-infected countries such as Liberia, Sierra Leone, and Guinea. However, the 2014 Ebola outbreak had more than a just direct impact on the country’s economy and despite the swift containment, no economic sector was immune to the disease’s fearonomic impact. The potential scale of the fearonomic impact of a disease like Ebola was one of the key motivators for the private sector engagement in the Ebola response.

The private sector in Nigeria played an essential role in facilitating the country’s response to Ebola. The private sector not only provided in-cash donations but significant in-kind support to both the Federal and State governments during the outbreak. Swift establishment of an Ebola Emergency Operation Centre (EEOC) was essential to the country’s response and was greatly facilitated by the private sector, showcasing the crucial role of private sector in the initial phase of an outbreak. The private sector contributed to Nigeria’s fight against Ebola not only by donating material assets but by continuing operations and partaking in knowledge sharing and advocacy. Some sector such as the private health sector, telecom sector, financial sector, oil and gas sector played a unique role in orchestrating the Nigerian Ebola response and were among the first movers during the outbreak.

This paper utilizes the lessons from Nigeria’s containment of Ebola to highlight the potential of public-private partnerships in preparedness, response, and recovery during an outbreak.

Policy Transfer and the Sustainability of Public Private Partnership in Ireland::A conceptual analysis

There has been private sector involvement in the delivery of public services in the Irish State since its foundation. This involvement was formalised in 1998 when Public Private Partnership (PPP) was officially introduced. Ireland is a latecomer to PPP and, prior to the credit crisis, was seen as a ‘rapid follower’ relying primarily on the UK PPP model in the procurement of infrastructure in transport, education, housing/urban regeneration and water/wastewater.  PPP activity in Ireland stalled during the credit crisis, and some projects were cancelled, but it has taken off again recently with part of the Infrastructure and Capital Investment Plan 2016 – 2021 to be delivered through PPP showing continuing political commitment to PPP.  Ireland’s interest in PPP cannot be explained by economic rationale alone, as PPP was initiated during a period of prosperity. We consider three alternative explanations: voluntary adoption – where the UK model was closely followed; coercive adoption – where PPP policy was forced upon Ireland; and institutional isomorphism – where institutional creation and change was promoted to aid public sector organisations in gaining institutional legitimacy. We find evidence of all three patterns, with coercive adoption becoming more relevant in recent years. Ireland’s rapid uptake of PPP differs from other European countries, mostly because when PPP was introduced in 1998, the Irish State was in an economic position where it could have directly procured necessary infrastructure. This paper therefore asks why PPP was adopted and how this adoption pattern has affected the sustainability of PPP in Ireland.  This paper defines PPP; examines the background to the PPP approach adopted in Ireland; outlines the theoretical framework of the paper: transfer theory and institutional theory; discusses the methodology; reports on findings and gives conclusions.   

ISPRM`S WAY FORWARD

This paper outlines approaches to developing the International Society of Physical and Rehabilitation Medicine (ISPRM) and addresses many current challenges Most importantly, these approaches provide the basis for ISPRM to develop its leadership role within the field of Physical and Rehabilitation Medicine (PRM) and in relation to the World Health Organization (WHO) and the United Nations (UN) system at large. They also address a number of specific critiques of the current situation. A positioning of ISPRM within the world architecture of the UN and WHO systems, as well as the consideration and fostering of respective emerging regional PRM societies, is central to establishing networking connections at different levels of the world society. Yearly congresses, possibly in co-operation with a regional society, based on a defined regional rotation, are suggested. Thus, frustration with the current bidding system for a biennial congress and an intermediate meeting could be overcome. Yearly congresses are also an important step towards increasing the organization`s funding base, and hence the possibility to expand the functions of ISPRM`s central office. ISPRM`s envisioned leadership role in the context of an international web of PRM journals complementing the formally defined official journal of ISPRM, regional societies and so forth, is an inclusive rather than exclusive approach that contributes to the development of PRM journals worldwide. An important prerequisite for the further development of ISPRM is the expansion and bureaucratization of its Central Office, adding professionalism and systematic allocation of resources to the strengths of the voluntary engagement of individual PRM doctors.

Parceria p??blico-privada: compreendendo o modelo brasileiro

A necessidade de viabilizar investimentos p??blicos em um contexto de restri????o fiscal impulsionou governos de diversos pa??ses a buscar na parceria com o setor privado a alternativa para a realiza????o de obras e servi??os p??blicos. A experi??ncia paradigm??tica do Reino Unido em programas de parceria p??blico-privada (PPP) norteou a implanta????o de iniciativas semelhantes mundo afora. No Brasil, a aprova????o, em dezembro de 2004, da lei que disciplina as normas para contrata????o de PPP deu in??cio a um processo que passar?? pela defini????o dos projetos priorit??rios e que culminar?? na consolida????o das parcerias como mais um instrumento para a viabiliza????o de obras e servi??os p??blicos de que o pa??s necessita. Esse artigo tem por objetivo elucidar o modelo brasileiro de parcerias p??blico-privadas. Ap??s uma contextualiza????o inicial, s??o discutidos os fundamentos que balizam a implanta????o de um programa de PPP e apresentadas algumas caracter??sticas gerais dos contratos. Por fim, s??o expostos os pontos centrais da lei brasileira.

As estatais e as PPPs: o project finance como estrat??gia de garantia de investimentos em infra-estrutura

Este trabalho discute o papel das estatais nas PPPs, de modo a garantir investimentos em infraestrutura pelo financiamento via project finance. Partindo de um contexto de privatiza????es desse setor, que, no Brasil, efetivou-se na d??cada de 1990, buscou-se mostrar como surgiu espa??o para o estabelecimento de PPPs, advindas de novas institui????es resultantes do processo de reforma do Estado. O project finance ?? colocado como uma forma de garantir o financiamento desses investimentos. Sua estrutura financeira, baseada na cria????o de uma pessoa jur??dica para a gest??o do empreendimento, busca dirimir os riscos pela eleva????o do n??mero de participantes e pela securitiza????o de receitas futuras, tornando-as l??quidas em curto prazo. A discuss??o sobre o papel do project finance revela que essa ?? uma estrat??gia vi??vel para a garantia de investimentos por parte das estatais, em parceria com o governo e com outras empresas, que levem ao desenvolvimento socioecon??mico sustent??vel do Pa??s.