Social change in Central and Eastern Europe: General trends and national patterns

The paper addresses five issue areas. First it describes the plurality of trajectories in central and eastern European transformations, offering a broad typology. Then it addresses the drift between acceptance of democracy and the market, owing to growing inequalities. Third, problems of poverty and exclusion are addressed. Fourth, it is addressed if any known model of redistribution emerged in the post-transition economies. Fifth, consequences of the populist turn in European policies are being analyzed. Influences of the EU practices will be dealt with and some preliminary conclusions drawn. These suggest a strong intertwining between social and economic performance that limit theoretically conceivable – neoliberal, social democratic, postmodern or conservative - policy choices.

Az élhetőbb Magyarország esélye

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy társadalmi értelemben mennyire volt sikeres Magyarország átalakulása az elmúlt két évtizedben. Megállapítja, hogy a gazdasági siker és a társadalmi deficit kettőssége mellett az első másfél évtized tartalékai kifulladóban vannak. Az uniós tagság csak esélyt, de nem biztosítékot jelent az új szakasz véghezvitelére. 2007-ben egészen más kihívások előtt áll az ország, mint 1995-ben állt. Ebből is adódóan ezúttal a fenntartható növekedés és az eddigieknél eredményesebb társadalompolitika kettősére, illetőleg a mindezt megalapozó irányok fölvázolására teszünk kísérletet.

Robert J. Barro és a költségvetési túlköltekezés (Robert J. Barro and fiscal overspending)

Robert J. Barro, a Harvard Egyetem professzora főként a gazdaságpolitika makroökonómiai modellezése területén elért eredményei alapján ismert a közgazdászok körében. Tevékenysége kiterjed mind az elméleti, mind pedig az empirikus kutatások területére. Jelen tanulmány Barro azon kutatásainak feltételezéseit és eredményeit összegzi, amelyek a ricardói ekvivalenciaelvből kiindulva a költségvetési politika elméletét magyarázó újszerű eredmények kibontakozását segítették elő. A 80-as években az Egyesült Államok magas költségvetési hiánya számos közgazdászt ösztönzött hasonló témájú elmélet kidolgozására. Mivel hazánkban szinte mindennapos vita forrása a költségvetési hiány túlzott mértéke, ami veszélyezteti a monetáris közösségben való részvételünket, különösen érdekes és időszerű annak áttekintése, hogy hogyan gondolkodik egy modern közgazdász a költségvetési hiány okairól és következményeiről. ________________ The question of budgetary discipline emerges in relation to the criteria of the Economic and Monetary Union in almost all European special journals today. There is much less attention paid to budgetary overspending, the adjustment of which caused a serious puzzle for the government and the economists of the United States in the 80's. The Lucasian world of new classical economics has questioned the effectiveness of government intervention, it confuted above all the efficiency of fiscal policy. The macroeconomic models of Barro (1979, 1986) introduced in the present study - building upon the theoretical approach of economic policy on similar foundations - examine the effect of budgetary spending principally from a long-run perspective. His empirical analysis, overarching almost seventy years (1916–1982), is based upon the time series of variables affecting the budgetary deficit of the United States, distinguishing the effect of the usual government expenses from the over average items within. On the basis of his investigation on the United States and the United Kingdom he, furthermore, did not reject the economic invigorating role of government spending, he opposed Lucas' conclusions and got a modest step closer to the Keynesian standpoint in this sense. Barro, however, irrefutably argues on classical grounds, he recalls and reevaluates the Ricardian equivalence principle, summarizes the critiques raised against it and unintentionally praises the Classical economists. According to Barro we cannot ignore the one-time theorem of Ricardo if we are endeavoring to model government spending - we have to count with it if not definitely as a positive, but at least as a normative economic relationship.

Monetary efficacy in the community level

Hypothesis of the paper is that the monetary room for manoeuvre in the European Community is determined by the institutional and strategic characteristics of the ECB, moreover the financial market environment composed by multi-state community. The methodology of the paper is built on the evaluation of the decision making and strategy of ECB as institutional aspect, and the monetary transmission in national financial markets. In policy evaluation, the monetary targeting is surveyed through HICP, monetary base, central bank rates, exchange rates and treatment of price impacts. The transmission is examined through analysis of structure of the member state’s financial markets.

Alternative Monetary Strategies before EMU Membership in Central Europe

As more and more transition coutries join the eurozone it is becoming reasonable to investigate what monetary policy might be most successful for countries prior to the introduction of the euro. One possible alternative is inflation targeting, which has found application in numerous economies in the last two decades, including the Visegrád Countries. In this paper I am introducing some important aspects and an empirical examination of the monetary policy of the Visegrád Countries. I am providing an overview of previous empirical findings and trying to make some comparisons of new EU and recommendations for pre-accession countries, such as Croatia.

The factors affecting the international judgement of the Forint and Zloty in the light of the financial crisis of year 2008

The financial crisis of 2007-2009 has shaken both money and capital markets. Its consequences have not even left European markets untouched and divided spirits in the financial world. In some countries efforts by the monetary policy to protect the national currency throughout the crisis seemed to be ineffective. In the present paper we are investigating the effect of the most important macroeconomic and economic policy factors on the exchange rate of the forint and zloty in the last decade. For an analysis of exchange rates we are relying on some preceding research results based on equilibrium exchange rate theories.

Kompetencia alapú, output orientált oktatás az ideális foglalkoztathatóság érdekében

A kutatási projektünk tanulmánysorozata a magyar gazdaság fejlődésének különböző gazdaságfejlesztési útjait vizsgálja 2020-ig, amelyben a foglalkoztathatóság kérdése kulcs szerepet kapott. Jelen tanulmányunkban arra a kutatási kérdésre keressük a választ, hogy milyen oktatási rendszerre lenne szüksége a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az említett 2020-ig megvalósítható különböző gazdaságfejlesztési utak számára, biztosítani tudja a megfelelő mennyiségű és minőségű emberi erőforrást. A kutatási kérdés megválaszolásának érdekében bemutattuk az oktatási rendszer értékteremtési logikáját, a kompetencia alapú, outputorientált oktatás koncepcióját, a jelenlegi oktatási rendszert és annak kialakulását a rendszerváltás óta, valamint a gazdaságfejlesztési utak megvalósulásához készített számításainkat. A magyar oktatási rendszer, annak stacioner fejlődése esetén nem lesz képes még a stacioner gazdaságfejlesztési út (átlagosan évi 1%-os GDP növekedés 2020-ig) emberi erőforrás szükségletének a biztosítására sem, nemhogy az ennél magasabb GDP növekedéssel járó ipari termelésen, vagy gazdasági szolgáltatásokon nyugvó különböző szcenáriók szükségletének biztosítására. A diplomások túlképzésének a hiedelme megalapozatlan, nem a diplomások mennyiségével van a probléma, mivel belőlük lesz a legnagyobb hiány a különböző gazdaságfejlesztési pályák alapján, hanem maximum azok minősége vethet fel kérdéseket. Ahhoz, hogy a gazdasági növekedésünk mögé az emberi erőforrás hazánkban megfelelő minőségű és mennyiségű legyen egy teljesen új koncepció szükséges az oktatással kapcsolatban. Be kell vezetni a kompetencia alapú, output orientált oktatási modellt, amelynek irányításában a munkaerőpiac szerepét jelentősen meg kell erősíteni, és az át-, és továbbképzések területének hangsúlyát jelentősen növelni kell. Mindezek hiányában, vagy az óhajtott gazdasági növekedés nem lesz megvalósítható, vagy fél milliós nagyságrendű képzett munkaerő importjára fog Magyarország rászorulni. ________ The working papers of our research project analyze the development paths of the Hungarian economy until 2020, where employability is one of the cornerstones of the research. The research question addressed in this paper is what kind of educational system does Hungary need if we want to provide the needed human resources for the mentioned development paths until 2020. To answer the research question we introduced the value creation logic of the educational system, the concept of competency based output oriented education, today’s educational system and its 20 years history and our calculations for the development paths. The Hungarian educational system with its stationer development will not be able to provide the needed human resources to the stationer economic development path (average 1% GDP growth until 2020), not to mention the more productive manufacturing based or service based scenarios. The belief of overeducation in higher education is unfounded, the graduates will have the highest shortage according to the development paths, however their quality could raise some questions. To provide the needed quality and quantity in human resources for the economic development we need to implement a radically new educational concept, the competency based output oriented educational system, where the control of labor market and the emphasis of retraining, development as well as life-long learning has to be significantly strengthened. Without these either the desired growth will not be achievable or we should import around half million trained worker to Hungary.

Versenyképesség-történetek - Nemzetgazdasági versenyképességről szóló vélekedések összehasonlító elemzése = Narratives on Competitiveness – A Comparative Analysis of Perceptions and Concepts about National Competitiveness

The scope of the present study is twofold. First, through in-depth interviews, it aims to explore the perception and concepts of non-political leaders (Deputy State Secretaries and Heads of Department) of the Hungarian economic bureaucracy concerning the competitiveness of the Hungarian economy. Second, it compares the obtained results to the perception and concepts salient in the political and business sphere as well as in the methodology of the international competitiveness rankings. The analysis covers issues of competitiveness such as (1) problems of the competitiveness of Hungarian economy, (2) directions of good policy, (3) agents of competitiveness, (4) future of the Hungarian economy, (5) political obstacles of good policy.

A versenyszféra teljesítményéről nemzetközi összehasonlításban

Napjaink gazdasági nehézségei miatt a közvélemény hajlandó a rendszerváltás óta eltelt időszakot teljes egészében sikertelennek minősíteni. Ez felettébb veszélyes, mert nem veszi kellőképpen figyelembe azt a jelentős fejlődést, amelyet az ország ezen időszak alatt befutott és így egy féleredmény eredménnyé fejlesztése helyett könnyen tönkre teheti mindazt, amit elértünk. A tanulmány ezt a fejlődést kívánja bemutatni nemzetközi összehasonlításban és azt a továbblépés lehetőségeinek feszegetésével értékelni. A tanulmány központi mondanivalója, hogy egy fájdalmas, de elkerülhetetlen struktúraváltáson vagyunk túl, mely egy korábbi torz fejlődést az ország jelenlegi gazdasági fejlettségének megfelelően korrigált. A múltbeli teljesítményt rontja, hogy egyoldalúan a mikrovállalkozásokra orientálódott és nem tudta a szerkezetváltás során a kis és közepes vállalatok részarányát növelni. Jelenlegi gazdasági nehézségek megoldását is részben az jelentené, ha a szerkezetváltást ebbe az irányba tudnánk vezérelni. _____ For our everyday economic difficulties the public opinion is inclined to evaluate the period that passed since the transition as totally unsuccessful. This is very dangerous because it does not take into account properly that significant development that has been achieved by the country in this period and instead to complete the achieved half results everything could be destroyed what we have positively done. The study intends to present this development in international comparison and tries to evaluate it by trying to show the possibilities of further development. The central message of the study is, that we are behind a painful, but unavoidable structural change that has corrected a former distorted development and the achieved one corresponds to the present economic development level of the country. This performance is deteriorated by the exaggerated orientation onto micro enterprises and the inability to increase the share of small and micro enterprises properly. Our present economic difficulties could be eased significantly if we could stimulate structural shifts into this direction.

Termelékenység a magyar gazdaságban

A közelmúltig nem állt rendelkezésre olyan módszertan, amely a termelékenységi mutató többi komponensével konzisztens módon számította volna a tőke, vagyis a termelésben lekötött eszközök értékét. Több évtizedes fejlesztő munka eredményeképpen az OECD 2009-ben közreadott kézikönyve (OECD [2009]) a tőkemérés metodikáját összeillesztette a nemzeti számlák rendszerével. Tisztázta, milyen két eltérő értelemben használható a tőke/reáltőke fogalma, egyrészt mint vagyontárgy, másrészt mint termelési tényező. Nemcsak az elméleti tisztánlátás szempontjából fontos megkülönböztetni a kétféle fogalmat, hanem az alkalmazások során a két szemléletből lényegesen eltérő számadatok származhatnak. A kutatások másik kiindulópontját szintén az OECD által a termelékenység méréséről 2001-ben kiadott kézikönyv (OECD [2001]) képezi. A termelékenység-mérés módszertana - az elmélettől az alkalmazások gyakorlatáig - rendszerezi a közgazdaságtan egyik alapproblémájának számító témakör lehetséges megközelítésmódjait. Jelen tanulmány ebből a két kézikönyvből kiolvasható elméleti és módszertani ismereteket adaptálva végez számításokat magyar adatokkal. Megbecsüli, hogy 1995-2009 közötti időszakban hogyan alakult a magyar gazdaság többtényezıs termelékenysége (MFP)1, és ennek ágazati összetevıi. Kimutatja, mely ágazatokban volt kedvezı a többtényezıs termelékenység növekedése, és az milyen tıke- és munkainputtal párosult. Ahhoz is információt nyújtanak a számítások, milyen az átváltási arány a termelékenységnövelés és a foglalkoztatás bıvítése között. A múltat kivetítve kimutathatjuk, milyen tıkeszükséglet jelentkezik abban a forgatókönyvben, ha a struktúrapolitika a foglalkoztatás bıvítése érdekében a minimális tıkeráfordítással mőködı tevékenységek fejlesztését ösztönzi. Feltárva a termelékenység tényadatait, visszajelzést kaphatunk arról, mennyire volt, lehetett sikeres az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikája a versenyképesség fokozásában.

KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás

A KKV szektor szerkezetátalakulása a kétezres évek elejétől lelassult, azóta a fontos makrogazdasági mutatókban csak kis változások következnek be; nem változik jelentősen a KKV-k részesedése a jövedelemtermelésből, a foglalkoztatásból és a tőkéből. Az elmúlt évtizedben KKV-k megőrizték versenypozíciójukat hazai piacokon. A KKV-szektor több fontos minőségi mutatója nemzetközi összehasonlításban a felzárkózás jeleit mutatta 2008-ig. Javult a vezetők és alkalmazottak képzettsége, a külső finanszírozási források bevonásának képessége, gyorsan terjedt az infokommunikáció üzleti használata, egyes operatív menedzsmentszolgáltatásokat hatékonyan szerveznek ki a KKV-k, terjednek a vállalkozások közötti együttműködések. Ugyanakkor ezek a mutatók abszolút mértékben minden területen elmaradnak a fejlett országokban megfigyelhető értékektől. Nemzetközi adatok szerint az átlagos vállalatméret pozitív korrelációt mutat a gazdasági fejlettséggel; a fejlettebb országokban nagyobb az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma, az egy cégre jutó árbevétel, tőke és jövedelem. A hazai KKV-szektorban minden fontos, a versenyképességet jellemző mutató pozitívan korrelál a vállalkozás méretével, a nagyobb cégek tőkeintenzitása magasabb, az alkalmazottaik és a vezetőik képzettebbek, gyakrabban valósítanak meg innovációt, többet fordítanak kutatás-fejlesztésre, jobb eséllyel jutnak külső finanszírozási forrásokhoz, és jobbak a fajlagos eredménymutatóik is. A hazai KKV-szektor további fejlődésének feltétele a méretstruktúra átalakulása, növekvő áltagos vállalatméret növeli annak esélyét, hogy a KKV-szektorban foglalkoztattak száma jelenősen növekedjen.

Nemzetgazdasági versenyképesség: elmélet, mérés, esettanulmányok = Competitiveness of National Economies: Theory, Measurement, Case Studies

Műhelytanulmányunk a nemzeti versenyképesség vállaltokon túli dimenziójával kíván foglalkozni. A felgyorsult globalizáció korának világgazdasági környezetében, ahol a nemzetköziesedett nagyvállalatok rendelkeznek az erőforrások és a közvetlen beruházások jelentős része felett és az egyes regionális piacok folyamatai gyorsan áttevődnek más régiókra, a gazdaságpolitika és tágabb értelemben az állam mozgástere és feladata megváltozott. Ez az országokra nézve azt jelenti, hogy a stabil üzleti környezet megteremtésével és az emberi erőforrás illetve a technológiai infrastruktúra, mint háttérerőforrások fejlesztésével képesek hosszútávon megalapozni a gazdasági növekedést és felzárkózást, függetlenül attól, hogy az európai gazdasági integrációs környezetben valósítják-e meg mindezt. _____ The working paper examines the dimensions of competitiveness over the corporate level. The regional positions are changing quickly and the room for manoeuvre of the economic policy in national level is narrowed for attraction of business activities in the era of quickened globalisation. The countries compete for direct investments with the level of stability in business environment, the quality of human resource, the development of technological infrastructure. The development of background factors determines the economic growth.

Megjegyzések a „nemzeti versenyképesség” koncepciójához és méréséhez

A vállalati, pontosabban szólva az üzleti szemléletmód persze nagymértékben indokolhatja a fejlődés koncepciójának versenyképességi koncepcióként való felfogását és a hangsúlynak a vállalatok működése, hatékonysága és eredményessége szempontjából meghatározó szerepű belső mikró- és makró-gazdasági körülményekre helyezését, sőt, a vonatkozó mutatószámok létjogosultságát is. Mindez azonban nem lehet mentség a nemzetek, illetve országok fejlődésének és a feltételezetten közöttük folyó versenynek a fölöttébb leegyszerűsítő és egyoldalú értelmezésére. _________ The working paper is the analysis of understanding and measurement of competitiveness in critical view. Competitiveness has become a very fashionable term recently, used not only in regard to the marketing of products or services, and the rivalry of enterprises but also concerning nations or rather countries. The study reviews the understanding of competitiveness, the role of corporate transnationalization and the opportunities of measurement and assessment of national competitiveness. There are several understanding of competitiveness of nations or countries, and there are also many indices to measure it. The understanding of national competitiveness is many times confused with economic development.