Exclusive contracts with private information in successive differentiated oligopolies

The purpose of this article is to analyze the incentives of manufacturers to deal exclusively with retailers in bilaterally duopolistic industries with brand differentiation by manufacturers. In contrast with the previous literature, exclusive contracts are shown to generate higher profits for manufacturers and retailers selling highly differentiated products, who thus have an incentive to insist on exclusive contracting. However, if the products are close substitutes no exclusivity will emerge in equilibrium. Furthermore, we show that exclusive contracts decrease both consumer and social welfare.

A prosztatarák gazdasági terhe nagy betegregiszterek alapján (The economic burden of prostate cancer. A systematic literature overview of registry-based studies)

INTRODUCTION: Prostate cancer, the most frequent malignant disease in males in Europe, accounts for a great proportion of health expenditures. AIM: A systematic review of registry-based studies about the cost-of-illness and related factors of prostate cancer, published in the last 10 years. METHOD: A MEDLINE-based literature review was carried out between January 1, 2003 and October 1, 2013. RESULTS: Fifteen peer-reviewed articles met the criteria of interest. In developed countries radiotherapy, surgical treatment and hormone therapy account for the greatest per capita costs. In Europe early stage tumours (4-7000 €, 2006), while in the USA metastatic prostate cancer (19 900-25 500 $, 2004) was associated with highest per capita expenses. In Europe the greatest costs incurred within the initial treatment (6400 €/6 months, 2008), while in the USA within the end-of-life care (depending on age: 62 200-93 400 $, 2010). CONCLUSIONS: Despite public health importance of prostate cancer, the cost-of-illness literature from Europe is relatively small.

Comparative efficacy and safety of biosimilar infliximab and other biological treatments in ankylosing spondylitis: systematic literature review and meta-analysis.

OBJECTIVES: To compare the efficacy and safety of infliximab-biosimilar with other biological drugs for the treatment of active ankylosing spondylitis (AS). METHODS: Systematic literature review for randomized controlled trials (RCTs) with adalimumab, etanercept, golimumab, infliximab and infliximab-biosimilar in AS was performed and indirect meta-analysis (Bayesian mixed treatment comparison) was carried out. The proportion of patients reaching 20 % improvement by the assessment of Spondyloarthritis International Society response criteria (ASAS20) at weeks 12 and 24 was used as efficacy endpoints, and the occurrence of serious adverse events at week 24 was applied to compare the safety of the biologicals. RESULTS: Altogether, 13 RCTs, identified by the systematic literature search, were included in the analysis. Results on the ASAS20 efficacy endpoint were reported for week 12 in 12 RCTs involving 2,395 patients, and for week 24 in 5 RCTs comprising 1,337 patients. All the five biological agents proved to be significantly superior to placebo. Infliximab showed the highest odds ratio (OR) of 7.2 (95 % CI 3.68-13.19) compared to placebo, followed by infliximab-biosimilar with OR 6.25 (95 % CI 2.55-13.14), both assessed at week 24. No significant difference was found between infliximab-biosimilar and other biological treatments regarding their efficacy and safety. CONCLUSIONS: This is the first study which includes a biosimilar drug in the meta-analysis of biological treatments in AS. The results have proven the similar efficacy and safety profile of infliximab-biosimilar treatment compared to other biologicals.

Efficacy and safety of infliximab-biosimilar compared to other biological drugs in rheumatoid arthritis: a mixed treatment comparison.

OBJECTIVE: The aim of this meta-analysis was to compare the efficacy and safety of infliximab-biosimilar and other available biologicals for the treatment of rheumatoid arthritis (RA), namely abatacept, adalimumab, certolizumab pegol, etanercept, golimumab, infliximab, rituximab and tocilizumab. METHODS: A systematic literature review of MEDLINE database until August 2013 was carried out to identify relevant randomized controlled trials (RCTs). Bayesian mixed treatment comparison method was applied for the pairwise comparison of treatments. Improvement rates by the American College of Rheumatology criteria (ACR20 and ACR50) at week 24 were used as efficacy endpoints, and the occurrence of serious adverse events was considered to assess the safety of the biologicals. RESULTS: Thirty-six RCTs were included in the meta-analysis. All the biological agents proved to be superior to placebo. For ACR20 response, certolizumab pegol showed the highest odds ratio (OR) compared to placebo, OR 7.69 [95 % CI 3.69-14.26], followed by abatacept OR 3.7 [95 % CI 2.17-6.06], tocilizumab OR 3.69 [95 % CI 1.87-6.62] and infliximab-biosimilar OR 3.47 [95 % CI 0.85-9.7]. For ACR50 response, certolizumab pegol showed the highest OR compared to placebo OR 8.46 [3.74-16.82], followed by tocilizumab OR 5.57 [95 % CI 2.77-10.09], and infliximab-biosimilar OR 4.06 [95 % CI 1.01-11.54]. Regarding the occurrence of serious adverse events, the results show no statistically significant difference between infliximab-biosimilar and placebo, OR 1.87 [95 % CI 0.74-3.84]. No significant difference regarding efficacy and safety was found between infliximab-biosimilar and the other biological treatments. CONCLUSION: This is the first indirect meta-analysis in RA that compares the efficacy and safety of biosimilar-infliximab to the other biologicals indicated in RA. We found no significant difference between infliximab-biosimilar and other biological agents in terms of clinical efficacy and safety.

Strategic segmentation: when two monopolies are better than one

In this article we show that the price and the profit of an incumbent firm may increase after a new firm enters its market. Our analysis suggests that a well-established firm after competition emerges on its market might benefit from excluding some consumers from the low- end segment and concentrate only on its loyal consumers. We also find that strategic de-marketing can increase social welfare.

Formal professional relationships between general practitioners and specialists: possible associations with patient health and pharmacy costs

This article investigates whether the strength of formal professional relationships between general practitioners (GPs) and specialists (SPs) affects either the health status of patients or their pharmacy costs. To this end, it measures the strength of formal professional relationships between GPs and SPs through the number of shared patients and proxies the patient health status by the number of comorbidities diagnosed and treated. In strong GP–SP relationships, the patient health status is expected to be high, due to efficient care coordination, and the pharmacy costs low, due to effective use of resources. To test these hypotheses and compare the characteristics of the strongest GP–SP connections with those of the weakest, this article concentrates on diabetes—a chronic condition where patient care coordination is likely important. Diabetes generates the largest shared patient cohort in Hungary, with the highest traffic of specialist medication prescriptions. This article finds that stronger ties result in lower pharmacy costs, but not in higher patient health statuses. Key points for decision makers • The number of shared patients may be used to measure the strength of formal professional relationships between general practitioners and specialists. • A large number of shared patients indicates a strong, collaborative tie between general practitioners and specialists, whereas a low number indicates a weak, fragmented tie. • Tie strength does not affect patient health—strong, collaborative ties between general practitioners and specialists do not involve better patient health than weak, fragmented ties. • Tie strength does affect pharmacy costs—strong, collaborative ties between general practitioners and specialists involve significantly lower pharmacy costs than weak, fragmented ties. • Pharmacy costs may be reduced by lowering patient care fragmentation through channelling a general practitioner’s patients to a small number of specialists and increasing collaboration between general practitioner and specialists. • Limited patient choice is financially more beneficial than complete freedom of choice, and no more detrimental to patient health.

The impact of the recession on health care expenditure — How does the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia compare to other OECD countries?

In the past few years, several papers have been published in the international literature on the impact of the economic crisis on health and health care. However, there is limited knowledge on this topic regarding the Central and Eastern European (CEE) countries. The main aims of this study are to examine the effect of the financial crisis on health care spending in four CEE countries (the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) in comparison with the OECD countries. In this paper we also revised the literature for economic crisis related impact on health and health care system in these countries. OECD data released in 2012 were used to examine the differences in growth rates before and after the financial crisis. We examined the ratio of the average yearly growth rates of health expenditure expressed in USD (PPP) between 2008–2010 and 2000–2008. The classification of the OECD countries regarding “development” and “relative growth” resulted in four clusters. A large diversity of “relative growth” was observed across the countries in austerity conditions, however the changes significantly correlate with the average drop of GDP from 2008 to 2010. To conclude, it is difficult to capture visible evidence regarding the impact of the recession on the health and health care systems in the CEE countries due to the absence of the necessary data. For the same reason, governments in this region might have a limited capability to minimize the possible negative effects of the recession on health and health care systems.

Gyógyszerek terjedésének vizsgálata Cox-regresszióval

A szerzők célja azon tényezők azonosítása, amelyek szignifikánsan befolyásolják új, innovatívnak számító készítmények terjedési folyamatát. A gyógyszercégek számára a terjedési folyamat ismerete a marketing-költségvetés célirányos elköltése miatt fontos. Ezen túl, a tényezők ismerete költséghatékonyabb egészségügyi gazdálkodást és pontosabb gyógyszerhasználati előrejelzést tehet lehetővé, valamint segíthet a terjedési folyamat felgyorsításában is. Tanulmányukban a két legsikeresebb orális antidiabetikum terjedési folyamatát veszik górcső alá. A túlélési analízis eszköztárába tartozó semi-paraméteres modellek az új gyógyszerek elfogadásáig eltelt időtartamra ható tényezők szakszerű vizsgálatát teszik lehetővé, amelyek közül választásunk Cox regressziós modelljére esett. A Cox-modellt alkalmazva mind az Eucreas, minda Janumet gyógyszerek esetében négy olyan változót azonosítottak, amelyek szignifikánsan befolyásolták az új gyógyszer felírásának az esélyét. Mindkét készítmény esetében szignifikáns változónak bizonyult a felírt gyógyszermárkák száma, illetve az inzulinos kezelésben részesülő betegek aránya. A kapott összefüggések javarészt összhangban vannak a hasonló nemzetközi kutatások eredményeivel.

The impact of the recession on health care expenditure — How does the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia compare to other OECD countries?

In the past few years, several papers have been published in the international literature on the impact of the economic crisis on health and health care. However, there is limited knowledge on this topic regarding the Central and Eastern European (CEE) countries. The main aims of this study are to examine the effect of the financial crisis on health care spending in four CEE countries (the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) in comparison with the OECD countries. In this paper we also revised the literature for economic crisis related impact on health and health care system in these countries. OECD data released in 2012 were used to examine the differences in growth rates before and after the financial crisis. We examined the ratio of the average yearly growth rates of health expenditure expressed in USD (PPP) between 2008–2010 and 2000–2008. The classification of the OECD countries regarding “development” and “relative growth” resulted in four clusters. A large diversity of “relative growth” was observed across the countries in austerity conditions, however the changes significantly correlate with the average drop of GDP from 2008 to 2010. To conclude, it is difficult to capture visible evidence regarding the impact of the recession on the health and health care systems in the CEE countries due to the absence of the necessary data. For the same reason, governments in this region might have a limited capability to minimize the possible negative effects of the recession on health and health care systems.

Az orvosok közötti kapcsolatok szerepe az új gyógyszerek elfogadásában

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az orvosok közötti kapcsolatok közül a földrajzi közelség szerinti, az egyetemi évfolyamtársi és a közös publikációkban realizálódó társszerzői kapcsolatoknak van-e statisztikailag kimutatható hatásuk az új készítmények terjedési folyamatára. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésére alkalmas, 2008 áprilisa és 2010 áprilisa között bevezetett gyógyszerek terjedési folyamatát Cox-féle regressziós modellel vizsgáltuk. Szemben a korábbi szakirodalommal, azt találtuk, hogy a földrajzi közelség szerepe nem egyértelmű: szignifikanciája a készítmények körülbelül felénél nem zárható ki, míg másik felénél nincs kimutatható hatása, továbbá az évfolyamtársi, valamint a társszerzői kapcsolatnak sincs szignifikáns hatása. Az általunk vizsgált kapcsolati hálók ugyan relatíve könnyen megszerkeszthetők, de ez nem bizonyult elegendőnek a terjedési folyamat jobb megértéséhez. A költséges és időigényes kérdőíves adatgyűjtés és mélyinterjúzás elkerülhetetlennek tűnik a szakmai és személyes kapcsolatok terjedési folyamatban betöltött szerepének pontos megértéséhez.

Trading between perceived risks and benefits related to biosimilar biological treatment in Crohn’s disease; discrete choice experiment among gastroenterologists

Objective: The objective of the study is to explore preferences of gastroenterologists for biosimilar drugs in Crohn’s Disease and reveal trade-offs between the perceived risks and benefits related to biosimilar drugs. Method: Discrete choice experiment was carried out involving 51 Hungarian gastroenterologists in May, 2014. The following attributes were used to describe hypothetical choice sets: 1) type of the treatment (biosimilar/originator) 2) severity of disease 3) availability of continuous medicine supply 4) frequency of the efficacy check-ups. Multinomial logit model was used to differentiate between three attitude types: 1) always opting for the originator 2) willing to consider biosimilar for biological-naïve patients only 3) willing to consider biosimilar treatment for both types of patients. Conditional logit model was used to estimate the probabilities of choosing a given profile. Results: Men, senior consultants, working in IBD center and treating more patients are more likely to willing to consider biosimilar for biological-naïve patients only. Treatment type (originator/biosimilar) was the most important determinant of choice for patients already treated with biologicals, and the availability of continuous medicine supply in the case biological-naïve patients. The probabilities of choosing the biosimilar with all the benefits offered over the originator under current reimbursement conditions are 89% vs 11% for new patients, and 44% vs 56% for patients already treated with biological. Conclusions: Gastroenterologists were willing to trade between perceived risks and benefits of biosimilars. The continuous medical supply would be one of the major benefits of biosimilars. However, benefits offered in the scenarios do not compensate for the change from the originator to the biosimilar treatment of patients already treated with biologicals.

A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról

Sok más fejlett országhoz hasonlóan Magyarországnak is szembe kell néznie az öregedő társadalom miatt fennálló problémakörrel, többek között a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdésével. Tanulmányunkban a Lee–Carter modell segítségével elemezzük a következő évtizedek statisztikai alapon várható demográfiai mutatóit, érzékeltetve ezzel a várható trendeket, és az ezek következtében felmerülő problémákat. A demográfiai elemzés során kapott eredményeket felhasználtuk egy nyugdíjmodell felállításához, hogy választ kapjunk arra, hogy a nyugdíjrendszer várhatóan mikor válik deficitessé adott feltételek mellett, amivel legfőbb célunk magának a problémának és a szükséges beavatkozás mértékének hangsúlyozása volt. A modellezés azt mutatta meg, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában – azt a jövőre is feltételezve – az általunk becsült jövőbeli népességi mutatókkal nem fenntartható, és a feltételezett paraméterekkel számolva egy évtized múlva deficitessé válik. A modell eredményeinek másik fő tanulsága a számszerű eredményeken túl az volt, hogy egyes intézkedések, illetve a gazdasági körülmények változása milyen hatással vannak a nyugdíjrendszer egyenlegére a vizsgált időszakban.

Az egyéni munkaerő-piaci aktivitás becslése a MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodellben

A nyugdíj- és egyéb állami ellátórendszerek működésének elemzése területén a hagyományos makromodellek mellett Európában egyre inkább előtérbe kerülnek a sztochasztikus-dinamikus mikroszimulációs módszerek, melyek a makrogazdasági aggregátumok várható értékének időbeli előrejelzése mellett azok eloszlásának pontosabb vizsgálatát is lehetővé teszik, így eszközül szolgálhatnak a nyugdíjrendszert érintő politikai és nyugdíjszakmai döntések hosszú távú társadalmi-gazdasági hatásainak valósághűbb elemzésére. Segítségükkel vizsgálhatóvá válik pl. a különböző szocio-ökonómiai csoportok anyagi státuszának várható időbeli változása, az időskori szegénység várható alakulása stb. Az Európában alkalmazott dinamikus nyugdíj-mikroszimulációs módszerek között az egyik legfejlettebb a belga Federal Planning Bureau intézményben Gijs Dekkers és munkatársai által fejlesztett MIDAS_BE mikroszimulációs modell és az annak támogatására szolgáló LIAM2 mikroszimulációs szoftverkörnyezet. Magyarországon az állami nyugdíjrendszer működéséért felelős Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság folyamatosan fejleszti a MIDAS mikroszimulációs rendszer magyar körülményekre adaptált változatát, a MIDAS_HU modellt, melynek előkészítésében jelen cikk szerzője is részt vett. Jelen tanulmány a magyarországi munkaerő-piaci aktivitás becslésével foglalkozik, mely a MIDAS modellek munkaerő-piaci moduljának meghatározó eleme. Az elemzés során többváltozós statisztikai technikákat (imputálás, szegmentálás, regresszió) alkalmaztunk egy óriási méretű, adminisztratív adatokat tartalmazó adatfájlon. A felhasznált adatfájl több mint négy évtized demográfiai, foglalkoztatottsági és járulékfizetési adatait tartalmazza egyénenkénti bontásban. Bár a becslést a MIDAS modellek logikájának megfelelően keresztmetszeti szemléletben hajtottuk végre, az egyenletekbe az eredeti belga modelltől eltérően hosszmetszeti adatokból nyert információkat is beépítettünk. Ezt egyrészt a rendelkezésünkre álló, jóval hosszabb idősorok információtartalmának optimális felhasználása, másrészt a hazai munkaerő-piacon – elsősorban az 1990-es évek elején –lezajlott jelentős strukturális átalakulások indokolták.