Adaptív döntéshozatal a beszállítóválasztásban = Adaptive Decision-making in Supplier Selection

Herbert Simon, a korlátozott racionalitás elméletének megalkotója szerint a döntéshozatalunk hatékonyságát az határozza meg, hogy korlátozott kognitív kapacitásaink birtokában milyen stratégiákkal birkózunk meg a komplex környezet kihívásaival. Az erre az elméletre építő kutatások egyik alapvetése, hogy az egyéni problémamegoldási folyamat helyzetspecifikus és ez az idomulás kulcsfontosságú az eredményességben és hatékonyságban. A döntéshozó rendelkezik egy „adaptív szerszámosládával”, amelyből a megfelelő helyzetekben a megfelelő döntési eljárásokat választja. A tanulmányban a szerző egy kvalitatív kutatás eredményeire építve, a beszállítóválasztás példáján keresztül mutat be lehetséges válaszokat a keveset kutatott kérdésre: hogyan működik az adaptivitás folyamata? A tanulmány a döntési helyzethez való alkalmazkodás kialakulását vizsgálja a döntési folyamatok kognitív szintjén. ______ Herbert Simon, the author of theory of bounded rationality claimed that the results of our decision-making is defined by the approprietness of strategies with which we handle the complexity of the environment with our bounded cognitive capacities. One of the main issues or research programs building on this theory is that problem solving is situation-specific, and the adjustment of strategies to actual situational factors is crucial for the effectiveness and efficiency of decision-making. The decision-maker possesses an „adaptive toolbox”, from which he chooses the right decision tools in the right situations. The author, based on the findnings of a qualitative study, presents possible answers to the not well-elaborated question: how does the process of adaptivity work? Forming of an adaptive mechanism is in the focus.

Az online-fogyasztói elégedettség mérésére alkalmas skála tesztelése és véglegesítése a vállalati döntéshozók támogatása céljából (Testing and finalizing a scale for measuring online consumer satisfaction to support the companies decision making process)

A versenyképesség, illetve a gazdaságos működés elengedhetetlen feltétele a fogyasztói elégedettség, melynek egyik meghatározó eleme az észlelt és elvárt minőség közti kapcsolat. A minőségi elvárások az internettel, mint napjaink egyik meghatározó csatornájával kapcsolatban is megfogalmazódtak már, így kapott jelentős szerepet az online szolgáltatásminőség meghatározása, illetve ezzel összekapcsolódva az online-fogyasztói elégedettségmérés. A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintést nyújtson a témában, és a szakirodalomból ismert E-S-QUAL és E-RecS-QUAL online-fogyasztói elégedettségmérésre szolgáló skálát megvizsgálja, érvényességét a magyar körülmények között letesztelje, és a szükségesnek látszó módosítások elvégzésével egy Magyarországon használható skálát hozzon létre. Az online-fogyasztók elégedettségmérésének alapjaként az online szolgáltatásminőség fogyasztói érzékelésével, illetve értékelésével kapcsolatos elméleteket járja körbe a tanulmány, és ezután kerül sor a különböző mérési módszerek bemutatására, kiemelt szerepet szánva az E-S-QUAL és E-RecS-QUAL skálának, mely az egyik leginkább alkalmazott módszernek számít. Az áttekintés középpontjában azok a honlapok állnak, melyeken vásárolni is lehet, a kutatást pedig az egyik jelentős hazai online könyvesbolt ügyfélkörében végeztem el. ______ Over the last decade the business-to-consumer online market has been growing very fast. In marketing literature a lot of studies have been created focusing on understanding and measuring e-service quality (e-sq) and online-customer satisfaction. The aim of the study is to summarize these concepts, analyse the relationship between e-sq and customer’s loyalty, which increases the competitiveness of the companies, and to create a valid and reliable scale to the Hungarian market for measuring online-customer satisfaction. The base of the empirical study is the E-S-QUAL and its second scale the E-RecS-QUAL that are widely used multiple scales measuring e-sq with seven dimensions: efficiency, system availability, fulfilment, privacy, responsiveness, compensation, and contact. The study is focusing on the websites customers use to shop online.

Menedzsment képességek és döntéshozatali közelítésmódok longitudinális elemzése a versenyképesség kutatások alapján = Longitudinal analysis of management skills and decision making approaches in Competitiveness Research

Absztrakt: Tanulmányunkban a menedzsment képességek és döntéshozatali közelítésmódok szerepét a versenyképesség alakításában immáron negyedik alkalommal elemezzük. Hogy megértsük, milyen tulajdonságokkal, egyéni képességekkel kell a menedzsmentnek rendelkeznie ahhoz, hogy önmaga is versenyképes legyen, és feltárjuk, melyek a mintában szereplő menedzserek erősségei, illetve gyenge pontjai – a korábbi kutatások hagyományait követve – azt vizsgáltuk, hogy a mintában szereplő menedzserek hogyan értékelik önmagukat bizonyos készségek, képességek szerint, valamint azt is áttekintettük, hogy a menedzserek milyen döntéshozatali közelítésmódokat alkalmaznak. A megkérdezett menedzserekre - akárcsak a korábbi válaszadókra - a gyakorlatorientáltság, a magas szintű szakmai ismeretek birtoklása és a fejlett problémamegoldó képesség jellemző leginkább, illetve a nemzetközi trendekkel némiképp szemben a racionális döntéshozatali megközelítést preferálják. _____ We have been analyzing the role of management skills and decision making approaches in firm level competitiveness for the fourth time already. In order to understand what characteristics and individual capabilities a manager must have to be competitive him/herself, and what the main strengths and weaknesses of the Hungarian managers are, following the methodologies of our earlier studies, self assessment of the skills and capabilities of the managers in our sample were examined. The managers – similarly to the earlier results – are practice oriented, they possess up-to-date professional knowledge, and they have good problem solving skills. Our findings demonstrate that they prefer rational decision making approaches, which contradicts to the international tendencies.

Racionális és intuitív döntéshozók Kaliforniában és Magyarországon (Analysis or Intuition – Strategic decision making in California and Hungary)

Stratégiai döntéseket jellemzően a vállalatok felső vezetői, vezérigazgatók és elnökök hoznak. Ennek szellemében a szerző negyven felső vezetőt kérdezett meg két nagyon különböző régióban (Kaliforniában és Magyarországon) egy összehasonlító kutatás keretében. A két országban tizenkét válaszadó vezérigazgató, elnök, alelnök vagy felelős vezető volt (rájuk mint Vezetőkre hivatkoztunk), miközben nyolcan alapítói és többségi tulajdonosai voltak saját vállalkozásuknak (őket nevezzük Vállalkozóknak). A kutatás három területre irányult: 1) Hogyan hoznak döntéseket a felső vezetők a valóságban a világ e két különböző táján 2) Mennyiben különböznek – ha egyáltalán különböznek – a Vállalkozók és a Vezetők az alkalmazott döntéshozatali közelítésmódot tekintve, amikor az analitikus gondolkodást az intuícióikkal kombinálják 3) Mik a hasonlóságok és a különbségek a menedzsmentképességekben és a döntéshozatali rutinokban a Vállalkozók és a Vezetők között a vizsgált menedzsmentkultúrákban? ______ Strategic decision making is usually conducted by a firm’s top management, led by the CEO or the President of the company. In keeping with this, 40 top level managers in two very different regions (California, USA and Hungary) were targeted in a comparative research study. In the two countries, twelve of the managers were CEOs, Presidents, Vice Presidents or Chief Officers (hereafter referred to as Executives) while eight were founders and majority owners of their own enterprises (hereafter referred to as Entrepreneurs). The research focused on the following 3 areas: 1) How top level managers really make strategic decisions in these two different parts of the world; 2) How Entrepreneurs and Executives differ, if at all, in their approach to strategic decision making when they combine analytical thinking with their intuition; 3) The similarities and differences in management skills and decision making routines between Entrepreneurs and Executives within the investigated management cultures.

Vezetői döntéshozatal és versenyképesség (The managerial decision making and the competitiveness)

A tanulmány a vezetői döntéshozatal három lényeges aspektusát tárja fel. A Versenyben a világgal c. kutatási program eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy a menedzserek döntéshozatali képességei és megközelítései, a vállalati teljesítménymérés és menedzsment döntéseket támogató szerepe, valamint a vállalatok érintettekhez fűződő viszonya meghatározó lehet a hatékony vezetői döntéshozatal során. A vállalati döntéshozatal jellemzőinek bemutatása után megvizsgáljuk azt is, hogy a különböző teljesítményű cégek döntéseit mennyire támogatja a menedzserek felkészültsége, a teljesítménymérési gyakorlat és az érintettek elvárásai. A szerzők úgy találták, hogy a fenti tényezők mindegyike hozzájárul a hazai cégek versenyképességéhez, általánosságban ugyanis elmondható, hogy a döntéseket támogató vállalati környezet jobb üzleti teljesítményhez és gyorsabb reagálóképességhez vezethet. Az eredmények összegzése mellett ajánlásokkal is éltek a vállalatok számára, amelyek alkalmazásával hatékonyabb döntéseket hozhatnak. _______ This study presents three main aspects of the managerial decision making. Based on the results of the research program In competition with the World it points to the fact that decision making abilities and approaches of the managers, the corporate performance appraisal and the management decision support role, and the corporate relations to the stakeholders will be determinant in the process of the efficient managerial decision making. After presentation of characteristics of the corporate decision making the authors examine that how the decisions of enterprises with different performances are supported by the preparedness of the managers, the performance appraisal practice and the stakeholders expectations. The authors have thought that every factor contributes to the competitiveness of the domestic enterprises, and generally the decision supporting corporate environment can lead to better business performance and faster responsive abilities. Besides the results summary the authors give useful recommendations to the corporations with which they can make more efficient decisions.

Analysis and intuition in strategic decision making. The case of California

Many management scholars believe that the process used to make strategic decisions affects the quality of those decisions. However several authors have observed a lack of research on the strategic decision making process. Empirical tests of factors that have been hypothesized to affect the way strategic decisions are made notably are absent. (Fredrickson, 1985) This paper reports the results of a study that attempts to assess the effects of decision making circumstances focusing mainly on the approaches applied and the managerial skills and capabilities the decision makers built on during concrete strategic decision making procedures. The study was conducted in California between September 2005 and June 2006 and it was sponsored by a Fulbright Research Scholarship Grant.

Ethical decision making

The self-centeredness of modern organizations leads to environmental destruction and human deprivation. The principle of responsibility developed by Hans Jonas requires caring for the beings affected by our decisions and actions. Ethical decision-making creates a synthesis of reverence for ethical norms, rationality in goal achievement, and respect for the stakeholders. The maximin rule selects the "least worst alternative" in the multidimensional decision space of deontological, goal-achievement and stakeholder values. The ethical decision-maker can be characterized as having the ability to take multiple perspectives and make appropriate balance across diverse value dimensions. Modern organizations should develop a critical sensitivity to and empathy toward human and non-human beings with which they share a common environment.

Adaptív döntéshozatal a beszállítóválasztás példáján (Adaptive decision-making on example of the supplier selection)

Ez a tanulmány a projektvezetési szakirodalomban kialakult ismeretanyagot szem előtt tartva (noha tételesen nem hivatkozva arra) tárja fel azt a sajátos és tipikusnak nevezhető kontextust, amelyben a projektalapú szervezetek projektmarketing tevékenysége megnyilvánul. A tanulmány célja tehát nem magának a projektmarketingnek a kérdéskörére irányul, hanem elsősorban annak projektspecifikus kontextusára. Jellegét illetően a tanulmány spekulatív jellegű, vagyis lényegét tekintve nem empirikus kutatási eredményekből levont következtetésekre épül. _____ The author analyses the cognitive level of individual decisions by placing the adaptive decision-maker in the centre of interest. The main question is how do adaptive processes evolve and what factors determine the adaptive mechanism. The author builds on his own qualitative study conducted with the Grounded Theory Methodology in the SME sector. The supplier selection decision is chosen from the wide range of business decisions. From the research results the two elements of the adaptive mechanism – the metastructure and the attitude set –, the process of their evolution and the factors determining this process are presented. The findings here are a middle-range theory, which can be elaborated further, but they provide some interesting insights already.

Effects of inconsistencies in eyewitness testimony on mock-juror decision-making

In attempting to impeach eyewitnesses, attorneys often highlight inconsistencies in the eyewitness's recall. This study examined the differential impact of types of inconsistent testimony on mock-juror decisions. Each of 100 community members and 200 undergraduates viewed one of four versions of a videotaped trial in which the primary evidence against the defendant was the testimony of the eyewitness. I manipulated the types of inconsistent statements given by the eyewitness in the four versions: (1) consistent testimony, (2) information given on-the-stand but not given during the pre-trial investigation, (3) contradictions between on-the-stand and pre-trial statements, and (4) contradictions made on the witness stand. Subjects exposed to any form of inconsistent testimony were less likely to convict and found the defendant less culpable and the eyewitness less effective. These effects were larger for contradictions than for information given on the stand but not during pre-trial investigations. ^