Dynamic capabilities for CSR management:towards identifying common processes

Purpose – The objective of this paper is to address the question whether and how firms can follow a standard management process to cope with emerging corporate social responsibility (CSR) challenges? Both researchers and practitioners have paid increasing attention to the question because of the rapidly evolving CSR expectations of stakeholders and the limited diffusion of CSR standardization. The question was addressed by developing a theoretical framework to explain how dynamic capabilities can contribute to effective CSR management. Design/methodology/approach – Based on 64 world-leading companies’ contemporary CSR reports, we carried out a large-scale content analysis to identify and examine the common organizational processes involved in CSR management and the dynamic capabilities underpinning those management processes. Findings – Drawing on the dynamic capabilities perspective, we demonstrate how the deployment of three dynamic capabilities for CSR management, namely, scanning, sensing and reconfiguration capabilities can help firms to meet emerging CSR requirements by following a set of common management processes. The findings demonstrate that what is more important in CSR standardization is the identification and development of the underlying dynamic capabilities and the related organizational processes and routines, rather than the detailed operational activities. Originality/value - Our study is an early attempt to examine the fundamental organizational capabilities and processes involved in CSR management from the dynamic capabilities perspective. Our research findings contribute to CSR standardization literature by providing a new theoretical perspective to better understand the capabilities enabling common CSR management processes.

A felelős döntéshozatal tényezői

Ebben a tanulmányban részletesen bemutatjuk a 2009-es Versenyképesség felmérés etika és környezetvédelem vonatkozású témaköreit, valamint a vállalati interjúkon alapuló kutatásunk alapján a vállalati döntéshozatal azon jellemzőibe nyújtunk bepillantást, amelyek segítik, illetve gátolják a CSR és a fenntarthatóság vállalati érvényesülését. A vállalati etika és a vállalati környezetvédelem területein egyaránt egy-egy klasszikusnak számító intézmény, illetve rendszer terjedt el leginkább a vállalatok körében: az etikai kódex az etikai intézményesülés relatíve gyakori elemének számít, míg a környezetvédelmi eszközökre vonatkozó kérdéskörben a legjobb helyezést a minőségmenedzsment rendszer kapta. A felelős döntések hatótényezőinek vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy szervezeti és egyéni jellemzők egyformán segítői és akadályai lehetnek a felelős vállalati működés terjedésének. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy egy figyelemreméltó eszköztár a CSR explicit kifejeződéseként önmagában nem teremti meg az implicit felelősségvállalás terjedését, a reflektált, valamennyi vállalati döntésben mérlegelésre kerülő érintetti szempontok, morális, fenntarthatósági, felelősségi vonatkozások meglétét. ________ In this study we overview the findings of the Competitiveness Research Program in the fields of business ethics and environmental management, and we also introduce some of the results of our research on the Hungarian tendencies of corporate social responsibility based on qualitative research interviews. Both in the fields of business ethics and environmental management one dominant classic tool were identified. Code of conduct is the most prevailing instrument in the field of ethics and quality management still kept its popularity amongst the environmental management tools. It turned out that both organizational and individual characteristics can be enablers and burdens of the spread of corporate social responsibility. We also revealed that remarkable CSR initiatives and principles in a firm does not necessarily create the presence of implicit social responsibility, a reflexive decision making in the company that considers all stakeholders’ view and sustainability, ethical and responsibility issues.

A vállalatok társadalmi felelősségének alapvető kérdései

Napjaink társadalmi és környezeti kihívásaira lehetetlen a vállalati szféra bevonása nélkül válaszokat adni – ez a felismerés látszik a nemzetközi szervezetek újabb, az üzleti világot megszólító kezdeményezéseiben is. Arról persze nincs szó, hogy a hatósági szabályozás valaha is feleslegessé válhat, mellette azonban egyre nagyobb mértékben van szükség az üzleti szféra önszabályozására. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility, CSR) ezekre a kihívásokra adott válaszként jelent meg, elsősorban a transznacionális vállalatok részéről. Természetesen kérdés, hogy minderre a CSR-koncepció jelenti- e a megfelelő megoldást? Ennek eldöntéséhez szeretne ez a tanulmány is hozzájárulni.

Profit és/vagy közösségi szerepvállalás? Vállalati társadalmi felelősségvállalás vezetői szemmel

A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR – corporate social responsibility) fogalma és menedzsmenteszköztára nem ismeretlen a hazai gazdasági életben, díjak, konferenciák, felmérések kapcsolódnak hozzá évről évre. A szerző dolgozatában először röviden elemzi a vállalati társadalmi felelősségvállalás elméleti megközelítéseiben a menedzserek szerepét kiemelő irányokat, majd a felelősségvállalás tartalmára vonatkozóan címszavakban bemutat néhány meghatározó elképzelést, amelyek a vizsgálati kérdések alapjait is adják. Ezt követi a kutatási eredmények bemutatása, majd a további kutatási lehetőségeket is tartalmazó konklúzió.

A kereskedelmi láncok CSR-tevékenysége – a versenyképességük fokozása (CSR activities of commercial chains – increasing their competitiveness)

A kereskedelmi láncok különböző stratégiákat választhatnak, illetve alkalmazhatnak a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, a társadalmi normákhoz és elvárásokhoz való igazodáshoz. A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés van a társadalmi felelősségvállalásuk és a versenyképességük között, s a felelős magatartásuk javítja-e versenypozíciójukat. Bemutatja, hogy hazai viszonylatban a nagyobb forgalmat lebonyolító kereskedelmi láncok milyen CSR-tevékenységet végeznek, ez beépült-e hosszabb távú üzleti stratégiájukba, és mennyiben járul/járulhat hozzá versenyképességük fokozásához. Elemzi több kereskedelmi láncnál, hogy miképpen sikerült összeegyeztetni társadalmi felelősségvállalásukat a profitérdekeltségükkel, továbbá megteremthető-e a felelős működésük és a költséghatékony gazdálkodásuk összhangja. Többek között rámutat arra, hogy a gazdasági és külső szociális felelősségvállalásuk, továbbá a versenyképességük közötti pozitív korreláció megkérdőjelezhetetlen, ami win-win szituációt alakít ki. ______ Commercial companies can embark on and apply different strategies to tackle social, economic and environmental challenges and to comply with the standards and expectations of the community. In the study the author analyses the relationship between corporate social responsibility activities and competitiveness, and whether or not the responsible attitude of these companies improves their competitive position. She outlines the CSR activities of high turnover commercial chains in Hungary, examining their incorporation into the company’s longer term business strategy, and how these activities may contribute to their enhanced competitiveness. She will analyse several commercial chains from the point of view of their success in harmonizing their CSR with their profit making, and whether they can create the harmony of an environmentally friendly attitude and cost-effective operations. Among other findings, the author concludes that there is an unquestionable correlation between corporate economic and outside social responsibility and profitability, which creates a definite win-win situation.

Motivations Behind Sustainable Purchasing

Sustainability issues in purchasing are receiving greater attention. Literature is rapidly growing, with several research programs being initiated to investigate the topic. This study presents the results of a research project which aims to reveal and structure the motivating forces leading companies to make efforts in sustainability purchasing and the means used to attain achievements in some fields of sustainability. Results presented in the literature are scattered in terms of the fields of sustainability: most of the studies focus only on green or corporate social responsibility issues and there is a lack of exploratory models. Sustainability in purchasing is addressed in a comprehensive way including green, social responsibility and corporate growth issues. After presenting the results of a literature review, theoretical development was undertaken to create a framework in which it is possible to describe the means of sustainability applied and the motivating forces behind them. This framework serves as the basis for an empirical investigation among Hungarian companies. Empirical results confirm the usefulness of the theoretical framework: the number and the characteristics of sustainability activities were determined by the particular types of motivation – to avoid negative effects, to achieve compliance with expectations and to attain positive effects.

Mining in Peru: Indigenous and Peasant Communities vs. The State and Mining Capital

The Peruvian economy depends for its growth on the export of natural resources and investment in the mining and hydrocarbon sectors. Peruvian governments and mining corporations have confronted anti-mining protests in different ways. While the current government has introduced policies of social inclusion to soften the negative effects of the operations of mining capital and policies of dialogue to engage social actors with the essence of governmental policies, mining companies use corporate social responsibility programs as a cover for the devastating effects of their operations on the environment and the livelihoods and habitats of the indigenous and peasant communities. Curiously, in the current context of the declining commodity prices and export volumes the Peruvian government strengthens its extractivist model of development. This article argues that whatever government that follows the rules of capital cannot but favor the corporations. It points out the main adversaries of the indigenous and peasant communities and the problems to transform the locally and/or regionally struggle into a nationwide battle for another development model.

A Content Analysis of Sustainability Dimensions in Annual Reports

This study examines the triple bottom line of sustainability, in the context of both profit-oriented and non-profit oriented organizations. Sustainability is a compound result of interaction between economic, environmental, and social dimensions. Sustainability cannot be achieved without balance between all three dimensions, which has implications for measuring sustainability and prioritizing goals. This study demonstrates a method for measuring organizational sustainability achievement in these three dimensions of sustainability. Content analysis of the annual reports of corporations from the United States, Continental Europe (and Scandinavia), and Asia reveals that the economic dimension remains the preeminent aspect, and corporations still have a long way to go to reach comprehensive sustainability by maintaining a balance between the three dimensions of sustainability. The analysis also shows a high level of isomorphism in the sustainability practices of corporations, suggesting that even the most sustainable corporations are taking a somewhat passive role in prioritizing sustainability goals. A list of 25 terms for each dimension of sustainability (economic, environmental, and social) has been developed which can be used by corporations to develop and communicate their sustainability practices most effectively to the maximum number of their stakeholders. In contrast, botanical gardens demonstrate more balance among the three dimensions of sustainability.

A vállalati reputáció és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása érintetti szempontból – ​kvalitatív kutatás egy bevásárlóközösségben

A TANULMÁNY CÉLJA A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility, CSR) egyre jelentősebb szerepet tölt be a vállalatok megítélésében, ezért a szervezeteknek egyre inkább üzleti érdeke fűződik ahhoz, hogy érintettjeik kedvező véleménnyel legyenek CSR-tevékenységükről. A vállalati reputáció és a társadalmi felelősségvállalás kapcsolatát érintetti szempontból elemző elméleti modell alapján egy szervezet érintettjeinek körében vizsgálom meg a cég társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megítélését. Egy olyan kvalitatív módszert mutatok be, amelynek segítségével a vállalatok visszajelzést kaphatnak arról, hogy társadalmi felelősségvállalási tevékenységüket mennyire ismerik és hogyan értékelik az érintettek. Az érintettek által megalkotott "tükörkép" segítségével mind a társadalmi felelősségvállalás, mind a CSR-kommunikáció folyamatait lehet finomhangolni. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kvalitatív mélyinterjús kutatás az érintettek körében egy több elemből álló, vegyes módszertanon alapuló kutatás részeként. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK, ÚJDONSÁGOK: A kutatás elméleti jelentősége az, hogy összekapcsolja egymással az érintettek, a társadalmi felelősségvállalás, az identitás és a reputáció fogalmait és együttesen vizsgálja ezeket. Az elvégzett kutatás különlegessége, hogy az érintettek bevonásával, az általuk alkotott „tükörkép” segítségével mutatja be egy szervezet társadalmi felelősségvállalását. A vizsgált szervezet, Szatyor Egyesület és Szatyorbolt érdekessége, hogy a szervezet egy nonprofit egyesületből és egy üzleti vállalkozásból áll, amelyek szimbiózisban működnek. A cikkben egy olyan modell hazai gyakorlati alkalmazását mutatom be, amely lehetővé teszi a vállalatok számára érintettjeik elvárásainak és észlelésének megismerését társadalmi felelősségvállalásukkal kapcsolatban. A CSR-szempontú reputáció elemzése hozzájárulhat az érintettek számára fontos ügyek meghatározásához, az érintetti bevonás megalapozásához, valamint az érintetti elvárásoknak való jobb megfeleléshez. GYAKORLATI JAVASLATOK A Szatyorbolt és Szatyor Egyesület társadalmi felelősségvállalásáról sokat tudtak az érintettjeik, a szervezet reputációja nagyon pozitív volt körükben. Bár nagyon elkötelezettek, az érintettek nem látták át a CSR-programok sokféleségét, ami a kommunikáció hiányosságaira vezethető vissza. Ezen a téren továbblépést jelenthetne egy, az elkötelezett érintettekre alapozott márka-nagyköveti rendszer, amely támogathatná a szervezet kommunikációs üzeneteinek közvetítését. A cikk azt szemléltette, hogy hogyan lehet a bemutatott elméleti modell gyakorlati alkalmazásával elemezni egy szervezet társadalmi felelősségvállalását, valamint reputációját.

Varumärkesstärkande samhällsansvar : En studie om hur CSR påverkar konsumenters attityder

Företags samhällsansvar (CSR) har utvecklats från ett fokus på etik till prestation och att således kunna fungera som ett strategiskt verktyg för differentiering och det är idag allmänt vedertaget för företag att använda sig av CSR med antagandet att detta genererar konkurrensfördelar. Samtidigt som CSR påvisats kunna skapa mervärde till ett företags varumärke ställs numera också krav från konsumenter att företag tar ett samhällsansvar. Det har däremot uppmärksammats att konsumenters medvetenhet om företags CSR-initiativ är låg, vilket kan anses problematiskt i och med de investeringar företag lägger på CSR och om detta således tas i beaktande vid konsumenters utvärdering av företag. Uppsatsens syfte är därmed att förklara om och hur CSR påverkar konsumenters attityd till ett företags varumärke samt ifall detta innebär ett mervärde och därmed varumärkesstärkande. För att uppnå syftet genomfördes en kvantitativ undersökning och enkäter skickades ut till studenter vid Högskolan Dalarna där totalt 682 respondenter slutförde enkäten. Resultaten visar en låg grad av medvetenhet, men att konsumenter med en högre grad av medvetenhet uppvisar mer fördelaktiga attityder till företag som tar ett samhällsansvar. Det framkommer också att dessa attityder genererar företag immateriella värden vilket senare teoretiskt förklaras innebära ett mervärde och därmed varumärkesstärkande. Studien landar i att CSR kan användas av företag för att stärka sitt varumärke, men finner dock en begränsning gällande konsumenters låga medvetenhet om företags CSR-initiativ.

Supportrars åsikt om samhällsansvar : En studie om supportrars attityd till samhällsansvar utöver kärnverksamheten

Corporate Social Responsibility (CSR) är i grunden ett företagsbegrepp som på senare år allt mer börjat prägla idrottsvärlden. CSR är ett samlingsbegrepp på aktiviteter som utförs för att främja samhället. Anledningarna till att idrottsföreningar väljer att engagera sig i frågor som berör samhället är många men, inom Sverige har den idrottsliga kommersialiseringen och professionaliseringen bidragit till att elitidrottsföreningar arbetar med CSR-frågor utöver kärnverksamheten. Elitidrottsföreningar skapar stort medialt intresse och supportrar är en av elitidrottsföreningarnas primära intressenter som bidrar till framgång. Alla supportrar har inte samma engagemang eller åsikter i frågor rörande föreningen. Syftet med denna studie är att undersöka svenska elitidrottsföreningars supportrars attityd till CSR-arbete utöver kärnverksamheten samt jämföra om attityden skiljer sig mellan supportrar baserat på supporteridentifikation. För att uppnå syftet gjordes en kvantitativ enkätundersökning av supportrar till Hammarby Fotboll. Av totalt 96 respondenter identifierades 44 med lägre och 52 med högre supporteridentifikation. Resultatet visade att attityden mellan respondentgrupperna skiljde sig på det sätt att den högre identifikationsgruppen lutade åt en negativ attityd samtidigt som den lägre identifikationsgruppen var neutral med en marginell negativ lutning. Studien landade i att skillnaderna var marginella och att båda grupperna tolkas neutrala vilket ger slutsatsen att CSR utöver kärnverksamheten har ringa betydelse för supportrar oavsett identifikation.

Os programas de incentivo à cultura e o processo de fomento às organizações culturais no Rio Grande do Norte: o caso da Casa da Ribeira em Natal

Since the emergence of the first demands for actions that were intended to give greater attention to culture in Brazil, came the first discussions which concerned the way the Brazilian government could have a positive influence in encouraging the culture, as is its interaction with the actors interested and involved with the cause. During the military dictatorship, there were programs which relied on the direct participation of the State to ensure that right, from the viewpoint of its support and implementation of public resources in developing the "cultural product" to be brought to society in its various forms of expression - all this, funded by the government. It is an example of "EMBRAFILMES" and "Projeto Seis e Meia", continued until the present day in some regions of the country, though maintained by entities not directly connected with the administration or the government. However, it was from the period of democratization and the end of the dictatorship that the Brazilian government began to look at the different culture, under its guarantee to the society. Came the first incentive laws, led by "Lei Sarney" Nº 7.505/86, which was culture as a segment which could receive foreign assistance in order to assist the government in fulfilling its public duty. After Collor era and the end of the embargo through the encouragement of culture incentive laws, consolidated the incentive model proposed in advance of Culture "Lei Sarney" and the federal laws, state and local regimentares as close to this action. This applies to the Rouanet Law (Lei Rouanet), Câmara Cascudo Law (Lei Câmara Cascudo) and Djalma Maranhão Cultural Incentive Law (Lei de Incentivo à Cultura Djalma Maranhão), existing in Natal and Rio Grande do Norte. Since then, business entities could help groups and cultural organizations to keep their work from the political sponsorship under control and regiment through the Brazilian state in the form of their Cultural Incentive Law. This framework has contributed to the strengthening of NGOs and with the consolidation of these institutions as the linchpin of Republican guaranteeing the right to access to culture, but corporate social responsibility was the one who took off in the segment treated here, through the actions of Responsibility Cultural enterprises arising from the Cultural Organizations. Therefore, in the face of this discourse, this study ascertains the process of encouraging the Culture in Rio Grande do Norte from the Deviant Case Analysis at the Casa da Ribeira, the main Cultural Organization that operates, focused action in Natal in order to assess the relationships established between the same entity and the institutions which are entitled to maintain the process of encouraging treated in this study - Enterprise, from the viewpoint of corporate sponsorship and Cultural Responsibility and State in the form of the Laws Incentive Funds and Public Culture Incentive

CSR Reporting in the Finnish Banking Sector – Status and Recent Development

This thesis reviews the development of CSR reporting in the Finnish banking sector. This was achieved by analyzing the content of specific CSR reports published by three banks during years 2012-2014. The banks selected represent the three largest banks operating in Finland according to their market share, constituting approximately 70 percent of the total perceived market share. The purpose of the analysis is to establish a clear descriptive overview of the status of CSR reporting and how it has thematically developed over the years. The research was conducted with the qualitative content analysis method. By analyzing the contents of the CSR reports it was found that CSR reporting is understood in 3 different themes that reflect the general CSR theory: economic, social and environmental responsibility. The following research focused on analyzing these three core themes separately during years 2012-2014 in order to find specific tendencies in the development of CSR reporting. The results confirm that CSR reporting is developing in the Finnish banking sector. Reporting about economic responsibility is based on core financial performance reporting, and it’s mainly developing in the assessment of the global recession and how the potential fiscal reforms affect to the bank sector’s performance. Economic responsibility is also being understood and reported as a wider concept, including intertwined and shared meanings with the other responsibility reporting themes. The research also suggests that banks value social responsibility reporting increasingly each year. Environmental responsibility reporting is the most standardized form of reporting, however, the reporting development includes the increased use of digitalization as source of lessening the environmental impact.

A Sustenatbilidade empresarial como estratégia na criação de valor

Mestrado em Gestão e Empreendedorismo

Yritysvastuun rooli rakennusalalla nykypäivänä ja tulevaisuudessa

Tutkimuksen tavoitteena oli tarkastella yritysvastuun roolia rakennusalalla sekä kirjallisuuden että empiirisen tutkimuksen avulla. Tutkimuksen avulla hahmoteltiin, millainen on yritysvastuun rooli nykypäivänä ja millainen sen arvioidaan olevan vuonna 2030. Tutkimuksen tutkimusmenetelmänä oli kyselytutkimus. Kyselyyn osallistui 125 rakennusalan työntekijää. Kyselyssä oli 37 kysymystä, joissa tarkasteltiin rakennusalan yritysvastuun nykytilaa ja tulevaisuutta vuoteen 2030 asti. Tutkimuksen perusteella voidaan todeta, että yritysvastuuta pidetään tärkeänä rakennusalalla ja sen uskotaan olevan entistä tärkeämpi tulevaisuudessa. Rakennusalan yrityksillä on monia eri syitä, miksi ne panostavat yritysvastuuseen. Tärkeimmiksi syiksi tutkimuksen mukaan nousivat yritysmaineen/imagon rakentaminen, lainsäädännön noudattaminen ja tulevaisuuden toimintaedellytysten turvaaminen.