Adaptív döntéshozatal a beszállítóválasztás példáján (Adaptive decision-making on example of the supplier selection)

Ez a tanulmány a projektvezetési szakirodalomban kialakult ismeretanyagot szem előtt tartva (noha tételesen nem hivatkozva arra) tárja fel azt a sajátos és tipikusnak nevezhető kontextust, amelyben a projektalapú szervezetek projektmarketing tevékenysége megnyilvánul. A tanulmány célja tehát nem magának a projektmarketingnek a kérdéskörére irányul, hanem elsősorban annak projektspecifikus kontextusára. Jellegét illetően a tanulmány spekulatív jellegű, vagyis lényegét tekintve nem empirikus kutatási eredményekből levont következtetésekre épül. _____ The author analyses the cognitive level of individual decisions by placing the adaptive decision-maker in the centre of interest. The main question is how do adaptive processes evolve and what factors determine the adaptive mechanism. The author builds on his own qualitative study conducted with the Grounded Theory Methodology in the SME sector. The supplier selection decision is chosen from the wide range of business decisions. From the research results the two elements of the adaptive mechanism – the metastructure and the attitude set –, the process of their evolution and the factors determining this process are presented. The findings here are a middle-range theory, which can be elaborated further, but they provide some interesting insights already.

A kis országok világgazdasági alkalmazkodása

A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a globalizálódás és a megafúziók világában életképesek lehetnek-e a kis országok, s ha igen, milyen feltételekkel. Az írás azt igyekszik igazolni, hogy a műszaki fejlődés új iránya és a nemzetközi pénzügyek formálódó reformja megnöveli az alkalmazkodásra kész kis nemzetgazdaságok életképességét. Ez a sikeres regionális integrálódásuk alapja, nem pedig fordítva. A globalizáció új esélyeket ad a kicsiknek.

A válság mint negatív információ és bizonytalansági tényező. A válság hatása az egy részvényre jutó nyereség-előrejelzésekre (The financial crisis as negative information and a factor of uncertainty. Analysing the EPS forecasting error in Hungary and Austria)

A szerző a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság hatását vizsgálja az egy részvényre jutó nyereség előrejelzésének hibájára. Számos publikáció bizonyította, hogy az elemzők a tényértékeknél szisztematikusan kedvezőbb tervértéket adnak meg az egy részvényre jutó előrejelzéseikben. Más vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy részvényre jutó előrejelzési hiba bizonytalan környezetben növekszik, míg arra is számos bizonyítékot lehet találni, hogy a negatív hírek hatását az elemzők alulsúlyozzák. A gazdasági világválság miatt az elemzőknek számtalan negatív hírt kellett figyelembe venniük az előrejelzések készítésekor, továbbá a válság az egész gazdaságban jelentősen növelte a bizonytalanságot. A szerző azt vizsgálja, hogy miként hatott a gazdasági világválság az egy részvényre jutó nyereség- előrejelzés hibájára, megkülönböztetve azt az időszakot, amíg a válság negatív hír volt, attól, amikor már hatásaként jelentősen megnőtt a bizonytalanság. _____ The author investigated the impact of the financial crisis that started in 2008 on the forecasting error for earnings per share. There is plentiful evidence from the 1980s that analysts give systematically more favourable values in their earnings per share (EPS) forecasts than reality, i.e. they are generally optimistic. Other investigations have supported the idea that the EPS forecasting error is greater under uncertain environmental circumstances, while other researchers prove that the analysts under-react to the negative information in their forecasts. The financial crisis brought a myriad of negative information for analysts to consider in such forecasts, while also increasing the level of uncertainty for the entire economy. The article investigates the impact of the financial crisis on the EPS forecasting error, distinguishing the period when the crisis gave merely negative information, from the one when its effect of uncertainty was significantly increased over the entire economy.

Nem konvencionális jegybanki eszközök alkalmazása Magyarországon és külföldön – néhány tapasztalat

A szerző a nem konvencionális jegybanki eszközök alkalmazásának gyakorlatát vizsgálja, valamint azt, hogy ösztönözhető-e a vállalati hitelezés a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb refinanszírozási ráta alkalmazásával. Értékeli a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját, ismerteti a közelmúltban bevezetett jegybanki hitelélénkítés angol tapasztalatait.

Az észlelt kultúraszemélyiség és hatása az ország turisztikai és üzleti célpontként való megítélésére (Investigation the effect of perceived culture – personality (CP) on the evaluation of the country as ideal business/tourist destination)

A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy egy adott kultúra észlelt személyisége milyen hatással van az ország ideális turisztikai, illetve üzleti célországként való megítélésére. A kultúraszemélyiség koncepciójának bemutatása után a kultúraszemélyiség-skála (culture personality, CP) fejlesztésének kezdeti eredményeit, majd a kultúraszemélyiség dimenzióinak vizsgálatát részletezik a szerzők. A skálakialakítás során – kvalitatív eredményeiket felhasználva – egy ötvenegy tulajdonságpárból álló szemantikus differenciálskálát fejlesztettek ki és teszteltek. Jelen cikkükben összehasonlítják Franciaország és Magyarország észlelt kultúraszemélyiségét, vizsgálva a magyar és a francia válaszadók véleményének hasonlóságait és különbségeit. Eredményeik azt mutatják, hogy nemcsak az egyes kultúrák személyiségét észlelik eltérően a válaszadók, de ugyanazon kultúra személyiségének bizonyos jellemzőit is eltérően ítélik meg. _____ The main purpose of our study was to investigate the effect of perceived culture – personality (CP) on the evaluation of the country as ideal business/tourist destination. After introducing the concept of culture-personality, initial results of our CP scale development are discussed, and dimensions of culture-personality will be examined. As a result of the scale construction procedure – based on our extensive qualitative studies –, a 51-item semantic differential scale has been developed and tested. Similarities and differences of perceived culture-personalities of France and Hungary among Hungarian and French respondents are described.

Mennyit ér a zajterhelés csökkenése? Zajvédelmi intézkedések értékelése a haszonértékelések átvitelével (The value of silence. An application of benefit-transfer methodology for evaluating noise-control actions)

Mind ez ideig a gyakorlatban kevéssé aknázták ki azt a lehetőséget, hogy a természeti tőke pénzbeli értékelése számszerű, egzakt információt nyújthat a döntéshozóknak. A szerzők a zajvédelmi intézkedések példáján keresztül tekintik át a természeti tőkejavak közgazdasági értékelésében rejlő lehetőségeket. Ismertetik a költség-haszon elemzés környezeti javakkal bővített formájának előnyeit, majd az általában elhanyagolt, a nem piaci javak által nyújtott haszon közgazdasági értékelésére alkalmas eljárásokat, külön kitérve a zajterhelés területére. Nagy hangsúlyt helyeznek a haszonfelmérések átvitelének széles körben alkalmazható módszereire. Bemutatják az általuk gyakorlatban végzett kutatás során szerzett tapasztalatokat, különös tekintettel arra, hogy a haszonértékelések átvitele hogyan járulhat hozzá a természeti tőkejavakkal kapcsolatos döntések során a társadalmi haszon maximalizálásához. _____ The paper offers an overview of the economic valuation of transportation-induced noise and cost-benefit analysis of noise-control measures and actions. Although economic valuation can provide hard, monetized data for decision-makers, it is relatively underused in practice. The study focuses on benefit-transfer methodology, where values obtained in previous cases are used as the basis for current evaluation. A specific application of benefit transfer is presented by a recent pilot project in Hungary, whereby a tool was developed for LGOs, enabling them to make preliminary assessments of the benefits of potential noise-control measures and rank possible options. This can help to optimize the benefits to society using limited resources.

Az értékesítés és a marketing kapcsolatának piaci tájékozódásban betöltött szerepe és meghatározó tényezői (Role of the sales and marketing relationship in market orientation and its determining factors)

A szerző kutatásában azt vizsgálja, hogy az értékesítés területén dolgozó munkatársak piaci megfigyeléseit milyen mértékben képesek beépíteni a marketingvezetők a menedzsmentmunkába. Az értékesítési munkatársak piaci megfigyelései mindig naprakészek, ráadásul jelentősebb ráfordítás nélkül hozzáférhetők. A marketing- és a sales munkatársak közötti hagyományosan konfliktusokkal terhelt kapcsolat miatt azonban a vállalatok sokszor mégsem aknázzák ki a piaci tájékozódásnak ezt a lehetőségét. A nagyvállalati mintán empirikusan tesztelt modell szerint a menedzserek azon képessége, hogy felhasználják a vállalaton belül rendelkezésre álló információkat, alapvetően nem egyéni, hanem szervezeti képesség. Azok a menedzserek, akik olyan cégeknél dolgoznak, ahol a vállalati továbbképzések során más részlegek munkájába is bekapcsolódhatnak, nagyobb mértékben támaszkodnak a munkatársak piaci megfigyeléseire döntéseik meghozatala során. _____ The author examines in her research that to what extent marketing leaders can build market experience of sales employees into the management activity. Because of the traditionally problematic relationship between marketing and sales employees, companies do not exploit this opportunity of market orientation. According to the model tested on a big corporation sample, the capacity of managers to use information available within the company is basically not an individual but organisational capacity.

A posztmodern marketing rózsaszirmai

UTÓSZÓ „A lényeg az, hogy mi belül vagyunk a posztmodernizmus kultúráján, oly mértékben, hogy felszínes és semmitmondó elutasítása éppoly lehetetlen, mint amennyire önelégült és romlott, hasonlóképpen felszínes és semmitmondó ünneplése.” (Jameson, 1997:18) A posztmodern filozófia úgy tűnik, nem túlságosan érintette meg a magyar marketing szakmát. Fojtik (1999) cikke után nem igazán lehet azt mondani, hogy elburjánzottak volna a posztmodern ihletésű munkák. Könnyed intellektuális hóbort vagy valami sokkal lényegesebb, amiről a szakma nem vett tudomást? A hazai menedzsmenttudományokban (lásd pl. Bokor, 1994; Gelei, 2002) valamivel jelentősebb nyomot hagyó posztmodern irányzat a magyarországi marketingirodalomban méltatlanul feledésbe merült. Radácsi (2003) a Vezetéstudományban is kiemeli, hogy a hazai menedzsmentkutatások távolról sem mutatják azt az elméleti és gyakorlati sokszínűséget, ami a nemzetközi szakirodalomban már évtizedek óta megfigyelhető. Ez azért is különös, mivel a fogyasztói társadalom, a vásárlás, a reklámok, az üzletek / bevásárló központok, pozicionálás, a modern marketing teljes eszköztára a posztmodern jelenség létrehozója. (Brown, 1995). A posztmodern szerzők meglehetősen sokat példálóznak a modern marketing eredményeivel, vagyis a posztmodern fogyasztókkal, akik posztmodern reklámokat néznek, posztmodern bevásárlóközpontokba járnak, és Brown (1993) szavaival: „vásárolnak, tehát vannak”. Ráadásul a posztmodern gondolatok segíthetnek máshogy megközelíteni egy-egy problémát vagy fejleszthetik bizonyos kritikai kézségek kialakulását. Ebben a cikkben bemutattjuk a posztmodern szókészletet, valamint marketing talaján gyökeret vert posztmodern gondolatokat. A gyakran a filozófiai homály ködébe vesző értelmezések helyett és mellett utánajártunk a kérdés pszichológiai hátterének. Ez mindenképpen egy olyan adalékanyaggal szolgál, amelyre sok esetben nem kerül sor, amikor posztmodern gondolatokról olvasunk. Cikkünkkel szerettünk volna segíteni a tájékozódást a posztmodern irodalom rendkívül terjengős és ingoványos talaján. Fogásokat kerestünk rajta, de nem azért, hogy birkózó módjára magunk alá gyűrjük, sokkal inkább azért, hogy megismerjük. Utólag szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a tanulmányban sok a definíció. Vállaltuk azt, hogy wittgensteini értelemben „nyelvi játékokat játszottunk”, egy definíció használata ugyanis mindig egy nyelvjáték része. Ez egy posztmodernről szóló cikk, de alapvetően modern stílusjegyekkel: használtunk táblázatot, bekezdéseket, logikus vagy annak látszó szerkezeti megoldásokat. És nincsenek benne befejezetlen monda… Egy kiránduláson vettünk részt, ahol önfeledten bontogattuk ki a posztmodern marketing rózsaszirmait, feltárva a szirmok sokszínűségét és végtelen kavalkádját. Közben azt sem vettük zokon, ha időnként megcsípte orrunkat a méhecske.

Fenntarthatósági szempontok beépítése a beszállító értékelésébe a DEA/CI összetett indikátorok módszere alkalmazásával (Integrating sustainability criteria in supplier evaluation with application of the method of of DEA/CI complex indicators)

A környezeti hatások rendszerint túlmutatnak egy vállalat határain, éppen ezért az ellátási lánc kontextusban a környezeti szempontok érvényesítése során fontos szerep jut a beszerzési döntéseknek is. Számos olyan példát lehetne említeni, amikor egy adott szempont szerint egy alternatíva környezetileg előnyös, de az ellátási lánc egészét nézve már környezetterhelő. A környezeti hatások ellátási lánc szinten való mérése azonban komoly kihívásokat jelent. Ezzel jelentős kutatásokat és fejlesztéseket inspirált a téma. Az egyik olyan terület, amelyben komoly kutatási eredmények születtek, az a környezeti szempontok beszállítói értékelésbe való beépítése. A kutatások ezen irányához csatlakozva a szerzők tanulmányunkban azt keresik, hogyan lehet meghatározni az egyik legáltalánosabban használt szállítóértékelési módszerben, a súlyozott pontrendszerben egy adott szemponthoz azt a súlyt, amely mellett az adott szempont már döntésbefolyásoló tényezővé válik. Ehhez a DEA (Data Envelopment Analysis) összetett indikátorok (Composite Indicators, CI) módszerét alkalmazzák. A szempontok közös súlyának fontossága megállapításához a lineáris programozás elméletét használják. _____ Management decisions often have an environmental effect not just within the company, but outside as well, this is why supply chain context is highlighted in literature. Measuring environmental issues of supply decisions raise a lot of problems from methodological and practical point of view. This inspires a rapidly growing literature as a lot of studies were published focusing on how to incorporate environmental issues into supplier evaluation. This paper contributes to this stream of research as it develops a method to help weight selection. In the authors’ paper the method of Data Envelope Analysis (DEA) is used to study the extension of traditional supplier selection methods with environmental factors. The selection of the weight system can control the result of the selection process.

A feltételes médium: mobiltelefon, mint reklámcsatorna

Ha az utca emberét megkérdezzük arról, hogy mit gondol a reklámokról,a válasz nagy valószínűséggel az lesz, hogy túl sok van belőlük és amennyire lehet, kerüli őket. Ha továbbmegyünk és azt a kérdést tesszük fel, hogy mit gondol a mobiltelefonokra érkező reklámjellegű üzenetekről,a válasz várhatóan még elutasítóbb lesz. Kutatásunk mégis azt mutatja,hogy a helyzet nem ilyen egyszerű, a mobiltelefonra érkező reklámüzenet pozitív fogadtatásra számíthat, ha megfelelő időben, megfelelő helyen a megfelelő hírt közli az üzenet küldője.

Állami támogatások és gazdasági teljesítmény. Támogatás-túladagolás a magyar gazdaságfejlesztésben? (An overdose of state aid in the Hungarian economy)

Magyarországon az elmúlt évtizedben a vállalatoknak nyújtott állami támogatás GDP-arányosan számolva az európai uniós átlag 2,7-szerese volt. A cikk megvizsgálja, hogy a támogatások hatása megjelenik-e a magyar gazdaság beruházási, foglalkoztatási, jövedelemtermelési teljesítményében és versenyképességében. Arra a következtetésre jut, hogy egyik területen sem jobb a helyzet, mint azokban az országokban, amelyekben lényegesen alacsonyabb a támogatási arány. A mikroszintű elemzések, értékelések sem támasztják alá azt a vélekedést, hogy az állami támogatások érzékelhetően javítják a gazdasági teljesítményt. A források bősége önmagában is okoz hatékonysági problémákat, mert sok program és szervezet versenyez egymással. A rossz (gyengébb hatékonysági követelményeket támasztó) programok kiszorítják a jó programokat. Ha a versenyképességet érdemben befolyásoló tényezők, például a kedvező jogi szabályozási környezet és az üzleti szolgáltatások jól működő piacai nem adottak, akkor ezek hiányát nem ellensúlyozza a támogatások magas szintje. Magyarország az idén indult hétéves programozási időszakban tovább kívánja növelni a vállalatoknak nyújtott állami támogatások mértékét, miközben nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy milyen módon növelhető a támogatási rendszer jelenleg alacsony hatékonysága. _____ State aid given to enterprises as a proportion of Hungary�s GDP has been 2.7 times the EU average over the past decade. The article examines whether any impact of this high level of state aid can be discerned in investment, employment, income- generation performance, or competitiveness of the Hungarian economy. It seems that in none of these areas is the situation better than in countries that have a markedly lower rate of state aid. Micro-level analyses and evaluations do not support the belief that state aid appreciably improves economic performance. A wealth of resources on its own can cause problems with efficiency, as many programs and organizations compete with each other. Bad (less demanding) programs nudge out the good ones. If the factors significantly determining competitiveness, including a favourable legal and regulatory environment and well-functioning markets of business services, are not in place, a high level of state aid cannot be a proxy for them. In the seven-year programming period beginning this year, Hungary plans to further increase the amount of state aid to enterprises, while there is no clear answer as to how to improve the currently poor efficiency of the state aid system.

Problémás jelzáloghitelek jövedelemarányos törlesztése – unortodox javaslat számokban

Ez a cikk szorosan kapcsolódik az előző számban megjelent írásunkhoz, amelyben jövedelemarányos törlesztési terv bevezetését javasoltuk a problémás jelzáloghitelek kezelésére. Az alábbiakban részletesen elemezzük javaslatunk három fő elemét: (1) jövedelemarányos törlesztés, (2) részleges forintkonverzió és (3) differenciált, kockázatalapú kamatmarzsok; illetve modellezzük a különböző hiteladósok jövedelmi és törlesztési pályáját. Végül szimuláció segítségével bemutatjuk a portfóliószintű megtérülési mutatók eloszlását is a bank szemszögéből. Az eredmények azt mutatják, hogy a javasolt koncepció – amellett, hogy megvalósítható a szerződéses feltételek utólagos módosítása nélkül – hatásosan képes csökkenteni a hiteladósok, a bankok és az állam kockázati kitettségét. A javaslat tág teret hagy egyes döntési paraméterek (törlesztési hányad, marzsok, refinanszírozási kamat) jövőbeli meghatározásának a társadalmi konszenzusnak megfelelően.

Nők a vállalati vezetőtestületekben és irányításban Magyarországon

Magyarországon napjainkra többszörösen is paradox helyzet állt elő: egyrészt az utóbbi évtizedekben a fiatal női korosztályok képzettsége egyértelműen túlszárnyalja a férfiakét, mégsem tudják azt kamatoztatni a gazdasági élet vezető pozícióiban. Másrészt, míg húsz - huszonöt évvel ezelőtt európai összehasonlításban meglehetősen magas volt a női vezetők aránya Magyarországon, ez a viszonylagosan jó helyzet megszűnt. A tanulmány a nők útjában álló legfontosabb, összetett strukturális és kulturális tényezőket foglalja össze. A statisztikai és kvantitatív szociológiai adatgyűjtéseken túl a Szerző bemutatja a női vezetők elfogadottságára vonatkozó legfontosabb kvalitatív eredményeit. Ezek a magyar társadalom tradicionális nemi viszonyrendszeréről árulkodnak.

Nők és férfiak a szervezetben. Kísérlet a mítoszok feloszlatására

A cikk a nők és férfiak szervezetekben elfoglalt helyét vizsgálja, vállaltan feminista nézőpontból. Az írás részletesen kitér arra is, hogy a jól megfigyelhető tények milyen más társadalmi jelenségekkel függhetnek össze. A szerzők a bevezető részben vázolják a feminizmus összetett jelentésrétegeit, és rámutatnak arra, hogy a feminizmuson belül számtalan irányzat létezik (liberális, radikális, pszichoanalitikus, marxista, szocialista, posztmodern/posztstrukturalista, (poszt)koloniális vagy harmadik világ feminizmusa), amelyek kérdésfeltevésükben, a probléma definiálásában és a megoldási javaslatokban erőteljesen eltérnek egymástól. A tanulmány két szervezeti problémát emel ki: a vertikális szegregációt (üvegplafon-jelenség) és a horizontális szegregációt (üvegfaljelenség). A szerzők azt elemzik, hogy a feminizmus különböző irányzatainak képviselői milyen lépéseket tesznek akkor, ha látják, hogy a horizontális és vertikális szegregációnak köszönhetően egy nőnek nem ugyanazok az esélyei, mint a hozzá hasonlóan tehetséges férfi kollégáinak. Az írás megoldási és továbblépési javaslatokkal zárul.

Kilábalás göröngyös talajon - Gyorsjelentés a 2013. évi kérdőíves felmérés eredményeiről

Ez a Gyorsjelentés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ által lebonyolított kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodik. A felmérést 2013 májusa és novembere között bonyolítottuk le, a TÁRKI munkatársainak közreműködésével. A Gyorsjelentés funkciója, hogy a kérdőíves felmérés eredményeinek részletesebb feldolgozása előtt tájékoztassa az érdeklődő szakembereket a felmérésben fellelhető legfőbb irányokról, tendenciákról. Az itt közöltek az elemi statisztikákra épülnek, tematikailag csak a kérdőívek egy (bár a legfontosabbak közé sorolt) részére térnek ki, s alapvetően ismertető, nem pedig elemző természetűek. 300 vállalat képviselői töltötték ki terjedelmes kérdőívünket. Valamennyi vállalatnál az elsőszámú, valamint a pénzügyi, a kereskedelmi és a termelési vezetőknek címeztük kérdéseinket, akiktől részben azonos, részben eltérő kérdésekre vártunk választ. A minta alapjellemzői ugyan nem tesznek eleget a statisztikai reprezentativitás szigorú követelményeinek, de jól szolgálják a kutatásunk céljait. Szándékosan a kis- és közepes vállalatokra fókuszáltunk a felmérés szervezésekor, ez a vállalati kör felülreprezentált (74%). Legnagyobb arányban a feldolgozóipar (45%) és a kereskedelem (20%) jelenik meg a mintában, és a vállalatok közel háromnegyede belföldi magántulajdonos(ok) kezében van. Hasonló felmérést - lényegében azonos kérdőívvel - immár ötödik alkalommal végeztünk. A „Versenyben a világgal” kutatási program eddigi fázisaiban 1996-ban, 1999-ben, 2004-ben és 2009- ben került sor a felmérésre, és állt össze lényegében azonos nagyságú és szerkezetű minta. Az eddigi kutatások eredményei megtalálhatók a www.versenykepesseg.uni-corvinus.hu webhelyen. A kutatás elemző szakaszai most indulnak, s miként a korábbi felmérések esetén is, vélhetően több évig tartó, több lépcsős folyamatban jutunk el a tudományos értékű, széles körű feldolgozáshoz. Az adatok feldolgozására épülő tanulmányok, miként azt a korábbi fordulók tanúsítják, várhatóan több éven keresztül folyamatosan jelennek majd meg, és reméljük, hogy egyre több hasznos információt szolgáltatnak a magyar vállalati szféra versenyképességéről és az azt alakító tényezőkről.