Analysis of the readiness of Nigerian undergraduates for eLearning courses : understanding undergraduate's perspective

There is much enthusiasm about developing eLearning coures in Nigeria, but majority of the eLearning platforms introduced from developed countries to Nigeria hardly resulted in desired outcome. Proposed reasons are lack of infrastructures such as stable electricity, inadequate rate of internet penetration, low bandwidth and low accessibility of undergraduates to sophisticated devices. These seem valid initially, but findings of this study proved otherwise. This study took a deeper evaluation of the scenarios and made viable discoveries which deviate from early findings. First, the former attempts to introduce eLearning for students in Nigeria were implemented with a rural mindset. Secondly, the undergraduate student`s technical readiness were not properly studied, also their technology user acceptance was also not properly checked and the eLearning platforms were not localized. This study conducted interviews among tertiary students at Yaba College of technology and gathered valuable information towards their readiness for eLearning.

Kameralizmus, történelmi iskola, osztrák gazdaságtan. Három vázlat a német és osztrák közgazdasági diskurzus történetéből (Cameralism, the historical school and Austrian economics. Three outlines from the history of German and Austrian economic debate)

A kameralizmus a 16-18. századi német gyakorlati államtudomány és egyetemi tantárgy volt, amely összefoglalta a hivatalnokok képzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati gazdasági ismereteket. Felfogása szerint az alattvalók jóléte és boldogsága feltétele az uralkodó gazdagságának, de az alattvalók önmaguktól nem képesek utat találni ehhez a boldogsághoz, szükség van az állandó külső irányításra. Igazgatásközpontúsága és egyetemi intézményesülése miatt nem tekinthető a merkantilizmus helyi változatának. Az 1840 és 1945 közötti német történeti iskola hagyományos ábrázolása több mint egy évszázadon át a német és a neoklasszikus tradíció szembenállását hangsúlyozta, kiemelve az organicizmus, a fejlődésgondolat és az egyediség jelentőségét, a szociális kérdés fontosságát, illetve a deduktív módszer és a gazdaság változatlan törvényeinek tagadását. A modern rekonstrukciók a történeti iskolát a posztklasszikus válságra adott egyik európai válaszként fogják fel, amely a történelemből levont, empirikusan megalapozott induktív alternatívát kínált. Az 1871-től kialakult osztrák iskola a neoklasszikus paradigmának egyszerre volt alkotórésze és versenytársa. A módszertani individualizmus, a szubjektivizmus, az idő fontossága, a tudás szerepe, az alternatív költségek elmélete stb. ugyan beépültek a mainstream közgazdaságtanba, de hangsúlyos kiemelésük lehetővé tette, hogy a társadalomelméleti magyarázat igényét őrző osztrák iskola megtartson valamit önálló beszédmódjából. / === / Cameralism was a practical political science and university subject in 16th–18th century Germany, summarizing the theoretical and practical economic knowledge required in the training of officials. The assumption was that the prosperity of the ruler depended on the welfare and happiness of the subjects, but the subjects themselves were not capable of achieving this happiness without permanent directions from above. Cameralism’s emphasis on administration and university institutionalization means that this approach cannot be seen as a local variant of mercantilism. The traditional account of the German historical school from 1840 to 1945 emphasized for over a century the contrast between the German and the Neoclassical traditions. It underlined the significance of the organic approach, the concept of development and individuality, the importance of the social question, and the denial of the deductive method and unalterable laws of the economy. Modern reconstructions see the historical school as one European response to the post-Classical crisis, offering an inductive alternative grounded empirically on history. The Austrian school formed in 1871 was at once a constituent of the Neoclassical paradigm and a rival to it. Methodological individualism, subjectivism, the importance of time, the role of knowledge, the theory of alternative costs etc. were absorbed into mainstream economics, but the focusing on these issues allowed the Austrian school, in keeping alive its demand for a social-theoretical explanation, to preserve something of an alternative discourse.

A kapitalizmus néhány rendszerspecifikus vonása (Some system-specific features of capitalism)

A szerző korábban a szocialista rendszer és a posztszocialista átmenet elemzésére használta azt a szemléletet és módszertant, amelyet rendszerparadigmának nevezett el. A jelen tanulmány a kapitalizmus néhány általános vonásának vizsgálatára alkalmazza ezt a megközelítést. A cikk - fogalmi tisztázás után - példákat sorol fel a kapitalizmus néhány rendszerspecifikus vonására, majd kettővel részletesebben foglalkozik. Az egyik: a rendszer dinamizmusa. Az elmúlt évszázad nagy újításai, amelyek mélyrehatóan átalakították nemcsak a termelés technológiáját, hanem az emberek mindennapi életét is, a kapitalista rendszer és annak főszereplője, a vállalkozó vezette be és terjesztette el. Csak a kapitalizmusban tud kialakulni a vállalkozás és újítás mechanizmusa, az ehhez szükséges erőteljes ösztönzés és rugalmas tőkepiac. A másik példa: a kapitalista rendszer immanens tulajdonsága a munkaerőpiacon jelentkező tartós többlet, szemben a szocialista rendszerrel, amelynek kifejlett formájában tartós munkaerőhiány mutatkozik. Elméletileg és tapasztalatilag is igazolható, hogy minél dinamikusabb a kapitalista gazdaság állandó átalakulása, annál inkább keletkezik strukturális munkanélküliség. A hatékony bér elmélete megmagyarázza, miért érdeke a munkaadónak, hogy a piactisztító bérnél magasabb bért fizessen, és ezzel munkanélküliséget idézzen elő. A kapitalizmus reformálható rendszer. Ám ügyelni kell arra, hogy a részreformok között milyen a kapcsolat. Szerencsés esetben kiegészítik egymást. Ám ennél sokkal gyakoribb, hogy miközben szembeszállunk a rendszer egyik kedvezőtlen hajlamával, utat engedünk egy másik kedvezőtlen hajlam megerősödésének. ___________________ The author previously applied the outlook and methodology he named the system paradigm to analysing the socialist system and post-socialist transition. This study takes the same approach to some general attributes of capitalism. After clarifying some concepts, the author presents examples of some system-specific features of capitalism, before ad-dressing two of them in detail. One is the dynamism of the system. The great innovations of the last century that radically altered both the technology of production and people s daily lives were all introduced and disseminated by the capitalist system and its protago-nist, the entrepreneur. Only under capitalism can the mechanism of entrepreneurship and innovation emerge, with the strong incentives and flexible capital market they require. The other immanent feature is a chronic surplus on the labour market that contrasts sharply with the chronic labour shortage prevalent under the mature socialist system. Theory and experience confirm that the faster the ongoing transformation of a capitalist economy proceeds, the greater the propensity for structural unemployment to appear. It is explained by the efficiency pay hypothesis how an employer has an incentive to pay more than a market-clearing wage, thereby introducing unemployment. Capitalism is a system that can be reformed, but attention needs paying to relations between reforms of different parts of the system. In fortunate cases they complement each other, but it is commoner to find that tackling one unfavourable tendency only allows another such tendency to increase.

Első- és másodfajú etikai kudarcok (Type I and type II ethical errors)

A cikkben a szerző a piac és a kormányzat kudarcaiból kiindulva azonosítja a közjó elérését célzó harmadik rendszer, az etikai felelősség kudarcait. Statisztikai analógiát használva elsőfajú kudarcként azonosítja, mikor az etikát nem veszik figyelembe, pedig szükség van rá. Ugyanakkor másodfajú kudarcként kezeli az etika profitnövelést célzó használatát, mely megtéveszti az érintetteteket, így még szélesebb utat enged az opportunista üzleti tevékenységnek. Meglátása szerint a három rendszer egymást nemcsak kiegészíti, de kölcsönösen korrigálja is. Ez az elsőfajú kudarc esetében általánosabb, a másodfajú kudarc megoldásához azonban a gazdasági élet alapvetéseinek átfogalmazására, az önérdek és az egydimenziós teljesítményértékelés helyett egy új, holisztikusabb szemléletű közgazdaságra van szükség. _______ In the article the author identifies the errors of ethical responsibility. That is the third system to attain common good, but have similar failures like the other two: the hands of the market and the government. Using statistical analogy the author identifies Type I error when ethics are not considered but it should be (null hypothesis is rejected however it’s true). She treats the usage of ethics to extend profit as Type II error. This misleads the stakeholders and makes room for opportunistic behaviour in business (null hypothesis is accepted in turn it’s false). In her opinion the three systems: the hand of the market, the government and the ethical management not only amend but interdependently correct each other. In the case of Type I error it is more general. Nevertheless to solve the Type II error we have to redefine the core principles of business. We need a more holistic approach in economics instead of self-interest and one-dimensional interpretation of value.

A stabilitási és növekedési egyezmény új politikai gazdaságtanáról

A Közgazdasági Szemle 2003-2005 között számos olyan elemzést közölt, aminek tárgya az Európai Unió régi és új tagállamaiban megfigyelhető folyamatok statisztikai elemzése volt, s ennek alapján értékelték a stabilitási és növekedési egyezmény fenntarthatóságát, a közös valuta bevezethetőségét az új tagállamokba, valamint az ehhez vezető célszerű utat. Ebben az írásban - a korábban megjelent elemzések kiegészítéseképpen - arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk: a szakmai és politikai viták kereszttüzében álló megoldás, a szabálykövető államháztartási politika európai változata valóban csak \"ostobaság\", mint Romano Prodi egyszer vélte, vagy inkább olyan, valós közgazdasági tartalmat hordozó keretnek kell tekintenünk, amelynek a betartása, sőt, az előírtakon túlmutatóan szigorú alkalmazása az új EU-tagállamok fenntartható fejlődésének előfeltétele, különösen közép- és hosszú távon.

Kornai DRSE-elmélete versus általános egyensúlyelmélet

Kornai János az ex post modellfilozófiát követte a DRSE-elméletében (Kornai, 2014), amely gyökeresen szakít az uralkodó neoklasszikus iskola ex ante feltételrendszerével, a szigorú egyensúlyi keretekkel, és saját premisszákat fogalmaz meg a kapitalista gazdaság működésére. Vagyis a DRSE-elmélet egy nagyon újszerű irányzatot jelöl ki a közgazdasági iskolák között. Az elmélet még csak verbális modellként értelmezhető, tartópillérei a kapitalista rendszer immanens jellemzői: a dinamizmus, a rivalizálás és a többletgazdaság. (Ezek angol megfelelőinek, a Dynamism, Rivalry, Surplus Economy kezdőbetűi szerepelnek az elmélet megnevezésében.) A többletgazdaság, azaz a túlkínálat dominanciáját a monopolista verseny, a kereslet nagyságának bizonytalansága, a schumpeteri innováció, dinamizmus, technikai haladás, teremtő rombolás, valamint a növekvő skálahozadék, a termelők és a szolgáltatók között a piacokért folyó rivalizálás váltja ki. E cikk célkitűzése, hogy megvizsgálja a DRSE-elmélet formális matematikai modellként történő megfogalmazásának lehetőségét. Ebben sajátos utat választottunk: először feltárjuk az általános egyensúlyelmélet (Walras, 1874; Neumann, 1945) irreális ex ante feltevéseit, majd megállapítjuk a DRSE premisszái közötti lehetséges összefüggéseket, amelyekben meghatározó kikötés, hogy csakúgy, mint a biológiai evolúcióban, a piacgazdaság evolúciós folyamataiban sincs fix egyensúlyi állapot, még referenciapontként sem. Az általános egyensúlyelmélet és a DRSE-elmélet egybevetése a schumpeteri evolúciós közgazdaságtan fókuszában történik.

A business marketing identitása - elméleti, kutatási trendek, az innovációvezérelt modell

A business marketing mint a marketingtudomány jellegzetes alkalmazási területe határozott szakmai, elméleti fejlődési utat járt be az elmúlt évtizedekben. Jelen tanulmány – a tudományos identitás jegyeit keresve – felvillantja az industrial, a business marketing történetének fő állomásait, diszciplináris alapjait, a meghatározó elméleti megközelítéseket és az aktuális kutatási kérdéseket, trendeket. A tanulmány második része, az egyik meghatározó kutatási kérdést, az innovációorientáltságot vizsgálja. Az elméleti modellek és a szerző többéves, saját kutatási programjának eredményei megerősítik, hogy a business piacokon is az – összehangolt, innovációportfólióra épülő – "innovációs versenyelőnyök" határozzák meg a vállalkozások sikerét, melyet hatékony marketingképességek és -tevékenységek kell, hogy támogassanak.