Úton a megoldásalapú gondolkodás felé – szolgálatosodási jellemzők magyarországi termelővállalatoknál (Towards solution-based thinking: characteristics of servitization at Hungarian manufacturing companies)

A cikk fő célja a magyarországi termelővállalatok szolgálatosodási folyamatának jellemzése a versenyképesség- kutatás adatainak felhasználásával. Relevanciáját az adja, hogy a nemzetközi szakirodalom a jelenséget inkább a fejlett országokban vizsgálja. A szerzők kutatásukban körüljárták, hogy a szolgálatosodás nemzetközi szakirodalom által elfogadott jellemzői mennyiben tekinthetők érvényesnek a magyarországi viszonyok közepette. A szolgálatosodást három szinten vizsgálták: stratégia, működés és pénzügyi eredményesség. Vizsgálatuk eredményei azt mutatják, hogy a nemzetközi szakirodalommal összhangban a szolgáltatások stratégiai szerepe még alacsony a magyarországi termelővállalatoknál a termelési stratégia többi versenycéljához képest. Ugyanakkor mintájukban már megtalálhatók azok a vállalatok, amelyek mind stratégiai, mind működési szinten jelentősebb hangsúlyt fektetnek a szolgáltatások nyújtására. Fontos eredmény ugyanakkor, hogy a szolgálatosodástól elvárt pénzügyi előnyök még ezeknél a vállalatoknál sem realizálódnak. _______ The main purpose of the authors is to describe the servitization process of Hungarian manufacturing companies based on data of the Competitiveness research. The relevance of this article is given by the fact that international literature analyzes this phenomenon mainly in developed countries. In the present paper they analyze to what extent characteristics of the servitization process, generally accepted in the literature, are also applicable in a developing macroenvironment, i.e. Hungary. They approach servitization from three different perspectives: strategy, operations and financial payoffs. Results of their analysis show that, in concordance with the literature, the strategic role of services at the Hungarian manufacturing companies is still lower than other manufacturing competitive priorities. However, their sample contains a number manufacturing companies that place a greater emphasis on offering services both on strategic and operational level. An important conclusion of their study is that in case of these companies financial benefits attributable to higher levels of servitization do not yet seem to materialize.

Szolgáltatásmenedzsment Magyarországon a termelő- és a szolgáltatóvállalatoknál (Service management at the manufacturing and service companies in Hungary)

A szolgáltatási tevékenységek ma már döntő szerepet játszanak a gazdaságok működésében, nemcsak az egyre nagyobb arányt képviselő szolgáltatószektorban, hanem a termelővállalatoknál is. Ez a tanulmány – a szolgáltatásmenedzsment néhány elfogadott tételének felhasználásával – azt vizsgálja, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központja által szervezett versenyképesség-kutatás 3. fordulójának adatai alapján mit tudunk mondani ma Magyarországon a szolgáltatásokról. Fő megállapításai szerint hazánkban a termelővállalatok ma felkészültebbek a szolgáltatások nyújtása terén, mint maguk a szolgáltatók. Erőfeszítéseiket nemcsak a szolgáltatásminőség javítására, hanem a szolgáltatásnyújtási folyamat fejlesztésére is fordítják. A nagyobb erőfeszítés pedig erőteljesebb hatást gyakorol a vállalatok jövedelmezőségére és a vevői érték növekedésére egyaránt. ______ Service activities nowadays play a crucial role in developed economies. This statement is true not only in the ever increasing service sector, but also at manufacturing companies. This study gives a picture about services in the Hungarian economy on the basis of the 3rd round competitiveness survey organized by the Competitiveness Research Centre of Corvinus University of Budapest. Some hypotheses based on classical service management issues are tested. According to the most important conclusions, manufacturing companies in Hungary are more prepared today to provide services than the service sector itself. Manufacturing companies put efforts both into improving service quality and processes. And these efforts appear in increasing profitability and customer value.

A tudás termelői? Az Európai Unió kormányainak és nagyvállalatainak hozzájárulása a tudásgazdaság létrehozásához

Az 1990-es évek eleje óta tudományos értekezések és kormányzati tervezetek szerzői egyre inkább a tudásban, annak létrehozásában, használatában és cseréjében vélik felismerni a gazdasági növekedés és társadalmi fejlődés legfontosabb forrását. Mindezek ellenére az európai nagyvállalatok innovációs, kutatási-fejlesztési aktivitása, kutatási-fejlesztési költségvetése nem tükrözi ezt a felismerést. Ugyanez vonatkozik az Európai Unió és a tagállamok kormányainak politikai nyilatkozataira is: csaknem tíz évvel a Lisszaboni Stratégia meghirdetése és évről évre történő megerősítése után az EU-tagállamok többsége nem tudott érdemleges előrelépést tenni az innováció, a kutatás-fejlesztés terén. Az Európai Uniónak nemhogy nem sikerült "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válnia", de az elmúlt tíz év során tovább mélyült az innovációs szakadék az Európai Unió tagállamai és a globális gazdaság leginnovatívabb országai között.

TREF – Total Risk Evaluation Framework: integrált kockázatmenedzsment-szemléletű keretrendszer kifejlesztése és bevezetése egy magyarországi termelővállalatnál

A felhasználók, a szabványos és törvényi előírások ma már több területen kikényszerítették a kockázatok elemzését és kezelését. A jelenlegi rendszerek alapvető jellemzői, hogy a vállalatokon belüli rendszerek egymástól elkülönülten működnek. Ennek oka az eltérő időpontban, eltérő követelmények, valamint különböző felfogás szerint történt rendszerbevezetés. Az integráció elsősorban vállalati szinten történik, az elemzés szempontját alapvetően az adott funkcionális terület filozófiája határozza meg. Emiatt ritkán kerül sor egy termék vagy folyamat által hordozott összes kockázat módszeres számbavételére. A szabványosítás területén vannak törekvések az integrált szemlélet érvényesítésére. Ez részben már megjelent az ISO 9001 (Minőségirányítási Rendszer [MIR]), az ISO 14001 (Környezetközpontú Irányítási Rendszer [KIR]) és az MSZ 28001 (Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonsági Rendszer [MEBIR]) szabványok vonatkozásában. Az ISO 31000 szabványcsalád általános útmutatást ad egy szervezeten belül a kockázatkezelési folyamat tervezésére, megvalósítására és fenntartására. A jelenlegi tanulmány alapvető célja egy olyan újszerű módszer bemutatása, amely lehetővé teszi a különböző irányítási rendszerek hierarchikus, folyamatcentrikus, kockázatmenedzsment-alapú integrációját.

Miért választják a termelők a rövid ellátási láncokat?

Az esettanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek a rövid ellátási láncokban – elsősorban a „hagyományos” és a termelői piacokon – részt vevő kisléptékű élelmiszertermelők árusítást meghatározó döntéseit befolyásolják. Jelen (nem reprezentatív) kutatás eredményei megerősítik azokat a korábbi megfigyeléseket, amelyek szerint a piacokat elsősorban a kisebb gazdálkodó szervezetek választják. Magyarország nagyvárosaiban a hagyományos és a termelői piacok eltérő gazdálkodói kört vonzanak: előbbi választásában a magasabb ár, az azonnali készpénzfizetés és a megszokások játszanak motiváló szerepet, míg utóbbi esetében e tényezők hatása kevésbé egyértelmű. A termelői piaci árusítás valószínűbb olyan gazdálkodóknál, akik nagyobb birtokmérettel, szélesebb termékválasztékkal és további beruházási tervekkel rendelkeznek. A választott piaci forma melletti hosszabb távú elköteleződésre a tapasztalatok alapján elsősorban inkább a hagyományost preferáló gazdálkodók hajlandók. A szövetkezeti tagság és (kisebb mértékben) az informális együttműködésekben (például gépcserében) történő részvétel, bár hatással van a piaci árusításra vonatkozó döntésekre, nem jellemző.

Energiapolitikai ajánlások 2010 - A hazai árampiaci szabályozás kritikája és javaslatok a továbblépésre

E tanulmány célja a fenti jelenségek mögött meghúzódó szabályozási és piacszerkezeti problémák minél alaposabb feltárása, és olyan ajánlások megfogalmazása a következő kormányzat számára, amelyek elősegíthetik a gazdasági növekedést szolgáló, hatékony és diszkriminációmentes hazai árampiac további fejlődését. Először a nagykereskedelmi piac szerkezetét és legfontosabb szabályozási körülményeit vesszük szemügyre. Külön taglaljuk a hazai termelői kapacitásokhoz való hozzáférés kérdését, a kötelező átvételi (KÁT) rendszer jellemzőit, az importverseny szempontjából döntő határkeresztező kapacitásokhoz való hozzáférés problémáit, illetve a rendszerszintű szolgáltatások piacát. Ezután értékeljük a piacszerkezeti jellemzők és a szabályozás hatását a szabadpiaci szegmenset jellemző áralakulást illetően. Külön értékeljük az egyetemes szolgáltatás (ESZ) rendszerét. Végül a hazai árampiac működési környezetét meghatározó olyan fontosabb intézményi jellegű kérdéseket tekintünk át, mint a szabályozási környezet stabilitása és kiszámíthatósága, a transzparencia és a hazai áramtőzsde lehetősége. Végül összefoglaljuk javaslatainkat, ajánlásainkat. A tanulmány a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesületének megbízásából készült.

A regionális árampiaci integráció hatása az erőművek piaci erőfölényére

Tanulmányunkban a közép- és kelet-európai térség villamosenergia-nagykereskedelmi piacának rövid távú közgazdasági modellezésével foglalkozunk - teljes piacnyitás utáni körülményeket feltételezve. A modell inputjai között becslést adunk az igénybe vehető termelőkapacitások nagyságára és a termelés költségére, a keresleti jellemzőkre és az átviteli hálózat sajátosságaira. Modellezési megközelítésünk előnye, hogy egyszerre vesszük figyelembe a regionális piacok egymáshoz való térbeli viszonyát és a piaci erőfölénnyel rendelkező vállalatok árbefolyásoló képességét. Főbb következtetéseink: 1. a jelenlegi piaci integráció szintjén a nagy áramtermelő vállalatok piaci ereje számottevő; 2. a szorosabb piaci integráció mérsékli az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét, és árcsökkentő hatással jár; viszont 3. a teljes piaci integráció sem korlátozza kielégítő módon a nagy áramtermelők piaci erejét. Modellezési eredményeink gyakorlati jelentőségét azonban egyszerűsítő feltevéseink valószínűségnek vizsgálata nélkül nem tudjuk pontosan megítélni.

Igazolható-e az üzleti ciklus az iparágak viselkedésével? = Can business cycles be proved with the behavior of enterprises?

A dolgozat alapja egy olyan Leontief-típusú gazdaság, ahol minden egyes ágazatban egy vállalat termel, tehát monopóliumokból áll a gazdaság. A vállalatok termelnek, és a termékeiket a piacon értékesítik. A gazdaság mozgásegyenleteit a vállalati mérleg összefüggések, valamint a piaci csere után a gazdaságban, a termékek készletváltozása írja le. Az így létrejött mozgásegyenletekből arra következtethetünk, hogy a ciklusok egy ilyen modellben szükségszerűen kialakulnak, tehát az üzleti ciklus a gazdaság működéséhez hozzátartozik. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D46, E32. = The aim of the paper is to analyze a Leontief-type economy, i.e. all firms produce only one product and only one technology. The firms sell the products on a monopolistic market. The move of this economy is controlled by the balance sheet expressions and the inventory level fluctuations. The differential equations of the move of this economy show a cyclical movement of the economy along the balanced growth path. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D46, E32.

Cooperation in supply chains: A cooperative game theoretic analysis = Együttműködés ellátási láncokban: Egy kooperatív játékelméleti elemzés

A cikkben a kooperatív játékelmélet fogalmait alkalmazzuk egy ellátási lánc esetében. Az ostorcsapás-hatás elemeit egy beszállító-termelő ellátási láncban ragadjuk meg egy Arrow-Karlin típusú modellben lineáris készletezési és konvex termelési költség mellett. Feltételezzük, hogy mindkét vállalat minimalizálja a fontosabb költségeit. Két működési rendszert hasonlítunk össze: egy hierarchikus döntéshozatali rendszert, amikor először a termelő, majd a beszállító optimalizálja helyzetét, majd egy centralizált (kooperatív) modellt, amikor a vállalatok az együttes költségüket minimalizálják. A kérdés úgy merül fel, hogy a csökkentett ostorcsapás-hatás esetén hogyan osszák meg a részvevők ebben a transzferálható hasznosságú kooperatív játékban. = In this paper we apply cooperative game theory concepts to analyze supply chains. The bullwhip effect in a two-stage supply chain (supplier-manufacturer) in the framework of the Arrow-Karlin model with linear-convex cost functions is considered. It is assumed that both firms minimize their relevant costs, and two cases are examined: the supplier and the manufacturer minimize their relevant costs in a decentralized and in a centralized (cooperative) way. The question of how to share the savings of the decreased bullwhip effect in the centralized (cooperative) model is answered by transferable utility cooperative game theory tools.

Munkaszervezés a lean termelésben – mit magyaráznak a termelésmenedzsment koncepciók = Work organization in lean production – what production concepts explain

A tanulmány a lean termelés munkaszervezését három termelésmenedzsment koncepció segítségével vizsgálja. Az egyes koncepciók a szervezet eltérő metszeteit érintik: (1) a termék-folyamat mátrix (Hayes és Wheelwright, 1979) a termék és a folyamat jellemzőit helyezi középpontba. A lean hatására a szervezet a mátrixban a nagyobb választék és a folyamat alapú működés (nagyobb függőség) irányába mozdul el. Az elmozdulást üzemi szinten a magas elkötelezettségű munkavégzési rendszer gyakorlatainak bevezetése kíséri, mivel azok támogatják a rugalmas működést, a gyors kommunikációt és problémamegoldást. Az elmozdulás „minősége” és így a munkaszervezési gyakorlatok használata (mélyég, száma, munkavállalók bevonása) nagyban függ a termelési stratégiától és a lean érettségtől. (2) A termelési stratégia szakaszai (Wheelwright és Hayes, 1985) a termelés üzleti stratégiában játszott szerepét elemzik. A lean termelés összeegyeztethető a termelési stratégia harmadik szakaszának „command és control” szemléletmódjával. Az ilyen lean termelők költégfókuszúak, a hagyományos munkaerőképben gondolkodnak és körükben kevésbé jellemző az új emberi erőforrás gyakorlatok használata. A lean termelés adaptálása ösztönözheti a vállalatokat a termelési stratégia negyedik szintje felé. A negyedik szint a bevonásra, problémamegoldásra és tanulásra épít, amely megfelel a lean „emberek tisztelete” pillérének. (3) A lean érettségi modell (Hines és társai, 2004) a lean szervezeten belüli elmélyülését és terjedését mutatja be. A lean utazás során a vállalatok az eszköz alapú megközelítéstől a komplex értékrendszerben gondolkodó lean szervezet felé haladnak. A technikai tudásanyag egyre szélesebb körűvé válik, ami rávilágít a tudásátadás (személyek közöttire, de akár struktúrákba, folyamatokba építése is) képességének jelentőségére. Az emberi erőforrás gyakorlatok folyamatosan jelennek meg. De csak a legfejlettebb szakasz, a lean tanuló szervezet megjelenése teszi valóban szükségessé a munkavállalói kép újragondolását is. = This paper examines work organization in lean production with the help of three production concepts. These concepts embrace different dimensions of the organization: (1) the product-process matrix (Hayes and Wheelwright, 1979) is about product and process characteristics. Due to the lean the organization shifts within the matrix – towards higher variability and flow (higher level of interdependencies). On the shop floor the shift is accompanied by the introduction of high commitment work system’s practices, since those support flexible operations, fast communication and problem-solving. The „quality” of the shift and hence the application of these work practices (number of practices, their embeddeness, employee involvement) highly depends on manufacturing strategy and lean maturity. (2) The concept of stages of manufacturing strategy (Wheelwright and Hayes, 1985) analyzes the role of the manufacturing function in the business strategy. Lean production is compatible with the „command and control” approach of the third stage of manufacturing strategy. These lean producers are cost-driven, they have the traditional approach of employees and apply new work organization practices to a less extent. However, the implementation of lean production may drive these companies to the fourth stage. The fourth stage of manufacturing strategy is based on employee involvement, problem-solving and learning. This stage is in full accordance with the „respect for people” pillar of lean production. (3) Lean maturity (Hines et al., 2004) shows the path how lean management deepens and expands within an organization. During the lean journey, companies progress from the tool-based approach to the complex lean value system. The technical knowledge of lean becomes more and more comprehensive and it points out the crucial importance of knowledge conversion capabilities (intrapersonal or even how to build knowledge into structures, processes). Work organization practices constantly appear with the progress, but the review of the traditional approach of employees is only essential at the most advanced stage, when an organization becomes lean learning organization.

Cooperation in an HMMS-type supply chain: A management application of cooperative game theory = Kooperáció egy HMMS-típusú ellátási láncban: A kooperatív játékelmélet egy menedzsment alkalmazása

We apply cooperative game theory concepts to analyze a Holt-Modigliani-Muth-Simon (HMMS) supply chain. The bullwhip effect in a two-stage supply chain (supplier-manufacturer) in the framework of the HMMS-model with quadratic cost functions is considered. It is assumed that both firms minimize their relevant costs, and two cases are examined: the supplier and the manufacturer minimize their relevant costs in a decentralized and in a centralized (cooperative) way. The question of how to share the savings of the decreased bullwhip effect in the centralized (cooperative) model is answered by the weighted Shapley value, by a transferable utility cooperative game theory tool, where the weights are for the exogenously given “bargaining powers” of the participants of the supply chain. = A cikkben a kooperatív játékelmélet fogalmait alkalmazzuk egy Holt-Mogigliani-Muth-Simon-típusú ellátási lánc esetében. Az ostorcsapás-hatás elemeit egy beszállító-termelő ellátási láncban ragadjuk meg egy kvadratikus készletezési és termelési költség mellett. Feltételezzük, hogy mindkét vállalat minimalizálja a releváns költségeit. Két működési rendszert hasonlítunk össze: egy hierarchikus döntéshozatali rendszert, amikor először a termelő, majd a beszállító optimalizálja helyzetét, majd egy centralizált (kooperatív) modellt, amikor a vállalatok az együttes költségüket minimalizálják. A kérdés úgy merül fel, hogy a csökkentett ostorcsapás-hatás esetén hogyan osszák meg a részvevők ebben a transzferálható hasznosságú kooperatív játékban a költség megtakarítást, exogén módon adott tárgyalási pozíció mellett.

A széndioxid emisszió kereskedelem bevezetésének várható hatása a hazai villamos energia piacra

A tanulmány a szén-dioxid emisszió-kereskedelem szabályozás hazai bevezetésének hatását vizsgálja a villamos energia piacán. A szabályozás lényege, hogy a széndioxid-kibocsátást eladható joggá teszi, és ezen keresztül ösztönzi a vállalatokat az emisszió csökkentésére. A piaci feltételek alakulására többféle szcenáriót vázolunk, és ezekben elsősorban kétféle hatást vizsgálunk: a villamos energia piaci árak változását, illetve a várható állami bevételeket. A villamos energia kínálatát lépcsős görbével írjuk le, amely az egyes termelőkapacitások eltérő üzemeltetési költségeit és termelési kapacitását is kifejezi. A kereslet egy liberalizált és egy közüzemi szegmenst tartalmaz, ez utóbbiban az árak rendeletben szabályozottak. Az emisszió kereskedelmi szabályozás hatása a villamos energia piacra a kínálati görbe megváltozásán keresztül vizsgálható. A modellben a vállalatok saját széndioxid kibocsátásuk egységnyi csökkentésének várható költsége (elhárítási határköltség), a villamos energia piaci ára és a szennyezési jog (kvóta) ára alapján döntenek arról, hogy mennyit ruházzanak be saját kibocsátásuk csökkentésébe, és szennyezési jogaik (kvótájuk) mekkora részét adják el. Külső adottságként kezeljük az európai CO2 kvótaárat, a villamos energia import árat és a földgáz árát, és tizenkét modellváltozatot készítünk, aszerint, hogy ezek a külső adottságok hogyan alakulnak. A modellben a 2004. október 8-i Nemzeti Kiosztási Terv szerinti szabályozást vizsgáljuk, melyben a kvóták 2,5 százalékát árverés útján osztják ki. A szabályozás hatására csak akkor nő jelentősen a villamosenergia ára, ha a kvótaár 10€/t fölé emelkedik. 2007-re a magas kvótaár 3-6 százalékos áremelkedést eredményez a hazai villamos energia piacon a szabályozás hiányában kialakuló árszinthez képest. A hazai vállalatok széndioxid emissziója ugyanakkor 2010-re minden modellváltozatban számottevően alacsonyabb, mint a szabályozás nélkül lenne. Az állam kvóta-árverésből származó bevétele a vizsgált erőművi körből évi 0,3 és 1 Md forint között alakulhat 2005 és 2007 között 3 és 10 € közötti kvótaár esetén. További évi 2-11 Md forint bevételre tehetne szert a költségvetés, ha a jelenlegi kiosztási tervben ingyen kiosztott kvótamennyiség a jelenlegi tényleges emisszión felül kiosztott (túlallokált) részét is árverésre bocsátaná.

A kiskereskedelmi árrögzítés versenyfokozó hatása (The competition-enhancing effect of retail price maintenance)

A kiskereskedelmi árrögzítés évtizedek óta vitatott kérdés a közgazdasági elméletben. Az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának közelmúltbeli döntése - megszüntetve az ilyen típusú árkorlátozások önmagában törvénytelennek ítélését - ismételten felhívta a figyelmet az adott problémakörre. Cikkünkben az árrögzítés eddig mellőzött versenyfokozó hatásával foglalkozunk. A megszokott statikus modellek helyett dinamikus környezetet feltételezve, arra a következtetésre jutunk, hogy egy profitmaximalizáló termelőnek számos esetben célszerű kiskereskedelmi árrögzítést alkalmazni egy esetlegesen kialakuló forgalmazói kartell megelőzésére, amelynek egyértelműen pozitív hatása van nemcsak a termelő profitjára, hanem a kialakuló fogyasztói többletre nézve is. Amellett érvelünk, hogy indokolatlan a még mindig uralkodó, a legtöbb ország versenyszabályozásában tetten érhető, önmagában törvénytelennek minősített megítélés a vertikális árkorlátozásokkal kapcsolatban. / === / Retail price fixing has been a disputed issue in theoretical economics for decades, to which attention was drawn again by a recent decision by the US Supreme Court ending the illegality of such price restrictions as such. Assuming a dynamic environment instead of the customary static model leads to the conclusion that it is frequently advantageous to a profit-maximizing producer to use retail price maintenance to avert the possible appearance of a reseller cartel. This will have a clearly positive effect on producer profits, and also in terms of increasing consumption. It is also argued in the study that it is unjustified to qualify such vertical pricing restrictions as essentially illegal, after the manner of the competition rules in most countries.

A nemzetközi kereskedelem környezeti hatásainak vizsgálata a karbon lábnyom segítségével

Napjainkban már köztudott tény az, hogy az antropogén szén-dioxid kibocsátás nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Ahhoz, hogy ténylegesen értékelni tudjuk a kibocsátás környezeti hatását, szükség van egy olyan indikátorra, ami figyelembe veszi a természeti erőforrások és a természet megújuló-képessége által szabott korlátokat. A karbon lábnyom, ilyen módon egy releváns indikátor erre, és segítségével kimutatható, hogy mennyire felel meg egy ország termelése, életmódja, fogyasztási szerkezete a fenntarthatóság kritériumainak. Ennek a tanulmánynak a célja, hogy megvizsgálja a magyarországi fogyasztás környezetterhelésének szerkezetét a karbon lábnyom indikátorának segítségével, középpontba helyezve a nemzetközi kereskedelem hazai hatásainak vizsgálatát. A nemzetközi kereskedelemben elfoglalt pozíció, nemcsak egy ország gazdasági szerkezetét és versenyképességét határozza meg, hanem erőteljes hatással van a fogyasztói szokásokra és a fogyasztás környezetterhelésére is. A karbon lábnyom tartalmazza annak a környezetterhelésnek az értékeit is, amely az importált termékek és szolgáltatások elfogyasztásából származik. Fontos megvizsgálni azt, hogy mely szektorokban van nagy jelentősége az importált termékek környezetterhelésének és ez hogyan járul hozzá a hazai fogyasztási mintákhoz. A tanulmány a fogyasztás környezetterhelését a fogyasztói felelősségi elvet alkalmazva vizsgálja. A karbon lábnyom fogyasztói szempontból való vizsgálata azért jelentős, mert ezáltal képes felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy mely szektorokban és fogyasztási kategóriákban jelenik meg nem fenntartható fogyasztás. Így, felszínre kerülnek azok a területek, ahol erőteljes beavatkozásra van szükség a kibocsátások csökkentése érdekében, mindez nemcsak a termelői oldal, hanem a fogyasztói magatartás befolyásolása, jobb informálása, oktatása által. A tanulmány módszertanában kombináltan alkalmazza az ökológiai lábnyom számításból származó karbon lábnyom számítás módszertanát, kiegészítve az ágazati kapcsolatok mérlegének (input-output táblázatok) módszertanával. Ez a kombinált módszertan, a szoros ágazati összefüggéseket és kölcsönhatásokat is kezelni tudja, megjelenítve mind a direkt és indirekt környezeti hatásokat is.