Do Words Matter? The Impact of Communication on the PIIGS' CDS and Bond Yield Spreads during Europe's Sovereign Debt Crisis

The paper aims to shed light on the role of communication in the European debt crisis. It examines the effects of public statements by ECB Governing Council members, EU officials and national representatives on the PIIGS' CDS and bond yield spreads. The focus lies on dovish statements that signal strong determination in the rescue of indebted countries, and hawkish statements that indicate limited commitment to support the PIIGS and protect its creditors. The analysis of daily data for the period between January 1, 2009 and August 12, 2011 in an EGARCH framework suggests that communication by representatives of Germany, France, and the EU as well as ECB Governing Council members had an immediate impact on both types of securities. No effects.

Nazioarteko finantza krisia:Europako herrialde kaltetuenetan izandako ondorioak

[EU]2008.urtetik pairatzen ari garen krisialdia mundu osoko ekonomietan izan du eragina. Depresio Handitik krisi larriena izaten ari dena Estatu batuetan hasi eta bereziki herrialde garatuetan barreiatu ditu bere efektu negatiboak. Testuinguru honetan, lanaren helburu nagusia izango da krisiaren ondorioz gehien kaltetuak izan diren Europako herrialdeen arteko ezaugarri antzeko eta ezberdinak ezagutzea. Horretarako erabilitako metodologia, analitiko-sintetikoa izanik. Aukeratutako herrialdeen ezaugarri nabarmenak aztertu eta gero, bakoitzean krisiaren eraginak azaltzen dituzten faktore esanguratsuenak identifikatu ditugu. Bukatzeko, faktore horiek herriz herri errepikatzen diren edo, aldiz, desberdinak diren ondorioztatzea dugu helburu.

Análisis comparativo de Irlanda y Grecia: de la crisis a la actualidad

El trabajo porta sobre el análisis de la comparativa entre Irlanda y Grecia. Dos países con un punto de partida similar ya que ambos formaban parte de los llamados PIIGS y que actualmente se encuentran en una situación diametralmente opuesta.

Three essays on liquidity

Doutoramento em Gestão.

Államadósság és privatizáció

A tanulmány arra keresi a választ, hogy az európai adósságválságban leginkább érintett PIIGS-országok (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország, valamennyien a Gazdasági és Monetáris Unió [GMU] tagjai) államadósság-csökkentésében milyen súlyt és szerepet tud betölteni a privatizáció. Ennek megválaszolásakor a tanulmány bemutatja a nevezett országok 2010-re kialakult adósságkrízisállapotát, az IMF előrejelzése alapján azok 2016-ra prognosztizált államadósság-rátáit, az ismertté vált privatizálandó vagyonelemeket, ezek bevételének az államadósság csökkentésében betöltendő szerepét, valamint a magánosítás nem kvantifikálható, egyéb pozitív következményeit. Nem része a tanulmánynak az adósságcsapda kialakulását determináló tényezők bemutatása, továbbá az államadósság-csökkentés privatizáción kívüli elemeinek (költségvetés kiadásainak csökkentése, privatizáción kívüli bevételeinek növelése, adósságkönnyítés-adósságrendezés, gazdasági növekedés dinamizálása stb.) vizsgálata.

L’impact de la crise de la dette souveraine européenne auprès des banques d’importance systémique intérieure canadiennes et européennes sur les marchés boursiers

L’objectif global de cette étude est de déterminer l’impact de la crise de la dette souveraine européenne sur les titres boursiers des six banques d’importance systémique (D-Sibs) canadiennes et celles des pays PIIGS (Portugal, Irlande, Italie, Grèce & Espagne). À cet effet, nous avons échantillonné nos données entre le 1er janvier 2002 au 31 décembre 2015 pour séparer notre fenêtre temporelle en cinq sous-périodes et ce, dans le but d’isoler certains événements d’envergure systémique. Un des sous-objectifs vise à déterminer s’il y a eu un effet de contagion transfrontalier entre les institutions canadiennes et européennes. Pour chacune des cinq sous-périodes, nous avons donc construit des réseaux basés sur les relations de cointégration entre les prix hebdomadaires des titres boursiers des D-Sibs étudiées. Le second sous-objectif consiste à détecter la présence d’un comportement grégaire auprès des investisseurs, en temps de crise, à l’aide de régressions basées sur la dispersion moyenne entre les rendements de chaque titre et ceux d’un portefeuille de marché composé des D-Sibs canadiennes et des pays PIIGS. Cette étude démontre que la crise financière de 2008-2009 a davantage impacté les banques d’importance systémique intérieure canadiennes et des pays PIIGS, contrairement à la crise de la dette souveraine européenne. En effet, l’effet de contagion transfrontalier est davantage notable lors de la faillite de Lehman Brothers, alors que les turbulences de la crise européenne se sont, en général, limitées à ses frontières. De plus, le comportement grégaire est uniquement détectable lors de la crise des subprimes. Ceci implique que les investisseurs n’ont pas perçu les D-Sibs comme étant menacées par la situation financière précaire de la zone euro.