A környezeti terhek számbavétele a vállalatok tulajdonosváltásánál

A tanulmány rövid áttekintést kíván adni a környezeti terhek meghatározásával, értékelésével, a kockázatok megosztásával és a környezeti terhek feltárásáva1 kapcsolatos problémakörökről. Nem vállalkozik az érintett területek részletes elemzésére, célja inkább csak az ingatlanok vagy vállalatok tulajdonváltozásánál felmerülő problémák feltérképezése.

A korlátolt felelősségű társaság tagjait megillető individuális és kisebbségi jogok szabályozása és joggyakorlata = Minority and individual rights in Ltd.

A tanulmány a magyar kis- és középvállalkozások társasági formájában a Kft-ben elemzi az individuális és csoportos jogokat. Az optimális társasági jogi szabályozásban két egymással ellentétes elvnek egyszerre kell érvényesülni. Érvényesülni kell annak az elvnek, amely szerint a nagyobb tőkével rendelkező nagyobb kockázatot vállalók nagyobb befolyással rendelkeznek a társaság ügyeiben, de érvényesülni kell annak az elvnek is, hogy a kisebb tőkével rendelkező társasági tagok nem kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe. A kisebb tulajdonosok megfelelő védelme elősegíti a társaságok tőkevonzó képességét. A tanulmány földolgozza az individuális és kisebbségi jogok bírósági gyakorlatát. ----- The paper examines individual and group rights in small and medium-sized enterprises (Ltds). In case of an optimal business law regulation two contradictory principles should be considered in the same time. The first principle states that members who take more risk by investing more capital should have more influence over the company’s affairs. However, according to the second principle, minority shareholders can not suffer unfair prejudice. Proper protection of minority shareholders may facilitate the company’s capital-attractive ability. The paper reviews court practice routines on individual and minority rights.

Spirituality and sustainable lifestyle

The paper aimed to provide additional insights into the wide and partly uncovered area of interactions among spirituality, happiness, life satisfaction and sustainability, supported by a survey representing the Hungarian society. As results reflect, spirituality definitely proves to matter in pro-environmental behaviour, sustainable consumption, happiness and life satisfaction.

One More Awareness Gap? The Behaviour–Impact Gap Problem

Preceding research has made hardly any attempt to measure the ecological impacts of pro-environmental behaviour in an objective way. Those impacts were rather supposed or calculated. The research described herein scrutinized the ecological impact reductions achieved through pro-environmental behaviour and raised the question how much of a reduction in carbon footprint can be achieved through voluntary action without actually affecting the socio-economic determinants of life. A survey was carried out in order to measure the difference between the ecological footprint of “green” and “brown” consumers. No significant difference was found between the ecological footprints of the two groups—suggesting that individual pro-environmental attitudes and behaviour do not always reduce the environmental impacts of consumption. This finding resulted in the formulation of a new proposition called the BIG (behaviour–impact gap) problem, which is an interesting addition to research in the field of environmental awareness gaps.

Ágazatok érzékenysége a karbonköltségek emelkedésére

A cikk bemutatja, hogyan lehet az ágazatok karbonérzékenységét számszerűsíteni oly módon, hogy fi gyelembe vesszük az ellátási láncokban akkumulálódott széndioxid-emissziós, illetve karboninput (energia, műanyagok, stb.) költségeket. Az elemzés rávilágít, hogy nem azon ágazatok karbonérzékenysége a legmagasabb, amelyekre elsősorban gondolni szoktunk az éghajlatvédelmi szabályozás során. Az ellátási lánc végén szereplő, rosszabb piaci helyzetben levő ágazatok – pl. bútoripar, légi közlekedés – olykor lényegesen érzékenyebbek az energiaköltségek emelkedésére vagy a széndioxid emisszió szabályozására, mint a legközvetlenebbül érintett energiaipar.

Vadon előforduló Vitis taxonok élőhelyi és morfológiai jellemzői a Kárpát-medence és a Közép-Balkán régió kapcsolatában.

Vizsgálatunk célja a közép-magyarországi Vitis sylvestris élőhelyek állapotfelmérése, összehasonlításban, a balkáni régióban található ligeti szőlő élőhelyekkel. 17 hazai valamint 17 bulgáriai egyedet hasonlítottunk össze élőhelyi jellemzők és hajtás morfológia alapján. Utóbbi esetben 20 bélyeget vettünk figyelembe a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet számkulcsos rendszeréből (OIV, 2001). Az élőhelyek vizsgálata során összehasonlítottunk középhegységi valamint ártéri állományokat is. A bulgáriai élőhelyek inváziós fertőzöttsége általánosan alacsony volt. Ezzel szemben a hazai állományokban, így az Akalacsi erdő összetételében többnyire hibrid jellegű egyedeket találtunk. Legnagyobb számban a Budai hegységben a Hármashatár hegyen, valamint a Gödi sziget területén fordultak elő morfológiailag még Vitis sylvestris - ként azonosítható és ezáltal védendő egyedek. Eredményeink rámutattak arra, hogy azokon az élőhelyeken, ahol a Vitis riparia megjelenik a V. sylvestris egyedek száma fokozatosan csökken, helyette legfeljebb a V. ripariával létrejött hibridek találhatók meg. Az introgresszió során, a génanyag eróziója a védett faj végleges eltűnéséhez vezethet.

A versenyképesség és a társaságok belső ellenőrzése (Competitiveness and corporate internal audit)

A cikk a belső ellenőrzésnek a hatékony társaságirányításhoz való hozzájárulását és ennek a versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálja. A belső ellenőrzés és a társaságirányítás kölcsönös összefüggésben áll egymással. Nemcsak a belső ellenőrzés hat a társaságirányításra, hanem a releváns társaságirányítási struktúrák, emberi kapcsolatok és magatartásformák jelentős hatást gyakorolnak a belső ellenőrzés színvonalára és hatékonyságára. A cikk ezért különös figyelmet szentel a belső ellenőröknek az igazgatósággal, az auditbizottsággal/felügyelőbizottsággal, a menedzsmenttel és a könyvvizsgálóval való kapcsolatainak vizsgálatára. Rávilágít a belső ellenőrzés legfőbb funkciójára, amely objektív bizonyosságot nyújt az igazgatóság és a felső vezetők számára a kockázatok azonosítására, kezelésére és elfogadható szintre történő csökkentésére szolgáló kontrollfolyamatok megfelelőségéről és hatékonyságáról. A bemutatott belső ellenőrzési modell azt a szemléletet közvetíti, hogy a belső ellenőrzés által nyújtott objektív bizonyosság megszerzése nemcsak a jogszabályoknak vagy az ajánlásoknak való megfelelés, hanem a társaságok versenyképessége szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. _________ The purpose of this paper is to consider the contribution of internal audit to the sound corporate governance and the impact of that on the competitiveness of the companies. There is a mutual dependency between internal audit and corporate governance. Not only the internal audit has impact on the corporate governance but the relevant governance structures, relationships and behaviour influence the level and effectiveness of the internal audit. Therefore the present paper is highly concerned with the internal auditors` relationships with the board, audit committee/supervisory board, senior management and the external auditor. It highlights the internal audit function, that provides objective assurance to the board and senior management about the adequacy and effectiveness of the processes by which risks are identified, managed, controlled and mitigated to acceptable levels. The internal audit model demonstrated represents an approach, according to that getting objective assurance provided by internal audit is important not only to be in line with laws and recommendations but to facilitate the corporate competitiveness.

Fogyasztási szokások és trendek vizsgálata Európában és az USA-ban

A tanulmány célja, hogy bemutassa milyen fogyasztási szerkezettel rendelkeznek a európai kontinens országai, különös tekintettel a nyugat- és közép-kelet-európai fogyasztási mintákra és szokásokra vonatkozóan. A tanulmány elemzi az EU-15 és EU-10 országainak fogyasztási szerkezetét, kiemelve azokat a szektorokat, ahol nagymértékű átrendeződés, illetve környezeti hatás a jellemző. Részletesebben megvizsgáljuk a közép-európai fogyasztási szokásokat, majd a tanulmány befejező részében a magyar háztartások fogyasztási szokásait is, valamint a megfigyelhető fogyasztási trendeket és azok jövőbeli lehetőségeit elemezzük. Ahhoz, hogy nemzetközi kontextusban értékeljük az európai fogyasztási mintákat, az Egyesült Államok fogyasztási szerkezetét is röviden megvizsgáljuk.

Fenntartható fogyasztás: közösségi, vállalati és egyéni kibúvó stratégiák

Minél intenzívebben törekszik a fejlett világ a fenntartható fejlődés elérésére, annál távolabb kerül attól. A legtöbb fenntarthatósági intézkedést felmutató országok környezeti lábnyoma a legnagyobb, és a törekvések ellenére továbbra is nő. Ennek ellenére az empirikus kutatások azt mutatják, hogy a szubjektív boldogság szintje hosszú távon nem nő. Ha erőfeszítéseink nem elég őszinték, elutasítjuk azokat az átváltásokat és áldozatokat, amelyeket a fenntarthatóság megkívánna, akkor egyszerű, olcsó megoldásokat keresünk, amelyek nem szükségszerűen érik el a kívánt célt. Az ökohatékonyság növekedéséből, a környezettudatos vállalatirányítás és a környezetbarát fogyasztói magatartás terjedéséből származó hasznokat viszont túlkompenzálja a fogyasztás növekedéséből származó megnövekedett környezeti terhelés.

A nemzetközi kereskedelem környezeti hatásának elemzése a karbonlábnyom segítségével

Napjainkban egyre többet hallunk a fogyasztói társadalom kialakulásáról és ennek környezetre gyakorolt hatásáról. A klímaváltozással kapcsolatban ma már konszenzus van abban, hogy az antropogén tevékenység hozzájárul a globális hőmérséklet-emelkedéshez (IPCC, 2007). Az emissziók környezeti hatásainak értékeléséhez szükség van egy olyan fenntarthatósági indikátorra, amely a döntéshozói szinten is segítségül hívható. Az ún. karbonlábnyom egy mutatószámba sűrítve megadja az emissziók környezeti hatását a fenntarthatósági korlátok tükrében, és hasznos indikátor lehet arra, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét, mely területeken van nagy szükség a beavatkozásra. A világ országai a globalizáció során egyre inkább gazdaságilag függő helyzetbe kerültek egymással, részesei a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendszernek. Az emissziók környezetterhelésének vizsgálatánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nyitott gazdaságú országokról van szó, így a környezeti hatások vizsgálatánál a nemzetközi kereskedelem környezeti hatását is vizsgálni kell. Sok ország a nemzetközi kereskedelem révén biokapacitást is importál és függőségbe kerül az exportáló országok gazdaságától és ökológiai tőkéjétől is. Mivel a termelés és a fogyasztás egymástól térben is elkülönül, ezért lényeges kérdés, hogy a nemzetközi kereskedelem milyen hatással van egy ország természeti tőkéjére és fenntarthatóságára. A vizsgálat során felmerül a felelősség kérdése is: a termelőkre vagy a fogyasztókra hárítsák rá a kormányok a szén-dioxid-kibocsátás felelősségét és költségét.

Fenntartható életmódok felé: lehet-e az élelmiszer-fogyasztás fenntartható

Jelen tanulmány a háztartások fogyasztásának vizsgálatát helyezi középpontba, a fogyasztási minták környezeti hatásait számszerűsíti az élelmiszer-fogyasztás példáján keresztül. Az élelmiszer-fogyasztás a háztartások közvetlen és közvetett fogyasztásának egyik legnagyobb környezeti hatással rendelkező területe (Lorek, 2005), illetve környezeti és egészségügyi szempontból is jelentős hatása van az élelmiszer-fogyasztásnak, az élelmiszerek előállításának.