Modellpontok szerepe a nyugdíj-hatásvizsgálatban

A mikroszimulációs nyugdíjmodell elkészítésekor az adatok körének meghatározása is megfontolásra került. Rendelkezésünkre állt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) teljes adminisztratív adatállománya. A nyugdíjmodellezés, a fenntarthatósági számítások elvégzése hosszú távra történik, és a teljes népességet érinti. A jogosultságszerzők és az ellátottak nagy száma valamint a hosszú időtáv miatt jelentős számításigényt csökkenheti az, ha az egyedi adatok helyett embercsoportokra, ún. modellpontokra készül a mikroszimuláció. A cikk a módszertani megfontolások ismertetése mellett bemutatja a modellpontok előállításának lépéseit, a népszámlálási adatokkal történő egybevetés nehézségeit, végül magukat az előállított modellpontokat.

State subsidy and moral hazard in corporate financing

This paper investigates the impact of state subsidy on the behavior of the entrepreneur under asymmetric information. Several authors formulated concerns about state intervention as it can aggravate moral hazard in corporate financing. In the seminal paper of Holmström and Tirole (1997) a two-player moral hazard model is presented with an entrepreneur initiating a risky scalable project and a private investor (e.g. bank or venture capitalist) providing outside financing. The novelty of our research is that this basic moral hazard model is extended to the case of positive externalities and to three players by introducing the state subsidizing the project. It is shown that in the optimum, state subsidy does not harm, but improves the incentives of the entrepreneur to make efforts for the success of the project; hence in effect state intervention reduces moral hazard. Consequently, state subsidy increases social welfare which is defined as the sum of private and public net benefits. Also, the exact form of the state subsidy (ex-ante/ex-post, conditional/unconditional, refundable/nonrefundable) is irrelevant in respect of the optimal size and the total welfare effect of the project. Moreover, in case of nonrefundable subsidies state does not crowd out private investors; but on the contrary, by providing additional capital it boosts private financing. In case of refundable subsidies some crowding effects may occur depending on the subsidy form and the parameters.

Cost of illness in benign prostatic hyperplasia: A review

The paper provides a systematic review on the cost-of-illness studies in an age-associated condition with high prevalence, benign prostatic hyperplasia (BPH), published in Medline between 2005 and 2015. Overall 11 studies were included, which were conducted in 8 countries. In the US, the annual direct medical costs per patient ranged from $255 to $5,729, while in Europe from €253 to €1,251. In 2008, in the UK total annual direct medical costs of BPH were £180.8 million at national level. In the US, overall costs of BPH management in the private sector were estimated at $3.9 billion annually, of which $500 million was attributable to productivity loss (year 1999). Due to demographic factors and possible surgical innovations in the field of urology, the costs of BPH are likely to increase in the future. Over the next decade the age of retirement is projected to rise, consequently, the indirect costs related to aging-associated conditions such as BPH are expected to soar. To promote the transparent and cost-effective management of BPH, development of rational clinical guidelines would be essential that may lead to significant improvement in quality of care as well as reduction in healthcare expenditure.

Innovatív e-egészségügyi megoldások – A jövő internetes technológiái a távmonitoringozásban

Az egészségügyi szektor, különösen a közép- és kelet-európai országokban számos kihívással küzd; a képzett munkaerő elvándorol, a társadalom gyorsan öregszik, a finanszírozás nehézkes. Emiatt központi szerephez jut a prevenció és a páciensek egészségügyi állapotának monitorozása. Az e-egészségügy kiemelt fejlesztési területe a 2015-ös Egészségügyi Ágazati Stratégiának is. Ezeket a feladatokat a jövő internetes technológiái (Future Internet Solutions) nagymértékben támogathatják, jelentősen kitágítva a hagyományos kezelés határait. Olyan új, innovatív megoldások jelennek meg az egészségügyben, mint a betegek távmonitorozása az infokommunikációs eszközök által kínált költséghatékony infrastruktúra igénybevételével. Ez a cikk az e-egészségügyi megoldások kihívásait, környezetét elemzi jogi, biztonsági, gazdasági, társadalmi szempontból, valamint röviden bemutatunk egy a jövő internetes technológiájára építő tudásalapú, távmonitorozó megoldást is.

A gyógyszerkiadás és a betegek egészségi állapota a háziorvosi és szakorvosi kapcsolatok függvényében = Formal professional relations between general practitioners and specialists. Possible links with patient health and pharmacy cost

Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a szoros háziorvosi-szakorvosi szakmai kapcsolatoknak van-e hatásuk a betegek gyógyszerkiadására, illetve egészségi állapotára. Az orvosok közötti szakmai kapcsolatok szorosságát a közösen gondozott betegek száma alapján határoztuk meg, míg a betegek egészségügyi állapotát a diagnosztizált és kezelt társbetegségek számával mértük. Hipotézisünk egyrészt az volt, hogy a hatékonyabb koordinációnak köszönhetően a szoros kapcsolatban kezelt betegek jobb egészségi állapotúak, másrészt kezelésük az erőforrások hatékonyabb felhasználása miatt kisebb gyógyszerköltséggel jár. E két hipotézist a cukorbetegekre teszteltük. Azért esett erre a krónikus betegségre a választásunk, mert itt a háziorvosok és a szakorvosok együttműködése elsődleges fontosságú. Magyarországon a cukorbetegek esetében a legnagyobb a közösen kezelt betegek populációja, valamint itt a legmagasabb a szakorvosi javaslatra felírt háziorvosi receptek száma. Azt az eredményt kaptuk, hogy a szoros kapcsolatban kezelt betegek nem rendelkeznek sem jobb, sem rosszabb egészségi állapottal, miközben a kapcsolódó gyógyszerkiadásuk szignifikánsan alacsonyabb. ____ The article considers whether strong formal professional relations between GPs and specialists in shared care affect either the health of patients or the pharmacy costs they incur. The strength of such relations is measured by the number of shared patients; patient health is proxied by number of co-morbidities diagnosed and treated. The first hypothesis is that patients treated amid strong GP-specialist relations have better health status than those treated amid weak ones, due to enhanced efficiency of care coordination. The second is that patients treated in such strong relations incur lower pharmacy costs high numbers of shared patients are assumed to promote appropriate, effective use of resources. The article tests these hypotheses and compares the outcomes of the strongest and weakest GP-specialist relations through the example of diabetes, a chronic condition where patient-care coordination is important. Diabetes generates the largest shared patient cohort in Hungary, with the highest number of specialist medication prescriptions. This article finds that stronger ties result in significantly lower pharmacy costs, but not a higher patient health status.

A „Nők-Férfiak 40” nyugdíjkoncepció pénzügyi következményeinek szemléltetése a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben

A tanulmányban öt modell segítségével elemezzük a nyugdíjrendszereket és a címben említett nyugdíjkorhatár-csökkentő koncepció közvetlen pénzügyi hatásait. Az első részben pénzügyileg változatlan környezetet tételeztünk fel, amikor a kereset állandó, nincs kamat, és mindenki előre meghatározott ideig él (determinisztikus modellek). A tényleges halandósági adatokkal (sztochasztikus modell) a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer idealizált, de a ténylegestől nem nagyon eltérő leírását adjuk meg. A halandóság figyelembe vételének legfontosabb következményeaz életbiztosítási hatás, amelyet a nyugdíjkorhatárig elhunytak befizetései eredményeznek a nyugdíjat megélők számára: minden befizetett forintjuk 1,5-2-szer annyit ér. A második részben a keresetek növekedhetnek, és van kamat. Itt rámutatunk a tőkefedezeti nyugdíjrendszereknek arra az előnyére, hogy azonos mértékű nyugdíjhoz a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben szükséges nyugdíjjárulék harmada-fele elegendő, mert a nyugdíjakat fedező tőke fele-kétharmada a befizetések hozamából származik. Ennek a ténynek az értelmezése rávilágít annak a rejtett államadósságnak a létezésére, amely minden felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben benne van, és minden egyes aktív munkavállaló havonta fizeti a kamatait, amikor két-háromszor annyi járulékot fizet, mint lehetne. A harmadik részben megmutatjuk, hogy amennyiben mind a nők, mind a férfiak akik 40 éves munkaviszony után nyugdíjba mehetnének, az külön-külön a jelenlegi nyugdíjak 9-12%-os, együttesen pedig 19%-os általános körű csökkentését tenné szükségessé ahhoz, hogy a járulékbefizetések és a nyugdíjkifizetések egyensúlya fennmaradjon.

Nyugdíjcélú életjáradékok életartam-kockázata az általánosított korcsoport−időszak−kohorsz modellkeretben

Tanulmányom módszertani részében a halandóság statisztikai előrejelzésére alkalmazható egyre népszerűbb eljárásokat Magyarországon elsőként egységes tárgyalásban, az általánosított korcsoport–időszak–kohorsz (GAPC) modellcsalád mint új paradigma keretében mutatom be. Ezt követően egy empirikus elemzés keretében öt nevezetes modellt illesztek a hazai 65 éves és idősebb egyének 1975–2014. naptári évekbeli halandósági adataira, és a mintán kívüli előrejelzési pontosság kritériuma alapján az időskori halandóság modellezésére széleskörűen alkalmazott Cairns–Blake–Dowd modell alkalmazása mellett döntök. A kiválasztott modell segítségével Májer–Kovács [2011] cikke nyomán elvégzem a nyugdíjkorhatáron várható hátralévő élettartam és a nyugdíjcélú életjáradékok egyszeri nettó díjának becslését. A kérdés aktualitását az önkéntes nyugdíjpénztári járadék¬szolgáltatásra vonatkozó szabályok friss változásai adják, amelyek felértékelik a halandóság-előrejelző módszertan szerepét. Elemzésemben nagy hangsúlyt fektetek a paraméter-bizonytalanság megfelelő modellezésére. Az elvégzett számítások alapján megállapítom, hogy a közelmúltban az élettartam-kockázat szerepe jelentősen felértékelődött. Célom, hogy eredményeimet a tudományos kutatók, statisztikai és társadalombiztosítási szakemberek és gyakorló aktuáriusok egyaránt eredményesen használhassák fel a jövőben az olyan modellek készítése során, amelyekben lényeges szempont az élettartam-kockázat módszertani szempontból megfelelő figyelembe vétele.

Időskori gondoskodás eltérő várható élettartam esetén

Nyugdíjba vonuláskor a befizetett járulék egy meghatározott képlet szerint nyugdíjkifizetést eredményez. A nyugdíjképletek jellemzően a várhatóan hosszabb ideig élőknek kedveznek a későbbi nyugdíjba vonulás kelleténél nagyobb honorálása miatt. Ebben a munkában egy olyan időskori öngondoskodási rendszert mutatok be, ahol a nyugdíjas rugalmasan alakíthatja jövedelmét az (élet)járadékszolgáltatás és az egyéni bankszámla között. Állami beavatkozással az antiszelekcióból eredő jóléti veszteség csökkenthető, de nem szüntethető meg.

Az egészségügyben megjelenő hálózatok és az egészségpolitika

Az orvosok, a betegek, a hozzátartozók, az egészségügyi intézmények, az állam, a gyógyszergyártók és az egészségügyi eszközöket előállító vállalatok között gyakorlatilag végleten számú hálózat van jelen. A tanulmány célja az egészségügyben megjelenő hálózatok kategorizálása, illetve az egyes kategórián belüli hálózattípusok bemutatása. Az egészségügyben megjelenő hálózatok tanulmányozása számos egészségpolitikai kérdést vet fel; a hálózatok megismerése költséghatékonyabb és/vagy magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz vezethet. A tanulmány bemutat egy alhálózatot, nevezetesen a háziorvosok és a szakorvosok között létrejövőt, és felveti azokat az egészségpolitikai kérdéseket, amelyekre az adott hálózat tüzetesebb vizsgálata révén választ kaphatunk. A szerző az itt felvetett kérdéseket gondolatébresztőnek szánja.

Defining failure in the nonprofit organization: The case of four human service agencies

Private nonprofit human service organizations provide a spectrum of services that aim to resolve societal problems. Their failure may leave needed and desired services unprovided or not provided sufficiently to meet public demand. However, the concept of organizational failure has not been examined for the nonprofit organization. This research addresses the deficiency in the literatures of organization failure and nonprofit organizations.^ An eight category typology, developed from a review of the current literature and findings from expert interviews, is initially presented to define nonprofit organization failure. A multiple case study design is used to test the typology in four nonprofit human service delivery agencies. The case analysis reduces the typology to five types salient to nonprofit organization failure: input failure, legitimacy failure, adaptive failure, management failure and leadership failure.^ The resulting five category typology is useful to both theory builders and nonprofit practitioners. For theory development, the interaction of the failure types extends the literature and lays a foundation for a theory of nonprofit organization failure that diffuses management and leadership across all of the failure types, highlights management and leadership failure as collective functions shared by paid staff and the volunteer board of directors, and emphasizes the importance of organization legitimacy.^ From a practical perspective, the typology provides a tool for diagnosing failure in the nonprofit organization. Using the management indicators developed for the typology, a checklist of the warning signals of potential failure, emphasizing the key types of management and leadership, offers nonprofit decision makers a priori examination of an organization's propensity for failure. ^

Stigma and homeless women

Homelessness among women is an increasing phenomenon. Past research has established the characteristics and the numbers of the homeless thus establishing the heterogeneity of the group. The focus of this work is to examine common experiences and explain how homeless women interpret their circumstances. Erving Goffman's classic work on stigma is combined with the meaning of home and its connection with personal identity. A number of case studies are used to further develop and explain the implications of the homeless state upon the women. ^

Activity streets as economic opportunity generators: Case study of the Langa Township, Cape Town, South Africa

The Republic of South Africa since the 1948 inception of Apartheid policies has experienced economic problems resulting from spatially dispersed growth. The election of President Mandela in 1994, however, eliminated the last forms of Apartheid as well as its discriminatory spatial, social, and economic policies, specially toward black Africans. In Cape Town, South Africa, several initiatives to restructure and to economically revitalize blighted and abandoned township communities, like Langa, have been instituted. One element of this strategy is the development of activity streets. The main questions asked in this study are whether activity streets are a feasible solution to the local economic problems left by the apartheid system and whether activity streets represent an economically sustainable approach to development. An analysis of a proposed activity street in Langa and its potential to generate jobs is undertaken. An Employment Generation Model used in this study shows that many of the businesses rely on the local purchasing power of the residents. Since the economic activities are mostly service oriented, a combination of manufacturing industries and institutionally implemented strategies within the township will have to be developed in order to generate sustainable employment. The result seem to indicate that, in Langa, the activity street depend very much on an increase in sales, pedestrian and vehicular traffic flow. ^

Health care utilization behavior of elders in a multicultural urban environment

The objective of this research is to determine the influences of social, environmental, behavioral, and economic forces on the health care service utilization of four racial/ethnic groups of non-institutionalized elders in a multicultural urban environment. To address these issues this dissertation examines three intertwined themes of culture, aging, and health, using a sample of elders residing in Miami-Dade County, FL in four racial/ethnic groups: white non-Hispanic; black non-Hispanic English speakers; Cuban; and non-Cuban Hispanic. ^ The research questions were analyzed using both quantitative and qualitative data. Data for the quantitative component uses telephone survey data from the Dade County Needs Assessment. The purpose of this component is to develop a more comprehensive model of elder health care utilization behavior. The qualitative component uses data from focus groups from Dade County Needs Assessment, archival data and a literature review of previous ethnographic research. The purpose of this component is to gain a better understanding of the social construction of the terms “age”' and “aging,” as well as to place issues of health and health care in the lives of elders. ^ The findings raised several important issues. First, just because people share a common chronological age does not mean that they are the same in every other respect. Examining elders as a homogeneous group of users of formal health care services in a community is simplistic. Placing “aging” and “health” in a cultural context is important. My findings confirm that the meaning of “aging” and “old” are socially constructed. Further, the term “aging” is NOT synonymous with ill health or frailty. This was a consistent finding in both the quantitative and qualitative results. ^ While all aging individuals share a mutual orientation toward aging (i.e., biological process), they do not age the same way (i.e., social construction of “aging”). Thus, policymakers and others serving the elder population must be aware of the particular cultural context, as well as the previous life experiences of the individuals that they serve. This analysis documents the importance of culture and geographic community in understanding health care service utilization of elders. ^