Corporate social responsibility (CSR) – insights from South Asia

Guest editorial

A CSR helye a marketing elméletben

A gazdasági tevékenységek folytatásához kapcsolódó jogi, etikai kérdések régóta foglalkoztatják mind az elméleti kutatókat, mind a gyakorlati szakembereket is. Az elfogadott normák időről időre változnak, az érintettek új dimenziókat emelnek be a vélemények, magatartási keretek kialakítása, formálódása során. Az új irányzatok, megközelítések integrálása azonban nem egyszerű sem az elméletalkotás, sem a gyakorlati megvalósítás szempontjából, mivel a már meglévő gondolati és magatartási struktúrák megváltoztatási kényszerével járnak. A CSR fogalma talán az eddigieknél jóval erőteljesebben honosodott meg az üzleti szaknyelvben, de definiálása, elméleti szintézise a kapcsolódó fogalmakkal és mindezek gyakorlati megvalósítása jelenleg még meglehetősen divergens. Az előadás során arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a CSR szakirodalmi értelmezését és meghatározzuk a lehetséges kapcsolódási pontjait a jelenleg elfogadott marketing fogalmi struktúrákhoz. / === / Both theorists and practitioners have been interested in legal and ethical issues regarding business activities for a long time. The socially accepted norms are changing time by time; new dimensions are being revealed and becoming coherent parts of the constantly formulating views and frames of the expected behaviour. The integration of new streams and approaches however is not an easy process from the respect of both theorydevelopment and practical implementation, as it forces the transformation of the rigid cognitive and behavioural structures. Today CSR has become most widely internalised in business terminology but both its definition and its theoretical synthesis with relating concepts and the way how it is applied in practice have remained divergent. The presentation attempts to provide a literature review focusing on different explanations and determine the possible relationship with the currently accepted marketing theories and conceptual frameworks.

A hazai komolyzenei CSR tevékenységek értékelése

A tanulmány a "Miért támogatja a vállalati szféra a komolyzenét és milyen módon végez komolyzenei CSR tevékenységet?" kérdéskör körbejárásával foglalkozik, ezen akciók elemzésére, valamint lehetőségeinek feltárására vonatkozóan.

A társadalmi felelősségvállalás vállalati on-line kommunikációjának kritikai elemzése (Critical Analysis of Online CSR Communication in Hungary)

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásával (CSR) kapcsolatos alapelvek, kezdeményezések és tevékenységek kommunikációja a vállalati kommunikáció egyik sarkalatos pontjává vált szinte az egész világon. A cégek CSR-kezdeményezéseik bemutatásához egyre többször az internetet is igénybe veszik. Az on-line média használatával párhuzamosan az elmúlt évtizedben egyre többen kutatják a CSR-kommunikáció elektronikus formáit, jóllehet ezek a kutatások többnyire leíró jellegűek, és a CSR-kommunikáció, valamint egyes vállalati jellemzők (méret, iparág és más magyarázó változók) között keresnek kapcsolatot. A szerzők e cikkben a társadalmi felelősségvállalással foglalkozó vállalati weboldalakat kritikai szemüvegen keresztül vizsgálják. Céljuk, hogy feltárják az on-line kommunikációt jellemző belső ellentmondásokat és a vallott és követett értékek közötti különbségeket. _______ Communicating corporate social responsibility (CSR) principles, initiatives, and activities has become a common practice of companies all around the world. It is quite apparent that firms use internet more and more often to communicate their CSR initiatives to their stakeholders. Parallel with the extensive use of the online media, more and more research has been elaborated on the field of online CSR communication in the last decade as well. However, these studies usually have a strong descriptive focus trying to reveal connections between the intensity of online communication of CSR values and activities, and company size, industrial background, and other explanatory variables. In contrast, the authors analysed corporate web pages dedicated to CSR through critical lenses. Their research was designed to explore any dissonances and contradictions within online communication and between communication and real activities of firms from construction, retail, and telecommunication industries in Hungary.

A kereskedelmi láncok CSR-tevékenysége – a versenyképességük fokozása (CSR activities of commercial chains – increasing their competitiveness)

A kereskedelmi láncok különböző stratégiákat választhatnak, illetve alkalmazhatnak a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, a társadalmi normákhoz és elvárásokhoz való igazodáshoz. A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés van a társadalmi felelősségvállalásuk és a versenyképességük között, s a felelős magatartásuk javítja-e versenypozíciójukat. Bemutatja, hogy hazai viszonylatban a nagyobb forgalmat lebonyolító kereskedelmi láncok milyen CSR-tevékenységet végeznek, ez beépült-e hosszabb távú üzleti stratégiájukba, és mennyiben járul/járulhat hozzá versenyképességük fokozásához. Elemzi több kereskedelmi láncnál, hogy miképpen sikerült összeegyeztetni társadalmi felelősségvállalásukat a profitérdekeltségükkel, továbbá megteremthető-e a felelős működésük és a költséghatékony gazdálkodásuk összhangja. Többek között rámutat arra, hogy a gazdasági és külső szociális felelősségvállalásuk, továbbá a versenyképességük közötti pozitív korreláció megkérdőjelezhetetlen, ami win-win szituációt alakít ki. ______ Commercial companies can embark on and apply different strategies to tackle social, economic and environmental challenges and to comply with the standards and expectations of the community. In the study the author analyses the relationship between corporate social responsibility activities and competitiveness, and whether or not the responsible attitude of these companies improves their competitive position. She outlines the CSR activities of high turnover commercial chains in Hungary, examining their incorporation into the company’s longer term business strategy, and how these activities may contribute to their enhanced competitiveness. She will analyse several commercial chains from the point of view of their success in harmonizing their CSR with their profit making, and whether they can create the harmony of an environmentally friendly attitude and cost-effective operations. Among other findings, the author concludes that there is an unquestionable correlation between corporate economic and outside social responsibility and profitability, which creates a definite win-win situation.

A felelős vállalatirányítás személyi tényezői: A CSR-központ felelős vállalatvezetők attitűdjének vizsgálata a kis- és középvállalatok körében

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása és a felelős vállalatirányítás meghatározó tényező a hosszú távú vállalati stratégia megalapozása, a versenyképesség és a fogyasztói lojalitás megőrzése szempontjából. Az elmúlt időszakban kissé megfakult bizalmi környezetben (foglalkoztatáspolitikai, élelmiszer és egyéb botrányok, pénzpiaci dereguláció stb.) különösen meghatározó kérdéssé vált a CSR, melynek eszközrendszere számos lehetőséget biztosít a döntéshozók számára, hogy valamennyi érintett elégedett legyen. Ám a vállalatirányítás marsallbotja a vezető kezében van. A CSR-központú vállalatirányítás meghatározó eleme maga a vezető, s annak elkötelezettsége, habitusa, etikai tartása, hajlama, szocializációs tapasztalata. A kutatás egy olyan vizsgálati eredményt mutat be, mely a kis- és középvállalatok vezetőinek CSR-központú irányítási szemléletét, beállítódását vizsgálja. A vezetők, CSR-attitűdjüket tekintve, három, egymástól jól elhatárolható vállalatvezetői csoportba sorolhatók: a hagyományos, semleges és modern CSR-nézetet valló vállalatvezetői klaszterekbe. A vizsgálat során meghatározott vezetői szegmensek jól pozicionálható, jól célozható csoportokat képeznek, mely a jövő felelős vállalatirányításának szempontjából biztató, mert a kis- és középvállalkozók többsége, CSR-attitűdjüket tekintve már túllépett a kizárólag tulajdonosi érdeket szem előtt tartó, hagyományos nézeten.

Corporate Social Responsibility och lönsamhet : Finns det ett samband mellan företags rapporterade CSR-arbete och dess lönsamhet?

Bakgrund: Vilken roll har företag i vårt samhälle? Vilken funktion ska de fylla? Är företagens funktion att vara vinstmaximerande och enbart se till sitt eget bästa, eller har de ett större ansvar och skyldigheter mot samhället? Dessa frågor har diskuterats under lång tid och bilden av företag och företagande förändras kontinuerligt i takt med att samhället förändras. Tankarna om att företag har ett socialt ansvar, vid sidan av det ekonomiska, har spridit sig över världen och frågor som har dykt upp är om det finns någon motsättning mellan socialt ansvar och företagens vinstintresse. Eller kan det vara så att socialt ansvarstagande kan leda till ökad lönsamhet? Syfte: Att genom en empirisk undersökning ge en förklaring om svenska noterade bolags rapporterade arbete med CSR har en positiv inverkan på dess lönsamhet. Metod: För att uppnå syftet valdes en deduktiv kvantitativ metod för att kunna göra en statistisk generalisering. Det rapporterade CSR-arbetet operationaliseras med hjälp av Folksams rapport "Index för ansvarsfullt företagande" och lönsamhet mäts via avkastning på totalt kapital (ROA) samt vinstmarginal. Analysen genomförs med hjälp av multipla regressionsanalyser. Slutsats: Studiens resultat visar att företags rapporterade CSR-arbete har en positiv inverkan på svenska noterade företags lönsamhet, både mätt i avkastning på totalt kapital (ROA) och vinstmarginal.

Varumärkesstärkande samhällsansvar : En studie om hur CSR påverkar konsumenters attityder

Företags samhällsansvar (CSR) har utvecklats från ett fokus på etik till prestation och att således kunna fungera som ett strategiskt verktyg för differentiering och det är idag allmänt vedertaget för företag att använda sig av CSR med antagandet att detta genererar konkurrensfördelar. Samtidigt som CSR påvisats kunna skapa mervärde till ett företags varumärke ställs numera också krav från konsumenter att företag tar ett samhällsansvar. Det har däremot uppmärksammats att konsumenters medvetenhet om företags CSR-initiativ är låg, vilket kan anses problematiskt i och med de investeringar företag lägger på CSR och om detta således tas i beaktande vid konsumenters utvärdering av företag. Uppsatsens syfte är därmed att förklara om och hur CSR påverkar konsumenters attityd till ett företags varumärke samt ifall detta innebär ett mervärde och därmed varumärkesstärkande. För att uppnå syftet genomfördes en kvantitativ undersökning och enkäter skickades ut till studenter vid Högskolan Dalarna där totalt 682 respondenter slutförde enkäten. Resultaten visar en låg grad av medvetenhet, men att konsumenter med en högre grad av medvetenhet uppvisar mer fördelaktiga attityder till företag som tar ett samhällsansvar. Det framkommer också att dessa attityder genererar företag immateriella värden vilket senare teoretiskt förklaras innebära ett mervärde och därmed varumärkesstärkande. Studien landar i att CSR kan användas av företag för att stärka sitt varumärke, men finner dock en begränsning gällande konsumenters låga medvetenhet om företags CSR-initiativ.

Consumer reactions to different forms of CSR communication

Aim Companies around the world are making sizeable investments into CSR initiatives, but ensuring appropriate returns on these investments remains challenging. Therefore, it is of value to study the communication of corporate CSR efforts. The purpose of this study is to investigate how consumers react to rational versus emotional message strategies in CSR communication. Two categories of consumer reactions were considered: trust and purchase intention. Methods Qualitative research with four focus groups was conducted. Participants discussed three texts regarding a CSR project, utilising a rational, emotional and a hybrid rational-emotional message strategy respectively. The conversations focused on trust towards the communication and purchase intention. Results Trust - All of the respondents viewed the rational text over the emotional text as more trustworthy, but they most positively reacted to the combined strategy. Rational information was viewed as more reliable by many participants, with emotional cues adding value by better holding their attention. Purchase intention – Participants more positively reacted to the rational CSR communication strategy, compared to an emotional strategy. For approximately half of respondents, the hybrid strategy targeting both rational and emotional cues was the most successful in terms of purchase intention. Upon further analysis, it was identified that this division in respondents’ opinions may reflect a gender difference, where men portrayed the more task oriented and women the socially sensitive consumers. Conclusions The findings support previous research championing the use of rational strategies over emotional strategies in CSR communication. A number of managerial implications that can be used by companies in order to better communicate their CSR activities and increase returns on CSR-related investments are provided.

CSR Communication - An Employee Perspective : Tailoring Internal Communication using Employee Preferences for Content, Style and Channel.

Corporate Social Responsibility (CSR) represents a theory and practice that is well-known and communicating its content has shown to play an important role in order to exploit its advantages and engage stakeholders on CSR issues. Even though, CSR communication has shown to be a real challenge, since corporations are encouraged to engage in CSR, but not to communicate too loud about this engagement. This study was inspired by Jenny Dawkins (2005) and her initial idea that tailoring CSR messages by exploring stakeholder preferences for content, style and channel, would solve the communication challenge. One stakeholder group that corporations are highly dependent on is employees and exploring their preferences for CSR communication became the purpose of this thesis: to understand employee preferences for style and channel within the content of CSR. This was of specific interest, since existing research on CSR communication has mainly been centered around financial and external issues on the expense of internal. In addition, the idea of a tailored approach has not gained any interest in research so far, and a possible explanation might be its diffuse meaning, a problem this thesis has addressed. In order to understand employee preferences for internal CSR communication, a qualitative case study research was conducted with in-depth interviews, observations and exercises at site. A total of 20 interviews were arranged in order to collect primary data during a one week prolong engagement at the case. The empirical findings from the respondents’ answers were then transcribed and analyzed using both inductive and theoretical thematic analysis. Based on the findings, the authors of this thesis contribute with two models that help practitioners to understand how to best communicate about various CSR content to employees. The first model developed suggests an implementation of the tailored approach for content, style and channel, and demonstrates a relationship between nature of content and constraint recognition. Also, the model explains how practitioners can provide CSR explanation in order to reduce skepticism and enable endorsement processes where employees communicate CSR to third parties. To show a more dependent relationship between how changes in nature of content and constraint recognition affect employee preferences, the authors created the "CSR Communication Grid". The authors made a theoretical contribution by clarifying and providing a framework for the tailoring approach as initially developed by Dawkins (2005). Additionally, the authors managed to draw a relation between Public Relations (PR) and CSR by referring models of PR to communication styles, which filled this gap in previous research.

Can You Hear the Eco? : A Study of How Swedish Municipalities Can Market their CSR-Activities

Background: In an increasingly globalised world, municipalities more than ever have to compete with each other. Thus, the need to create a brand image has become vital for municipalities. Place branding is the tool that has enabled municipalities to create a brand image in order to attract stakeholders such as potential visitors, residents and businesses. The sustainability phenomenon Corporate Social Responsibility (CSR) has recently become an attractive factor within place branding. Although, the concept of CSR is most commonly implemented within the private sector, CSR initiatives within the public sector are recognised as an integral part. Therefore, the issue of how municipalities can market and communicate their CSR-actives has arisen.  Purpose: The aim of this research is to explore how Swedish municipalities can market their CSR-activities, in order to gain competitive advantages as attractive cities. In further details, this research focuses on how municipalities can use place branding to market their CSR-activities and how they can communicate this to current and potential stakeholders. Method: In order to fulfil this purpose, an interpretivist methodology was adopted with an abductive approach. In regard to this, an exploratory design was developed. More specifically, it was conducted with a mixed method, using a quantitative content analysis and qualitative indepth interviews with knowledgeable experts within CSR from the most relevant departments in the municipalities. Conclusion: The findings indicate that the use of place branding can help municipalities with a sustainable profile to gain competitive advantages. Furthermore, it became apparent that the use of place branding strategies, such as slogan, logotypes, events and cooperation with stakeholders, could enhance the brand image of municipalities and enable them to attract potential stakeholders. In regards to the communication channels, the findings suggest municipalities to communicate their CSR-activities through websites, social media, press conferences, seminars and events.

CSR Reporting in the Finnish Banking Sector – Status and Recent Development

This thesis reviews the development of CSR reporting in the Finnish banking sector. This was achieved by analyzing the content of specific CSR reports published by three banks during years 2012-2014. The banks selected represent the three largest banks operating in Finland according to their market share, constituting approximately 70 percent of the total perceived market share. The purpose of the analysis is to establish a clear descriptive overview of the status of CSR reporting and how it has thematically developed over the years. The research was conducted with the qualitative content analysis method. By analyzing the contents of the CSR reports it was found that CSR reporting is understood in 3 different themes that reflect the general CSR theory: economic, social and environmental responsibility. The following research focused on analyzing these three core themes separately during years 2012-2014 in order to find specific tendencies in the development of CSR reporting. The results confirm that CSR reporting is developing in the Finnish banking sector. Reporting about economic responsibility is based on core financial performance reporting, and it’s mainly developing in the assessment of the global recession and how the potential fiscal reforms affect to the bank sector’s performance. Economic responsibility is also being understood and reported as a wider concept, including intertwined and shared meanings with the other responsibility reporting themes. The research also suggests that banks value social responsibility reporting increasingly each year. Environmental responsibility reporting is the most standardized form of reporting, however, the reporting development includes the increased use of digitalization as source of lessening the environmental impact.

A CSR and communication strategy for Worten

Field lab in marketing