A vállalatok nemzetköziesedésének dinamikája – egy kutatási modell (Dynamics of firm internationalization – a research model)

A tanulmány a nemzetköziesedés elméleti modelljeinek hiányosságaival szembesülve amellett érvel, hogy ahhoz, hogy megértsük a nemzetköziesedés időben zajló folyamatát, a vállalatok nemzetközi evolúcióját a kontextussal összefüggésben kell vizsgálni. A tanulmány a vállalatok nemzetköziesedésének folyamatát vizsgáló elméleti szakirodalomra építve egy olyan kutatási modellt vázol fel, amely alkalmas lehet a nemzetköziesedés dinamikájának empirikus vizsgálatához. A modell a belépés, diverzitás, ütem és szakasz koncepciók mentén operacionalizált nemzetköziesedés mintázata és a kontextus (környezet, vállalat, menedzsment) közötti kapcsolatot teremti meg. A vázolt kutatási modell empirikus alkalmazásával lehetővé válik a nemzetközivé válás folyamata során kialakuló komplex kapcsolatrendszer feltárása és megértése. ________ Addressing some of the limitations of the theoretical models of firm internationalization this paper argues that in order to understand the process of firm internationalization along time one should observe firms and their contextual environments as complex interacting processes. Drawing on the theoretical models of firm internationalization process this study proposes a research model that may be suitable for the empirical examination of the dynamics of internationalization. The proposed model builds a relationship between the pattern of firm internationalization operationalized via concepts such as entry, diversity, pace, phases and the context (environment, firm, management) of it. By analyzing the interaction between the multi-level processes that shape internationalization, one can explore the reasons behind the dynamic profile of firm internationalization.

Strukturális egyenletek modelljének alkalmazása a Közös Agrárpolitika 2013-as reformjának elemzésére

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió meghatározó szakpolitikáinak egyike, mely a legnagyobb részesedést mondhatja magáénak a közös költségvetésből. Mivel a Lisszaboni Szerződés az együttdöntési eljárást a Közös Agrárpolitika jogalkotására is kiterjesztette, így annak 2013-as reformja során az Európai Parlament első ízben vett részt a Tanáccsal egyenrangú félként a jogalkotási folyamatban. Az elemzés alapjául egy nemrégiben összeállított adatbázis szolgált, mely a 2013-as közös agrárpolitikai reform jogszabálytervezeteinek módosítására benyújtott parlamenti javaslatokat tartalmazza. Ennek elemei 14 magyarázó- és három eredményváltozóval írhatók le. A strukturális egyenletek modelljének alkalmazásával a cikk célja, hogy a Közös Agrárpolitika döntéshozatalára befolyással levő, az elmélet és a kutatói tapasztalat alapján előzetesen létrehozott faktorok meglétét, illetve kapcsolódását a megfigyelt változók tükrében tesztelje. Az eredmények nem igazolják vissza a felállított modell helyességét. Azonban kiemelendő, hogy az Európai Parlament módosító javaslatainak elfogadását leginkább az azok típusát leíró, valamint politikai tényezők határozzák meg.

Grexit

Az euróválság fő oka: az euró hibás konstrukciója és a nemzeti politikák kudarca. Görögország a válság, s benne a szuverénadósság-válság legnagyobb vesztese. A válságot társadalmi és morális tényezők súlyosbítják (adóelkerülés). Külön tényező a görög gazdaság alacsony integráltsági szintje. A pénzpiac az előzetes feltételezésekkel ellentétben nem fegyelmez, sőt csábít, majd utólag kíméletlenül büntet. A választás, hogy az olcsó pénzből egy ország rekonstruál és javítja a versenyképességét vagy politikai célból szavazatokat vásárol, nemzeti döntés. A mentőcsomag kritikus elemei deflációs megszorítások, amelyek késleltetik a kilábalást. 2015 elején talán lehetett volna olyan megoldásokat találni, hogy a görög kormány úgy köt kompromisszumot a hitelezőivel és eurózónabeli partnereivel, hogy a válság szélesebb európai megoldása irányában is sikerül előrelépni (adósságmérséklés), s közben választói várakozásait sem kell figyelmen kívül hagynia. A görög kormány nem ezt, hanem egy konfrontatív, külön nemzeti, görög megoldást választott. Ezzel otthon képes volt a népszerűségét fenntartani, de valamennyi partnerét magára haragította. A kompromiszszum így csak elhalasztotta a tényleges megoldást. A grexit továbbra sem zárható ki, de nem érdeke senkinek.

A monetáris politika globális tendenciái és a stabilitási kockázatok

A pénz- és tőkepiacok globálisan összekapcsolódó rendszerében a fejlett országok monetáris politikája meghatározó szerepet játszik a nemzeti monetáris politika mozgásterének kialakulásában. A szerző ennek a jelenségnek a monetáris transzmisszióra és a stabilitási kockázatokra gyakorolt hatásaival foglalkozik. A szabad tőkeáramlás és a pénzpiacok globalizációja új kihívásokat jelent e téren: a kötvénypiacok globális térnyerésével a befektetési alapok mára meghatározó tényezővé váltak a monetáris politika hatásmechanizmusában, s részben ezzel összefüggésben a monetáris politika közege kitágult, már nem elég a hazai körülményekre korlátozni a figyelmet. A belföldi inflációs tényezők szerepét háttérbe szorította a pénzügyi kockázat nemzetek közötti átterjedése. A fejlett országokban alkalmazott alacsony kamat és mennyiségi lazítás segítette a kockázat globális mérséklődését. A javuló kockázati környezetben a befektetési alapok portfólióikban növelték a nagyobb hozamú hosszabb lejáratú kötvények súlyát, és ezzel ők maguk megnövekedett kamatkockázatot vállaltak. A fejlett országokban a monetáris politika normalizálódása kamatemelkedéssel fog járni. Alacsony kamatok mellett viszonylag kis kamatemelés is nagy veszteségeket okozhat a meghosszabbodott lejáratokon, ami olyan tőkeáramlást (menekülést) indíthat el, amely aláássa a pénzügyi stabilitást. Az ebből adódó stabilitási kockázat független az ország pénzügyi rendszerének likviditásától, nyereségességétől vagy tőkeerejétől. Az ilyen kockázatok makroprudenciális eszközökkel nem kezelhetők.

A hatalmi átalakulás globális megatrendje és a nemzetközi marketing

A nemzetközi marketing művelése a világgazdasági változások következtében gyors növekedésben van, és ebből következően jelentősége az elméletben, a kutatásban és az oktatásban is egyre nő. A tanulmány a nemzetközi kereskedelem jelenlegi és várható adatainak felhasználásával bizonyítja ezt a trendet. A nemzetközi kereskedelem, gyorsabban nő, mint a GDP előállítása, ehhez társul még az a tény, hogy egyre bővülnek az árumozgással nem járó piacralépési módok, amelyek szintén a nemzetközi marketing gyakorlatát teszik egyre fontosabbá. A nemzetközi marketing kulturális oldala kiemelt jelentőségre tesz majd szert. Ennek bizonyítására a tanulmány a hatalmi átalakulás globális megatrendjét elemzi. A gazdasági hatalom gyors ütemben vándorol a világgazdaságot eddig meghatározó régiókból keletre, elsősorban Kínába és Indiába. A magasabb gazdasági növekedés következtében ezen ország lakosságának egyre nagyobb hányada kerül a középosztályba és jelent egyre nagyobb piacokat az ottani és a nyugati vállalatok számára. Ezen növekvő piacok megdolgozása kulturális érzékenységet, a nemzetközi marketing egyre kifinomultabb eszközeinek alkalmazását követeli.

Should non-euro area countries join the single supervisory mechanism?

Highlights - Irrespective of the euro crisis, a European banking union makes sense, including for non-euro area countries, because of the extent of European Union financial integration. The Single Supervisory Mechanism (SSM) is the first element of the banking union. - From the point of view of non-euro countries, the draft SSM regulation as amended by the EU Council includes strong safeguards relating to decision-making, accountability, attention to financial stability in small countries and the applicability of national macro-prudential measures. Non-euro countries will also have the right to leave the SSM and thereby exempt themselves from a supervisory decision. - The SSM by itself cannot bring the full benefits of the banking union, but would foster financial integration, improve the supervision of cross-border banks, ensure greater consistency of supervisory practices, increase the quality of supervision, avoid competitive distortions and provide ample supervisory information. - While the decision to join the SSM is made difficult by the uncertainty about other elements of the banking union, including the possible burden sharing, we conclude that non-euro EU members should stand ready to join the SSM and be prepared for the negotiations of the other elements of the banking union.

Essays on the political economy of the dominican reform process

This dissertation provides an analytical framework to study the political economy of policy reform in the Dominican Republic during the nineties. Based on a country study, I develop two theoretical models that replicate the mechanisms of policy approval in developing countries with weak democracies. The first model considers a pro-reform President who submits a tariff bill to an anti-reform Congress dominated by the opposition party. In between, two opposing lobbies try to get their favored policy approved. Lobbies act as Stackelberg leaders vis a vis a weak President. The behavior of the Congress is determined exogenously while the lobbies act strategically pursuing the approval of the reform bill and indirectly affecting the President's decision. I show that in such a setting external agents like the Press play an important role in the decision-making process of the political actors. The second model presents a similar framework. However, the President, who is a Stackelberg leader, is allowed only two choices, total reform or status-quo. I show how a lobby reacts to an increase in its rival's or its own size. These reactions depend on the President's level of commitment to the reform. Finally, I discuss the effect of variations in the size of the lobbies on the President's choice. The model suitably explains real events that took place in the Dominican Republic in the mid-nineties.

Key insights for the future of urban ecosystem services research

Understanding the dynamics of urban ecosystem services is a necessary requirement for adequate planning, management, and governance of urban green infrastructure. Through the three-year Urban Biodiversity and Ecosystem Services (URBES) research project, we conducted case study and comparative research on urban biodiversity and ecosystem services across seven cities in Europe and the United States. Reviewing > 50 peer-reviewed publications from the project, we present and discuss seven key insights that reflect cumulative findings from the project as well as the state-of-the-art knowledge in urban ecosystem services research. The insights from our review indicate that cross-sectoral, multiscale, interdisciplinary research is beginning to provide a solid scientific foundation for applying the ecosystem services framework in urban areas and land management. Our review offers a foundation for seeking novel, nature-based solutions to emerging urban challenges such as wicked environmental change issues.

Democratic Peace and Electoral Accountability

One of the few stylized facts in international relations is that democracies, unlike autoc- racies, very rarely fight each other. We examine the sustainability of international peace between democracies and autocracies, where the crucial difference between these two po- litical regimes is whether or not policymakers are subject to periodic elections. We show that the fear of losing office can deter democratic leaders from engaging in military con- flicts. Crucially, this discipline effect can only be at work if incumbent leaders can be re-elected, implying that democracies in which the executives are subject to term limits should be more conflict prone. To assess the validity of our predictions, we construct a large dataset on countries with executive term limits. Our analysis of inter-state conflicts for the 1816-2001 period suggests that electoral incentives are indeed behind the democratic peace phenomenon: while democratic dyads are in general less likely to be involved in conflicts than any other dyads, this result does not hold for democracies in which the executive faces binding term limits; moreover, the dispute patterns of democracies with term limits depend on whether the executive is in the last or penultimate mandate.

Women-led Community Development Organizations (CDOs) in Miami-Dade County: A Model of Community Development Efforts Impacting the Economic Security of Women

Recent studies on the economic status of women in Miami-Dade County (MDC) reveal an alarming rate of economic insecurity and significant obstacles for women to achieve economic security. Consistent barriers to women’s economic security affect not only the health and wellbeing of women and their families, but also economic prospects for the community. A key study reveals in Miami-Dade County, “Thirty-nine percent of single female-headed families with at least one child are living at or below the federal poverty level” and “over half of working women do not earn adequate income to cover their basic necessities” (Brion 2009, 1). Moreover, conventional measures of poverty do not adequately capture women’s struggles to support themselves and their families, nor do they document the numbers of women seeking basic self-sufficiency. Even though there is lack of accurate data on women in the county, which is a critical problem, there is also a dearth of social science research on existing efforts to enhance women’s economic security in Miami-Dade County. My research contributes to closing the information gap by examining the characteristics and strategies of women-led community development organizations (CDOs) in MDC, working to address women’s economic insecurity. The research is informed by a framework developed by Marilyn Gittell, who pioneered an approach to study women-led CDOs in the United States. On the basis of research in nine U.S. cities, she concluded that women-led groups increased community participation and “by creating community networks and civic action, they represent a model for community development efforts” (Gittell, et al. 2000, 123). My study documents the strategies and networks of women-led CDOs in MDC that prioritize women’s economic security. Their strategies are especially important during these times of economic recession and government reductions in funding towards social services. The focus of the research is women-led CDOs that work to improve social services access, economic opportunity, civic participation and capacity, and women’s rights. Although many women-led CDOs prioritize building social infrastructures that promote change, inequalities in economic and political status for women without economic security remain a challenge (Young 2004). My research supports previous studies by Gittell, et al., finding that women-led CDOs in Miami-Dade County have key characteristics of a model of community development efforts that use networking and collaboration to strengthen their broad, integrated approach. The resulting community partnerships, coupled with participation by constituents in the development process, build a foundation to influence policy decisions for social change. In addition, my findings show that women-led CDOs in Miami-Dade County have a major focus on alleviating poverty and economic insecurity, particularly that of women. Finally, it was found that a majority of the five organizations network transnationally, using lessons learned to inform their work of expanding the agency of their constituents and placing the economic empowerment of women as central in the process of family and community development.

Fogyasztóvédelmi intézményrendszerek és lakossági megítélésük Európában

A tanulmány a fogyasztóvédelem témakörének egy kevésbé kutatott területével, a fogyasztóvédelmi intézményrendszerek feltérképezésével, lakossági megítélésével foglalkozik. Magyarország, az Egyesült Királyság és Németország fogyasztóvédelmi intézményrendszerének bemutatásán keresztül ismerteti az Európában jellemző három intézményi struktúratípust. Bemutatja az állami fogyasztóvédelmi támogatások gyakorlatát. Európai viszonylatban elemzi a működő intézményrendszerek lakossági megítélését, kapcsolatot feltételezve az egyes uniós országokban fogyasztóvédelemre fordított állami támogatási összegek nagysága, valamint a fogyasztóvédelmi intézményekbe vetett bizalom és a működésükkel kapcsolatos elégedettség szintje között.

A beruházásgazdaságossági számítások gyakorlatban alkalmazott módszerei

A cikk 23 ország és a közép-kelet-európai régió vállalatai körében gyakran alkalmazott beruházásgazdaságossági módszerekről nyújt átfogó szakirodalmi áttekintést a vonatkozó külföldi kutatási eredmények feldolgozásával. A feldolgozott tanulmányok alapján két fontos megállapítás tehető az alkalmazott módszerekkel kapcsolatosan: az egyik, hogy az ország földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül a vállalatok többsége kiszámítja a statikus megtérülési idő mutatóját, igaz, az nem dönthető el egyértelműen, hogy elsődleges vagy másodlagos mutatóként használják-e ezt a mutatószámot a beruházási döntéseknél. A másik, hogy az időtényezőt figyelembe vevő módszerek közül a nettójelenérték-számítás és a belsőkamatláb-keresés a két leggyakrabban alkalmazott módszer, a jövedelmezőségi index használata egy-két kivételtől eltekintve nem jellemző.

Multinacionális vállalatok globalizált erp-modelljei, fejlődési tendenciák

A cikk nemzetközi cégeknél, illetve multinacionális vállalkozások hazai leányvállalatainál folytatott kutatás és szakértői megbeszélések alapján az ERP- (Enterprise Resource Planning) rendszerek globális telepítésének IT-struktúráit mutatja be, mely struktúrák a konszernszintű (centralizált) és országspecifikus (lokális) feldolgozások kapcsolatában alakulnak ki. A szerzők célja, hogy az ERP-rendszerek egyre növekvő alkalmazásainak telepítési formáit modellekbe foglalják. A gyakorlati tapasztalatok és szakirodalmi elemzés alapján az ERP globalizálódási folyamat fejlődési irányait is bemutatják.

Changes in Work from the Global Value Change Perspective The Case of Transformation Economies: Bulgaria and Hungary

The core aim of this paper is to evaluate to what extent were companies able to join to the global value chains (GVCs) through some selected company case studies.

Análisis de las sanciones internacionales en el marco del tratado de no proliferación nuclear. Estudio de caso: energía atómica en Irán (2006-2015)

El presente trabajo de Grado tiene como propósito examinar la incidencia de las sancionesinternacionales en el marco del régimen de no proliferación nuclear en el caso de Irán durante el periodo 2006-2015, teniendo en cuenta factores históricos de años anteriores. Se analiza y explica cómo las sanciones internacionales pueden ser una medida persuasiva por violar ciertos artículos del Tratado de no Proliferación Nuclear. Finalmente identifica y analiza los tipos de sanciones económicas, financieras y comerciales que los Estados y el Consejo de Seguridad de las Naciones Unidas le han impuesto a Irán, así como la manera en que estas han incidido en la esfera política iraní y mundial.