Versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége - "Hol volt, hol nem volt...?" (Co-opetition and the competitiveness of touristic destinations - "Where was, where it was not...?")

A versenyző együttműködés (co-opetition) népszerű fogalma számos elméleti alátámasztást nyert a versenyképesség elméleti megközelítéseiben is, így a regionális versenyképesség és a klaszterek elméleti alapvetéseinek területén. Maga a fogalom pedig kifejezetten „divatossá” vált hazánk turizmusában: a közelmúltban kerültek a versenyző együttműködést és a turisztikai versenyképességet szolgáló desztináció-menedzsment szervezetek (Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek, TDMSZ a továbbiakban) a turisztikai irányításpolitika és a turisztikai szakma figyelmének középpontjába. Jelen cikkben a szerző célja a versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége közötti elméleti összefüggés feltárása. További cél az elméleti alapvetések primer kutatás során való vizsgálata: az együttműködés mintáinak feltárása a desztinációk szereplői között három (egy hazai és két ausztriai) esettanulmány keretében, a hazai és nemzetközi esetek specifikumainak, valamint a desztinációk fejlettsége miatti kritikus különbségeknek a kimutatása által. / === / The popular term of co-opetition gained theoretical support even in the theoretical approaches of the area of competitiveness, particularly in the field of regional competitiveness and the clusters.The term became rather popular in Hungary: as the tools of destination management and the destination management organizations (DMOs) focusing on the development of co-opetition and competitiveness came to the focus of the Hungarian touristic practice, governmental decisions in the recent past. In this article the author’s aim is to describe the theoretical connections among co-opetition, and the competitiveness of the touristic destinations. Further aim is to analyze the theoretical baselines in primary research, to map the samples of cooperation among the actors of touristic destinations in three case studies (made in one Hungarian, and two Austrian destinations) regarding the topic with regard to Hungarian and international cases, as well as the stage of development.

A desztináció menedzsment szerepe a desztinációs versenyképességben – Hazai és dán tapasztalatok tükrében = The role of destination management in the destinations’ competitiveness – Hungarian and Danish experiences

A desztináció menedzsment valamennyi desztinációs versenyképesség modell középponti eleme, és „csodaszerként” jelenik meg, különösen azokban az országokban, amelyek a desztináció menedzsment eszközrendszerét a közelmúltban vezették be, annak érdekében, hogy a desztinációk lépést tudjanak tartani a versenytársaikkal, mint ahogyan ez hazánkban is történt. Jelen tanulmány alapját a témában írt PhD Értekezésem (Sziva, I. (2010)) adja, amelynek fókuszában a desztinációs versenyképesség értelmezése, az ex ante oldali tényezők feltárása állt. A téziskutatás során feltárt tényezők, és a Bírálóim konstruktív fejlesztési javaslatai a téma továbbkutatására ösztönöztek. Mindezért tartottam elengedhetetlennek, hogy a tézisemben összefoglalt hazai és osztrák kutatások legfontosabb eredményeit további nemzetközi színtéren, ezúttal Dániában vizsgáljam, jelen esetben a fókuszt a desztináció menedzsment tényezőire, és annak kiemelt kontextusaira helyezve. Jelen tanulmány legfontosabb célja az, hogy egyrészt összefoglalást adjon a desztináció menedzsment szerepéről a desztinációs versenyképesség elméleti megközelítéseit tekintve. Továbbá, hogy a hazai tapasztalatok összevetésre kerüljenek a szakértői interjúk során megismert dán tapasztalatokkal és további kutatási irányok kerüljenek meghatározásra. Ezúton szeretném megköszönni dániai kutatásom interjú-alanyainak részvételét és a Budapesti Corvinus Egyetem TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 projekt keretében nyújtott támogatását! _________ Destination management is the central element of the model concerning destinations’ competitiveness, and appears as „wonder medicine”, particularly in those countries, where the tools of destination management was introduced in the near past, as it happened in Hungary. The baseline of this study is given by my PhD Dissertation (Sziva, I. (2010)), which was focusing on interpretation and the ex ante factors of destinations’ competitiveness. The factors identified during my thesis research, and the constructive recommendations of my Reviewer gave the motivation for further analysis. That is why was it important to make further researchers based on the results identified in the Hungarian and Austrian cases of my thesis research, and add further international, this time Danish context to the research, by focusing on destination management among the factors of competitiveness. The aim of the article is to give a summary about the theoretical approach of destination management and compare the Hungarian experiences with that of the results of the Danish research based on experts’ interviews. Hereby I would like to thank my interviewees their participation, and the support of Corvinus University Budapest in the framework of TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 project.

Az e-business kooperatív turisztikai adaptációja : "A kicsi, a szép esélyei hazánkban" (The cooperative touristy adoption of e-business: "The chances of small beautiful in Hungary")

A cikk legfontosabb megválaszolandó kérdése: Milyen esélyekkel és milyen szükséges lépésekkel indulhatnak a nemzetközileg kevéssé ismert hazai célállomások és vállalkozásaik a turisztikai piac globális versenyében, melynek egyre jelentősebb színterét az internet adja? A turisztikai piacon az internet piacalakító hatása és az individualista, élmény, és értékközpontú kereslet megjelenése olyan változásokat indított el az elmúlt közel húsz évben, melyek befolyásolva a szereplők erőviszonyait a fejlődés lehetőségét hordozzák a regionális célállomások, a kevéssé ismert desztinációk számára. Mindezen trendek egyúttal kihívást jelentenek, mivel élesítik a versenyt, és megújulásra ösztönzik a globálisan ismert desztinációkat is, valamint számos nehézség megoldására késztetik a több szempontból hátrányban szenvedő vidéki régiókat. A cikkben ismertetendő kutatás célja az, hogy egy best practice-ként ismert osztrák és három hazai eset alapján felderítse azon tényezőket, melyek a desztinációfejlesztés kezdeti lépésétől az e-business sikeres adaptációjához, a desztinációmenedzsment-rendszerek bevezetéséhez és működtetéséhez vezetnek. __________ The main question of the paper: What kind of steps should the Hungarian less-known destinations take to meet the challenges of the global competition increasingly taking place on the internet? The trends of “new tourism” – driven by post-materialistic values –, and the growing role of internet in touristy activity have formed new conditions and changed the balance of forces in the touristy market. These two trends hand in hand have intensified the competition: on the one hand force global destinations to renew, on the other hand give great but challenging possibilities for regional destinations in comparative disadvantage. The aim of the paper is to identify the success-factors of adopting e-business solution called destination management system in the regional, undeveloped areas starting destination management from zero position. For this purpose case studies were examined by analyzing Hungarian regional destinations’ development and making a benchmark analysis through an Austrian best practice.

Creating Responsive Information Systems with the Help of SSADM

In this paper, a program for a research is outlined. Firstly, the concept of responsive information systems is defined and then the notion of the capacity planning and software performance engineering is clarified. Secondly, the purpose of the proposed methodology of capacity planning, the interface to information systems analysis and development methodologies (SSADM), the advantage of knowledge-based approach is discussed. The interfaces to CASE tools more precisely to data dictionaries or repositories (IRDS) are examined in the context of a certain systems analysis and design methodology (e.g. SSADM).

The Dialectics of Modernity - Recognizing Globalization. Studies on the Theoretical Perspectives of Globalization

The volume The Dialectics of Modernity - Recognizing Globalization. Studies on the Theoretical Perspectives of Globalization is the product of a work of that quarter of the century, which has been continuing, since 1989 up today, the true beginning of the globalization. Therefore, because that concept was not existing at that time, the work is not yet directed, in the first years, on the globalization itself. As it can be seen, this concept pushed through only in the second half of the nineties, when the concept could also be already statistically revealed in the world press. How a group of researchers from Hungary was enquirying during the nineties, according to partners of conversation at home and abroad, with whom one could talk about how the new world emerging with 1989 can actually be described, is a long story, the theory of which consists in the fact, that we apparently live in a world, where the most part of the people, even worse, even most of the intellectuals are hardly interested in how this one really looks like. On looking for partners, the circle of the authors of this volume was created. In Hungary, we quickly reached our limit (which much later did not prevent us from appearing, such as if we had always been living in the theoretically worked globalization). The French group around Jacques Poulain reacted the fastest way (and later around Francois de Bernard, with his particularly valuable homepage www.mondialisations.org), not much later the contact with the Russian colleagues around Alexandr Shumakov was created, in which Encyclopedia of the Globalization our contribution could already appear in 2003. On these traces, we came to the productive relationship with Leonid Grinin and Andrey Korotayev. Finally, we mention the Fürstenfeld's initiative, founded since 2009 with Melitta Becker's help in the framework of the Centre for the Interdisciplinary Research in this Austrian city. A relevant part of the author inside this book participated from the beginning in the work of the group. The individual contributions to this volume are linked together by a common interest in knowledge. This is the theoretical view of the phenomenon of the globalization. From the beginning, it was not further defined or limited to certain approaches, particularly an independent theory of the globalization was not intended. We started from the fact, that every legitimately revealed theoretical approach can contribute legitimately to a later theory of the globalization. In this way, the further contacts with Nico Stehr and the members of the Dresden group for the investigation of the security problems arose, mainly with Ernst Woit. Hegel defined the philosophy as the flight of the Owl of Minerva, which "begins its flight only with the falling twilight". Through the theoretical investigation of the globalization always becoming interdisciplinary, we wanted by no means to debate about this incomparable aphorism. We simply started from the conviction, that a new reality should not remain without any description.

The role of market knowledge in recognizing and exploiting entrepreneurial opportunities in technology intensive firms

Entrepreneurial opportunity recognition is an increasingly prevalent phenomenon. Of particular interest is the ability of promising technology based ventures to recognize and exploit opportunities. Recent research drawing on the Austrian economic theory emphasizes the importance of knowledge, particularly market knowledge, behind opportunity recognition. While insightful, this research has tended to overlook those interrelationships that exist between different types of knowledge (technology and market knowledge) as well as between a firm’s knowledge base and its entrepreneurial orientation. Additional shortfalls of prior research include the ambiguous definitions provided for entrepreneurial opportunities, oversight of opportunity exploitation with an extensive focus on opportunity recognition only, and the lack of quantitative, empirical evidence on entrepreneurial opportunity recognition. ^ In this dissertation, these research gaps are addressed by integrating Schumpeterian opportunity development view with a Kirznerian opportunity discovery theory as well as insights from literature on entrepreneurial orientation. A sample of 85 new biotechnology ventures from the United States, Finland, and Sweden was analyzed. While leaders in all 85 companies were interviewed for the research in 2003-2004, 42 firms provided data in 2007. Data was analyzed using regression analysis. ^ The results show the value and importance of early market knowledge and technology knowledge as well as an entrepreneurial company posture for subsequent opportunity recognition. The highest numbers of new opportunities are recognized in firms where high levels of market knowledge are combined with high levels of technology knowledge (measured with a number of patents). A firm’s entrepreneurial orientation also enhances its opportunity recognition. Furthermore, the results show that new ventures with more market knowledge are able to gather more equity investments, license out more technologies, and achieve higher sales than new ventures with lower levels of market knowledge. Overall, the findings of this dissertation help further our understanding of the sources of entrepreneurial opportunities, and should encourage further research in this area. ^

The role of market knowledge in recognizing and exploiting entrepreneurial opportunities in technology intensive firms

Entrepreneurial opportunity recognition is an increasingly prevalent phenomenon. Of particular interest is the ability of promising technology based ventures to recognize and exploit opportunities. Recent research drawing on the Austrian economic theory emphasizes the importance of knowledge, particularly market knowledge, behind opportunity recognition. While insightful, this research has tended to overlook those interrelationships that exist between different types of knowledge (technology and market knowledge) as well as between a firm’s knowledge base and its entrepreneurial orientation. Additional shortfalls of prior research include the ambiguous definitions provided for entrepreneurial opportunities, oversight of opportunity exploitation with an extensive focus on opportunity recognition only, and the lack of quantitative, empirical evidence on entrepreneurial opportunity recognition. In this dissertation, these research gaps are addressed by integrating Schumpeterian opportunity development view with a Kirznerian opportunity discovery theory as well as insights from literature on entrepreneurial orientation. A sample of 85 new biotechnology ventures from the United States, Finland, and Sweden was analyzed. While leaders in all 85 companies were interviewed for the research in 2003-2004, 42 firms provided data in 2007. Data was analyzed using regression analysis. The results show the value and importance of early market knowledge and technology knowledge as well as an entrepreneurial company posture for subsequent opportunity recognition. The highest numbers of new opportunities are recognized in firms where high levels of market knowledge are combined with high levels of technology knowledge (measured with a number of patents). A firm’s entrepreneurial orientation also enhances its opportunity recognition. Furthermore, the results show that new ventures with more market knowledge are able to gather more equity investments, license out more technologies, and achieve higher sales than new ventures with lower levels of market knowledge. Overall, the findings of this dissertation help further our understanding of the sources of entrepreneurial opportunities, and should encourage further research in this area.

Permafrost longterm monitoring sites (Arctic and Antarctic)

About 50 locations ('cold spots') where permafrost (Arctic and Antarctic) in situ monitoring has been taking place for many years or where field stations are currently established (through, for example the Canadian ADAPT program) have been identified. These sites have been proposed to WMO Polar Space Task Group as focus areas for future monitoring by satellite data. Seven monitoring transects spanning different permafrost types have been proposed in addition.

Bioenergy and climate change mitigation : an assessment

Date of Acceptance: 08/05/2014 Acknowledgements The authors are indebted to Julia Römer for assisting with editing several hundred references. Helmut Haberl gratefully acknowledges funding by the Austrian Academy of Sciences (Global Change Programme), the Austrian Ministry of Science and Research (BMWF, proVision programme) as well as by the EU-FP7 project VOLANTE. Carmenza Robledo-Abad received financial support from the Swiss State Secretariat for Economic Affairs.

Bioenergy and climate change mitigation : an assessment

Date of Acceptance: 08/05/2014 Acknowledgements The authors are indebted to Julia Römer for assisting with editing several hundred references. Helmut Haberl gratefully acknowledges funding by the Austrian Academy of Sciences (Global Change Programme), the Austrian Ministry of Science and Research (BMWF, proVision programme) as well as by the EU-FP7 project VOLANTE. Carmenza Robledo-Abad received financial support from the Swiss State Secretariat for Economic Affairs.

La conception néolibérale de la justice: les cas comparés de Friedrich A. von Hayek et de Walter Lippmann

Le néolibéralisme, un terme qui désigne couramment la raison d’état contemporaine, est largement associé à un désinvestissement de l’État pour la cause sociale ainsi qu’à un discours de légitimation des disparités socio-économiques. Il s’agit, pour plusieurs, d’une idéologie qui ne considère pas la justice comme un idéal collectif à poursuivre. Un retour sur certains penseurs à qui l’on attribue la formulation des idées néolibérales permet toutefois de constater que la justice fut, au sein de leurs travaux, l’un des thèmes majeurs. L’objectif général de ce mémoire est donc de présenter la conception de la justice chez deux penseurs du néolibéralisme : le journaliste américain Walter Lippmann et l’économiste autrichien Friedrich A. von Hayek. Cette perspective comparée me permettra d’identifier ce que je nomme la «conception néolibérale» de la justice, conception qui s’articule à partir d’une compréhension singulière du marché. Dans le premier chapitre, je présente le problème central de la conception néolibérale de la justice, en abordant la posture épistémologique privilégiée par Hayek et Lippmann. Dans le deuxième chapitre, je présente certaines modalités de cette conception et soulève ses principales apories. Je soutiens aussi qu’une rupture survient entre Hayek et Lippmann autour de la notion de «responsabilité». Finalement, je compare la conception néolibérale de la justice avec la conception libertarienne présentée par Nozick. C’est à partir des critères de justice respectifs de chaque théorie que j’avance la distinction, au troisième chapitre, entre les deux conceptions pourtant similaires. Contrairement à une analyse courante qui fait du néolibéralisme un projet amoral, je soutiens que la reconnaissance de la dimension morale du discours néolibéral ouvre une fenêtre à partir de laquelle il devient possible de critiquer le projet sur des bases éthiques. C’est en identifiant la notion de justice à l’oeuvre dans le discours néolibéral contemporain et en l’inscrivant dans la tradition morale présentée dans le cadre de ce mémoire que nous sommes mieux à même de comprendre l’idéologie du néolibéralisme.

Tab. 1: Längenänderungen der Gletscherenden 1986/87

Der niederschlagsreiche, durch mehrere Schadenshochwasser gekennzeichnete Sommer 1987 hat die Nachmessungen an den Gletschern nicht behindert. In 16 Berichten aus elf Gebirgsgruppen wurden die Beobachtungs- und Meßergebnisse von 125 Gletschern vollständig und in bewährter Weise mitgeteilt. Die Originalberichte sind im AV-Gletschermeßarchiv in Innsbruck eingestellt.

Tab. 1: Längenänderungen der Gletscherenden 1982/83

Die Mitarbeiter des Meßdienstes des Österreichischen Alpenvereins haben im Berichtsjahr 17 Gebietsberichte mit 212 Seiten und 270 Fotos eingesandt. Erstmals ist im Beobachtungsnetz mit dem Gößnitzkees ein Gletscher der Schobergruppe aufgenommen worden, nachdem im Vorjahr dort Marken angelegt worden sind. Ansonsten blieb das Meßprogramm und der Stab der Berichterstatter unverändert. Mit dem Bildmaterial sind die Verhältnisse an den Gletschern gut dokumentiert. Die Originalberichte werden im Gletschermeßarchiv im AV-Haus in Innsbruck aufbewahrt und sind dort einsehbar.

Tab. 1: Längenänderungen der Gletscherenden 1979/80

Im Jahre 1891 wurde der Gletschermeßdienst des Alpenvereins begonnen, er besteht nun ohne Unterbrechung das 90. Jahr. Da das damals entworfene Konzept für den Meßdienst im wesentlichen beibehalten wurde, ist sowohl von der Methodik als auch für einzelne Gletscher eine wissenschaftlich wertvolle Kontinuität der Beobachtung gegeben, die auch weiterhin aufrecht erhalten werden soll. Im Berichtsjahr haben die 14 ehrenamtlichen Mitarbeiter im Auftrage des Österreichischen Alpenvereins 16 Gebietsberichte mit insgesamt 155 Seiten und 242 Fotos eingesandt, aus denen der vorliegende Bericht zusammengestellt wurde. Die Originalberichte werden im Gletschermeßarchiv des ÖAV aufbewahrt.

„Welch werthvolle und kunstreich geschmiedete kleine Sache.“

Richard Schaukal (1874-1942) wurde als Dichter ignoriert, als Übersetzer geschätzt und als Literaturkritiker geachtet. Es ist erstaunlich, dass dieses Tätigkeitsfeld unvollständig aufgearbeitet ist, zumal bedeutende Exponenten der Zeit wie Thomas Mann, Hermann Hesse oder Rainer Maria Rilke Schaukal um Besprechungen ihrer Werke baten. Er verfasste für zahlreiche Publikationsorgane meist unbequeme Essays, die sich − mehr noch als seine dichterischen Arbeiten − in den Diskurs der kulturkonservativen kritischen Moderne einschrieben. Mit Blick auf seine frühe Phase als Literaturkritiker werden Richard Schaukals ästhetische Positionen, Einflüsse und Funktionen untersucht. Abschließend wird sein Aufsatz über Ferdinand von Saar (1899) einer exemplarischen Analyse unterzogen.