Korrupció: mérhetőség és modellezés = In the core of our study we focus on the connection of Foreign Direct Investment and corruption.

Tanulmányunk középpontjában a közvetlen külföldi befektetések és a korrupció kapcsolata áll. Feltételezésünk az, hogy a közvetlen külföldi befektetők a kevésbé korrupt országokat kedvelik, mivel a korrupció egy további kockázati tényezőt jelent a befektetők számára, amely növelheti a befektetések költségeit. Megítélésünk szerint ezt kvantitatív módszerekkel lehet a leginkább vizsgálni, így elemzésünk során 79 országot vizsgálunk meg 10 évre vonatkozó átlagokkal a GRETL program és az OLS becslőfüggvény segítségével. Több modell lefuttatása után azt az eredményt kaptuk, hogy a közvetlen külföldi befektetők döntéseiben a korrupció szignifikáns tényező, a két változó között negatív korrelációt figyelhetünk meg. ____ We assume that investors prefer countries where corruption level is lower, as corruption an additional risk factor that might increase the cost of investment. We believe that the best way to prove the previous statement if we use quantitative methods, so we set up a model where 79 countries are tested for 10 years averages, with the help of the GRETL and OLS estimator. After running several models our finding was that corruption is a significant factor in the decisions of foreign investors, and there is a negative correlation between corruption and FDI.

Leadership jellemvonások és lean menedzsment – elmélet és gyakorlat = Leadership attributes and lean management in theory and practice

A műhelytanulmány két kutatási kérdést vizsgál. Egyrészt kiemelt szakirodalom alapján megvizsgálja, hogy az elméleti ajánlások milyen vezetési stílust és vezetői stílusjegyeket fogalmaznak meg követendőnek egy lean vállalat számára. Másrészt megvizsgálja, hogy a lean menedzsment gyakorlatának alkalmazásában fejlettebb vállalatok vezetői valóban az irodalom által javasolt, kívánatosnak tekintett vezetői stílusjegyeket tekintik-e pozitívnak. Vizsgálatunkat a Versenyképesség Kutató Központ 2009-es kérdőívének adatbázisán végeztük el, melyben mintegy 300 vállalat négy vezetőjének válaszai állnak rendelkezésre. A rendelkezésre álló mintából mi az 50 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező, feldolgozóipari vállalatokra fókuszáltunk, esetükben elemeztük a vezérigazgató és a termelésvezető által követendőnek, jónak tartott vezetői stílusjegyek alkalmazását. ----- Abstract: The working paper focuses on two connected research quesions: Ono ne hand based on selected literature it systematically looks at the ideal leadership style and connected leader attributes that help in transforming a company into a real lean organization. On the other hand the paper analyzes whether leaders of companies with more developed lean practice do or do not follow these leadership related suggestions formulated in the literature. The study uses the fourth round of the Hungarian Competitiveness Research Survey from 2009. The survey has 300 valid observations. Four different respondents in each company filled in questionnaires, all of them were top managers (CEO, marketing /sales, finance, production). Plants were quite different alongside the most important organizational dimensions (volume, number of employee, industry, ownership). Previous researches pointed out that lean management is more likely applied by larger manufacturer. Hence, this study is limited to the analysis of questionnaires filled in by producers that have more than 50 employees. We analyze the leadership styles of two managers, namely the CEO and production manager.

Termelékenység a magyar gazdaságban

A közelmúltig nem állt rendelkezésre olyan módszertan, amely a termelékenységi mutató többi komponensével konzisztens módon számította volna a tőke, vagyis a termelésben lekötött eszközök értékét. Több évtizedes fejlesztő munka eredményeképpen az OECD 2009-ben közreadott kézikönyve (OECD [2009]) a tőkemérés metodikáját összeillesztette a nemzeti számlák rendszerével. Tisztázta, milyen két eltérő értelemben használható a tőke/reáltőke fogalma, egyrészt mint vagyontárgy, másrészt mint termelési tényező. Nemcsak az elméleti tisztánlátás szempontjából fontos megkülönböztetni a kétféle fogalmat, hanem az alkalmazások során a két szemléletből lényegesen eltérő számadatok származhatnak. A kutatások másik kiindulópontját szintén az OECD által a termelékenység méréséről 2001-ben kiadott kézikönyv (OECD [2001]) képezi. A termelékenység-mérés módszertana - az elmélettől az alkalmazások gyakorlatáig - rendszerezi a közgazdaságtan egyik alapproblémájának számító témakör lehetséges megközelítésmódjait. Jelen tanulmány ebből a két kézikönyvből kiolvasható elméleti és módszertani ismereteket adaptálva végez számításokat magyar adatokkal. Megbecsüli, hogy 1995-2009 közötti időszakban hogyan alakult a magyar gazdaság többtényezıs termelékenysége (MFP)1, és ennek ágazati összetevıi. Kimutatja, mely ágazatokban volt kedvezı a többtényezıs termelékenység növekedése, és az milyen tıke- és munkainputtal párosult. Ahhoz is információt nyújtanak a számítások, milyen az átváltási arány a termelékenységnövelés és a foglalkoztatás bıvítése között. A múltat kivetítve kimutathatjuk, milyen tıkeszükséglet jelentkezik abban a forgatókönyvben, ha a struktúrapolitika a foglalkoztatás bıvítése érdekében a minimális tıkeráfordítással mőködı tevékenységek fejlesztését ösztönzi. Feltárva a termelékenység tényadatait, visszajelzést kaphatunk arról, mennyire volt, lehetett sikeres az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikája a versenyképesség fokozásában.

A versenyképesség aktuális kérdései a pénzügyekben - Összefoglaló a pénzügyi kutatócsoport munkájáról = Current issues of competitiveness - Summary on the work of the Finance research team

A pénzügy kutatócsoport a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektjében igen szerteágazó elemzési munkát végzett. Rámutattunk, hogy a különböző szintű gazdasági szereplők megnövekedett tőkeáttétele egyértelműen a rendszerkockázat növekedéséhez vezet, hiszen nő az egyes szereplők csődjének valószínűsége. Ha a tőkeáttételt eltérő mértékben és ütemben korlátozzák az egyes szektorokban, országokban akkor a korlátozást később bevezető szereplők egyértelműen versenyelőnyhöz jutnak. Az egyes pénzügyi intézmények tőkeallokációját vizsgálva kimutattuk, hogy a különféle divíziók közt mindig lehetséges a működés fedezetésül szolgáló tőkét (kockázatot) úgy felosztani, hogy a megállapodás felmondás egyik érintettnek se álljon érdekében. Ezt azonban nem lehet minden szempontból igazságosan megtenni, így egyes üzletágak versenyhátrányba kerülhetnek, ha a konkurens piaci szereplők az adott tevékenységet kevésbé igazságtalanul terhelték meg. Kimutattunk, hogy az egyes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységének eredményességére nagy hatással van a magánnyugdíjpénztárak tevékenységének szabályozása. Ezek a jogszabályok a társadalom hosszú távú versenyképességére vannak hatással. Rámutattunk arra is, hogy a gazdasági válság előtt a hazai bankok sem voltak képesek ügyfeleik kockázatviselő képességét helyesen megítélni, ráadásul jutalékrendszerük nem is tette ebben érdekelté azokat. Számos vizsgálatunk foglalkozott a magyar vállalatok versenyképességének alakulásával is. Megvizsgáltuk a különféle adónemek, árfolyamkockázatok és finanszírozási politikák versenyképességet befolyásoló hatását. Külön kutatás vizsgálta a kamatlábak ingadozásának és az hitelekhez kapcsolódó eszközfedezet meglétének vállalati értékre gyakorolt hatásait. Rámutattunk a nemfizetés növekvő kockázatára, és áttekintettük a lehetséges és a ténylegesen alkalmazott kezelési stratégiákat is. Megvizsgáltuk azt is, hogy a tőzsdei cégek tulajdonosai miként használják ki az osztalékfizetéshez kapcsolódó adóoptimalizálási lehetőségeket. Gyakorlati piaci tapasztalataik alapján az adóelkerülő kereskedést a befektetők a részvények egy jelentős részénél végrehajtják. Külön kutatás foglakozott a szellemi tőke hazai vállalatoknál játszott szerepéről. Ez alapján a cégek a problémát 2009-ben lényegesen magasabb szakértelemmel kezelték, mint öt esztendővel korábban. Rámutattunk arra is, hogy a tulajdonosi háttér lényeges hatást gyakorolhat arra, ahogyan a cégek célrendszerüket felépítik, illetve ahogy az intellektuális javakra tekintenek. _____ The Finance research team has covered a wide range of research fields while taking part at project TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005. It has been shown that the increasing financial gearing at the different economic actors clearly leads to growth in systematic risk as the probability of bankruptcy climbs upwards. Once the leverage is limited at different levels and at different points in time for the different sectors, countries introducing the limitations later gain clearly a competitive advantage. When investigating the leverage at financial institutions we found that the capital requirement of the operation can always be divided among divisions so that none of them would be better of with cancelling the cooperation. But this cannot be always done fairly from all point of view meaning some of the divisions may face a competitive disadvantage if competitors charge their similar division less unfairly. Research has also shown that the regulation of private pension funds has vital effect on the profitability of the investment activity of the funds. These laws and regulations do not only affect the funds themselves but also the competitiveness of the whole society. We have also fund that Hungarian banks were unable to estimate correctly the risk taking ability of their clients before the economic crisis. On the top of that the bank were not even interested in that due to their commission based income model. We also carried out several research on the competitiveness of the Hungarian firms. The effect of taxes, currency rate risks, and financing policies on competitiveness has been analysed in detail. A separate research project was dedicated to the effect of the interest rate volatility and asset collaterals linked to debts on the value of the firm. The increasing risk of non-payment has been underlined and we also reviewed the adequate management strategies potentially available and used in real life. We also investigated how the shareholders of listed companies use the tax optimising possibilities linked to dividend payments. Based on our findings on the Hungarian markets the owners perform the tax evading trades in case of the most shares. A separate research has been carried out on the role played by intellectual capital. After that the Hungarian companies dealt with the problem in 2009 with far higher proficiency than five years earlier. We also pointed out that the ownership structure has a considerable influence on how firms structure their aims and view their intangible assets.

Felsőoktatási intézmények közbeszerzési sajátosságai = Public Procurement Characteristics of Higher Education Institutions

A kutatók a 2000-es évek eleje óta foglalkoznak a közbeszerzés és a versenyképesség kapcsolatával. A két terület közötti összefüggés egyértelmű, melyet vizsgálatainak is megerősítenek. Az Európai Unió tagállamainak jogalkotón folyamatos a nyomás, hogy a közbeszerzést különböző célokra használják fel. Mindez segít a közbeszerzés értelmezési körének kitágításában, de felhívja a figyelmet arra, hogy a jogalkotóknak elsősorban néhány kiemelt témára kell összpontosítaniuk, mint az innováció vagy a fenntarthatóság. A felsőoktatási intézmények közbeszerzésben betöltött szerepén túl fontosságuk a konzorciális beszerzések, a közbeszerzés képzés, továbbá az innovatív termékek, technológiák beszerzési gyakorlatában betöltött szerepük miatt kiemelkedő. Hazánkban ez az első alkalom, hogy feltárjuk kifejezetten nagy közbeszerző felsőoktatási intézményeik piaci szerepét és elemezzük közbeszerzési gyakorlatuk sajátosságait, viszonyítjuk eddigi kutatási eredményeinkhez. ______ Researchers have focused on the relation between public procurement and competitiveness since the early 2000s. The relation between corporate competitiveness and public procurement is beyond doubt, evidenced by our research findings. There is growing pressure on the legislators of EU Member States to use public procurement for certain purposes. This helps to widen the scope of procurement, but the regulators have to focus on several priorities like innovation and sustainability. The importance of universities in the development of consortial purchasing, purchasing education, procurement of innovative goods and technologies is unquestionable. It is the first opportunity in Hungary to analyze the role of large contracting authorities, participants of the higher educational market in public procurement and to explore the characteristics of their public procurement practice in order to make comparison between universities and other public procurement market players.

Marketing és vállalatközi kapcsolatok - Kutatócsoport zárótanulmány

Tanulmányunkban a Marketing és Vállalatközi kapcsolatok kutatócsoport 2011-ben készült műhelytanulmányainak legfontosabb eredményeit mutatjuk be. Kutatásaink központi témája a vállalati versenyképesség, illetve annak vizsgálata, hogy a vállalatok tevékenységének egyes területei hogyan járulnak hozzá a vállalatok versenyképességének növeléséhez. Elemzéseink a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézete Versenyképesség Kutató Központja által vezetett „Versenyben a világgal” kutatási program nagyszabású kérdőíves felmérésén alapulnak, amely során 300 vállalat vezetőit kérdeztek meg 2009-ben. Eredményeink közül kiemeljük, hogy a piacorientáció szintje a vizsgált vállalati körben az átlagosnál valamivel jobb, azonban a marketingkoncepció jobb megvalósítása érdekében a vállalatoknak a versenytárs-orientációjukat kellene elsősorban erősíteniük. Fontos következtetése a kutatásnak a vezető vállalatok gyakorlatának feltérképezése, e kategóriát egy összetett teljesítménymutató alapján alakítottunk ki. Eredményeink szerint a vezető vállalatok a piacorientáció mértékében, a márkázásban, a disztribúció kiterjedtségében, valamint változatosságában, a marketing erőforrásokban és képességekben és a vállalati hálózatban betöltött pozíció terén erősebbek az átlagosan teljesítőktől és/vagy a lemaradóktól. ----- Abstract: In this research paper we present the most important results of the research papers prepared by the research group „Marketing and Interfirm Relationship” in 2011. The central theme of our research papers is corporate competitiveness. We investigate the ways the different activities of firms contribute to the increase of their competiveness. Our analyses are based on a large scale survey carried out by the Competitiveness Research Center of Corvinus University Of Budapest, in which 300 company executives were surveyed in 2009. Among our results we highlight that market orientation of Hungarian firms is little above the average in our sample, however a better implementation of the marketing concept would require a stronger emphasis on competitor orientation. An important conclusion of our research is the description of the practice of leading companies, a category created in terms of a complex performance measurement. Our results suggest that leading companies show a higher level of market orientation, a more sophisticated branding practice, a more extended distribution system with a higher degree of variablity, stronger marketing resources and capabilities and a stronger position in the firm’s network than companies with average performance and/or laggards.

A rendszerváltás után alapított és nemzetközileg sikeressé vált magyar vállalatok versenyképessége = The competitiveness of Hungarian companies that were founded and became successful internationally after the change of the economic system

A műhelytanulmány annak a kutatási munkának az első eredménye, amelyben a rendszerváltás után nemzetközileg sikeressé vált magyar vállalatok sikertényezőinek elemzését tűztük ki célul. A kérdés jelentőségét abban látjuk, hogy a magyar piac korlátozott belső nagysága miatt a sikeres magyar vállalatok számára a külföldön való terjeszkedés megkerülhetetlen stratégiai követelmény. A mélyinterjúkon alapuló kutatáshoz szakirodalmi áttekintést végeztünk, összeállítottuk kutatási propozíciónkat, kidolgoztuk a mélyinterjúknál használandó kérdéslistát. Ez a műhelytanulmány az első két mélyinterjú anyagát tartalmazza, de kidolgozás és előkészítés alatt vannak további vállalati esettanulmányok is. ----- This working paper presents the first results of our research project aiming to analyze the success factors of Hungarian companies that became successful internationally after the change in the economic system in Hungary. We believe this is a significant topic as international expansion for successful Hungarian companies is a strategic requirement, due to the limited size of domestic markets. Our research is methodologically based on in-depth interviews, backed by literature review. We have developed propositions and an outline for semi-structured interviews. This working paper covers the recorded material of two in-depth interviews of executives from two different companies, while additional case studies are still being prepared.

Világgazdasági folyamatok és nemzetgazdasági alkalmazkodás 2001-2011: Fejlett országok (USA) – és Magyarország esete = World economic trends adjustment to changes 2001-2011: Developed countries (USA) and the case of Hungary

Az első rész az USA és a legfejlettebb ipari országok, a G7 konjunkturális ingadozásait kívánja értelmezni egy pénzügyileg jóval globalizáltabb világgazdaságban egy hosszabb1970-2010 és egy rövidebb 2001-2010 közötti időszakban. Mindenekelőtt arra keresve választ, hogy mennyire lehetett előre látni a súlyos pénzügyi válság és outputvesztés jövetelét. Továbbá arra, hogy a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében vajon beszélhetünk-e egységes, a fejlett ipari országok, /G7/ egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható válságlefolyásról? Megállapíthatók-e olyan univerzálisan megjelenő változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makro modellek predikcióihoz? A válasz nemleges. Sem a válság lefolyásának jellegzetességei és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemei, sem a visszacsúszás mértékei és időbeli kiterjedésében a vizsgált fejlett országok nem mutattak jól azonosítható közös jegyeket, olyanokat, amelyeket a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők. A válság lefolyása és mélysége sokféle volt a G7 ország-csoportban. A korábbi válságértelmezések, főleg a pénzügyi csatornák szerepei tekintetében és a nemzetközi konjunkturális összefonódás jelentőségét és mechanizmusait, valamint a globális válságterjedés illetően elégtelennek bizonyultak. A tanulmány áttekinti a válsággal és makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom pénzügyi globalizáció értelmezési nyomán relevánsnak tartott gyakran idézett munkákat. Ezt követően egy hosszú történelemi, a II. vh. utáni 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét, annak érdekében, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése legalább a fontosabb makro-változók változásának a nagyságrendje tekintetében a helyére kerüljön. A tartós output rés /output gap/ és munkapiaci eltérések magyarázata más és más elemeket takart az USA-ban, Japánban és Németországban. A pénzügyi csatornákban keletkező, a növekedést és a konjunktúrát érdemben befolyásoló, torzító és sokk-gerjesztő mechanizmusok nem tejesen új-keletűek, az USA-ban. A privát szféra eladósodottsági mutatói - a szövetségi kormány adósság-terheinek cipelésében - a bevett makro felfogással ellentétben - az elmúlt 30 évben nem mutattak szoros és egyirányú (negatív) összefüggést a növekedéssel és recessziókkal. A második rész a pénzügyi globalizáció után kialakult nemzeti alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a kis nyitott gazdaságokra, és így Magyarországra nézve. E tanulmány a globális pénzügyi folyamatok két fontos kérdését taglalja: a nemzetközi tőkeáramlás fokozott liberalizációjából húzható előnyök közgazdasági lényegét; valamint a fokozott nemzetközi tőkeáramláshoz leginkább illeszkedő, „adekvát” árfolyamrendszer kérdését. A következetések részben elméletiek, részben gyakorlatorientáltak. Megerősítésre kerül azon állítás, hogy a tőkeforgalom liberalizációjának és a megvalósítandó árfolyam-politikának a kérdése mind a mai napig erősen problematikus. Sem a tőkeforgalom liberalizációját, sem a megvalósítandó adekvát árfolyamrezsimet illetően nem lehet egységes és elméletileg minden tekintetben megalapozott álláspontról beszélni. Az ún. „lehetetlen szentháromság”, a külföldi és a belföldi célok szimultán követésének különös nehézsége a kis nyitott gazdaságok, és így a magyar gazdaságban még fokozottabban érvényesül. A nemzetközi pénzügyi integráltság magas foka miatt a hagyományos eszközökkel – kamat és fiskális gazdaságélénkítő lépésekkel - nem lehetséges, egy irányba mutató, vagy egymást nem gyengítő, szimultán lépésekkel szabályozni a belföldi és külföldi hitelkeresletet, illetve a konjunktúrát. A kamatpolitika, a forint- és devizahitelezés nehézségei ezt fokozottan illusztrálják Magyarországon is. Ugyanakkor a mindenkori gazdaságpolitika nem bújhat ki azon kényszer alól, hogy egy változó globális pénzügyi környezetben is tatható arányokat találjon a belföldi és a külgazdasági célok között. „Királyi út” azonban nincs a gazdaságpolitika számára. Ez a megállapítás igaz a jegybanki szerepvállalásra is, amely a felduzzadt magyar devizaadósság által okozott bankrendszer szintű kockázatok kezelésére irányul.

A válság hatása a vállalatok marketingtevékenységére = The Impact of Financial Crisis on Marketing Activities of Hungarian Companies

A tanulmányban azt elemeztük, hogy a vizsgált vállalatok a válságra milyen marketingválaszokat gondoltak megfelelőnek. Ennek megválaszolásához a „Versenyben a világgal” kutatási program 2009-ben készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, amelyet szakértői interjúkkal egészítettünk ki. A tanulmány alapozó részében elemeztük a nemzetközi trendeket és megoldásokat. A marketingben a válaszok helyessége ugyanis annak alapján ítélhető meg, hogy milyen mértékben képes a vállalat a fogyasztók dinamikusan alakuló igényeit formálni vagy azoknak megfelelni oly módon, hogy figyelembe veszi a környezet sajátosságait. A vizsgált vállalatok válságkezelő stratégiája ad-hoc jellegűnek mondható, nem illeszkedik az addigi stratégiai irányokhoz vagy az addig folytatott marketingstratégiához. A legnépszerűbb válságkezelő marketingeszközök az új piacok keresése, az akciózás és a költségcsökkentés. Közepesen népszerű a más média használata, a termékinnováció, az árcsökkentés, valamint a reklámkiadások csökkentése. A legkevésbé kedvelt eszközök pedig a marketingtevékenység kiszervezése, a termékválaszték vagy a termékminőség csökkentése. A választott eszközök típusai alapján három stratégiai irány határozható meg, az alternatív utak keresése, az ármérséklés, valamint a beszűkülés. A megkérdezett vállalatok 39,9%-a beszűkülő stratégiát, 30,4%-a az alternatív és ármérséklő stratégiák kombinációját, míg 29,7% egyik stratégiát sem preferálja. A választás azonban a legtöbb esetben inkább ad-hoc jellegűnek, mint tudatosan átgondolt stratégiának tűnik, mivel a választott irány nem függ a vállalat addigi marketingtevékenységétől vagy az addig hangsúlyosnak vélt jellemzőktől és versenyelőnyöktől. ________ In this study the marketing responses of the companies were analyzed, which were involved in the Competitiveness Research Program survey carried out during 2009 among 300 companies, combined with expert interviews. A literature review proceeded the empirical part. The capability of dynamic adaptation to consumer needs defines the right strategy in marketing. In our analysis we mainly found ad-hoc adaptation to handling the crisis that has little connection to firms’ previous strategic directions or their marketing strategy. The most popular crisis management tools include the search for new markets, promotions, and cost reductions. New media, product innovation, price reductions and lower advertising is less followed by companies. The least frequent reactions include outsourcing and reducing product quality. Based on the above three directions emerge. 39,9 % of the companies contract, 30,4 % use a combination of price reduction and alternative strategies and the remaining subset has formulated no strategy. The strategic directions show little correlation to previous practices or to the core competitive advantages.

Fontosság-teljesítmény illeszkedés a termelési stratégiában és hatása az üzleti teljesítményre – dinamikus megközelítés

A cikk célja a termelési stratégia dinamikájának vizsgálata a termelési versenytényezők fontosság-teljesítmény illeszkedése szempontjából. Az empirikus elemzéshez két nemzetközi adatbázist használtunk fel. Eredményeink alapján a magas szintű üzleti teljesítmény elérése érdekében a vállalatoknak agilis stratégiát kell kialakítaniuk, és gyorsan kell reagálniuk a vevői igények változására. A versenytényezők fontosságának és teljesítményének megfelelő illeszkedésére törekvő vállalatok nagyobb valószínűséggel érnek el jobb üzleti teljesítményt. A fontosság-teljesítmény illeszkedés javításának longitudinális elemzése támogatja mind az egymásra épülő képességek, mind pedig az átváltások elméletét, azaz összességében az integrált modellt. _________ This paper aims to explore the dynamics of manufacturing strategy from the perspective of the importance-performance fit of manufacturing competitive factors. For the empirical research two different international databases are used. Results of our study suggest that in order to reach high business performance, manufacturing companies need to develop agile strategies and react quickly to changes in customer preferences. Companies aiming to maintain a proper importance-performance fit of competitive factors are more likely to reach higher business performances. The longitudinal analysis of importance-performance fit improvement provides support for both the cumulative capabilities and the trade-off theory, i.e. the integrative model.

Fontosság-teljesítmény illeszkedés a termelési stratégiában és hatása az üzleti teljesítményre – statikus megközelítés

A termelési stratégia kutatásának mindig meghatározó területe volt, hogy miként tud a termelési stratégia hozzájárulni a vállalat termelési és üzleti teljesítményéhez. A kapcsolódó szakirodalom áttekintése alapján amellett érvelünk, hogy a termelési stratégia javítása érdekében a vállalatoknak egyaránt figyelembe kell venniük, hogy a) egy adott termelési képesség mennyire fontos a vevő számára és b) a vállalat hogyan teljesít az adott területen a versenytársakhoz képest. E két szempontot összekapcsolva ckkünk a fontosság-teljesítmény elemzést használja, ami a korábbi tanulmányoknál kifinomultabb operacionalizálást tesz lehetővé. A vizsgálathoz egy 21 országra kiterjedő, 725 vállalat adatait tartalmazó nemzetközi adatbázist használunk. Az eredmények azt sugallják, hogy a fontosság-teljesítmény logika javasolt alkalmazása jelentősen képes hozzájárulni az üzleti teljesítményhez. Tanulmányunk gyakorlati útmutatóval is szolgál a termelési stratégia döntéshozóinak arra, hogy miként érdemes a termelésfejlesztési projektek közül választani úgy, hogy ezáltal üzleti teljesítményüket is javítani tudják. ______ A key area of operations management research has always been the determination of how manufacturing strategy can contribute to a firm’s operational and business performance. After reviewing relevant literature, we argue that in improving manufacturing strategy, both the importance for the customer of a particular manufacturing capability and the firm’s current performance relative to competitors must be considered. Consequently, our research builds upon an importance-performance analysis approach, which allows for a more refined operationalization of the concept of importance-performance fit than previous studies. To investigate the link between importance-performance fit and business performance, we use an international sample of 725 manufacturing companies from 21 countries. The results of our analysis suggest that improvement decisions that follow the proposed importance-performance logic can significantly contribute to the firm’s business performance. Our study also offers practical guidance for manufacturing strategy decision makers on how to prioritize between improvement projects to positively contribute to business performance.

A közösségi versenyképesség elméleti keretei = Analytical framework to study competitiveness of communities

Tanulmányunk célja a versenyképesség közösségi beágyazottságának elemzéséhez alkalmas elemzési keretek bemutatása és a versenyképesség fogalmának elemzése a fogalom intézményi, normatív tartalma szempontjából. Célunk a közösségi versenyképesség fogalmának és az ezt elemezni képes megközelítés kidolgozása. A feladat kettős: 1. A versenyképesség értelmezése a döntések közösségi keretei szempontjából 2. A közösségi keretek versenyképességre gyakorolt hatásának elemzése Ennek érdekében a tanulmány első fejezetében az egyéni döntést meghatározó tényezőket és az egyéni döntések jövőbeli interakciók környezetére gyakorolt hatását elemző keretet vázoljuk fel. Megközelítésünk szerint az egyéni döntést négy tényező határozza meg. a közösségi környezet, a természeti környezet, s személyes jellemzők és az interakciós partnerek. Az ez alapján születő döntések formálják a jövőbeli döntési környezetet. A döntések hatásának elemzéséhez a környezetre gyakorolt hatások értékelését orientáló fogalomra van szükség. Elemzésünk esetében ez a fogalom az értékteremtés, amit a következőképp határozunk meg: az értékteremtő tevékenységek során valaki arra törekszik, hogy saját személyes céljait a másokkal való kölcsönösen előnyös együttműködések lehetőségeinek bővítésével, hozamainak növelésével szolgálja. A második fejezetben az egyéni döntések közösségi kereteit és az egyéni döntések közösségre gyakorolt hatását elemezzük részletesen. A formális és informális intézmények világát, a közösségi magatartásokat szabályozó normák és konvenciók rendszerét a következő öt – a valóságban gyakran keveredő - alapelemre bontjuk értékrend, konvenció, közösségi szabály, hivatalos előírás, egyének közötti megállapodás. Ezek közül a magánszereplők együttműködésének az érintett szereplők által módosítható intézményi elemeinek (konvenció, megállapodás) alkalmazkodása a leggyorsabb, a közösség egészét irányító formális intézmények a status quo iránti elfogultságuk miatt lomhábbak, míg a közösség életét informálisan befolyásoló normák a legstabilabb intézményi elemek. A közösségek változása általában lassú, legtöbbször nem szándékolt hatások következménye. Mindezek mellett a közösségi intézmények tudatos alakításában komoly szerepe van (1) a konvenciókat megújító intézményi innovátoroknak, (2) a szerződéses formulákon módosító vállalkozóknak és (3) a hivatalos előírások formálásába bekapcsolódó politikai szereplőknek politikai vállalkozóként, tisztviselőként, vagy közéleti résztvevőként. A harmadik fejezetben a versenyképesség fogalmát elemezzük, és ez alapján határozzuk meg a közösségi versenyképesség fogalmát. Megvizsgáljuk, milyen feltevésekkel él a fogalom a közösségi környezettel kapcsolatban, illetve milyen normatív elemei vannak a definíciónak. A vizsgálathoz a versenyképesség fogalmának egy lecsupaszított változatát használtuk. E szerint a versenyképesség valaki képessége értékteremtő módon bekapcsolódni a gazdasági munkamegosztásba úgy, hogy tevékenysége relatív hozama nem csökken. Az elemzés alapján a versenyképesség a közösségi környezet következő hét elemére épül: 1. A közösség tagjainak és a tagság tartalmának meghatározottsága; 2. a potenciális együttműködő felek közös múltja, jövője, konvenció- és normarendszere; 3. A gazdasági együttműködés intézményeinek (csere, vállalkozás, tulajdon, szerződés) működőképessége; 4. Az értékteremtés normatív koncepciója és az arra épülő részleteiben meghatározott, és részleteiben is közösségi legitimációval bíró szabályrendszer; 5. Az innovációt támogató és a kellően rugalmas értékrend és közösségi szabályok. 6. A gazdasági munkamegosztás igényeihez részleteiben és változásával is igazodó konvenciók, hivatalos előírások és szerződések; 7. A közösségi környezet tudatos alakításával foglalkozó szereplők (közösségi innovátorok, vállalkozók és politikai szereplők) motivációja és lehetősége a hozamok relatív szintjének tartását támogató intézményi környezet karbantartásában. A versenyképesség fogalmának intézményi elemzése rámutat, hogy a fogalom gazdag értéktartalommal és határozott közösségi intézményrendszer-képpel rendelkezik. A közösségi versenyképesség ez alapján a versenyképesség fogalmába kódolt közösségi környezetként határozható meg. A kutatás következő lépése a közösségi versenyképesség meghatározása, az azt befolyásoló mechanizmusok feltárása és javítását támogató elemzési eszközök, gyakorlati segédletek kidolgozása. Ezen feladatok előkészítése érdekében a tanulmány mellékletében két történelmi esettanulmányt mutatunk be, röviden áttekintjük a téma szempontjából releváns irodalom főbb eredményeit és bemutatunk egy praktikus alkalmazásra szánt normatív elemzési eszközt, mellyel az elemezhető, hogy az állami lépések mennyire bátorítják az értékteremtő vállalkozást. _________ This paper (1) introduces an analytical framework to study the impact of the community on competitiveness and (2) analyses the institutional and normative content in the concept of competitiveness. The goal is to elaborate an approach that supports the definition and analysis of the ‘competiveness of community’. This task has two main parts: 1. interpretation of competiveness from social choice perspective 2. assessing the impact of social settings on the competiveness of a community The first chapter of the study draws up an analytical framework to study the social factors of individual decisions and their impact on the environment of future interactions. We focus on four main factors that shape setting of future interactions: social environment, natural environment, personal characteristics and partners in interactions. We use the concept of value creation to assess the impact of individual decisions on these factors. The second chapter discusses the social factors of individual decisions and the impact of individual decisions on the community. Institutions are conceptualized as value systems, conventions, community rules, official rules and contracts in the study. The conventions and contracts can accommodate to the changes of environment more smoothly, formal institutions are less flexible due to their bias toward status quo. Informal rules and value systems resists change more frequently. The formation of social environment is usually slow and based on unintended effects. Altogether (1) innovators who revise social conventions, (2) entrepreneurs who reshape contracts and (4) political entrepreneurs who formulate formal rules have influential roles on the institutional setting. The third chapter discusses the social assumptions included into the definition of competitiveness and we give a definition for the competiveness of communities. A simplified definition of competitiveness is used for this analysis: competiveness is someone’s ability and motivation to participate in the economic division of labor in a way that is based on value creation and maintains the relative return of activities. Our analysis reveals that competitiveness assumes the following features of the community: 1. Defined membership of community: who are the members and what does membership mean. 2. Common past, future, convention and norm system of the potential participants of interactions 3. Functionality of institutions that facilitate division of labor (exchange, entrepreneurship, property, contract) 4. Existing normative concept on value creation and social accepted rules that govern interactions 5. Value system and rules that promote innovation 6. Conventions, official norms and contracts that fits to economic division of labor in a detailed and dynamic way 7. Motivation and potential of actors who shape social environment consciously to maintain institutions in order to sustain the relative return of economic activities This analysis shows that the concept of competitiveness assumes well established values and detailed expectations on institutional settings. Followingly, competiveness of community can be defined with these criteria of social environment. Two historical case studies and the draft of a policy oriented toolkit demonstrate the applicability of the introduced approach in the appendix. The core findings of the literature are also reviewed there.

Az e-businesstől az online reklámozásig a versenyképesség tükrében

A „Versenyben a világgal” c. kutatási program 2009-es adatfelvételének két fő aspektusát vizsgálja a tanulmány. Az egyik az e-business / elektronikus kereskedelem területe, a másik a marketing, azon belül is online megoldások területe. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása teszi lehetővé a vállalatok számára, hogy online jelenlétükkel és aktivitásukkal hatékonyabbá vagy épp sikeressé tegyék működésüket. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy az egyes iparágak milyen mértékben használják az online marketing és az elektronikus kereskedelem eszközeit. Úgy véljük, hogy fontos hozadéka tanulmányunknak a két terület kérdéskörének kritikája és újrastrukturálására tett javaslatunk a kérdőív szintjén. A kutatásunk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a hazai vállalatok többsége használ valamilyen csatornát vagy eszközt működése során, de az eszközök megoszlása korántsem egyenletes. Míg egyes iparágak változatos megoldásokat használnak, mások szerényebb eszközkészlettel dolgoznak. Megállapításainkat ugyanakkor óvatosan kell kezelni, mivel a mintában a termelő vállalatok felülreprezentáltak voltak, elsősorban a kereskedő és különféle szolgáltató ágazatok rovására. Kvalitatív interjú segítségével vizsgáltunk két vállalatot, hogy megértsük az egyes eszközök (akár online marketing, akár e-kereskedelmi) használata és kerülése mögött álló lehetséges okokat. ________ In our study, we explore two aspects of the program titled „Competing with the world”, conducted in 2009. The field of e-business / e-commerce and online marketing is addressed. Application of info communication technologies through online presence make companies capable of a more competitive and more effective functioning. We examine the extent of use of online marketing and e-commerce tools in various industries. We believe that our critical approach and recommendations based on the structure and textual form is an important increment of our study in the reform and amendment of future research questionnaire. Based on our research, we might pronounce that majority of Hungarian companies use some kind of online channel or tool, however, distribution is not uniform. Some industries work with richer, more diverse tool sets; others use only a single channel or tool. However, we must be careful with our statement, due to the composition of the sample: manufacturing companies were overrepresented in the sample at the expense of commercial and different supplier industries. We examined two different companies through qualitative interviews to understand the reasons behind the use or avoidance of different tools (online marketing and e-business as well).

A japán társadalmi klaszterek szerepe és kihasználásának lehetőségei a versenyképesség megtartásában = The Role of Clusters in Japan’s Competitiveness

Az amerikai történelemben a paradigmaváltások meglehetősen nagyszabású és alapvető hatásokkal jártak, míg Japánban mintha hosszú távon is a Tudományos vezetés (gyártás-orientált) paradigmájánál maradtak volna, mely aztán módosult valamennyit a többi paradigma megjelenésének hatására. A tanulmány ebből az elméleti megállapításból kiindulva vizsgálja meg mind szakirodalmi alapon, mind egy kérdőíves kutatás segítségével, a japán társadalom „reakcióidejét”: attitűdjeit a változással, az alkalmazkodással szemben. Alapfeltételezése, hogy a tartós versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen a külső körülményekhez való folyamatos alkalmazkodás, ami időről időre a múlt gyakorlatainak megkérdőjelezését eredményezi. Rövid elemzésünk azon az előfeltevésen alapult, hogy egy vagy több, a számát és / vagy társadalmi befolyását tekintve jelentős társadalmi csoport továbbra is erősen támogatja a hagyományos japán vezetési gyakorlatot. A hipotézist sikeresen bebizonyítottuk: a hagyományos menedzsmentet szignifikánsan támogatta két olyan klaszter, melyek száma jelentősen meghaladta a panel fennmaradó részét és amelyek nagyobb fokú társadalmi befolyást is képviseltek. Megállapítottuk, hogy a régi rendszert valószínűleg azok a rangidős japán férfiak támogatják, akik állandó dolgozóként vagy vezetőként dolgoznak meglehetősen nagy vállalatoknál, hosszú távú foglalkoztatásban. Egy másik csoportot is azonosítottunk az előzővel szemben, mely fiatalabb tagokból áll, változatosabb és magasabb iskolai végzettség jellemzi. Még nem egyértelmű, hogy a második csoport tagjai életkoruk előrehaladtával betagozódnak majd a japán rendszerbe és vállalatokba, ahogy az a múltban is történt, vagy továbbra is küzdenek majd a hagyományos módszerek ellen. Mindenesetre célszerűnek látszik az eredmények alapján a kutatás továbbgondolása és magyarországi megvalósítása is, ami által a magyar gazdasági és kormányzati elit a versenyképesség szempontjából értékes információkhoz juthat, nevezetesen az elavultnak számító gyakorlatok beazonosításán és az ennek fennmaradásáért felelős csoportok leírásán keresztül. _________ In the American history, change between paradigms implied rather large-scale and deep effects, whereas the Japanese seem to keep the focus on the Scientific Management (or production-oriented) paradigm which was only party altered by the others (HR, etc.). Based on this affirmation, our study examines the reactivity of Japanese society both in a theoretical and in a practical sense. We assumed first that continuous adaptation to the external conditions is an essential element of long-term competitiveness, which implies the regular questioning of old management practices. We presumed that one or several group(s) of people is (are) still strongly supporting traditional Japanese management practices and they must be important in terms of number and/or social influence. We have found evidence for our hypothesis: two significantly supportive clusters which largely outnumbered the rest of the panel and represented a higher level of social influence as well. We stated that the old system is probably supported by senior Japanese males who work as regular (core) employees or managers in rather large companies and enjoy long-term employment. Another group was also identified as a contrast to the former one, with younger members, more diversity and a higher level of education. As they grow older, the second group may become socialized into the Japanese system as happened in the past, or continue to reject traditional methods. Based on our observations, it seems useful to broaden the focus of our research and carry out a similar study in Hungary as well. This will bring valuable information on competitiveness to the business and political elite, enabling them to identify inefficient old practices and to better target the groups responsible for maintaining those practices.

A (kenő)pénz nem boldogít? Gazdaságszociológiai és politikai gazdaságtani elemzések a magyarországi korrupcióról

A tanulmánykötet három részre tagolódik. Az első rész két tanulmánya a korrupció elméleti-fogalmi kereteit tárgyalja. Ebben a fejezetben egyrészt a korrupció általunk használt fogalmának tisztázása mellett a megbízó-megbízott-kliens modell segítségével bemutatjuk a korrupció négy ideáltípusát. Míg a vesztegetést és zsarolást a megbízott és kliens közti, addig a hűtlen kezelést és csalást a megbízó és megbízott közti tranzakcióként definiáljuk. A korrupció ezen alaptípusait irányított gráfok segítségével ábrázoljuk. Másrészt kitekintünk – a többnyire a közgazdaságtan fogalmaiként használatos – információs aszimmetria és morális kockázat jelenségére, oly módon, hogy egyúttal azok politikatudományi alkalmazhatósága mellett is érvelünk. A kötet második részében empirikus elemzések és esettanulmányok segítségével mutatjuk be a korrupció sokszínű jelenségét Magyarországon. Míg médiaelemzésünkben a médiában korábban napvilágot látott korrupciógyanús esetek összegyűjtésével a tranzakciós helyzetek felmérésére és elemzésére teszünk kísérletet, addig a korrupció mélyszerkezetét vizsgálva tipikus magyarországi korrupciós hálózatok társadalmi és intézményi beágyazottságát mutatjuk be, a korrupciós tranzakciókat többszereplős, bonyolult és multiplex gráfokkal ábrázolva. Harmadik tanulmányunk a járadékvadászat és a korrupció kapcsolatát empirikus példák segítségével világítja meg, míg a fejezet utolsó két tanulmánya a villamosenergia-piac működéséről és a szélerőművek telepítésének korrupciós kockázatairól fest részletesebb képet. Végül a kötet harmadik fejezetében különböző antikorrupciós politikák elveire és azok gyakorlati megvalósítási lehetőségeire térünk ki. Ennek keretében egyfelől olyan antikorrupciós reformokat körvonalazunk, amelyek közvetlenül a korrupciós tranzakciók visszaszorítására irányulnak, illetve olyan antikorrupciós kormányzati lépéseket vázolunk, amelyek a szabályozási környezet megváltozására irányulnak. A kötet záró tanulmánya a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Részint egy korrupciós helyzeteket és azok jogkövetkezményeit is bemutató esettanulmány segítségével megkönnyíti az ide vonatkozó hazai szabályozásban való eligazodást, másfelől – elsősorban vállalkozók számára – javaslatokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet megelőzni, illetve hatékonyan küzdeni a különböző korrupt tevékenységek ellen.