A lean tudás átadásának gyakorlatai multinacionális hálózatokban

A cikk azt vizsgálja, hogyan áramoltatják a lean menedzsmenttel kapcsolatos tudást a multinacionális vállalatok hálózataikban, azaz a vállalati központ és az egyes leányvállalatok között, illetve a leányvállalatok egymás között. Mivel a lean tudás megosztásával kapcsolatos irodalom még gyerekcipőben jár, kutatási módszerként az esettanulmány-alapú kutatást választották a szerzők. 12 interjú alapján három leányvállalatnál készítettek esettanulmányt. Feltáró kutatásukban 13 tudásmegosztási gyakorlatot azonosítottak. A megosztott tudás jellege, az érintettek és a megosztás gyakorisága alapján osztályozták őket. Kutatásuk rámutat arra, hogy a felső vezetők bevonása a lean tudás megosztásába rendkívül fontos. Ezek a vezetők egyfajta információs ügynök szerepet játszanak (gyűjtik és megosztják a jó gyakorlatokkal kapcsolatos információkat) és iránymutatást adnak a leányvállalati szintű lean erőfeszítéseknek. Kutatásuk további eredménye, hogy a lean fejlődése korántsem egyenes vonalú. A lean hálózati szintű egységes értelmezésének kialakítása alapvető ebben a fejlődési folyamatban. A globális lean tudásközpontnak döntő szerepe van az egységes értelmezési keret kialakításában.

Az intellektuális tőke mérésének és értékelésének különválasztása értékelő függvények alkalmazásával

A tanulmány alapgondolata az intellektuális tőke mérésének és értékelésének különválasztása értékelő és abból származtatott hasznosság függvények alkalmazásával az intellektuális tőkeelemek mutatószámrendszer alapú méréseiből kiindulva. A szerzők megközelítése lehetővé teszi, hogy a mérőrendszer által szolgáltatott mértékeket felülértékeljék a vállalat értékrendjét megtestesítő értékelő függvények segítségével. Ez utóbbi paramétereinek megfelelő kalibrálásával a vállalat intellektuális tőkeelemekre vonatkozó preferenciái jutnak kifejezésre, ezért a felülértékelés eredményeként az intellektuális tőkeelemek vállalati értékének egy jobb közelítését eredményezik.

Video-produkciós projektek a marketingoktatásban

Cikkünk oktatás-módszertani fejlesztői prezentáció, két eltérő profilú felsőoktatási intézmény többéves együttműködéséből létrejövő projektsorozat bemutatása. Egyedülálló oktatási programunkban, mely a Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézete és Dunaújvárosi Főiskola (DUF) Déri János Kommunikációs Intézete, egy üzleti és egy műszaki orientációjú intézet közös munkája marketing mesterszakos közgazdász hallgatók számukra ismeretlen, nem kipróbált szerepekben rendezőként, operatőrként, vágóként, riporterként hoznak létre egy filmes produkciót. A DUF technikai háttere televíziós stúdiója, hangstúdiója, vágó és fotó stúdiói lehetővé teszik mind hallgatóink és mind oktatóink számára, hogy a ma vezető szakembereitől megkövetelt szereplési készségeket elsajátítsák – legyen az előadói verbális és nem verbális forma -, megismerjék saját nyilvános megnyilvánulásaik minőségét és fejlesztésének irányait. Előadásunk célja annak bemutatása, hogy a projekt megoldásának folyamata „csapatban megoldani egy ismeretlen komplex feladatot”, „feldolgozni egy szorosan nem szakmai értelemben vett témát” – egyben egy csapatépítő projektív kutatói technika.

Fejlődünk, hogy fejlődhessünk? – avagy milyen önképzési módszereket részesítenek előnyben a mikro- és kisvállalkozások vezetői napjainkban Magyarországon?

A vállalkozások közötti verseny egyre kiélezettebb. A versenyképesség egyik legfontosabb tényezője az emberi erőforrás, melynek tudása, kompetenciái jelentősen befolyásolják a vállalkozások sikerét. A szerzők véleménye szerint hosszú távon azok a vállalkozások maradhatnak életben, amelyek nem költségtényezőként, hanem lehetőségként tekintenek a humán erőforrásra és a tudásukat igyekeznek naprakész állapotban tartani, amelyhez a képzés elengedhetetlen. A cikkben kizárólag a vállalkozások vezetőinek önképzési szokásait vizsgálják, nem térnek ki az alkalmazottak képzési lehetőségeire. Az általuk feltárt szakirodalmak többségében a szerzők elsősorban a közép- és nagyvállalatok vezetőire koncentrálnak. A menedzsmentkurzusok, az MBA-képzések és a felsőoktatási intézmények által kínált képzések legfőbb bázisát is ez a csoport adja. Jelen tanulmányban a fentiektől eltérően elsősorban a mikro- és kisvállalkozások vezetőire fókuszálnak a szerzők. Arra keresik a választ, hogy ezek a vezetők a formális vagy az informális csatornák közül melyiket használják a szervezeti kérdések megválaszolásához, illetve a formális csatornák esetén milyen képzéseket részesítenek előnyben, és ez mennyire hozható kapcsolatba a vállalkozások méretével.

Multinacionális vállalatok globalizált erp-modelljei, fejlődési tendenciák

A cikk nemzetközi cégeknél, illetve multinacionális vállalkozások hazai leányvállalatainál folytatott kutatás és szakértői megbeszélések alapján az ERP- (Enterprise Resource Planning) rendszerek globális telepítésének IT-struktúráit mutatja be, mely struktúrák a konszernszintű (centralizált) és országspecifikus (lokális) feldolgozások kapcsolatában alakulnak ki. A szerzők célja, hogy az ERP-rendszerek egyre növekvő alkalmazásainak telepítési formáit modellekbe foglalják. A gyakorlati tapasztalatok és szakirodalmi elemzés alapján az ERP globalizálódási folyamat fejlődési irányait is bemutatják.

A TQM alkalmazhatósága a közszférában

A szerző a teljes körű minőségmenedzsment közszervezetekben való adaptálhatóságát vizsgálja tanulmányában. Az új közmenedzsment-reformok hatására a minőségmenedzsment is egyre nagyobb teret kap a kormányzati szektorban. A közszektor hagyományos működési modellje, valamint a közszolgáltatások sajátosságai azonban továbbra is gátat szabnak a vállalati minőségmenedzsment megfelelő átvételének. A szerző a TQM magánvállalati kutatási tapasztalatait, valamint a közszektor jellemzőit felhasználva mutatja be a közszférában is alkalmazható TQM-technikákat.

International Branding Strategies : In Swedish and Russian Fashion Companies

There are a lot of different business strategies for any company. However, in the fashion industry, the best way to become successful is to develop the brand using special branding strategies. Hence, a brand is the main weapon for fashion companies, which helps to launch international market and to create loyal customers around the world. Nowadays, due to the difficult current political situations and the collapse of oil and the dollar a lot of companies in different industries have to change their business strategies. It is especially true for fashion companies, because they depend on consumers ' income and their purchasing power. In the case of the fashion industry, branding strategy development can be more effective, than just business strategy. Hence, this thesis discusses the following problem: What branding strategy should Russian and Swedish fashion companies choose in order to build a strong brand and enter the international market.  The purpose of this thesis is to analyze various branding strategies of Russian and Swedish fashion companies during the process of entering foreign markets. At the end of this thesis, practical contribution in their process of international branding strategy creation will be discussed. In order to answer research questions more broadly and accurately, the mixed research method, using quantitive and qualitative study through interviews and survey was chosen. Semi-structured interviews were made with the CEO and brand managers of Russian and Swedish fashion companies. Moreover, the survey was made with two different questionnaires: for Russian and for Swedish customers. In the case of qualitative research, the author found that fashion companies from Russia and Sweden have got not just some features and differences, but also common aspects. The primary data from interviews allowed the author to understand the specifics of brand management in the fashion industry. It was found, that there are some useful aspects in Swedish strategies, which can be used by Russian companies to develop their brands on the international market. In the case of quantitative research, preferences of consumers from Russia and Sweden were analyzed and also some features were identified. Survey results provided the author with a common understanding about purchase habits, attitudes and perceptions to fashion brands. According to these, some hypothesizes, which are formulated in the first part of the thesis, have been proven or disproven. It was found, that preferences of Russian and Swedish people are pretty the same, however Russian customers do not like to risk with new brands and prefer well-known and trusted brands while Swedish customers are open for any brand, which can satisfy their tastes.

Valuing talent: do CEOs' ability and discretion unambiguously increase firm performance

This study investigates how the association between more able managers and firm performance, documented in prior research, is affected by the joint effect of managerial discretion and monitoring quality. We find that higher levels of managerial discretion afford more able managers to further improve firm outcomes only when such discretion is monitored closely to curb more able managers' rent seeking incentives. Our results are robust to a battery of additional and sensitivity analyses that we perform.

Estrategias para la mejora de la reputación organizacional de Ecosistec S.A.S

Al interior de la empresa ECOSISTEC S.A.S. existe un problema que está erosionando la rentabilidad y está comprometiendo la perdurabilidad de esta empresa, con el planteamiento de este proyecto aplicado se podrá resolver el problema de reputación que tiene a la empresa en un estado crítico y que ha limitado considerablemente su desempeño a través de los últimos años. A través de un análisis externo e interno, y de la aplicación de diferentes metodologías al interior de esta empresa se espera poder conocer la situación actual de la misma y del mercado colombiano, lo que a la final permitirá encontrar una solución óptima que mejore el estado actual de esta organización mejorando la cuota de mercado y la imagen que tienen los potenciales clientes de ECOSISTEC S.A.S.

Un aporte a la comprensión de las estrategias emergentes en las organizaciones a través del concepto de improvisación y la metáfora musical

Este trabajo se inscribe en uno de los grandes campos de los estudios organizacionales: la estrategia. La perspectiva clásica en este campo promovió la idea de que proyectarse hacia el futuro implica diseñar un plan (una serie de acciones deliberadas). Avances posteriores mostraron que la estrategia podía ser comprendida de otras formas. Sin embargo, la evolución del campo privilegió en alguna medida la mirada clásica estableciendo, por ejemplo, múltiples modelos para ‘formular’ una estrategia, pero dejando en segundo lugar la manera en la que esta puede ‘emerger’. El propósito de esta investigación es, entonces, aportar al actual nivel de comprensión respecto a las estrategias emergentes en las organizaciones. Para hacerlo, se consideró un concepto opuesto —aunque complementario— al de ‘planeación’ y, de hecho, muy cercano en su naturaleza a ese tipo de estrategias: la improvisación. Dado que este se ha nutrido de valiosos aportes del mundo de la música, se acudió al saber propio de este dominio, recurriendo al uso de ‘la metáfora’ como recurso teórico para entenderlo y alcanzar el objetivo propuesto. Los resultados muestran que 1) las estrategias deliberadas y las emergentes coexisten y se complementan, 2) la improvisación está siempre presente en el contexto organizacional, 3) existe una mayor intensidad de la improvisación en el ‘como’ de la estrategia que en el ‘qué’ y, en oposición a la idea convencional al respecto, 4) se requiere cierta preparación para poder improvisar de manera adecuada.

Aplicaciones de los modelos de predicción bio-inspirados en la administración

Las organizaciones y sus entornos son sistemas complejos. Tales sistemas son difíciles de comprender y predecir. Pese a ello, la predicción es una tarea fundamental para la gestión empresarial y para la toma de decisiones que implica siempre un riesgo. Los métodos clásicos de predicción (entre los cuales están: la regresión lineal, la Autoregresive Moving Average y el exponential smoothing) establecen supuestos como la linealidad, la estabilidad para ser matemática y computacionalmente tratables. Por diferentes medios, sin embargo, se han demostrado las limitaciones de tales métodos. Pues bien, en las últimas décadas nuevos métodos de predicción han surgido con el fin de abarcar la complejidad de los sistemas organizacionales y sus entornos, antes que evitarla. Entre ellos, los más promisorios son los métodos de predicción bio-inspirados (ej. redes neuronales, algoritmos genéticos /evolutivos y sistemas inmunes artificiales). Este artículo pretende establecer un estado situacional de las aplicaciones actuales y potenciales de los métodos bio-inspirados de predicción en la administración.

La disrupción: el punto de partida de la resiliencia o del fracaso empresarial (reflexiones desde la ingeniería)

La perdurabilidad empresarial ha sido un tema recurrente en la literatura sobre dirección de empresas. A pesar de los avances, la liquidación de las empresas aumenta permanentemente. Buscando alternativas de mejora se estudia el caso de dos empresas cuadragenarias dedicadas a prestar servicios de consultoría en ingeniería eléctrica y civil que, en condiciones de crisis, implementaron acciones que les permitieron, no sólo mantenerse en el mercado sino también fortalecer su estructura financiera. Los resultados demostraron que un enfoque equilibrado caracterizado por la toma oportuna de decisiones y la definición e implementación de estrategias de negocio efectivas constituyen herramientas óptimas para asegurar un mayor grado de resiliencia empresarial.

Service delivery framework : an architectural strategy for next-generation service delivery in business network

The next-generation of service-oriented architecture (SOA) needs to scale for flexible service consumption, beyond organizational and application boundaries, into communities, ecosystems and business networks. In wider and, ultimately, global settings, new capabilities are needed so that business partners can efficiently and reliably enable, adapt and expose services. Those services can then be discovered, ordered, consumed, metered and paid for, through new applications and opportunities, driven by third-parties in the global “village”. This trend is already underway, in different ways, through different early adopter market segments. This paper proposes an architectural strategy for the provisioning and delivery of services in communities, ecosystems and business networks – a Service Delivery Framework (SDF). The SDF is intended to support multiple industries and deployments where a SOA platform is needed for collaborating partners and diverse consumers. Specifically, it is envisaged that the SDF allows providers to publish their services into network directories so that they can be repurposed, traded and consumed, and leveraging network utilities like B2B gateways and cloud hosting. To support these different facets of service delivery, the SDF extends the conventional service provider, service broker and service consumer of the Web Services Architecture to include service gateway, service hoster, service aggregator and service channel maker.

Meta-regulation approach of law : a potential legal strategy to develop socially responsible business self-regulation in least developed common law countries

In the corporate regulation landscape, 'meta-regulation' is a comparatively new legal approach. The sketchy role of state promulgated authoritative laws in pluralized society and scepticism in corporate self-regulation's role have resulted in the development of this legal approach. It has opened up possibilities to synthesize corporate governance to add social values in corporate self-regulation. The core of this approach is the fusion of responsive and reflexive legal strategies to combine regulators and regulatees for reaching a particular goal. This paper argues that it is a potential strategy that can be successfully deployed to develop a socially responsible corporate culture for the business enterprises, so that they will be able to acquire social, environmental and ethical values in their self-regulation sustainably. Taking Bangladeshi corporate laws as an instance, this paper also evaluates the scope of incorporating this approach in laws of the least developed common law countries in general.