Alsóági kockázatmérési eszközök és portfólió-kiválasztás

A piaci kockázatelemzés utáni időkben legelterjedtebb és legnépszerűbb eszköze a kockáztatott érték, vagyis a VaR módszere, amely befektetői döntéshozatalnál a veszteségek szintjének korlátozásában nyújthat segítséget. A szerzők azonban nemcsak a VaR és a részvényportfolió-kezelés kapcsolatát mutatják be. Az úgynevezett alsóági kockázatokat (downside risk) elemző és bemutató elemzési eszközök köre meglehetősen régi múltra tekint vissza: gyakorlatilag a klasszikus portfoliókezelés megszületésével párhuzamosan fejlődött ki. A cikk elején az alsóági kockázatmérés eszközeinek bemutatására kerül sor, ezt követően a szerzők különböző portfolió-optimalizálási kritériumokat fogalmaznak meg és az eljárásokat szemléltetik a magyar részvénypiacon elvégzett számításokkal. Az elemzés során a megfelelő feltételek mellett azt is megvizsgálják, miként lehet ötvözni a klasszikus portfolió-elméletet és az ott használatos hozam-szórás diagramokat az alternatív alsóági kockázatelemzés fogalmaival és optimalizálási problémáival.

Magyarország jövője szakértői előrejelzésekre és nem szakértői véleményekre építve

A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére 2007-2008. között készített, „Magyarország 2025” című kutatás eredményeit tárja az olvasó elé. A modern jövőkutatás három módszertani elvét – komplexitás, participativitás és alternativitás – alkalmazza. Bemutatja a társadalom néhány jövő-érzékeny területén várható szakértői reményeket és félelmeket, valamint a millenniumi generáció jövő-vélekedésére alapozott négy forgatókönyvet. A szakértői előrejelzések és a nem-szakértői vélemények közötti kölcsönkapcsolat szilárd alapot nyújt jövőalternatívák és stratégiák kimunkálásához.

Hogyan lesz a piackutatásokból vállalati tudás? Kukába vagy hasznosításra?

A magyar vállalatok évente 15 milliárd forintot költenek piackutatási szolgáltatások megvásárlására, amelyet marketingvezetők az egyik legfontosabb piaci tájékozódási csatornának tartanak. Mégis nagyon keveset tudunk arról, hogy a piackutatásokat hogyan használják fel a vállalatok, mennyiben segítik a cégeket működési környezetük jobb megismerésében.

Hogyan lesz a piackutatásból marketingtudás?

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, milyen értéklánc mentén alakul a piackutatásból származó információ marketingtudássá; mitől függ, hogy a kutatási tanulmány csak egy újabb „papírkupac”, vagy a vezetői döntéstámogatás hasznos eszköze lesz. A szerző modelljében azokat a tényezőket vizsgálja, amelyek leginkább magyarázzák a piackutatások eltérő mértékű felhasználását. Ezt követően empirikusan teszteli a hipotéziseket a legnagyobb árbevétellel rendelkező magyar vállalatok adatait tartalmazó mintán. Az eredmények szerint a piackutatások akkor épülnek be hatékonyan a marketinginformációs-rendszerbe, ha a marketingvezető bízik a piackutatóban, és jó minőségűnek tartja az elkészült piackutatást. A döntéshozók nagyobb valószínűséggel tanulnak azokból a piackutatásokból, amelyek egy konkrét kérdés, probléma megoldását segítik, mint az általános, piacleíró tanulmányokból.

A marketing és értékesítés vállalati teljesítményhez történő együttes hozzájárulása

Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy az értékesítés területén dolgozó munkatársak piaci megfigyeléseit milyen mértékben képesek beépíteni a marketingvezetők a menedzsment munkába. Az értékesítési munkatársak piaci megfigyelései mindig naprakészek, ráadásul jelentősebb ráfordítás nélkül hozzáférhetők. A marketing és sales munkatársak közötti hagyományosan konfliktusokkal terhelt kapcsolat miatt azonban a vállalatok sokszor mégsem aknázzák ki a piaci tájékozódásnak ezt a lehetőségét. Nagyvállalati mintán empirikusan tesztelt modellünk szerint a menedzserek azon képessége, hogy felhasználják a vállalaton belül rendelkezésre álló információkat alapvetően nem egyéni, hanem szervezeti képesség. Azok a menedzserek, akik olyan cégeknél dolgoznak, ahol a vállalati továbbképzések során más részlegek munkájába is bekapcsolódhatnak, nagyobb mértékben támaszkodnak a munkatársak piaci megfigyeléseire döntéseik meghozatala során.

Az alacsony magyarországi termékenység új megközelítésben

A szerzők a magyar termékenységi helyzet alakulását vizsgálják 1960 (az adatok elérhetősége következtében bizonyos esetekben 1970) és 2011 között. Megmutatják, hogy a visegrádi országok termékenységi mutatóinak trendje nagyon hasonlít egymáshoz. Elemzésükhöz a teljes termékenységi arányszám mellett a Boongarts– Feeney-féle ütem szerint kiigazított termékenységi rátát is felhasználják, melynek segítségével bebizonyítják, hogy a romló helyzetkép ellenére sem olyan rossz a magyarországi termékenység. Felhívják a figyelmet a gyermekvállalási döntés kitolódásának hatására, és feltárják a halasztás, valamint a teljes termékenységi arányszám értékei közötti kapcsolatot.

Bevezetés a diadikus adatelemzésbe - elmélet és alkalmazás

A szerzők azokra az ún. diadikus jelenségekre kívánják felhívni a figyelmet, melyek a globalizálódó gazdaság versenyképességének meghatározó jelenségei. A nemzetközi hálózatok építőkövének tekintett üzleti kapcsolatokban zajló jelenségek – így például az együttműködő felek közötti kooperációt befolyásoló bizalom szintje – megértéséhez az ún. egyvégű lekérdezés és az ehhez kapcsolódó hagyományos statisztikai elemzések sok esetben nem nyújtanak megfelelő eszköztárat. Szükség lehet a páros lekérdezés, a kettős adatfelvitel és ehhez kapcsolódóan az ún. diadikus adatelemzés módszertanának alkalmazására. Egy egyszerű, egyetemi hallgatók között végzett, a bizalom és a kooperáció témaköréhez kapcsolódó páros lekérdezés adatait felhasználva ismerteti a tanulmány a diadikus adatelemzés alapfogalmait, megközelítési módját és módszereit. Ismereteink szerint erről az eljárásról magyar nyelven eddig nem állt rendelkezésre leírás.

Biztonsági készletek megállapítása előrejelzés alapján - Esettanulmány

A vállalati készletgazdálkodás és a kereslet-előrejelzés két olyan egymással összefüggő gazdálkodási terület, mely közvetlenül és jelentős mértékben képes befolyásolni a működés hatékonyságát és gazdaságosságát. A szerzők cikkükben elméleti jelleggel, de egy konkrét gyógyszeripari vállalat esettanulmányán keresztül a gyakorlatban is bemutatják e két terület összefüggésrendszerét, egymásra hatását. Ennek során kiemelik a kereslet sporadicitásának problémáját. A kereslet sporadikussága annak időbeni szórtságát jelenti. Az ilyen termékekre a klasszikus előrejelzési módszerek nem adnak jó előrejelzést. Ezért cikkükben röviden bemutatják a sporadikus termékek keresletének előrejelzéséhez ajánlott módszereket. A kereslet sporadicitása a nemzetközi szakirodalomban is viszonylag új témakör, ezzel kapcsolatos magyar nyelvű publikáció pedig tudomásuk szerint eddig még nem született. Ezért különösen fontosnak tartják, hogy a hazai vállalati szakemberek számára magyar nyelven is elérhető legyen ez az ismeretanyag.

Halászkirályok hanghullámai - Az idősek vallási eseményekhez kapcsolódó élményeinek megértése

Számos olyan országban, ahol magasabb az életszínvonal, az időseket aktív turistaként ábrázolják, azonban belátható, hogy erre az életmódra nem mindenkinek és nem mindenhol van esélye. Ettől a lehetőségtől főként azok az idősek esnek el, akik szegénységben élnek vagy rossz az egészségi állapotuk. A vallási turizmus olyan lehetőség, amely ha nem is teljesen, de legalább részben választ adhat ezekre a problémákra és bevonhatja azokat az időseket is, akik elesettek vagy rosszabb anyagi helyzetben vannak. A szerzők fő kutatási kérdése, hogy mit jelent idősnek lenni a vallási eseményeken. Az elemzést a 2013-ban hólabdás mintavétellel, Magyarországon felvett, 345 fős adatbázis nyitott kérdései alapján végezték el. A megkérdezettek 21%-a legalább 60 éves, ugyanakkor számukra az is érdekes, ahogyan mások látják ezt a korcsoportot. Elsősorban azt szerették volna megérteni, hogy milyen idősnek lenni egy-egy jelentősebb vallási esemény alatt, ezért az öregséggel kapcsolatos állapotok kerültek a kutatás fókuszába. Az élménytöredékeket a Halászkirály legendájára fűzték fel, amely véleményük szerint jól mutatja be a magyar idősek legfontosabb problémáit. Természetesen nem kizárólag egyetlen mítosz az elfogadott, hiszen az idősek rendkívül heterogén csoportot alkotnak, és más-más szempontok lehetnek fontosak. Ugyanakkor egy olyan metaforát kerestek, amely jól mutatja be azokat a központi problémákat, amelyek kutatásukban az idősek nyilatkozataiból kristályosodtak ki.

Az elektromos járművek elterjedésének energiapiaci hatásai

Az előadás rövid áttekintést kíván nyújtani azokról a szempontokról, amelyek mérlegelése fontos, hogy az elektromos autózás hazai fejlődése a komplex módon értelmezett fenntarthatóság irányába mutasson. A Nemzeti Energiastratégia szerint „a közlekedés olajfüggőségének csökkentését szolgálja az elektromos (közúti és vasúti)- és hidrogénhajtás (közúti) arányának 9%-ra… növelése 2030-ra” (NES 2012. 16. oldal). Amennyiben a hazai autóállomány ilyen arányban elektromos járművekből állna, az a jelen technológiai tudásunk szerint 0,65-0,8 terawattórával növelné meg a hazai villamosenergia-keresletet 2030-ra. Bár ez a szám a teljes magyar energiarendszer adatai alapján nem tűnik jelentős rendszerszintű változásnak, tekintettel az elektromos autók koncentrált jelenlétére a nagyvárosokban, egyes térségekben az elosztóhálózat jelentős többletterhelését eredményezheti. A szükséges hálózati fejlesztések és a töltési infrastruktúra bővítése azonban nem egyszerűen technikai kérdés. Olyan komplex szemléletmódra van szükség, amely a környezeti, társadalmi és politikai célrendszert egyaránt megfelelően kiszolgáló üzleti modellek kialakításával az elektromos autózás elterjedésének hosszútávon fenntartható támogatására törekszik.

A magyarországi közművállalatok tehernövekedését eredményező állami intézkedések hatása. Három magyarországi víziközmű-vállalkozás GDP-megoszlásának tanulságai

A közmű-szolgáltatások fogyasztói árának általános hatósági csökkentése, a gazdasági és pénzügyi válság sújtotta magyar lakosságot "védő" kormányzati intézkedéssorozat részeként, mára szervesen betagozódott az európai közvéleményt egyaránt foglalkoztató kérdések sorába. A tagországok által eleddig szakpolitikai szinten kezelt témakör az általános politika szintjére emelkedett. Az árcsökkentéssel együtt járó, a közműcégeket az eddigieknél nagyobb mértékű tehervállalásra kényszerítő intézkedések következményei azonban egyelőre még nem ismertek. Az elemzés három magyarországi víziközmű-vállalkozás által előállított GDP megoszlását vizsgálja, az elmúlt években állandósult adóterhek következtében kialakult, valamint azok esetleges további növelése esetén bekövetkező szolgáltatói magatartás modellezésére tesz kísérletet. Az eredmények elemzése során pedig arra a következtetésre jut, hogy a vállalatokat eddigiekben terhelő elvonási arányok negatív irányba történő megváltoztatása, a jövőben fenntarthatatlan működésre kényszerítheti ezeket a vállalkozásokat.

Kicsi kis hősök - Az ökofalu-mozgalom története és gyökerei

Bár az ökofalu-mozgalom viszonylag új jelenség (kialakulása az 1990-es évekre tehető), a törekvések, amelyeket összefog, ennél jóval korábbra tekintenek vissza. A szerző 2008 óta foglalkozik az ökofalvak kutatásával, szaktudományából, a kulturális antropológiából adódóan elsősorban azok szociokulturális dimenzióira helyezi a hangsúlyt. Jelen tanulmány azonban inkább az ökofalu-mozgalom gyökereit és előzményeit mutatja be: elhelyezi a mozgalmat a környezeti mozgalmak, illetve az ún. megalkotott közösségek történetében; felvázolja az ökofalu-mozgalom nemzetközi és hazai történetét, végül pedig a falusi migráció kontextusában értelmezi a magyar ökofalvakat. A kép, amit így kapunk, korántsem teljes, hiszen az ökofalu-jelenség még számos más megközelítésben is bemutatható lenne, de már ez is rámutat a mozgalom többes beágyazottságára, és közelebb visz az ökofalulakók törekvéseinek, illetve az ökofalvak jelenkori működésének a megértéséhez.