A villamosenergia-piaci liberalizáció és a magyarországi háztartások - Egy kérdőíves felmérés eredményei

Az elmúlt években a háztartási fogyasztás évente több mint 10 TWh-t tett ki, azaz ha a fogyasztók által ténylegesen fizetett árat vesszük figyelembe, akkor éves szinten több mint 300 Mrd forintos szegmensről van szó. Kutatásunkban célunk volt, hogy a háztartási és egyéb kisfogyasztók piacáról minél pontosabb képet alkossunk és bemutassuk, hogy milyen tényezők motiválhatják őket a váltásra, illetve milyen okok miatt nem kerül, nem kerülhet majd erre sor.

A Public-Private Partnership vélt és valós hangsúlyai Magyarországon = Assumed and actual emphases of Public-Private Partnership in Hungary

Írásunk a Public-Private Partnership (PPP) magyarországi megvalósulásának hangsúlyairól szól. Azt vizsgáljuk, hogy a szakmai közvélemény milyen képet alakíthatott ki e projektekről a szaksajtó olvasásán keresztül. Három tágabb elvi szempont sajtóbeli megjelenésének súlyát elemezzük: a PPP céljai, a feladatok hatékonyabb elvégzésének módja, illetve a társadalmi kontroll megvalósulása áll érdeklődésünk középpontjában. A tartalomelemzés matematikai-statisztikai módszereit alkalmazzuk. Következtetésünk, hogy a PPP-projektek általában még nem elvi lényegük szerint valósultak meg Magyarországon, bár az évek során érzékelhető pozitív irányú elmozdulás: tanulási folyamat történik. Ennek alapján nem szabad a PPP-t mint módszert elvetni a közfeladatok ellátásában, hanem alkalmazási módjának tökéletesítésére kell törekedni. = This working paper focuses on the perceptions of the Hungarian implementation of Public-Private Partnership (PPP) projects. It was examined how PPP was perceived in the wider public through the communication of the most read daily and weekly business journals. We analyzed the proportion of three broad aspects in the articles: the main goals of PPP, efficiency improvement as a substantial opportunity for value creation, and the role of democratic control. We applied the mathematical-statistical methods of content analysis. Our conclusion is that PPP-projects in Hungary are far from the normative model of implementation as discerned from literature, but from year to year a positive shift, a learning process can be observed. Therefore, instead of discarding PPP as a progressive government solution, Hungary should focus on improving the design and implementation of PPP projects.

A széndioxid emisszió kereskedelem bevezetésének várható hatása a hazai villamos energia piacra

A tanulmány a szén-dioxid emisszió-kereskedelem szabályozás hazai bevezetésének hatását vizsgálja a villamos energia piacán. A szabályozás lényege, hogy a széndioxid-kibocsátást eladható joggá teszi, és ezen keresztül ösztönzi a vállalatokat az emisszió csökkentésére. A piaci feltételek alakulására többféle szcenáriót vázolunk, és ezekben elsősorban kétféle hatást vizsgálunk: a villamos energia piaci árak változását, illetve a várható állami bevételeket. A villamos energia kínálatát lépcsős görbével írjuk le, amely az egyes termelőkapacitások eltérő üzemeltetési költségeit és termelési kapacitását is kifejezi. A kereslet egy liberalizált és egy közüzemi szegmenst tartalmaz, ez utóbbiban az árak rendeletben szabályozottak. Az emisszió kereskedelmi szabályozás hatása a villamos energia piacra a kínálati görbe megváltozásán keresztül vizsgálható. A modellben a vállalatok saját széndioxid kibocsátásuk egységnyi csökkentésének várható költsége (elhárítási határköltség), a villamos energia piaci ára és a szennyezési jog (kvóta) ára alapján döntenek arról, hogy mennyit ruházzanak be saját kibocsátásuk csökkentésébe, és szennyezési jogaik (kvótájuk) mekkora részét adják el. Külső adottságként kezeljük az európai CO2 kvótaárat, a villamos energia import árat és a földgáz árát, és tizenkét modellváltozatot készítünk, aszerint, hogy ezek a külső adottságok hogyan alakulnak. A modellben a 2004. október 8-i Nemzeti Kiosztási Terv szerinti szabályozást vizsgáljuk, melyben a kvóták 2,5 százalékát árverés útján osztják ki. A szabályozás hatására csak akkor nő jelentősen a villamosenergia ára, ha a kvótaár 10€/t fölé emelkedik. 2007-re a magas kvótaár 3-6 százalékos áremelkedést eredményez a hazai villamos energia piacon a szabályozás hiányában kialakuló árszinthez képest. A hazai vállalatok széndioxid emissziója ugyanakkor 2010-re minden modellváltozatban számottevően alacsonyabb, mint a szabályozás nélkül lenne. Az állam kvóta-árverésből származó bevétele a vizsgált erőművi körből évi 0,3 és 1 Md forint között alakulhat 2005 és 2007 között 3 és 10 € közötti kvótaár esetén. További évi 2-11 Md forint bevételre tehetne szert a költségvetés, ha a jelenlegi kiosztási tervben ingyen kiosztott kvótamennyiség a jelenlegi tényleges emisszión felül kiosztott (túlallokált) részét is árverésre bocsátaná.

Az EU-USA banánvita és ami mögötte van

Jelen tanulmány apropóját a több mint másfél évtizedig tartó, az USA és az Európai Unió közötti banánvita 2009. december 15-én történő lezárása adja. A rekordhosszúságú, számos szereplőt és érdeket érintő, többszörösen összetett vita méltán került a nemzetközi kereskedelem iránt érdeklődők figyelmének középpontjába. Az ügy –amelyet a GATT, majd a WTO Vitarendezési Mechanizmusának keretében tárgyaltak – nem a szokványos nemzetközi kereskedelmi viták egyike volt. A két szembenálló fél „pozíciója” sem szokványos: miért él kifogással a WTO-nál az USA, mint a világ egyik legjelentősebb banánimportőre az EU banánimport-szabályozásával szemben – amikor azt inkább valamely exportőrtől várnánk? Ahogy keressük a választ erre a logikus kérdésre, és ahogy elmélyedünk a vita részleteiben, úgy bontakozik ki szemünk előtt az ügy összetettsége, s hamar felismerjük: valódi állatorvosi lóba botlottunk. A szövevényes ügy ugyanis kiterjed nemcsak a WTO vitarendezési mechanizmusára és az EU banánimportjára, hanem az USA közvetlen külföldi beruházásaira és az amerikai multik érdekeire, az EU fejlesztési politikájára, a WTO Dohai Fordulójának fejlődésre tett ígéretére, az európai és amerikai hipermarketláncok és a latin-amerikai banánmunkások kapcsolatára, a méltányos kereskedelemre (fair trade) és sok minden másra. Az eset vizsgálata ezért nemcsak érdekes, hanem rendkívül tanulságos is. Ennek értelmében jelen tanulmány célja – a rendelkezésre álló terjedelmi kereteken belül – ismertetni és elemezni az USA és az EU között zajló banánvitát, annak exportőr és importőr országokbeli, valamint világkereskedelmi hátterét, illetve értékelni a 2009 végén aláírt egyezményt és annak várható hatásait az ügy valamennyi érintettjére.

Észak Dél ellen? Szabad kereskedelem, protekcionizmus és fejlesztési politika a világgazdaságban

A legradikálisabb globalizáció kritikák a WTO-t mint az ördögi liberalizmus globális szervezetét szeretnék végképp eltörölni. Nem mindegy azonban, hogy a liberalizmus globalitását, vagy egy globális szervezetet nevezünk- e ördöginek

A fordizmus és a toyotizmus a magyar Suzuki beszállítói rendszerében

tanulmány a közvetlen külföldi beruházások és a hazai vállalatok kapcsolatát a magyarországi Suzuki beszállítói rendszerének példáján keresztül vizsgálja. A beszállítói kapcsolatok kialakulása és a hazai vállalatok transznacionális termelési rendszerekhez történő csatlakozása nagymértékben függ a fordista, toyotista rendszerek működésétől éppúgy, mint a befogadó gazdaság vállalataitól. A vállalati mélyinterjúkon alapuló elemzés tipikus vállalati csoportokat különít el, vizsgálja a beszállítóvá válás folyamatát, a technológiai együttműködés kérdéseit, a beszállítók versenyképességének tényezőit. Bár a duális gazdaság képét nagymértékben árnyalni lehet, önmagukban sem a fordista, sem a toyotista elven működő beszállítói rendszerek nem szolgálhatnak csodaszerként a hazai vállalatok számára.

A magyarországi közvetlen külföldi működőtőke-beruházások exportenklávé jellege

A cikkben arra keressük a választ, hogy a magyarországi közvetlen működőtőke-beruházások mennyire integrálódtak a magyar gazdaságba, mennyire jelentősek a kapcsolataik a hazai gazdaság szereplőivel. A működőtőke-beruházások befogadó országra gyakorolt pozitív hatásait erősen mérsékelheti, ha ezek a vállalatok szigetszerűen működnek. Az enklávé jelleggel működő külföldi vállalatok előre- és hátrafelé irányuló kapcsolódási hatásai minimálisak. Megmutatjuk, hogy a működőtőke-áramlás elméletei csak részben, illetve közvetve magyarázzák a külföldi tulajdonú vállalatok exportenklávészerű működését. A külföldi vállalatok exportenklávé jellegét néhány különösen fontos kapcsolódási pont vizsgálatával, több, sokszor egymásnak ellentmondó kutatás eredményének fényében elemezzük. Megvizsgáljuk, hogy az enklávé jelleget menyire befolyásolja a beáramlás módja, a betelepülő vállalat jogi státusza, a vállalat ágazati, szektorális besorolása, valamint a beruházások motivációja. A vállalatok exportorientációja és importigényessége is jelezheti a beruházások exportenklávé jellegét. Olyan jelentős kapcsolódási pontokat vizsgálunk, mint beszállítói kapcsolatok, K+F-együttműködések, stratégiai szövetségek.

A materializmustól a teljes emberig - A fogyasztás önkéntes csökkentéséről a nyugati társadalmakban

A fejlődést gazdasági növekedésként felfogókat bíráló hangok szórványosnak és erőtlennek hatnak, pedig a nyugati fogyasztói társadalom árnyoldalait és hosszú távú fenntarthatatlanságát taglaló tudományos igényű munkák ma már egyre szélesebb körben hozzáférhetők. A társadalmi szempontból megmutatkozó problémák mellett egyre nyilvánvalóbbá válnak a természeti környezet végességéből adódó nehézségek is. A környezeti problémák kapcsán sokat hallani a Föld népességének szabályozásáról és a tisztább termelés szükségességéről, ám az egy főre jutó fogyasztás tabunak látszik. Pedig az emberiség bioszférára gyakorolt összterhelését meghatározó képletnek ez legalább olyan fontos eleme, mint a népesség és a technológia. A fogyasztás mérséklésével kapcsolatos idegenkedés számos okra vezethető vissza. Ezek közül az egyik legfontosabb a személyes érintettség. Egy gazdaságilag fejlett ország polgára számára a népességnövekedés megállítása és a technológiafejlesztés igénye könnyen úgy értelmezhető, hogy ezek valaki más számára jelentenek tényleges feladatot. Ám ha a fogyasztásról esik szó, akkor óhatatlanul felbukkan a személy saját felelőssége is, hiszen valamennyien fogyasztók vagyunk.

A szakágazati és intézményi szektoros bontású modellezési adatbázis

A többszektoros makroökonómiai modellek megkövetelik az átfogó, részletes és konzisztens adatok felhasználását, de a magyar statisztikai források nem teszik lehetővé ilyen könnyen kezelhető és egyértelmű adatbázis összeállítását. Az EU-csatlakozás, a költségvetési szerkezetváltozások és más gazdaságpolitikai döntések hatásának sürgető elemzésére a szerző egy ideiglenes adatbázist állított össze, felhasználva több más statisztikai forrás mellett a legfrissebb, 1998. évi ÁKM-et, a nemzeti számlákat és az 1998. évi háztartásstatisztika adatait. Ez a több szempontból is példa nélküli vállalkozás statisztikai szakemberek jelentős segítségét igényelte, ugyanakkor hasznos információkat nyújthat más országok statisztikusainak, modellezőinek és gazdasági elemzőinek egyaránt. A tanulmány bepillantást nyújt az összeállítási folyamat különböző módszertani és technikai problémáiba (különösen a csoportosítás, az értékelés és a konvertálás nehézségeibe) és bemutatja a különböző források összehangolására és a hiányzó adatok becslésére alkalmazott módszertant. Az adatbázis magja tartalmazza a dezaggregált Társadalmi Elszámolási Mátrix (Social Accounting Matrix – SAM) minden elemét 61 iparágra, illetve háztartási rétegek szerinti bontásban, az ugyancsak dezaggregált foglalkoztatási, beruházott tőke- és értékcsökkenési adatokat, valamint a különböző pénzügyi aktívákat és passzívákat iparági és intézményi szektorok szerint. A tanulmány bemutatja az adatbázis legfontosabb részeit, mint például a SAM és a különböző pénzügyi eszközök nyitó és záró állományait és folyam- (hozamok, átértékelések, tranzakciók) típusú adatait.

Negyven éves a magyar jövőkutatás

A magyar jövőkutatás intézményesült fennállásának és egyetemi szintű oktatásának 40 éves évfordulóját ünnepeltük 2008-ban. A Római Klub alapításával azonos évben, 1968 szeptemberében egyetemünk jogelődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Népgazdaság Tervezése Tanszéken Dr. Kovács Géza, tanszékvezető egyetemi tanár által a jövőkutatás témakörében meghirdetett, kutatószemináriumként működő szakszeminárium tekinthető az első meghatározó lépésnek a hazai jövőkutatás és annak oktatása terén. A sok tekintetben újszerű vállalkozásnak (ami adódott a jövőkutatás mint sajátos ismerethalmaz és mint tudományterület újszerűségéből, valamint a kutatás és az oktatás sajátos szerves egységéből, azaz: az oktatómunkához kapcsolódó tudományos kutatásban partnerségi alapon egyetemi hallgatók is részt vettek) különösen erős volt akkor a kisugárzó hatása. Ez ösztönözte leginkább, volt hallgatóin keresztül is, a jövőkutatás további kutatóhelyeken, egyetemeken való megjelenését és művelését. Ez az oka annak is, hogy a hazai jövőkutatók és a külföldi jövőkutatási műhelyek is a Kovács Géza professzor által alapított kutatóhelyet tekintik a hazai jövőkutatás bölcsőjének.

Műszaki és gazdasági hatékonyság Koopmans termeléselméletében (Technical and economic efficiency in Koopmans' theory of production)

Koopmans gyakorlati problémák megoldása során szerzett tapasztalatait általánosítva fogott hozzá a lineáris tevékenységelemzési modell kidolgozásához. Meglepődve tapasztalta, hogy a korabeli közgazdaságtan nem rendelkezett egységes, kellően egzakt termeléselmélettel és fogalomrendszerrel. Úttörő dolgozatában ezért - mintegy a lineáris tevékenységelemzési modell elméleti kereteként - lerakta a technológiai halmazok fogalmán nyugvó axiomatikus termeléselmélet alapjait is. Nevéhez fűződik a termelési hatékonyság és a hatékonysági árak fogalmának egzakt definíciója, s az egymást kölcsönösen feltételező viszonyuk igazolása a lineáris tevékenységelemzési modell keretében. A hatékonyság manapság használatos, pusztán műszaki szempontból értelmezett definícióját Koopmans csak sajátos esetként tárgyalta, célja a gazdasági hatékonyság fogalmának a bevezetése és elemzése volt. Dolgozatunkban a lineáris programozás dualitási tételei segítségével rekonstruáljuk ez utóbbira vonatkozó eredményeit. Megmutatjuk, hogy egyrészt bizonyításai egyenértékűek a lineáris programozás dualitási tételeinek igazolásával, másrészt a gazdasági hatékonysági árak voltaképpen a mai értelemben vett árnyékárak. Rámutatunk arra is, hogy a gazdasági hatékonyság értelmezéséhez megfogalmazott modellje az Arrow-Debreu-McKenzie-féle általános egyensúlyelméleti modellek közvetlen előzményének tekinthető, tartalmazta azok szinte minden lényeges elemét és fogalmát - az egyensúlyi árak nem mások, mint a Koopmans-féle hatékonysági árak. Végezetül újraértelmezzük Koopmans modelljét a vállalati technológiai mikroökonómiai leírásának lehetséges eszközeként. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, B41, C61, D20, D50. /===/ Generalizing from his experience in solving practical problems, Koopmans set about devising a linear model for analysing activity. Surprisingly, he found that economics at that time possessed no uniform, sufficiently exact theory of production or system of concepts for it. He set out in a pioneering study to provide a theoretical framework for a linear model for analysing activity by expressing first the axiomatic bases of production theory, which rest on the concept of technological sets. He is associated with exact definition of the concept of production efficiency and efficiency prices, and confirmation of their relation as mutual postulates within the linear model of activity analysis. Koopmans saw the present, purely technical definition of efficiency as a special case; he aimed to introduce and analyse the concept of economic efficiency. The study uses the duality precepts of linear programming to reconstruct the results for the latter. It is shown first that evidence confirming the duality precepts of linear programming is equal in value, and secondly that efficiency prices are really shadow prices in today's sense. Furthermore, the model for the interpretation of economic efficiency can be seen as a direct predecessor of the Arrow–Debreu–McKenzie models of general equilibrium theory, as it contained almost every essential element and concept of them—equilibrium prices are nothing other than Koopmans' efficiency prices. Finally Koopmans' model is reinterpreted as a necessary tool for microeconomic description of enterprise technology.

Ütemvakság

A gazdaság növekedés felgyorsulása hosszú távon először szükségszerűen csak egy rövid helyreállítási perióduson keresztül valósulhat meg, amelynek során a növekedés ütemét a válságok miatt elmaradt vagy más okból elmulasztott növekedés pótlása gyorsítja fel. Ez azonban messze nem jelenti a hosszú távú növekedési ütem felgyorsulását. A jelenséget először Jánossy Ferenc írta le, akinek megállapításai ma is érvényesek: egy jelentős visszaesés, majd stagnálás után a növekedési ütem 2005 után visszaállt az 1980 óta kialakult 1,5 százalékos hosszú távú ütemre. A Jánossy-féle szakmastruktúra-tényező nem más, mint a tudástőke: a munkaképes lakosság személyes tudása, jártassága és motivációja. Ezek az összetevők egy újrafogalmazott termelési függvény emberi elemei számos új és már korábban is ismert tényező mellett. Az emberi erőforrások nyilvántartása nem kompetenciaalapú, és emiatt a hosszú távú növekedési ütem alacsony szintjét sem tudjuk megmagyarázni. A növekedési ütem ingadozásai mögött elsősorban gazdaságpolitikai hibákat, érdemeket keresünk, holott az emberi beruházások elégtelen szintje jelenti a problémát, amely a múlt örökségnek és a jelen terheinek súlya alatt nem oldódik meg automatikusan. A magyar gazdaság egy újabb helyreállítási periódus előtt áll, s a gazdasági átalakítás alapvető feladata a foglalkoztatható lakosság aktivizálása, enélkül minden növekedési gyorsulás csak átmeneti helyreállítási periódus marad. JEL kód: B23, C22, E01, O11. /===/ Acceleration of economic growth in the long term can primarily be achieved only through a short period of consolidation, in which the growth rate of growth by recession or made up for by growth potential neglected for other reasons. But this is far from equivalent to an acceleration of the long-term growth rate. The phenomenon was described first by Ferenc Jánossy, whose conclusions remain valid to this day: after a substantial slump and a period of stagnation, the growth rate recovered after 2005 the long-term rate of 1.5 per cent that had set in after 1980. Jánossy's trade structure factor amounts to capital in knowledge: the personal know-how, expertise and motivation of the able-bodied population. These factors are the human constituents of a newly formulated production function, along with numerous new and previously known factors. The registration of human resources is competence- based and so it cannot explain the low level of the long-term growth rate either. People tend primarily to see failures and achievements of economic policy behind the failures and achievements of economic policy, when the real problem is inadequate human investment, which will not resolve itself automatically under the weight of the past and present burdens. The Hungarian economy is on the brink of a new period of recovery, and the basic task of economic transformation is to activate the employable population, without which any acceleration of growth will amount only to a temporary period of recovery.

Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák (Euro-area enlargement and euro adoption strategies)

Tanulmányunk azokat a kockázatokat és kihívásokat vizsgálja, amelyekkel az új EU tagállamok szembesülnek az euróhoz vezető úton, valamint elemzi az euró bevezetésével és a bevezetés időzítésével kapcsolatos stratégiákat is. Megvizsgáljuk a reál- és nominálkonvergencia kapcsolatát az euróövezetbe csatlakozás szemszögéből. Véleményünk szerint a gazdaság egy főre jutó jövedelemben mért kezdeti fejlettségi szintje, valamint a reálkonvergencia sebessége kihatnak a követendő stratégiákra és a belépés időzítésére. Minél alacsonyabb ugyanis egy ország egy főre jutó jövedelme, annál nagyobb az árszínvonalbeli lemaradása (amit be kell hoznia), és az új tagok jelenlegi helyzetét figyelembe véve annál nagyobb a veszélye annak, hogy a hitelek növekedése túlzottá, a gazdaság túlfűtötté válik. Úgy gondoljuk, hogy az inflációkövetés lebegő árfolyam mellett megfelelőbb az árszínvonal felzárkózási folyamatának kezelésére, mint valamilyen merev árfolyamrögzítés. Elemezzük a maastrichti kritériumokat az új EU-tagállamok gazdasági jellemzőinek szempontjából, és az inflációs kritérium módosítását javasoljuk, amely jelenlegi formájában elvesztette közgazdasági értelmét. JEL kód: E31, E52, E60, F30. /===/ This paper commissioned by DG ECFIN from the EU Commission as part of the EMU@10 project and published in Hungarian by the permission of the EU Commission. The origi-nal English version is available at http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/ publication_summary12103_en.htm. The paper discusses the risks and challenges faced by new members on the road to the euro and the strategies and timing of euro adoption. It investigates the real/nominal convergence nexus from the perspective of euro-area entry, arguing that the initial level of economic development, as measured by per capita income, and the speed of real convergence have a bearing on the strategies to follow and the timing of entry into the euro area, for the lower per capita income is, the larger is the price-level gap to close and the greater the danger of credit booms and overheating. It is argued argue that inflation targeting with floating rates is better suited than hard pegs to managing the price-level catch-up process. A suggestion is made for modifying the Maastricht inflation criterion, which as currently defined has lost its economic logic.

Kelet-közép-európai devizaárfolyamok előrejelzése határidős árfolyamok segítségével (Forecasting the exchange rates of three Central-Eastern European currencies with forward exchange rates)

Írásunkban azt vizsgáljuk, hogy a hosszú lejáratú határidős árfolyamok stacionaritását feltételező hibakorrekciós modellek, amelyeknek korábbi számítások szerint - a világ devizapiaci forgalmának mintegy 75 százalékát kitevő fejlett ipari országokra alkalmazva - kitűnő a mintán kívüli előrejelző erejük, hogyan képesek három keletközép- európai ország devizaárfolyamát előrejelezni. A három vizsgálat alá vont deviza (cseh, magyar, lengyel) esetében az eredmények relációnként nagyon eltérnek, és összességében kedvezőtlenebbek, mint a fejlett ipari országokra kapott eredmények, amit a nem teljesen rugalmas árfolyamrezsim, a rendelkezésre álló adatsor rövidsége, az eurózóna-csatlakozáshoz kapcsolódó bizonytalanságok, a devizakockázati és a határidős kamatprémium létezése, továbbá a Balassa-Samuelson-hatás együttes befolyásaként tudunk értelmezni. JEL kód: E43, F31, F47. /===/ This paper studies whether models that assume long-maturity forward exchange rates are stationary (which proved in earlier studies to provide superior forecasting ability when applied to exchange rates of major currencies) are capable of forecasting the Euro exchange rates of three Central-East European currencies (the Czech koruna, Hungarian forint and Polish zloty). The results for the three currencies differ from each other and are generally much worse than those obtained earlier for major currencies. These unfavourable results are attributed to the consequences of managed exchange-rate systems, to the short time series available, to uncertainties related to future Euro-zone entry, to the existence of a foreign exchange and term premium, and to the Balassa–Samuelson effect.

Epilepszia betegségteher felmérés Magyarországon

Tanulmányomban a 2008 októberében kezdődött Epilepszia Betegségteher Felmérés Magyarországon módszertanát és eredményeit szeretném bemutatni és összehasonlítani a nemzetközi adatokkal. Az epilepszia a felnőtteknél a neurológiai betegségek közül a második leggyakoribb megbetegedés (Magyarországon kb.50-60.000 fő). A keresztmetszeti, kérdőíves felmérés az Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont és három budapesti Epilepszia Centrum együttműködésében zajlott, több mint 100 beteg bevonásával. A kérdőív egy általános epilepszia kérdőívből és két generikus életminőség kérdőívből (EQ-5D és SF-36) állt. Az eredmények alátámasztották, hogy a terápia-rezisztens betegek éves társadalmi költsége az átlagnál jóval magasabb, főleg a rokkant nyugdíj költsége miatt, és jelentős életminőség romlás is megfigyelhető, elsősorban a rohamtól való félelem miatt.