State-of-the-art in integrated vehicle health management

Integrated vehicle health management (IVHM) is a collection of data relevant to the present and future performance of a vehicle system and its transformation into information can be used to support operational decisions. This design and operation concept embraces an integration of sensors, communication technologies, and artificial intelligence to provide vehicle-wide abilities to diagnose problems and recommend solutions. This article aims to report the state-of-the-art of IVHM research by presenting a systematic review of the literature. The literature from different sources is collated and analysed, and the major emerging themes are presented. On this basis, the article describes the IVHM concept and its evolution, discusses configurations and existing applications along with main drivers, potential benefits and barriers to adoption, summarizes design guidelines and available methods, and identifies future research challenges.

A simultaneous examination of the effects of salesperson relationship-building activities and marketing activities on retail buyers' purchase decisions

Firms’ contemporary selling practices often not only demand that salespeople meet sales quotas, but also that they build strong, profitable relationships with customers. Given the belief that relationship-building activities can develop closer customer ties and improve sales performance, scholars have increasingly studied salesperson behaviors aimed at nurturing buyer-salesperson relations. However, while previous sales research has investigated the effects of a number of relational activities on performance outcomes in isolation, knowledge about their effectiveness in comparison to other important performance drivers is virtually absent. The present study provides some first theoretical and empirical insights into this research gap by simultaneously examining the role of specific salesperson relationship-building activities, and product-focused variables, in retail buyers’ new product purchase decisions. Following an extensive literature review, a two-part qualitative field study was conducted to explore salesperson relationship-building activities that are regarded as important by retail buyers. Two key relational behaviors were suggested by the customer-centric and retail industry-specific data; salesperson consultation (communication-based) and salesperson helping behavior (action-based). Drawing on this as well as extant literature, a conceptual framework was developed concerning the influences of these relationship-building activities and other product-focused factors on retail buyers’ new product acceptance. The study’s quantitative component contained a mail and web survey of U.S. retail buyers, resulting in a total dataset of 192 responses. After a comprehensive measure validation process, the theoretical hypotheses were tested using logistic regression analysis. Contrary to existing assertions, the results suggest that salesperson relationship-building activities themselves do not directly and/or indirectly influence purchase decisions, but instead can moderate the effects of product-focused determinants on retail buyers’ new product selections. Data on actual purchase decisions provide a high level of external validity to the findings. The study closes with a concluding discussion, including theoretical and managerial implications of the findings, limitations of the research, and directions for future inquiry.

Purchasing consortia and electronic markets:a procurement direction in integrated supply chain management

In supply chain management literature, there has been little empirical research investigation on purchasing consortium issues focusing on a detailed analysis of information and communication (ICT) based procurement strategies. Based on the exploration of academic literature and two surveys among purchasing organisations as well as e-Marketplaces / procurement service providers (PSPs) in the automotive and electronics industry sectors, the research methodology follows a positivistic approach in order to assess the overall statement: ‘Effective participation in electronic purchasing consortia (EPC) can have the potential to enhance competitive advantage. Implementation therefore requires a clear and detailed understanding of the major process structures and drivers, based upon thetechnology-organisation-environment framework.’ Key factors and structures that affect the adoption and diffusion of EPC and the performance impact of adoption are investigated. The empirically derived model for EPC can be a valuable starting point to EPC research.

Redefining neuromarketing as an integrated science of influence

Multiple transformative forces target marketing, many of which derive from new technologies that allow us to sample thinking in real time (i.e., brain imaging), or to look at large aggregations of decisions (i.e., big data). There has been an inclination to refer to the intersection of these technologies with the general topic of marketing as “neuromarketing”. There has not been a serious effort to frame neuromarketing, which is the goal of this paper. Neuromarketing can be compared to neuroeconomics, wherein neuroeconomics is generally focused on how individuals make “choices”, and represent distributions of choices. Neuromarketing, in contrast, focuses on how a distribution of choices can be shifted or “influenced”, which can occur at multiple “scales” of behavior (e.g., individual, group, or market/society). Given influence can affect choice through many cognitive modalities, and not just that of valuation of choice options, a science of influence also implies a need to develop a model of cognitive function integrating attention, memory, and reward/aversion function. The paper concludes with a brief description of three domains of neuromarketing application for studying influence, and their caveats.

Web designers, social e-value creation and e-business planning:understanding resistance from conflicting demands

This chapter investigates the conflicting demands faced by web designers in the development of social e-atmospherics that aim to encourage e-value creation, thus strengthening and prolonging market planning strategies. While recent studies have shown that significant shifts are occurring concerning the importance of users’ generated content by way of social e-communication tools (e.g. blogs), these trends are also creating expectations that social and cultural cues ought to become a greater part of e-atmospherics and e-business strategies. Yet, there is growing evidence that organizations are resisting such efforts, fearing that they will lose control of their e-marketing strategy. This chapter contributes to the theory and literature on online cross-cultural understanding and the impact website designers (meso-level) can have on improving the sustainability of e-business planning, departing from recent studies that focus mainly on firms’ e-business plans (macro-level) or final consumers (micro-level). A second contribution is made with respect to online behavior regarding the advancement of technologies that facilitate the development and shaping of new social e-atmospherics that affect users’ behavior and long term e-business strategies through the avoidance of traditional, formal decision making processes and marketing strategy mechanisms implemented by firms. These issues have been highlighted in the literature on the co-production and co-creation of value, which few organizations have thus far integrated in their strategic and pragmatic e-business plans. Drawing upon fifteen online interviews with web designers in the USA, as key non-institutional actors at the meso-level who are developing what future websites will be like, this chapter analyzes ways in which identifying points of resistance and conflicting demands can lead to engagement with the debate over the online co-creation of value and more sustainable future e-business planning. A number of points of resistance to the inclusion of more e-social atmospherics are identified, and the implications for web designers’ roles and web design planning are discussed along with the limitations of the study and potential future research for e-business studies.

Writing online:a guide to effective digital communication at work

Online writing plays a complex and increasingly prominent role in the life of organizations. From newsletters to press releases, social media marketing and advertising, to virtual presentations and interactions via e-mail and instant messaging, digital writing intertwines and affects the day-to-day running of the company - yet we rarely pay enough attention to it. Typing on the screen can become particularly problematic because digital text-based communication increases the opportunities for misunderstanding: it lacks the direct audio-visual contact and the norms and conventions that would normally help people to understand each other. Providing a clear, convincing and approachable discussion, this book addresses arenas of online writing: virtual teamwork, instant messaging, emails, corporate communication channels, and social media. Instead of offering do and don’t lists, however, it teaches the reader to develop a practice that is observant, reflective, and grounded in the understanding of the basic principles of language and communication. Through real-life examples and case studies, it helps the reader to notice previously unnoticed small details, question previously unchallenged assumptions and practices, and become a competent digital communicator in a wide range of professional contexts.

A CSR helye a marketing elméletben

A gazdasági tevékenységek folytatásához kapcsolódó jogi, etikai kérdések régóta foglalkoztatják mind az elméleti kutatókat, mind a gyakorlati szakembereket is. Az elfogadott normák időről időre változnak, az érintettek új dimenziókat emelnek be a vélemények, magatartási keretek kialakítása, formálódása során. Az új irányzatok, megközelítések integrálása azonban nem egyszerű sem az elméletalkotás, sem a gyakorlati megvalósítás szempontjából, mivel a már meglévő gondolati és magatartási struktúrák megváltoztatási kényszerével járnak. A CSR fogalma talán az eddigieknél jóval erőteljesebben honosodott meg az üzleti szaknyelvben, de definiálása, elméleti szintézise a kapcsolódó fogalmakkal és mindezek gyakorlati megvalósítása jelenleg még meglehetősen divergens. Az előadás során arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a CSR szakirodalmi értelmezését és meghatározzuk a lehetséges kapcsolódási pontjait a jelenleg elfogadott marketing fogalmi struktúrákhoz. / === / Both theorists and practitioners have been interested in legal and ethical issues regarding business activities for a long time. The socially accepted norms are changing time by time; new dimensions are being revealed and becoming coherent parts of the constantly formulating views and frames of the expected behaviour. The integration of new streams and approaches however is not an easy process from the respect of both theorydevelopment and practical implementation, as it forces the transformation of the rigid cognitive and behavioural structures. Today CSR has become most widely internalised in business terminology but both its definition and its theoretical synthesis with relating concepts and the way how it is applied in practice have remained divergent. The presentation attempts to provide a literature review focusing on different explanations and determine the possible relationship with the currently accepted marketing theories and conceptual frameworks.

The New (Marketing) Role of Firms as Media Content Providers – The case of SME’s Strategic Social Media Presence

In the new social media context, it is gradually more common to say that each party can itself be considered a media content provider, firms included (through their brand pages). This tendency is reflected in a rising professional field called “content marketing”. This study incorporates the perspective of small and medium-sized enterprises (SMEs) into the scope of social media (SM) as a marketing communications and media content distribution system. In an exploratory content analysis of 20 official SM brand pages with 1281 analyzed posts the authors study how SMEs respond to the advent of a new paradigm of marketing communications with special attention to their usage of media-specific contents. SM impels companies to eventually rethink the traditional one-way communication flow of their marketing messages and to incorporate a new, two-way communication into their marketing strategy, where (their engaged and involved) users can create, modify, share and discuss content related to the firm’s activity. This study’s preliminary results show that diffusing content generally acts for SMEs as a facilitator to involve fans by offering a thematized space for them to manifest themselves in company-related topics. Therefore, content adds to the firms’ possibilities of brand positioning by offering a reflection of fans’ company- and contentrelated behavior, which is a supplementary source of information.

A posztmodern marketing rózsaszirmai

UTÓSZÓ „A lényeg az, hogy mi belül vagyunk a posztmodernizmus kultúráján, oly mértékben, hogy felszínes és semmitmondó elutasítása éppoly lehetetlen, mint amennyire önelégült és romlott, hasonlóképpen felszínes és semmitmondó ünneplése.” (Jameson, 1997:18) A posztmodern filozófia úgy tűnik, nem túlságosan érintette meg a magyar marketing szakmát. Fojtik (1999) cikke után nem igazán lehet azt mondani, hogy elburjánzottak volna a posztmodern ihletésű munkák. Könnyed intellektuális hóbort vagy valami sokkal lényegesebb, amiről a szakma nem vett tudomást? A hazai menedzsmenttudományokban (lásd pl. Bokor, 1994; Gelei, 2002) valamivel jelentősebb nyomot hagyó posztmodern irányzat a magyarországi marketingirodalomban méltatlanul feledésbe merült. Radácsi (2003) a Vezetéstudományban is kiemeli, hogy a hazai menedzsmentkutatások távolról sem mutatják azt az elméleti és gyakorlati sokszínűséget, ami a nemzetközi szakirodalomban már évtizedek óta megfigyelhető. Ez azért is különös, mivel a fogyasztói társadalom, a vásárlás, a reklámok, az üzletek / bevásárló központok, pozicionálás, a modern marketing teljes eszköztára a posztmodern jelenség létrehozója. (Brown, 1995). A posztmodern szerzők meglehetősen sokat példálóznak a modern marketing eredményeivel, vagyis a posztmodern fogyasztókkal, akik posztmodern reklámokat néznek, posztmodern bevásárlóközpontokba járnak, és Brown (1993) szavaival: „vásárolnak, tehát vannak”. Ráadásul a posztmodern gondolatok segíthetnek máshogy megközelíteni egy-egy problémát vagy fejleszthetik bizonyos kritikai kézségek kialakulását. Ebben a cikkben bemutattjuk a posztmodern szókészletet, valamint marketing talaján gyökeret vert posztmodern gondolatokat. A gyakran a filozófiai homály ködébe vesző értelmezések helyett és mellett utánajártunk a kérdés pszichológiai hátterének. Ez mindenképpen egy olyan adalékanyaggal szolgál, amelyre sok esetben nem kerül sor, amikor posztmodern gondolatokról olvasunk. Cikkünkkel szerettünk volna segíteni a tájékozódást a posztmodern irodalom rendkívül terjengős és ingoványos talaján. Fogásokat kerestünk rajta, de nem azért, hogy birkózó módjára magunk alá gyűrjük, sokkal inkább azért, hogy megismerjük. Utólag szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a tanulmányban sok a definíció. Vállaltuk azt, hogy wittgensteini értelemben „nyelvi játékokat játszottunk”, egy definíció használata ugyanis mindig egy nyelvjáték része. Ez egy posztmodernről szóló cikk, de alapvetően modern stílusjegyekkel: használtunk táblázatot, bekezdéseket, logikus vagy annak látszó szerkezeti megoldásokat. És nincsenek benne befejezetlen monda… Egy kiránduláson vettünk részt, ahol önfeledten bontogattuk ki a posztmodern marketing rózsaszirmait, feltárva a szirmok sokszínűségét és végtelen kavalkádját. Közben azt sem vettük zokon, ha időnként megcsípte orrunkat a méhecske.

Mindenki másképp vesz részt: A közönségrészvétel marketing-megközelítéseinek kritikus elemzése

„Túl a nyugati világon – hogyan hasonlítsuk össze a médiamodelleket?” – ezzel a címmel tartott Paolo Mancini 2012. május 11-én előadást. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának Társadalomtudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára meghívására Budapestre érkezett előadót a Médiakutató nevében Bajomi-Lázár Péter kérdezte Daniel Hallinnal társszerzőként jegyzett, Comparing Media Systems (2004) című könyvének fogadtatásáról és új, Hallinnal társszerkesztőként jegyzett, Comparing Media Systems Beyond the Western World (2012) című könyvének tanulságairól. Az uralkodó új marketinglogikának megfelelően a cégek rákényszerülnek arra, hogy egyre komplexebb cserefolyamatok során ragadják meg és vonják be fogyasztóikat közvetlenül üzleti folyamataikba. A fogyasztói részvétel ebben a kontextusban nem ér véget a márka iránti figyelemnél, a vállalat vagy a szervezet által indított elektronikus „szájreklámnál” és az egyéb, a vállalatot érintő interaktív, az interneten keresztül elérhető üzeneteknél. Maguk a fogyasztók, a célközönség tagjai is hirdetéseket hoznak létre és közvetítik azokat a szervezetek érdekében vagy az ellen, valamint új termékeket fejlesztenek több közös alkotófolyamat során, és az új árazási modellek bevezetése kapcsán nyomást gyakorolnak a szervezetekre. Így a felhasználók által generált tartalmak elterjedése és fejlődése marketing- és üzleti szempontból is meghatározóvá válik. Jelen tanulmány célja, hogy a marketing- és a marketingkommunikációs szakirodalom alapján áttekintsük a közönségrészvétel jelenségének fogalmait és taxonómiai elemeit, s a kulcsfogalmak azonosításán, magyarázatán és csoportosításán keresztül javaslatot tegyünk az angol nyelvű fogalmak magyar nyelvű használatára.

XXI. századi marketing hajtóerő: divat és divatkommunikáció

Divat és reklám egyaránt a XXI. századi élő és digitális kommunikáció kulcsfogalmai. A kommunikáció és az információcsere különböző bonyolultsági szinteken zajlik, reflexes, szándékos, nyelv nélküli és a nyelvi szinten is. Előadásunk során a divat és a reklám területére fókuszálva mutatjuk meg a nyelv nélküli és a nyelvi szintű metakommunikációs megnyilvánulások formáit, szabályosságait és vetjük fel, hogy ezen igen vizuális és befolyásoló kifejezési formák, mely elemei a közlést elfogadását hatékonyan alátámasztó metakommunikációs elemek. Bemutatjuk, hogy divat és reklám miért hatnak kölcsönösen egymásra és miért válhat a divat ezáltal gazdasági, marketing húzóerővé

A szervezeti identitás meghatározása, elemei és menedzselése (Defining of organizational identity and its components and management)

Jelen cikk a szervezeti identitás különböző tudományos értelmezéseit, elemeit mutatja be és kapcsolja össze a gyakorlattal. A szerzők értelmezése szerint a szervezeti identitás nem azonos a köznyelvben elterjedt arculattal (sem image-zsal), hanem egy holisztikus, menedzsment-szakirodalmakon átívelő fogalomként értelmezhető, mely a külső tényezők hatására a szervezeti kultúra és a szervezeti stratégia alapján alakítható ki. A szervezeti identitás három alkotóelem-csoportból áll (nevezhetjük ezt identitásmixnek is): a munkáltatói márkázásból, az integrált marketingkommunikációból és a vizuális identitásból. Mivel a változó környezet szükségessé teszi, a szervezeti identitás menedzselése egy véget nem érő „spirálfolyamat”, mely a felmérés, a meghatározás, a bevezetés és értékelés szakaszok ismétléséből áll addig, amíg az ideális identitás ki nem alakul. Melyet talán soha nem ér el a vállalat. _____ In this article the different scientific interpretations and elements of organizational identity are presented and combined with practice. According to the authors’ interpretation the organizational identity is not the same as the corporate image, but it can be interpreted as a holistic management literatures panning notion which can be formed by the effect of external factors on basis of the organizational culture and organizational strategy. The organizational identity consists of three component-groups (also called this identity mix) the employer branding, integrated marketingcommunications and visual identity. Due to the changing environment makes it necessary the management of organizational identity is a never-ending ”spiral process”, which consists of repetitions of the survey, the definition, the introduction and the assessment phases until the ideal identity will be formed. Which may be never achieved by the corporate.