Interaktív előretekintés a közép-magyarországi régió KKV-inak jövőjéről

Tanulmányunk célja, hogy bemutasson egy olyan interaktív előretekintési eljárást, amelyet egy kutatási alprojekt keretében kezdtünk el fejleszteni. Az interaktív előretekintés elképzelését az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás kölcsönös kapcsolatát magában foglaló integrált jövőkutatás, a nyitott előretekintés és a nyitott innovációt megvalósító "élő laboratórium" gondolatköréből merítettük. Felfogásunkban az interaktív előretekintés a különböző típusú résztvevők olyan élő hálózata, amely összekapcsolja a résztvevők közötti személyes és az online jövőformáló tevékenységeket. Ezt a koncepciót egy előretekintési esettanulmányban valósítottuk meg, amely a Közép-Magyarországi Régió KKV-inak lehetséges gazdasági jövőinek feltárásával foglalkozik. Az első eredmények azt mutatják, hogy a résztvevő KKV-k jövőorientáltsága közepes mértékű, a vállalkozók nem gondolják azt, hogy az innováció csodafegyver a gazdasági válság legyőzésében és az üzleti siker elérésében. Azt viszont határozottan megfogalmazzák, hogy az emberi erőforrás képzettségének az üzleti szempontú kihasználása fontosabb, mint az innováció a KMR tudásgazdasága felé mutató jövők formálásában. Minthogy az innovatív előretekintési eljárásunk új szociális technológiát képvisel, ezért annak eredményeit meg kell ismertetnünk elméleti és gyakorlati szakemberek széles körével. Várjuk a kritikát és a további stakeholderek részvételét az interneten folyamatosan működő kutatási honlapunkon.

Tíz év az Európai Unióban - az új tagországok agrárteljesítményei = A decade in the EU: the agricultural performances of the new member-states

Több mint tíz év telt el az Európai Unió 2004. évi kibővülése óta. A tízéves évforduló jó lehetőséget kínált a mérlegkészítésre, annak vizsgálatára, hogy a legfrissebb elérhető adatok tükrében milyen fejlődési pályát tudhatnak maguk mögött az új tagországok mezőgazdasági szektorai. Írásunk célja a tíz kelet- európai EU-tagállam agrárteljesítményének értékelése, illetve ez alapján a csatlakozás nyerteseinek, illetve veszteseinek azonosítása. A rendelkezésre álló adatokat a többdimenziós faktoranalízis módszerével feldolgozva arra az eredményre jutottunk, hogy Lengyelország, Észtország és Litvánia hármasa tekinthető az agrárcsatlakozás abszolút nyertesének, míg a többi új tagállam nem volt képes teljes mértékben kihasználni a csatlakozás adta lehetőségeket. Az eredményekből az is látható, hogy a magas hozzáadott értékű termékekre való szakosodás jó stratégiának bizonyult, mert gyorsabb fejlődést biztosított, mint a mezőgazdasági alaptermékekre való koncentrálás. ____ The period of over ten years since the 2004 round of EU accessions provides a good opportunity to assess and take stock of agricultural developments in the new member- States, in light of the latest available data. The paper sets out to assess their agricultural performances and to identify the winners and losers by accession in this regard. Ranking individual country performances using Parallel Factor Analysis (PARAFAC) suggests that Poland, Estonia and Lithuania can be considered as winners, whereas the other countries failed to use the potentials of membership to the full. The results also suggest that focusing on agri-food products with a high added value proved a good development strategy for the sector. Countries that concentrated on producing agri-food raw materials lagged behind.

Az értékesítővé válás folyamata

A legtöbb vállalat törekszik arra, hogy az értékesítők képességeit és készségeit fejlessze, s ezért jelentős befektetésekre is hajlandó, képzés, támogatás és tréning formájában. Ugyanakkor az értékesítői szerep megértése és elfogadása is meghatározó a végső eredmény szempontjából. A szerzők cikkükben az értékesítővé válás folyamatát elemzik az értékesítők élménytöredékei alapján. E közelítés segítheti az eladási folyamatok irányítóit abban, hogy a szokásos mérőszámok helyett (vagy mellett) egy evolúciós gondolkodási keretet kínáljon a munkatársak fejlődésének követéséhez. Számos irodalom foglalkozik azzal, hogy mi jellemzi az értékesítők szocializálódásának folyamatát egyegy szervezettel kapcsolatosan, de azzal már kevésbé, hogy milyen tényezők határozzák meg a szakmaválasztást. Mennyire tudatos az értékesítési szakma választása vagy sokkal inkább a véletlennek köszönhető? A 400 fővel készült interjú alapján megállapítható, hogy az értékesítési szakmába kerülésnek több útja van, valamint az értékesítővé válás sokkal inkább tekinthető folyamatnak, mint egyszeri döntésnek. Az értékesítővé válás két szakaszra osztható (látens és manifeszt). A kérdéskört egy tágabb kontextusban kell értelmezni, hiszen az értékesítővé válás folyamata nem redukálható le egyetlen pillanatra. A választás ráadásul nem is mindig tudatosan történik, gyakran előfordul a véletlen szakmába kerülés, az odasodródás. A szerzők az interjúk során feltárt kirakós darabokat annak a folyamatnak mentén építették fel, ahol a külső és belső tényezők egyaránt megtalálhatók.

Emóció – Ráció: Tervezés – Vezetés: Designkommunikáció

Legyen az mérnöki tervezői folyamat, orvostudomány, üzlet, építészet vagy festészet nem azzal foglalkozik, hogy mi szükséges, hanem hogy mi lehetséges: röviden designnal (Simon, 1996). A design tehát alkotói magatartás, kreatív tervezés, tervezőművészet. Ehhez társul a kommunikáció, a tervezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtés, úgy az önreflexió, mint az interhumánus fenomén szintjén. Így hát a designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel, amely HÍD-ként jelenik meg a különböző diszciplínák, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Módszerével valósidejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között. Az élethosszig tartó tanulás a ma vezetője és tervezője számára egyaránt evidencia. A tanulás lehetőségét a saját területről, diszciplínából, komfort zónából való kilépés teremtheti meg: olyan helyzetekből, ahol a tervező tanul a menedzsertől, a vezető a művésztől, a közgazdász a mérnöktől és mindezt úgy, hogy az egyetemi évek a valódi karrier (identitás, inkubáció, akceleráció, start-up, vállalkozás, önálló vezérfonal stb.), azaz az életpálya-építés integráns részévé válnak. A szerzők interdiszciplináris megközelítésű cikkükben bemutatják, hogy a ma vállalatvezetője hogyan működhet designerként. Tanulmányuk szemlélete kettős: a tervezőművész és a közgazdász diaglógusa: ötvözi a rigorózus tudományos irodalomfeldolgozás retorikáját és a gyakorlati tervezői és vezetői párbeszéd érveléstechnikáját. A közvetlenül adaptálható elméleti keretek bemutatása mellett, felvázolják egy olyan képzési program koncepcióját, melynek célja vezető-tervezői/tervező-vezetői kompetenciák átadása.

A hatalmi átalakulás globális megatrendje és a nemzetközi marketing

A nemzetközi marketing művelése a világgazdasági változások következtében gyors növekedésben van, és ebből következően jelentősége az elméletben, a kutatásban és az oktatásban is egyre nő. A tanulmány a nemzetközi kereskedelem jelenlegi és várható adatainak felhasználásával bizonyítja ezt a trendet. A nemzetközi kereskedelem, gyorsabban nő, mint a GDP előállítása, ehhez társul még az a tény, hogy egyre bővülnek az árumozgással nem járó piacralépési módok, amelyek szintén a nemzetközi marketing gyakorlatát teszik egyre fontosabbá. A nemzetközi marketing kulturális oldala kiemelt jelentőségre tesz majd szert. Ennek bizonyítására a tanulmány a hatalmi átalakulás globális megatrendjét elemzi. A gazdasági hatalom gyors ütemben vándorol a világgazdaságot eddig meghatározó régiókból keletre, elsősorban Kínába és Indiába. A magasabb gazdasági növekedés következtében ezen ország lakosságának egyre nagyobb hányada kerül a középosztályba és jelent egyre nagyobb piacokat az ottani és a nyugati vállalatok számára. Ezen növekvő piacok megdolgozása kulturális érzékenységet, a nemzetközi marketing egyre kifinomultabb eszközeinek alkalmazását követeli.

Innovatív e-egészségügyi megoldások – A jövő internetes technológiái a távmonitoringozásban

Az egészségügyi szektor, különösen a közép- és kelet-európai országokban számos kihívással küzd; a képzett munkaerő elvándorol, a társadalom gyorsan öregszik, a finanszírozás nehézkes. Emiatt központi szerephez jut a prevenció és a páciensek egészségügyi állapotának monitorozása. Az e-egészségügy kiemelt fejlesztési területe a 2015-ös Egészségügyi Ágazati Stratégiának is. Ezeket a feladatokat a jövő internetes technológiái (Future Internet Solutions) nagymértékben támogathatják, jelentősen kitágítva a hagyományos kezelés határait. Olyan új, innovatív megoldások jelennek meg az egészségügyben, mint a betegek távmonitorozása az infokommunikációs eszközök által kínált költséghatékony infrastruktúra igénybevételével. Ez a cikk az e-egészségügyi megoldások kihívásait, környezetét elemzi jogi, biztonsági, gazdasági, társadalmi szempontból, valamint röviden bemutatunk egy a jövő internetes technológiájára építő tudásalapú, távmonitorozó megoldást is.

Fogyasztói értékek, trendek és magatartás

Jelen korreferátum a kulturális értékrendekkel és azok átalakulásával foglalkozik a magyar társadalomban. A magyar longitudinális értékkutatások eredményeinek rövid bemutatása után kiemelten foglalkozik az egészség, mint érték és a környezet, mint érték jelentőségével, majd kitér a társadalmi marketing felelősségére is.

Hajlító csapások – Az állami segítség ára az Amerikai Egyesült Államok bankrendszerében

Az Amerikai Egyesült Államok bankrendszerén mély nyomot hagyott a 2007–2008-as globális bankválság. A válság éppen innen indult, a világ egyik legfejlettebb bankrendszere került bajba. Az amerikai bankpiac mérete és a globális pénzügyi piacokkal való szoros integráltsága miatt ennek következményei globális jelentőségűek voltak. A bankrendszer megóvása érdekében az állam közbelépett. Az állam tőkét juttatott a magánbankoknak. Ez a lépés sok vitát váltott ki. Kifogásolták, hogy közpénzzel támogatták a bankárokat. Mivel a bankoknak tőkére volt szükségük, nem volt más választás. Mára ismét talpra állt az amerikai bankrendszer. A bankok mérlegpozíciója megerősödött, tőkehelyzete jó, üzletvitele nyereséges és nagy a likviditás a bankszektorban. De közben minden megváltozott. Az állami segítségnek súlyos ára volt. Szigorúbbá vált a pénzpiacok szabályozása. Átalakult a bankok mérlegszerkezete, megváltozott az üzleti modell, és a likviditást tápláló források szerkezete is alapvetően más ma, mint a válság előtt volt.

A business marketing identitása - elméleti, kutatási trendek, az innovációvezérelt modell

A business marketing mint a marketingtudomány jellegzetes alkalmazási területe határozott szakmai, elméleti fejlődési utat járt be az elmúlt évtizedekben. Jelen tanulmány – a tudományos identitás jegyeit keresve – felvillantja az industrial, a business marketing történetének fő állomásait, diszciplináris alapjait, a meghatározó elméleti megközelítéseket és az aktuális kutatási kérdéseket, trendeket. A tanulmány második része, az egyik meghatározó kutatási kérdést, az innovációorientáltságot vizsgálja. Az elméleti modellek és a szerző többéves, saját kutatási programjának eredményei megerősítik, hogy a business piacokon is az – összehangolt, innovációportfólióra épülő – "innovációs versenyelőnyök" határozzák meg a vállalkozások sikerét, melyet hatékony marketingképességek és -tevékenységek kell, hogy támogassanak.

Business marketing - szervezetközi megközelítésben

A cikk a szervezetközi marketing tartalmi elemeivel foglalkozik. Röviden bemutatja az IMP-kutatócsoport több, mint negyven éves empirikus kutatási eredményeit. Az IMP-megközelítés alapvető elméleti fogalmainak (interakciós folyamat, üzleti kapcsolatok és hálózatok, az üzleti hálózatok paradoxonjai) bemutatást követően kitér a témával foglalkozó magyar kutatók eredményeinek ismertetésére.

A vezetés és a döntéshozatal szerepének elemzése az üzleti szféra viszonylatában

Tanulmányunk a „Versenyben a világgal” kutatási program Vezetés és döntéshozatal az üzleti szféra viszonylatában című projektjének főbb eredményeit foglalja össze. Kutatásunkban elemeztük a szervezeti struktúra, mint a stratégia megvalósítását támogató eszköz változásait, az emberi erőforrás menedzsment, a leadership és a versenyképesség kapcsolatát, a menedzsment képességek és döntéshozatali közelítésmódok jellemzőit, a vállalati teljesítménymérés döntéstámogató szerepét, s ezzel összefüggésben a teljesítménymenedzsment szemléletmódját és alkalmazott eszköztárát. Vizsgáltuk a vállalatvezetők különböző érintett-csoportokkal kapcsolatos hozzáállását, s a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdéseit. Tanulmányunkban az átfogó helyzetképet követően a vezetés és a döntéshozatal gyakorlatának, szemléletmódjának eltéréseit jellemezzük különböző vállalatcsoportok esetében, majd a főbb tapasztalatok összegzését követően ajánlásokat fogalmazunk meg az eredményes vállalati gyakorlat kapcsán az üzleti szféra számára.

Megtakarítási típusok - egy adaptív-evolúciós megközelítés = Types of saving - an adaptive-evolutionary approach

A közgazdaságtanban az ágensalapú modellezés egyik alkalmazási területe a makro ökonómia. Ebben a tanulmányban néhány népszerű megtakarítási szabály létét feltételezve adaptív-evolúciós megközelítésben endogén módon próbálunk következtetni e szabályok relatív életképességére. Három különböző típusú ágenst vezetünk be: egy prudens, egy rövidlátó és egy, a permanensjövedelem-elméletnek megfelelően működőt. Rendkívül erős szelekciós nyomás mellett a prudens típus egyértelműen kiszorítja a másik kettőt. A második legéletképesebbnek a rövidlátó típus tűnik, de már közepes szelekciós nyomásnál sem tűnik el egyik típus sem. Szokásos tőkehatékonyság mellett a prudens típus túlzott beruházási tendenciát visz a gazdaságba, és a gazdaság az aranykori megtakarítási rátánál magasabbat ér el. A hitelkorlátok oldása még nagyobb mértékű túlzott beruházáshoz vezethet, a hitelek mennyiségének növekedése mellett a tőketulajdonosok mintegy "kizsákmányoltatják" magukat azokkal, akiknek nincs tőkejövedelmük. A hosszú távú átlagos fogyasztás szempontjából a három típus kiegyensúlyozott aránya adja a legjobb eredményt, ugyanakkor ez jóval nagyobb ingadozással jár, mint amikor csak prudens típusú háztartások léteznek. ____ Agent-based modelling techniques have been employed for some time in macroeconomics. This paper tests some popular saving rules in an adaptive-evolutionary context of looking at their relative survival values. The three types are prudent, short-sighted, and responsive to the permanent-income hypothesis. It is found that where selection pressure is very high, only the prudent type persists. The second most resilient seems to be the short-sighted type, but all three coexist even at medium levels of selection pressure. When the efficiency of capital approaches the level usually assumed in macroeconomics, the prudent type drives the economy towards excessive accumulation of capital, i. e. a long-term savings rate that exceeds the golden rule. If credit constraints are relaxed, this tendency strengthens as credit grows and capital-owners seem to allow themselves to be exploited" by workers. From the angle of average consumption, the best outcome is obtained from a random distribution of types, although this is accompanied by higher volatility.

Ki áll a sikeres nő mögött?

Gyakran idézett mondás, miszerint „minden sikeres férfi mögött áll egy nő”. Aligha van olyan populáris vagy tudományos írás, amelyik cáfolná ezt az állítást. A különböző kutatási eredmények számos bizonyítékkal szolgálnak arra nézve, hogy a férfivezetők több társas támogatásra támaszkodhatnak, mint a nők, és hogy életútjuk során kevesebb áldozatot kell hozniuk a magánéletükben, legalábbis a családi állapotot és a szülővé válást illetően. Ez a tanulmány egy párhuzamos helyzetre fókuszál, amikor megvizsgálja, hogy ki áll a sikeres nők mögött, milyen társas támogatásra támaszkodhatnak a női vezetők. Miközben több kutatás is foglalkozott már a „Nyugaton” élő magasan képzett nők helyzetével, hiányoznak azok a tanulmányok, amelyek feltárják a középkelet-európai helyzet speciális nehézségeit. Ez rámutat a jelen kutatás újdonságértékére. A kérdésre húsz, női menedzserekkel készített interjú ad választ. A 2014–2015-ben végzett kvalitatív kutatásban a szenior pozícióban dolgozó nők a munka és magánélet közötti határok elmosódásáról és a társas támogatásról beszélnek. Korábbi kutatások eredményeihez hasonlóan a nők az érzelmi támogatás, az odafigyelés és a meghallgatás fontosságát hangsúlyozzák, amit a családtagok, elsősorban a gyerekek körül végzett feladatok elvégzése követ. A támogatási hierarchia aljára a háztartás körül elvégezhető feladatok kerülnek, mivel azok szükség esetén könnyen kiszervezhetők és megvásárolhatók. A női vezetők rendre szembesültek a sztereotip társadalmi nemi elvárásokkal, amelyeket bár rendre kritizálnak, fennmaradásukhoz gyakran ők is hozzájárulnak.

Van-e élet az EU-n túl? (Az Egyesült Királyság EU-tagságának alternatívái)

A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Egyesült Királyság milyen lehetőségek közül választhat, ha kilépne az Európai Unióból. David Cameron 2013. elején kilátásba helyezte, hogy újraválasztása esetén 2017-ben népszavazást ír ki országa EU-tagságáról. A téma igen aktuális, mégis az tapasztalható, hogy legtöbbször csak az EU-tagság hátrányáról esik szó, nem pedig a kilépés utáni konkrét következményekről. Az EU-tagság alternatíváinak elemzése ezt a hiányosságot próbálja meg pótolni. Két nagy csoportra lehet bontani ezeket:egyrészt a létező (norvég, svájci, török modell), másrészt a nem létező, csak elképzelt alternatívákra (AEA, NAFTA, EU+1, Commonwealth, WTO). A tanulmány végére kiderül, hogy a lehetőségek számos olyan problémával rendelkeznek, amelyeket EU-tagként nem lehet érzékelni. Így az is előfordulhat, hogy a kevésbé népszerű EU-tagság is előnyösebb lehet, mint a kilépés utáni alternatívák. Az elemzés mindenki számára hasznos lehet, akik az EU-n kívüli élet dilemmáit szeretnék jobban megérteni.

Rivális elméletek a jóléti államról

A modern kapitalizmusban kialakuló jóléti államok különböznek egymástól. Miért jön létre az egyik országban liberális, a másik országban konzervatív, a harmadik országban szociáldemokrata jóléti állam? A magyarázatok maguk is különbözőek. Az egyes iskolák elméleti érvelésének rekonstrukciója révén szeretném megkeresni az elméletek közötti közös, illetve ütközési pontokat. Vajon kizárják vagy feltételezik egymást a jóléti állam kialakulását magyarázó rivális elméletek, mint analitikus konstrukciók? Négy olyan politikai gazdaságtani elméletet tárgyalok, amelyek számos vonatkozásban eltérnek egymástól, mégis összeköti őket az, hogy oksági kapcsolatot tételeznek fel a jóléti állam rezsimje és a társadalmi koalíciók sajátosságai között. (1) A hatalmi erőforrások tézise a teljes oksági láncot a társadalmi koalíciók -> a kormányzat politikai jellege -> jóléti rezsim kategóriáival írja le. (2) Az osztályközi koalíciók elméletében a kormányzat politikai jellege nem meghatározó változó, a társadalmi koalíciók fogalma pedig olyan közvetítő változóvá válik, amelyet analitikusan megelőz a munkaerőpiaci rezsim fogalma. Az elmélet teljes oksági sémája az alábbi: munkaerőpiaci rezsim -> társadalmi koalíciók -> jóléti rezsim. (3) A kapitalizmus változatai-iskola is meghatározónak tekinti a munkaerőpiaci rezsimet, de nem tekint el a kormányzat politikai jellegének hatásaitól sem. Részletes sémája a következő: munkaerőpiaci rezsim -> társadalmi koalíciók, medián szavazó -> a kormányzat politikai jellege -> jóléti rezsim. (4) A politikai intézményi hatás elmélete a társadalmi koalíciók változóját a választási rendszer és a kormányzat politikai jellege közötti közvetítő változónak tekinti. A teljes magyarázat ebben az esetben a következő: a választási rendszer intézményi sajátosságai -> társadalmi koalíció -> a kormányzat politikai jellege -> jóléti rezsim.