Államcsődök. Tények és alapfogalmak újragondolva

Államcsődökre jóval többször és több helyen került sor, mint ahogyan azt gondolnánk – nem csak Dél-Amerikában, nem csak katonai puccsok után, nem csak idegen devizában, nem csak nagyon magas adósság/GDP arány mellett. Lényegében csupán egy dolgot állíthatunk biztosan: az az állam fog mindig minden adósságszolgálati kötelezettségének eleget tenni, amelyiknek nincsen adóssága. Ebben a tanulmányban egyrészt arra a kérdésre kaphatunk választ, hogy milyen szempontok szerint lehet és érdemes rendszerezni az államcsődöket. Másrészt rávilágítok arra is, hogy a szokásos államcsőd-definíciók ugyan kényelmesek, de elfedik azt a tényt, hogy az államoknak nem csak hitel típusú kötelezettségei vannak; és amíg az egyéb kötelezettségek teljesítése nem áll le, addig az államcsődöket nem pusztán a fizetési képesség, hanem a fizetési készség hiánya is, a két probléma együtt okozza. _____

A pozitív és a negatív hírek súlyozása EPS-előrejelzések készítésekor I. Elméleti háttér

Az egy részvényre jutó nyereség (EPS) népszerű mutatószám a részvénytársaságok jövedelemtermelő képességének vizsgálatához és összehasonlításához, az EPS-előrejelzés pedig egy kritikus faktor a tőzsdei vállalatok megítélésében. Számos tanulmány bizonyította, hogy az elemzők előrejelzései szisztematikusan kedvezőbbek, mint a tényérték. A mögöttes okok feltárására az ösztönzők elemzésén és a szerkezeti vizsgálatokon túl kognitív gondolkodásbeli magyarázatok is születtek. A cikk első része röviden áttekinti a racionalitás fogalmakat, és rendezi azokat a leíró és a normatív döntéselméleti ág mentén. Később a cikk részletesen bemutatja a legfontosabb kognitív gondolkodásbeli okokat, amelyek részben felelőssé tehetők azért, hogy az elemzők a pozitív információkat túl-, míg a negatív információkat alulsúlyozzák az előrejelzéseik korrigálása során. A legfontosabb a tudásillúzió, amelyhez szorosan kapcsolódik a lehorgonyzási és kiigazítási heurisztika. Az elégtelen kiigazítás, azaz az információk nem megfelelő súlyozásának vizsgálata átvezet a megerősítési heurisztika és a korlátozott racionalitás fogalmához. A cikk második része a pozitív és a negatív hírek súlyozásának empirikus vizsgálatával foglalkozik.

A stabilitási és növekedési egyezmény új politikai gazdaságtanáról

A Közgazdasági Szemle 2003-2005 között számos olyan elemzést közölt, aminek tárgya az Európai Unió régi és új tagállamaiban megfigyelhető folyamatok statisztikai elemzése volt, s ennek alapján értékelték a stabilitási és növekedési egyezmény fenntarthatóságát, a közös valuta bevezethetőségét az új tagállamokba, valamint az ehhez vezető célszerű utat. Ebben az írásban - a korábban megjelent elemzések kiegészítéseképpen - arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk: a szakmai és politikai viták kereszttüzében álló megoldás, a szabálykövető államháztartási politika európai változata valóban csak \"ostobaság\", mint Romano Prodi egyszer vélte, vagy inkább olyan, valós közgazdasági tartalmat hordozó keretnek kell tekintenünk, amelynek a betartása, sőt, az előírtakon túlmutatóan szigorú alkalmazása az új EU-tagállamok fenntartható fejlődésének előfeltétele, különösen közép- és hosszú távon.

Új vektoriális betegségek megjelenésének lehetősége, és a már őshonos betegségek jelentőségének növekedése a klímaváltozás következtében. A XXI. század egészségügyi és hadászati biztonságát fenyegető hazardok

Az ízeltlábúak által terjesztett fertőző betegségek egyre emelkedő mértékben jelentenek majd veszélyt Európa mérsékelt övi lakosságának egészségi állapotára nézve. A klímaváltozás következtében meghosszabbodó vegetációs időszak, és az emelkedő átlaghőmérséklet a már jelen lévő betegség (Pl. Lyme), és számos, a lakosság számára új, meleg égövi betegség megtelepedését, vagy újra megjelenését okozhatja, mint amilyen például a leishmaniasis vagy a malária. A jövőben nem csak a civil lakosság egészségi állapotát, de a hadsereg személyi állományának egészségét és a hadműveletek biztonságát is veszélyeztethetik a vektoriális megbetegedések. _____ Emerging vectorial diseases threaten the population of the temperate areas of Europe. Due to climate change the increasing seasonal mean temperatures and the prolongation of the potential activity period of arthropod vectorial organisms will enhance the importance of the tick-borne diseases (eg. Lyme disease) and will facilitate the expansion of new or re-emerging vectorial diseases, such as leishmaniasis or malaria. These serious vectorial diseases can cause notable hazard not only for citizens but for the personnels and may endanger the safety of the operations, too.

A forgalomban lévő fásszárú dísznövénytaxonok szárazságtűrésének értékelése a klímaváltozás tükrében (Evaluation of the impact climate change on current drought-tolerant woody plants)

Regionális klímaváltozási forgatókönyvek szerint hazánk éghajlata az elkövetkező 90 évben a mainál jóval melegebb, a nyári évszakban csapadékszegényebb, összességében pedig szárazabb lesz. Kutatásunk célja volt felmérni szárazságtűrésük szerint a legjelentősebb faiskolák katalógusában fellelhető fa- és cserjefajokat (a gyűjtésben nem szerepelnek a faj alatti taxonok). A vizsgálatainkban szereplő öt faiskola növénykínálatát a tudományos nevek ellenőrzése után összesítettük, majd ezt követően az egyes fajokat vízigény szerinti kategóriákba soroltuk. A tényleges statisztikai értékelésbe – a 451 összegyűjtött faj tudományos neveinek ellenőrzése után – 420 fajt vontunk be, melyek 20%-a vízigényes, 53%-a közepesen vízigényes és 27%-a szárazságtűrő. Várakozásainkkal ellentétben a vízigényes fajok részaránya kevésnek mondható, ugyanakkor a szárazságtűrő fajok magasabb aránya kívánatos lenne. Ezért, a gyakorlati alkalmazást elősegítve, kiemeltünk olyan nemzetségeket, melyek kereskedelmi forgalmazását meg kellene kezdeni vagy fokozni, mint pl a Cupressus, Eucommia, Halimodendron, Paliurus, Pyrus, Rhus, Yucca Zanthoxylum, Zelkova, illetve olyanokat, melyek telepítését a jövőben nem, vagy csak kellő körültekintéssel javasoljuk, mint például a Clematis, Hydrangea, Liquidambar, Magnolia, Rhododendron nemzetségek. _____ According to regional climate change scenarios, the climate in Hungary will be warmer. Less precipitation is predicted in the summer seasons so, on the whole, it will be drier over the next 90 years. Our research attempted to survey the ornamental plant species in the most important nurseries in Hungary, in terms of their drought tolerance. The intraspecifi c taxa are not included. The plant assortment of the fi ve nurseries was merged after researching their scientifi c names. We then categorized species to 3 groups of drought tolerance. Out of 451 species, 420 of them were used in the statistical research. 20% of them were water demanding, 53% were medium drought tolerant and 27% were drought tolerant. In contrast to our initial expectation, the proportion of water demanding species was not too high. Nevertheless, the proportion of drought tolerant species should have been greater. We classifi ed the genera to assist in practical application. The trade of some of these species, such as Cupressus, Eucommia, Halimodendron, Paliurus, Pyrus, Rhus, Yucca, Zanthoxylum, Zelkova should be initiated or increased in the future. Other species, especially Clematis, Hydrangea, Liquidambar, Magnolia, Rhododendron are not recommended due to either their drought intolerance or their high maintenance requirement.

A kollázs alkalmazhatósága a marketingkutatásban: A vizuális fogyasztói választás verbalizációjának magyarázó ereje

Max Ernst definíciója szerint a kollázs az „...amikor két egymástól különböző realitás kerül szembe egy számukra idegen térben”. Az egymástól független elemek együtt elhelyezve új jelentést hoznak létre, melyek együttese mást és többet jelent, mint az egyes elemek külön külön. A ma rendelkezésünkre álló IT technológia lehetővé teszi, hogy nemcsak papíron és ragasztóval (a kollázs szó francia eredetű, a „coller” szó annyit tesz, mint ragasztani), hanem elektronikusan is létre hozzunk újabb és újabb jelentéseket feltáró kompozíciókat, melyek esetében nem önmagában a létrehozott kompozíció, hanem annak alkotói interpretációja tárja fel a vizsgált problémát. Az elmúlt években kutatómunkánk során az elektronikus kollázst, mint a fogyasztói beállítódások és attitűdök projekcióinak eszközét használtuk. Számos iparágban (pl. telekommunikáció, hírközlés, lapkiadás) több kérdéskörben (márkaattitűdök, kategorizáció, jövő projekciója stb.) alkalmaztuk a digitális kollázs-készítés lehetőségeit, rögzítését, értelmezését és prezentációját. Előadásunkban a kompozíciókat és azok fogyasztói interpretációit mutatjuk be különböző iparágakban és témakörökben, bizonyítva a technika erős magyarázó erejét.

A posztmodern marketing rózsaszirmai

UTÓSZÓ „A lényeg az, hogy mi belül vagyunk a posztmodernizmus kultúráján, oly mértékben, hogy felszínes és semmitmondó elutasítása éppoly lehetetlen, mint amennyire önelégült és romlott, hasonlóképpen felszínes és semmitmondó ünneplése.” (Jameson, 1997:18) A posztmodern filozófia úgy tűnik, nem túlságosan érintette meg a magyar marketing szakmát. Fojtik (1999) cikke után nem igazán lehet azt mondani, hogy elburjánzottak volna a posztmodern ihletésű munkák. Könnyed intellektuális hóbort vagy valami sokkal lényegesebb, amiről a szakma nem vett tudomást? A hazai menedzsmenttudományokban (lásd pl. Bokor, 1994; Gelei, 2002) valamivel jelentősebb nyomot hagyó posztmodern irányzat a magyarországi marketingirodalomban méltatlanul feledésbe merült. Radácsi (2003) a Vezetéstudományban is kiemeli, hogy a hazai menedzsmentkutatások távolról sem mutatják azt az elméleti és gyakorlati sokszínűséget, ami a nemzetközi szakirodalomban már évtizedek óta megfigyelhető. Ez azért is különös, mivel a fogyasztói társadalom, a vásárlás, a reklámok, az üzletek / bevásárló központok, pozicionálás, a modern marketing teljes eszköztára a posztmodern jelenség létrehozója. (Brown, 1995). A posztmodern szerzők meglehetősen sokat példálóznak a modern marketing eredményeivel, vagyis a posztmodern fogyasztókkal, akik posztmodern reklámokat néznek, posztmodern bevásárlóközpontokba járnak, és Brown (1993) szavaival: „vásárolnak, tehát vannak”. Ráadásul a posztmodern gondolatok segíthetnek máshogy megközelíteni egy-egy problémát vagy fejleszthetik bizonyos kritikai kézségek kialakulását. Ebben a cikkben bemutattjuk a posztmodern szókészletet, valamint marketing talaján gyökeret vert posztmodern gondolatokat. A gyakran a filozófiai homály ködébe vesző értelmezések helyett és mellett utánajártunk a kérdés pszichológiai hátterének. Ez mindenképpen egy olyan adalékanyaggal szolgál, amelyre sok esetben nem kerül sor, amikor posztmodern gondolatokról olvasunk. Cikkünkkel szerettünk volna segíteni a tájékozódást a posztmodern irodalom rendkívül terjengős és ingoványos talaján. Fogásokat kerestünk rajta, de nem azért, hogy birkózó módjára magunk alá gyűrjük, sokkal inkább azért, hogy megismerjük. Utólag szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a tanulmányban sok a definíció. Vállaltuk azt, hogy wittgensteini értelemben „nyelvi játékokat játszottunk”, egy definíció használata ugyanis mindig egy nyelvjáték része. Ez egy posztmodernről szóló cikk, de alapvetően modern stílusjegyekkel: használtunk táblázatot, bekezdéseket, logikus vagy annak látszó szerkezeti megoldásokat. És nincsenek benne befejezetlen monda… Egy kiránduláson vettünk részt, ahol önfeledten bontogattuk ki a posztmodern marketing rózsaszirmait, feltárva a szirmok sokszínűségét és végtelen kavalkádját. Közben azt sem vettük zokon, ha időnként megcsípte orrunkat a méhecske.

Az államcsőd költségei régen és ma (Costs of sovereign defaults now and long ago)

Az államoknak nyújtott hitelekre gyakran gondolunk biztonságos befektetésként, lehetetlen vagy legalábbis valószerűtlen kimenetelként kezelve az államcsőd lehetőségét. Pedig államcsődök azóta vannak, amióta szuverén államok hitelt vesznek fel, és még csak nem is ritka eseményekről van szó. Amikor egy-egy válság vagy csődesemény felhívja erre a figyelmünket, a leggyakrabban elhangzó kérdés az, hogy miért következett be a csőd. Ebben a tanulmányban a szerző ennél furcsább kérdésre hívja fel a figyelmet: mi késztet egy hitelt felvevő államot arra, hogy visszafizesse hiteleit, vagyis miért nem megy csődbe? Ez rögtön felvet egy további, talán még meglepőbb problémát: miért kap egyáltalán egy szuverén állam hitelt? Ezekre a kérdésekre már régóta tudni véljük a választ: azért, mert az államcsődnek költségei vannak. A lehetséges költségek és a hozzájuk kapcsolódó empirikus kutatások értelmezésével és rendszerezésével, az ellentmondások feltárásával azonban a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy bár elképzeléseink vannak és lehetnek, valójában nem ismerjük a törlesztést kikényszerítő és így az államadósságok létezését biztosító mechanizmusokat. Talán éppen azért nem, mert az államcsőd lehetséges politikai, gazdasági következményei - azaz költségei - idővel legalább annyira változnak, mint öltözködési, étkezési és közlekedési szokásaink. ____ Loans to sovereign states are often referred to as safe investments, treating default as an impossible or at least improbable event. Yet sovereign defaults have been arising ever since countries borrowed money. They are not rare at all. When a debt crisis or default event draws attention to the problem, the commonest question put is why defaults occur. This paper stresses the need to ask a less common question as well: why sovereign states repay loans, why they do not default. Consequent on that is why rational lenders give money to countries. The answer to these questions seems to be because defaults are costly. The paper reviews and systematizes possible cost types and explores inconsistencies in the related literature, to show that the mechanisms supporting the existence of sovereign debts are not precisely known. One reason why costs of defaults are challenging to study may be that the possible political and economic consequences of defaults change over time.

Állami támogatások és gazdasági teljesítmény. Támogatás-túladagolás a magyar gazdaságfejlesztésben? (An overdose of state aid in the Hungarian economy)

Magyarországon az elmúlt évtizedben a vállalatoknak nyújtott állami támogatás GDP-arányosan számolva az európai uniós átlag 2,7-szerese volt. A cikk megvizsgálja, hogy a támogatások hatása megjelenik-e a magyar gazdaság beruházási, foglalkoztatási, jövedelemtermelési teljesítményében és versenyképességében. Arra a következtetésre jut, hogy egyik területen sem jobb a helyzet, mint azokban az országokban, amelyekben lényegesen alacsonyabb a támogatási arány. A mikroszintű elemzések, értékelések sem támasztják alá azt a vélekedést, hogy az állami támogatások érzékelhetően javítják a gazdasági teljesítményt. A források bősége önmagában is okoz hatékonysági problémákat, mert sok program és szervezet versenyez egymással. A rossz (gyengébb hatékonysági követelményeket támasztó) programok kiszorítják a jó programokat. Ha a versenyképességet érdemben befolyásoló tényezők, például a kedvező jogi szabályozási környezet és az üzleti szolgáltatások jól működő piacai nem adottak, akkor ezek hiányát nem ellensúlyozza a támogatások magas szintje. Magyarország az idén indult hétéves programozási időszakban tovább kívánja növelni a vállalatoknak nyújtott állami támogatások mértékét, miközben nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy milyen módon növelhető a támogatási rendszer jelenleg alacsony hatékonysága. _____ State aid given to enterprises as a proportion of Hungary�s GDP has been 2.7 times the EU average over the past decade. The article examines whether any impact of this high level of state aid can be discerned in investment, employment, income- generation performance, or competitiveness of the Hungarian economy. It seems that in none of these areas is the situation better than in countries that have a markedly lower rate of state aid. Micro-level analyses and evaluations do not support the belief that state aid appreciably improves economic performance. A wealth of resources on its own can cause problems with efficiency, as many programs and organizations compete with each other. Bad (less demanding) programs nudge out the good ones. If the factors significantly determining competitiveness, including a favourable legal and regulatory environment and well-functioning markets of business services, are not in place, a high level of state aid cannot be a proxy for them. In the seven-year programming period beginning this year, Hungary plans to further increase the amount of state aid to enterprises, while there is no clear answer as to how to improve the currently poor efficiency of the state aid system.

Nők és férfiak a szervezetben. Kísérlet a mítoszok feloszlatására

A cikk a nők és férfiak szervezetekben elfoglalt helyét vizsgálja, vállaltan feminista nézőpontból. Az írás részletesen kitér arra is, hogy a jól megfigyelhető tények milyen más társadalmi jelenségekkel függhetnek össze. A szerzők a bevezető részben vázolják a feminizmus összetett jelentésrétegeit, és rámutatnak arra, hogy a feminizmuson belül számtalan irányzat létezik (liberális, radikális, pszichoanalitikus, marxista, szocialista, posztmodern/posztstrukturalista, (poszt)koloniális vagy harmadik világ feminizmusa), amelyek kérdésfeltevésükben, a probléma definiálásában és a megoldási javaslatokban erőteljesen eltérnek egymástól. A tanulmány két szervezeti problémát emel ki: a vertikális szegregációt (üvegplafon-jelenség) és a horizontális szegregációt (üvegfaljelenség). A szerzők azt elemzik, hogy a feminizmus különböző irányzatainak képviselői milyen lépéseket tesznek akkor, ha látják, hogy a horizontális és vertikális szegregációnak köszönhetően egy nőnek nem ugyanazok az esélyei, mint a hozzá hasonlóan tehetséges férfi kollégáinak. Az írás megoldási és továbblépési javaslatokkal zárul.

A projektfinanszírozás egyedi jellegzetességei (The individual characteristics of project finance)

A szerző cikkében a projektfinanszírozás különleges ismertetőjegyeit kívánja bemutatni – úgymint a projektfinanszírozás fejlődését, a projektfinanszírozás és a vállalatfinanszírozás fontosabb különbségeit, valamint a sikeres projektfinanszírozás előfeltételeit. Ezen kívül foglalkozik még a projektfinanszírozás során alkalmazott pénzügyi mutatószámrendszer, e finanszírozási forma lehetséges hitel- és tőkeforrásai, továbbá a projektfinanszírozás során alkalmazott biztosítékok köre. Végezetül pedig a kivitelezési és üzemeltetési kockázatot elemzi, mint a projektfinanszírozás egyik legfontosabb kockázati tényezőjét. _____ In this article the author presents the special features of project finance, such as the development of project financing, important differences of project finance and corporate finance, as well as the preconditions for successful project financing. The author demonstrates the financial scorecards which are used in project finance, possible debt and equity sources of this financial form, and the securities which are used in the project finance. Finally, he analyzes the construction and operational risk, as one of the major risk factors for project finance.

A településmarketing elmélete

A településmarketing több mint két évtizedes múltja ellenére sem kellően ismert szakterület, s így a helyi önkormányzatok településfejlesztési stratégiáiban és a helyi turizmus fejlődését elősegíteni szándékozó tevékenységük során – tudatosan – csak ritkán próbálják alkalmazni. A tanulmány elsősorban magyarországi példákra hivatkozva próbálja felvázolni a településmarketing szakterületének összetevőit, működését. Ennek során olyan kérdésekre próbál meg választ fogalmazni, hogy miért szükséges eladni egy települést, ki adhatja el, ki veheti meg, pontosan hogyan történik és mit jelent az adás-vétel folyamata, mi az eredménye a település eladásának?

Az egyéni teljesítményértékelési rendszer működésének tapasztalatai a magyar közigazgatásban (Operating experiences of the individual performance appraisal system in the Hungarian public sector)

A tanulmány – egy 2005 végén lefolytatott, országosan reprezentatív kérdőíves felmérés empirikus bázisán – a magyar közigazgatási dolgozók körében 2002-től bevezetett egyéni teljesítményértékelési rendszert vizsgálja. A rendszer egészét tekintve a vizsgálat végkövetkeztetései nem túl rózsásak: az eredmények arra utalnak, hogy a rendszer mint egész nem képes kitűzött fő célját, a munkateljesítmények javítását elérni. Az egyes részrendszerek, szervezettípusok szintjén differenciáltabb eredményeket kapunk, míg a minisztériumokban a rendszer egésze a szándékolttól alapvetően különböző célokat látszik szolgálni, addig a többi szervezettípusnál inkább „csak” a rendszer tökéletlen működéséről beszélhetünk. ____ On the basis of a questionnaire survey of a nationally representative sample of Hungarian civil servants, the study attempts to give a preliminary evaluation of the individual performance assessment system introduced in 2002 throughout the Hungarian civil service. The general conclusion of the analysis is that the performance assessment system is unlikely to reach its goals: its central element, the performance related pay incentives are overly dispersed and, on the average, insignificant in size, meanwhile the objectivity of performance assessments is also questionable. Moreover, comparative analysis of responses from different administrative branches reveals an interesting idiosyncrasy characteristic for central government ministries. Here, the main function of the incentive system seems to be ensuring the labor market competitiveness of the ministries as employers by enabling them to pay higher-than-usual salaries for employees having certain types of expertise.

Kormányzati koordináció Magyarországon. Esettanulmány az egyablakos ügyfélszolgálati reformról (Governmental coordination in Hungary: Case study on the one-stopgovernment service reform)

A tanulmány a központi kormányzat koordinációs politikájának jellemző mintázatait vizsgálja. A vizsgálat fókuszában a magyar kormányzati szférában újonnan bevezetett koordinációs eszköz, a kormányablak, mint egyablakos ügyfélszolgálati modell tanulmányozása áll. A kutatás empirikus bázisát a kormányzati és közigazgatási kulcsszereplőkkel készített kvalitatív interjúkból és a dokumentumelemzésből származó adatok analitikus vizsgálata adja. A szerző a tanulmányban szemügyre veszi a kormányzati koordináció gyakorlatát Magyarországon, elemzi, hogy ez mennyire tér el más országokétól. ____ The paper examines, on the basis of qualitative interviews and documentary analysis, the emerging patterns of government policy coordination in Hungary. The focus of the paper is on a recent case of innovative policy coordination measure introduced by the Hungarian government: the newly established “Government Windows”, the one-stop-government initiative. The paper investigates such questions as what the main characteristics of the coordination traditions in Hungary are, what are the specific structural features of the newly established governmental coordination instruments, and how do they differ from of other countries’ similar experiences.

A hitelezői érdekhordozó megjelenésének vizsgálata a számviteli beszámolókban – A vállalatmérettel összefüggő szabályozásbontás tükrében

A kutatás a hasznosság oldaláról közelíti meg a témát, s azt vizsgálja, hogy a szabályozás összhangban van-e a hazai gyakorlattal. A pénzügyi helyzettel összefüggő információk az érdekhordozók közül elsődlegesen a hitelezők (tágabb értelmezésben a szállítókat is magában foglalja) számára fontosak. Így ezen információk előállítása csak akkor minősül hasznosnak, ha egyáltalán megjelenik olyan érdekhordozó, aki igényli azt. A számviteli törvény a méret alapján tesz különbséget a cash flow-kimutatás készítési kötelezettségében, ezért a szerző a vállalati sokaságot ez alapján kettébontva elemezte a hitelezői kötelezettségek megjelenését. A varianciaelemzés azt mutatja, hogy – összehasonlítva a nagyobb cégekkel – a hitelező mint érdekhordozó a kisebb vállalkozásoknál szignifikánsan kisebb arányban jelenik meg. Ez alapján a méret szerint történő megkülönböztetés indokoltnak tűnik, azonban további vizsgálat keretében lehetne még elemezni, hogy az értékhatárok jó helyen vannak-e ebből a szempontból, esetleg szükség lenne-e egyéb tényezők (például a hitelezői kötelezettségek arányának) bevonására az előírásokra vonatkozó különbségtételnél.