The gospels in art; the life of Christ by great painters from Fra Angelico to Holman Hunt, the text by Léonce Bénédite, Henry Van Dyke, R. F. Horton and the Bishop of Derry & Raphoe;

On cover : The Bible in art: The New Testament.

Mededeelingen van het Proefstation voor de Java-Suikerindustrie.

1907-1909, "Overdrukt uit het Archief voor de Java-suikerindustrie"; 1909-1921, "Overdrukt uit het Archief voor de suikerindustrie in Nederlandsch-Indië"; 1922-1934, issued jointly with Archief voor de suikerindustrie in Nederlandsch-Indië.

Flora batava, afgebeeld door en van wegens J.C. Sepp en zoon; /

Accompanied by "Naamlijst der Nederlandsche gewassen. Afgebeeld en beschreven in deel 1-XXV der Flora batava, door L.Vuyck en H.C. van de Pavord Smits. Met vervolg op deel XXVI en XXVII." (131, 16 p.) Published: s'Gravenhage, M. Nijhoff, 1930.

Particle size of Saharan dust in the Atlantic Ocean, from October 2012 to November 2013

Mineral dust has a large impact on regional and global climate, depending on its particle size. Especially in the Atlantic Ocean downwind of the Sahara, the largest dust source on earth, the effects can be substantial but are poorly understood. This study focuses on seasonal and spatial variations in particle size of Saharan dust deposition across the Atlantic Ocean, using an array of submarine sediment traps moored along a transect at 12° N. We show that the particle size decreases downwind with increased distance from the Saharan source, due to higher gravitational settling velocities of coarse particles in the atmosphere. Modal grain sizes vary between 4 and 33 µm throughout the different seasons and at five locations along the transect. This is much coarser than previously suggested and incorporated into climate models. In addition, seasonal changes are prominent, with coarser dust in summer, and finer dust in winter and spring. Such seasonal changes are caused by transport at higher altitudes and at greater wind velocities during summer than in winter. Also the latitudinal migration of the dust cloud, associated with the Intertropical Convergence Zone, causes seasonal differences in deposition as the summer dust cloud is located more to the north, and more directly above the sampled transect. Furthermore, increased precipitation and more frequent dust storms in summer coincide with coarser dust deposition. Our findings contribute to understanding Saharan dust transport and deposition relevant for the interpretation of sedimentary records for climate reconstructions, as well as for global and regional models for improved prediction of future climate.

PADRÕES DE PRODUTIVIDADE EM PESQUISA NA LITERATURA DE FINANÇAS: UM ESTUDO BIBLIOMÉTRICO NOS PRINCIPAIS PERIÓDICOS CIENTÍFICOS NACIONAIS NO PERÍODO DE 2005 A 2014

A Administração Financeira surge no início do século XIX juntamente com o movimento de consolidação das grandes empresas e a formação dos mercados nacionais americano enquanto que no Brasil os primeiros estudos ocorrem a partir da segunda metade do século XX. Desde entãoo país conseguiu consolidar alguns centros de excelência em pesquisa, formar grupo significativo de pesquisadores seniores e expandir as áreas de pesquisa no campo, contudo, ainda são poucos os trabalhos que buscam retratar as características da produtividade científica em Finanças. Buscando contribuir para a melhor compreensão do comportamento produtivo dessa área a presente pesquisa estuda sua produção científica, materializada na forma de artigos digitais, publicados em 24 conceituados periódicos nacionais classificados nos estratos Qualis/CAPES A2, B1 e B2 da Área de Administração, Ciências Contábeis e Turismo. Para tanto são aplicadas a Lei de Bradford, Lei do Elitismo de Price e Lei de Lotka. Pela Lei de Bradford são identificadas três zonas de produtividade sendo o núcleo formado por três revistas, estando uma delas classificada no estrato Qualis/CAPES B2, o que evidencia a limitação de um recorte tendo como único critério a classificação Qualis/CAPES. Para a Lei do Elitismo de Price, seja pela contagem direta ou completa, não identificamos comportamento de uma elite semelhante ao apontado pela teoria e que conta com grande número de autores com apenas uma publicação.Aplicando-se o modelo do Poder Inverso Generalizado, calculado por Mínimos Quadrados Ordinários (MQO), verificamos que produtividade dos pesquisadores, quando feita pela contagem direta, se adequa àquela definida pela Lei de Lotka ao nível de α = 0,01 de significância, contudo, pela contagem completa não podemos confirmar a hipótese de homogeneidade das distribuições, além do fato de que nas duas contagens a produtividade analisada pelo parâmetro n é maior que 2 e, portanto, a produtividade do pesquisadores de finanças é menor que a defendida pela teoria.

On a Theorem by Van Vleck Regarding Sturm Sequences

In 1900 E. B. Van Vleck proposed a very efficient method to compute the Sturm sequence of a polynomial p (x) ∈ Z[x] by triangularizing one of Sylvester’s matrices of p (x) and its derivative p′(x). That method works fine only for the case of complete sequences provided no pivots take place. In 1917, A. J. Pell and R. L. Gordon pointed out this “weakness” in Van Vleck’s theorem, rectified it but did not extend his method, so that it also works in the cases of: (a) complete Sturm sequences with pivot, and (b) incomplete Sturm sequences. Despite its importance, the Pell-Gordon Theorem for polynomials in Q[x] has been totally forgotten and, to our knowledge, it is referenced by us for the first time in the literature. In this paper we go over Van Vleck’s theorem and method, modify slightly the formula of the Pell-Gordon Theorem and present a general triangularization method, called the VanVleck-Pell-Gordon method, that correctly computes in Z[x] polynomial Sturm sequences, both complete and incomplete.

Kilábalás göröngyös talajon - Gyorsjelentés a 2013. évi kérdőíves felmérés eredményeiről

Ez a Gyorsjelentés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ által lebonyolított kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodik. A felmérést 2013 májusa és novembere között bonyolítottuk le, a TÁRKI munkatársainak közreműködésével. A Gyorsjelentés funkciója, hogy a kérdőíves felmérés eredményeinek részletesebb feldolgozása előtt tájékoztassa az érdeklődő szakembereket a felmérésben fellelhető legfőbb irányokról, tendenciákról. Az itt közöltek az elemi statisztikákra épülnek, tematikailag csak a kérdőívek egy (bár a legfontosabbak közé sorolt) részére térnek ki, s alapvetően ismertető, nem pedig elemző természetűek. 300 vállalat képviselői töltötték ki terjedelmes kérdőívünket. Valamennyi vállalatnál az elsőszámú, valamint a pénzügyi, a kereskedelmi és a termelési vezetőknek címeztük kérdéseinket, akiktől részben azonos, részben eltérő kérdésekre vártunk választ. A minta alapjellemzői ugyan nem tesznek eleget a statisztikai reprezentativitás szigorú követelményeinek, de jól szolgálják a kutatásunk céljait. Szándékosan a kis- és közepes vállalatokra fókuszáltunk a felmérés szervezésekor, ez a vállalati kör felülreprezentált (74%). Legnagyobb arányban a feldolgozóipar (45%) és a kereskedelem (20%) jelenik meg a mintában, és a vállalatok közel háromnegyede belföldi magántulajdonos(ok) kezében van. Hasonló felmérést - lényegében azonos kérdőívvel - immár ötödik alkalommal végeztünk. A „Versenyben a világgal” kutatási program eddigi fázisaiban 1996-ban, 1999-ben, 2004-ben és 2009- ben került sor a felmérésre, és állt össze lényegében azonos nagyságú és szerkezetű minta. Az eddigi kutatások eredményei megtalálhatók a www.versenykepesseg.uni-corvinus.hu webhelyen. A kutatás elemző szakaszai most indulnak, s miként a korábbi felmérések esetén is, vélhetően több évig tartó, több lépcsős folyamatban jutunk el a tudományos értékű, széles körű feldolgozáshoz. Az adatok feldolgozására épülő tanulmányok, miként azt a korábbi fordulók tanúsítják, várhatóan több éven keresztül folyamatosan jelennek majd meg, és reméljük, hogy egyre több hasznos információt szolgáltatnak a magyar vállalati szféra versenyképességéről és az azt alakító tényezőkről.

Van-e élet az EU-n túl? (Az Egyesült Királyság EU-tagságának alternatívái)

A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Egyesült Királyság milyen lehetőségek közül választhat, ha kilépne az Európai Unióból. David Cameron 2013. elején kilátásba helyezte, hogy újraválasztása esetén 2017-ben népszavazást ír ki országa EU-tagságáról. A téma igen aktuális, mégis az tapasztalható, hogy legtöbbször csak az EU-tagság hátrányáról esik szó, nem pedig a kilépés utáni konkrét következményekről. Az EU-tagság alternatíváinak elemzése ezt a hiányosságot próbálja meg pótolni. Két nagy csoportra lehet bontani ezeket:egyrészt a létező (norvég, svájci, török modell), másrészt a nem létező, csak elképzelt alternatívákra (AEA, NAFTA, EU+1, Commonwealth, WTO). A tanulmány végére kiderül, hogy a lehetőségek számos olyan problémával rendelkeznek, amelyeket EU-tagként nem lehet érzékelni. Így az is előfordulhat, hogy a kevésbé népszerű EU-tagság is előnyösebb lehet, mint a kilépés utáni alternatívák. Az elemzés mindenki számára hasznos lehet, akik az EU-n kívüli élet dilemmáit szeretnék jobban megérteni.