Joskus jotain tulee mieleen sieltä nuoruuden laivoista - Kolmen merimiehen kokemukset ensimmäisestä merimatkastaan

Tutkielmassa tarkastellaan kolmen merimiehen kokemuksia ensimmäisestä merimatkastaan muistitietotutkimuksen ja mikrohistorian avulla. Tutkielman tarkoituksena on tuoda esille se, miten merimiehet ovat kokeneet ja muistaneet ensimmäisen purjehduksensa sekä selvittää sitä, miten merenkulku on kehittynyt 1860-luvulta 1960-luvulle ja miten se on vaikuttanut merenkulkijan arkeen. Carl Julius Panelius (1854-1932) aloitti kajuuttavahtina fregatti Osmolla vuonna 1867, ajankohtana, jolloin Suomi muuttui vähitellen tervaprovinssista merenkulkumaaksi. Matti Lappalainen (1917-2010) pestautui prentiisiksi nelimastoparkki Moshuluun vuonna 1937 ja seilasi viimeisten joukossa Kap Hornin ympäri purjelaivalla. Juhani Heinonen (1948-) teki ensireissunsa M/S Kannaksella jungmannina vuonna 1965, merenkulun jo modernisoituessa. Muistitietoa lähteenä käyttävän tutkimuksen päämääränä on tuoda esiin muistelijoiden omat näkemykset menneisyydestä. Mikrohistoriallinen tutkimustapa taas paneutuu tutkittavaan kohteeseen erityisen tarkasti, jolloin menneisyydestä on mahdollista löytää uusia piirteitä. Mikrohistoriallisen tutkimusotteen myötä muistitietoaineisto nähdään johtolankana menneisyydestä, jolloin tutkijan tulee esittää aineistolle oikeanlaisia kysymyksiä saadakseen menneisyyden jäljet puhumaan. Tutkielmassa on suullisen muistitiedon, haastattelujen, lisäksi käytetty myös kirjoitettuja lähteitä, muistelmia. Tarkoituksena on ollut nostaa merenkulkijan oma ääni esiin ja ymmärtää minkälaista merimiehen arki on laivassa ollut. Tutkielmasta käy ilmi, että vaikka merenkulku on muuttunut tarkasteltavalla ajanjaksolla paljon, ovat kokemukset merimiehenä olemisesta ja ensimmäisestä merimatkasta yllättävän samankaltaisia. Elämä merellä muodostui vahtivuorojen ympärille, johon satamakäynnit tarjosivat odotettua vaihtelua. Muistelijat kertovat hämmästyttävän vähän itse työstä laivalla. Merimiehille erityiset tapahtumat olivat merkityksellisiä, sillä ne poikkesivat laivan tavallisesta arjesta. Merimiesten muistelukerronnasta nousee esiin omakuva ja se millaisia merimiehiä he olivat tai halusivat olla. Yhteistä muistoille on se, että hyvä merimies oli reipas, ahkera eikä ikävöinyt kotiin. Hän teki raskasta työtä, mutta ei valittanut turhasta ja käyttäytyi satamissa sivistyneesti.

Pressure ulcer management in Oman: nurses’ knowledge and views

Background: Pressure ulcers (PrUs) have a significant impact on health system expenditure and patient’s quality of life. It is a global problem. Many studies were undertaken in regard to PrU prevention and management. In Oman, no studies have been conducted to investigate nurses’ knowledge on prevention and management of PrUs. The purpose of this descriptive sequential explanatory mixed-method study was to explore the nurses’ level of knowledge in relation to prevention and management of PrUs in Oman. Methods: A mixed method design was used and the study was conducted over two Phases. In Phase I, a questionnaire was developed to explore nurses’ knowledge on PrU, policy, and resources. The main section of the questionnaire was the Pieper-Zulkowski Pressure Ulcer knowledge test (PZ-PUKT) which tests the knowledge on PrU. Another two sections were developed including questions about wound policy and resources available for PrU prevention and management in Oman. The questionnaire was distributed to nurses who were working in surgical, medical, orthopaedic, CCU, and ICU wards/units in seven hospitals. In Phase II study, semi-structured qualitative interviews were conducted with 16 of the questionnaire respondents. Interviews took approximately 30 minutes, were recorded and transcribed verbatim. Qualitative data were analysed using the Knowledge, Attitudes and Practice (KAP) model as the a priori framework. Results: In Phase I, 478 questionnaires were analysed. The knowledge test results showed the overall mean percent score for correctly answered questions was 51% suggesting a low level of knowledge. There was a significant relationship between nurses’ knowledge and age (P=0.001) and between knowledge and years of experience (P=0.001) with knowledge increasing with age and years of experience. In Phase II, four themes were identified from the interviews: knowledge, attitude, and practice (framework themes) and perception of role. Findings indicated positive and negative attitudes towards the care of PrUs. Some nurses stated feeling rewarded when they see wounds improving while others said they could not work with patients independently because they lacked the knowledge and the skills needed. There was variation in the management of PrU between hospitals. Both studies indicated that the wound management policy did not include enough information to guide nurses. Conclusion: Overall the nurses’ level of knowledge on PrU was relatively low. Most nurses were not familiar with wound management policy or different PrU prevention and management strategies. Nurses are aware of the risk of PrUs and try their best to manage them with the available resources however more training is required.

A távfűtés szerepe az energiapolitikai célok elérésében

Napjainkban egyre többet lehet olvasni a globális energiaválság kihívásairól, melyeknek egy része szorosan összefonódik az energiafelhasználás növekvő ütemével és a kialakult energiahordozó-struktúrával. A környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásokon túlmenően a rendelkezésre álló primer energiaforrások szűkössége, a készletek kimerülése, valamint ennek következtében az energiaárak folyamatos és nagyarányú emelkedése mind a politika, a gazdaság, mind a társadalom oldaláról nézve jelentős megoldandó feladatokat támaszt. A globális energiaválság küszöbén a világ figyelme az energiagazdálkodás, valamint az energiapolitika felé fordult, új megoldások keresése kezdődött el. Az EU és Magyarország energiastratégiájában az energiapolitikai eszközök között kiemelt prioritást kap többek között a távfűtés korszerűsítése. A távfűtés az általa megvalósítható energiahordozó-diverzifikálási lehetőség, valamint a hozzá köthető kapcsolt energiatermelés révén nagymértékben hozzájárulhat az energia- és klímapolitikai célkitűzések eléréséhez. Ennek feltétele a távfűtés versenyképességének növelése, aminek lehetőségét ma még számos tényező akadályozza. A cikk ezt a kérdéskört vizsgálja.

A TQM alkalmazhatósága a közszférában

A szerző a teljes körű minőségmenedzsment közszervezetekben való adaptálhatóságát vizsgálja tanulmányában. Az új közmenedzsment-reformok hatására a minőségmenedzsment is egyre nagyobb teret kap a kormányzati szektorban. A közszektor hagyományos működési modellje, valamint a közszolgáltatások sajátosságai azonban továbbra is gátat szabnak a vállalati minőségmenedzsment megfelelő átvételének. A szerző a TQM magánvállalati kutatási tapasztalatait, valamint a közszektor jellemzőit felhasználva mutatja be a közszférában is alkalmazható TQM-technikákat.