A szakágazati és intézményi szektoros bontású modellezési adatbázis

A többszektoros makroökonómiai modellek megkövetelik az átfogó, részletes és konzisztens adatok felhasználását, de a magyar statisztikai források nem teszik lehetővé ilyen könnyen kezelhető és egyértelmű adatbázis összeállítását. Az EU-csatlakozás, a költségvetési szerkezetváltozások és más gazdaságpolitikai döntések hatásának sürgető elemzésére a szerző egy ideiglenes adatbázist állított össze, felhasználva több más statisztikai forrás mellett a legfrissebb, 1998. évi ÁKM-et, a nemzeti számlákat és az 1998. évi háztartásstatisztika adatait. Ez a több szempontból is példa nélküli vállalkozás statisztikai szakemberek jelentős segítségét igényelte, ugyanakkor hasznos információkat nyújthat más országok statisztikusainak, modellezőinek és gazdasági elemzőinek egyaránt. A tanulmány bepillantást nyújt az összeállítási folyamat különböző módszertani és technikai problémáiba (különösen a csoportosítás, az értékelés és a konvertálás nehézségeibe) és bemutatja a különböző források összehangolására és a hiányzó adatok becslésére alkalmazott módszertant. Az adatbázis magja tartalmazza a dezaggregált Társadalmi Elszámolási Mátrix (Social Accounting Matrix – SAM) minden elemét 61 iparágra, illetve háztartási rétegek szerinti bontásban, az ugyancsak dezaggregált foglalkoztatási, beruházott tőke- és értékcsökkenési adatokat, valamint a különböző pénzügyi aktívákat és passzívákat iparági és intézményi szektorok szerint. A tanulmány bemutatja az adatbázis legfontosabb részeit, mint például a SAM és a különböző pénzügyi eszközök nyitó és záró állományait és folyam- (hozamok, átértékelések, tranzakciók) típusú adatait.

A gazdaságmodellezési adatbázis szakágazati adatai

A dolgozat az előző számban megjelent tanulmány folytatásaként bemutatja a szakágazati és rétegbontású adatok forrásait, előállítási módszereit (becslések, szétbontások, imputálások stb.) és eredményeit. Az egyes részek az Ágazati Kapcsolati Mérlegek energetikai dezaggregációjával, a jövedelemelosztás és a tőkeszámlák szakágazati bontásával, a beruházási mátrix, az (átértékelt) állóeszközök és munkaerő-állomány meghatározásával foglalkoznak.

The calculation of dynamic ecological footprint on the basis of the dynamic input-output model

The Leontief input-output model is widely used to determine the ecological footprint of consumption in a region or a country. It is able to capture spillover environmental effects along the supply change, thus its popularity is increasing in ecology related economic research. These studies are static and the dynamic investigations are neglected. The dynamic Leontief model makes it possible to involve the capital and inventory investment in the footprint calculation that projects future growth of GDP and environmental impacts. We show a new calculation method to determine the effect of capital accumulation on ecological footprint. Keywords: Dynamic Leontief model, Dynamic ecological footprint, Environmental management, Allocation method

Macroeconomic characteristics and inventory investment: a multi-country study

The paper is a new element in a series of studies analyzing macroeconomic inventory behavior by use of multi-country data. In this paper, seven hypotheses are tested with positive result. These hypotheses include subjects like relations of inventories with growth and with some other macroeconomic indicators of the use of GDP and the long-term tendencies of global inventory formations. Multivariate statistical analysis is used for evaluation.

A túl- és az alulképzés bérhozama 25 európai országban (Returns for over-education and under-education for 25 European countries)

A tanulmányban 25 ország, kétezres évek közepi állapotot tükröző, reprezentatív keresztmetszeti mintáin egyrészt a Duncan-Hoffman-féle modellre támaszkodva megvizsgáljuk, hogy adatbázisunk milyen mértékben tükrözi az illeszkedés bérhozamával foglalkozó irodalom legfontosabb empirikus következtetéseit, másrészt - a Hartog- Oosterbeek-szerzőpáros által javasolt statisztikai próbák segítségével - azt elemezzük, hogy a becslések eredményei alapján mit mondhatunk Mincer emberitőke-, valamint Thurow állásversenymodelljének érvényességéről. Heckman szelekciós torzítást kiküszöbölő becslőfüggvényén alapuló eredményeink jórészt megerősítik az irodalomban vázolt legfontosabb empirikus sajátosságokat, ugyanakkor a statisztikai próbák az országok többségére nézve cáfolják mind az emberi tőke, mind az állásverseny modelljének empirikus érvényességét. / === / Using the Duncan–Hoffman model, the paper estimates returns for educational mismatch using comparable micro data for 25 European countries. The aim is to gauge the extent to which the main empirical regularities shown in other papers on the subject are confirmed by this data base. Based on tests proposed by Hartog and Oosterbeek, the author also considers whether the observed empirical patterns accord with the Mincerian basic human-capital model and Thurow's job-competition model. Heckman's sample-selection estimator shows the returns to be fairly consistent with those found in the literature; the job-competition model and the Mincerian human-capital model can be rejected for most countries.

A villamos energia áralakulásának egy új modellje (A new model for price movement in electric power)

A tanulmány az aukciós villamosenergia-tőzsdéken kialakuló óránkénti árak statisztikai jellemzőivel foglalkozik. Célja, hogy egyes legújabb kutatási eredmények alapján új megvilágításban mutassa be a villamos energia óránkénti árára jellemző főbb megállapításokat, amelyek a későbbiekben az ár modellezésének alapjául szolgálhatnak. A jelenségeket az EEX és Nord Pool áramtőzsdén kereskedett termékek árainak adatain szemlélteti. Látni fogjuk, hogy át kell értékelnünk több, a villamosenergia-árak statisztikai viselkedéséről alkotott meggondolást. / === / The article concerns the statistical features of the hourly prices on auction-based markets for electric power. The purpose is to use the latest research findings to present the main statements about the hourly price for electric power in a new light, so that they can serve later as a basis for price modelling. The phenomena are viewed through the price data of products traded on the EEX and Nord Pool power exchanges. It emerges that several ideas about the statistical behaviour of electric power prices have to be reviewed.

A fittség (m)értéke. A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon (The value (degree) of fitness. The national economic costs of physical inactivity in Hungary)

Az elmúlt években Magyarországon is fokozatosan nőtt az érdeklődés az életminőség vizsgálata iránt. A 2004-2006 közötti időszakra készült első Nemzeti Fejlesztési Terv fő célkitűzése a lakosság életminőségének javítása volt, de célját nem érte el, mivel a WHO 2010 májusában közzétett statisztikája szerint a magyarországi életminőség-mutatók az európai rangsor végén találhatók. Elszomorító az Eurobarométer 2010. évi reprezentatív kutatásának eredménye: a népesség 77 százalékának életmódja mozgásszegény, fizikailag inaktív. Kutatásunk során azt a ténylegesen hiánypótló célt kívántuk elérni, hogy meghatározzuk és számszerűsítsük a mozgásszegény életmódból adódó nemzetgazdasági terheket, valamint megbecsüljük a fizikai inaktivitás csökkentésével elérhető megtakarítások számszerűsíthető mértékét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és egy saját országos kérdőíves kutatás (n = 1158) adataira támaszkodtunk. A fizikai inaktivitás betegségeire vonatkozó megtakarítási lehetőségeket tételesen határoztuk meg, majd megállapítottuk az inaktivitásból származó gazdasági terheket, aminek alapján a döntéshozók elkészíthetik a fizikai inaktivitás csökkentésre alkalmas akcióterveiket. Ezzel nemcsak a lakosság "közérzete" javulhat számottevően, de komolyabb költségeket is meg lehet takarítani közép- és hosszú távon. / === / Interest in examining the quality of life has increased steadily in Hungary in recent years. Improving it was the main objective of the first National Development Plan, for the 2004-6 period, but it failed to do so, for Hungary's indices for quality of life were at the bottom of the European list according to figures published by the WHO in May 2010. The results of the representative research Furobarometer 2010 are saddening: 77 per cent of the population pursue a low-exercise, physically inactive lifestyle. The authors' researches sought to fill a gap by measuring and quantifying the national economic costs of a low-exercise lifestyle and to estimate quantitatively the savings to be made by reducing such physical inactivity. The paper relics on the data of the National Health Insurance Fund and on an authors' questionnaire (n = 1158). The potential savings on illness relating to physical activity are listed one by one. to arrive at the economic costs of such inactivity, based on which it is possible for decision-makers to prepare adequate action plans for reducing physical inactivity. This will improve the "morale" of the public and bring appreciable savings in the medium and long term.

A kockázat mint látens fogalom (Risk - A latent concept)

A kockázat statisztikai értelemben közvetlenül nem mérhető, azaz látens fogalom éppen úgy, mint a gazdasági fejlettség, a szervezettség vagy az intelligencia. Mi bennünk a közös? A kockázat is komplex fogalom, több mérhető tényezőt foglal magában, és bár sok tényezőjét mérjük, fel sem tételezzük, hogy pontos eredményt kapunk. Ebben a megközelítésben az elemző kezdettől fogva tudja, hogy hiányos az ismerete. Ezt Bélyácz [2011[ nyomán úgy is megfogalmazhatjuk: „A statisztikusok tudják, hogy valamit éppen nem tudnak.” / === / From statistical point of view risk, like economic development is a latent concept. Typically there is no one number which can explicitly estimate or project risk. Variance is used as a proxy in finance to measure risk. Other professions are using other concepts for risk. Underwriting is the most important step in insurance business to analyse exposure. Actuaries evaluate average claim size and the probability of claim to calculate risk. Bayesian credibility can be used to calculate insurance premium combining frequencies and empirical knowledge, as a prior. Different types of risks can be classified into a risk matrix to separate insurable risk. Only this category can be analysed by multivariate statistical methods, which are based on statistical data. Sample size and frequency of events are relevant not only in insurance, but in pension and investment decisions as well.

Iparági rátákon alapuló csődelőrejelzés sokváltozós statisztikai módszerekkel

A tanulmány célja nyilvánosan hozzáférhető éves beszámoló adatok alapján az iparági hovatartozást is figyelembe vevő, magas besorolási pontosságú csődelőrejelzési modellek elkészítése. A tanulmány a négy leggyakrabban alkalmazott csődelőrejelzési módszersegítségével, ugyanarra az adatbázisra épít csődmodelleket, elvégzi összehasonlító elemzésüket és értékeli azok megbízhatóságát.

Az impakt faktor és jelentősége a közgazdaságtudományban

A természettudományok területén a kumulált impakt faktor és az idézetek meghatározó szerepet töltenek be a kutatók értékelésében, rangsorolásában és pályázati pénzek elosztásában (Marton és társai, 2006). Az impakt faktor, a továbbiakban röviden IF, mint minden statisztikai mérőszám tökéletlen. Mivel azonban a társadalomtudósok is egyre gyakrabban szembesülnek pályázatok során mind egyéni, mind intézményi szinten impakt faktorokkal, ezért érdemes ezen mérőszám meghatározásával foglalkozni. Jelen tanulmány ismerteti az IF történetét, számítási módját, rámutat a gyengeségeire és foglalkozik a közgazdaságtudományban gyakrabban alkalmazott alternatív rangsorolási eljárásokkal. Többek között rávilágítunk arra, hogy miért sokkal alacsonyabbak a közgazdaságtudományi folyóiratok IF-jei pl. az orvostudományi folyóiratok IF-jeinél.

Jeremie program, mint a magyar start-up ökoszisztéma életre hívója

A kockázati tőke kiemelt jelentősége széles körben elismert az innovatív, induló vállalkozások finanszírozásában. Nemzetközi szinten azonban a kockázati tőkebefektetések nagymértékben visszaestek a 2007-ben induló válság hatására. Ez a visszaesés a klasszikus, start-up vállalkozásokat finanszírozó kockázati tőkebefektetéseket erősebben érintette. Az állami hatóságok ezt felismerve, több ösztönző programot indítottak ezen befektetések elősegítésére. Az Európai Bizottság (EC) és az Európai Befektetési Bank (EIB) 2005. október indította el a Jeremie programot, a kis-és középvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése céljából. A program számos finanszírozási lehetőséget nyújt, de a vissza nem térítendő támogatás nem tartozik a lehetséges eszközök közé. A térséget tekintve Magyarország rendelkezik a legtöbb kockázati tőkebefektetés kerettel. Magyarországon a Jeremie alapok megjelenését megelőzően kevés kockázati tőkebefektetés történt az innovatív, induló vállalkozásokba, a kis-és középvállalatok finanszírozását elsősorban a banki források, vissza nem térítendő támogatások, valamint az állami kockázati tőkealapok biztosították. A program I. szakaszának befektetési időszaka 2013. december 31-én zárul, így aktuálisnak tartjuk foglalkozni azzal, hogy milyen is az összetétele az alapok portfóliójának, milyen típusú cégeket tart most befektetésre alkalmasnak a kockázati tőkés piac. A Jeremie program hatásainak már valós jelei vannak elsősorban a start-up világban, hiszen az utóbbi néhány évben egy új jelenség van kialakulóban, az ún. „start-up ökoszisztéma”, mely hosszú távon mindenképpen fontos mozgatója lehet majd a gazdaságnak. Ezt az ökoszisztémát egyértelműen a Jeremie program hívta életre, melyről a fiatal egyetemistáktól kiinduló projektek, vállalkozások tanúskodnak leginkább. A Jeremie II. program 2013-as indulása ennek csak még inkább kedvez, hiszen itt kifejezetten a magvető, kezdeti fázisú projektek számára négy alap áll rendelkezésre forrásaival. Elegendő tőke áll rendelkezésre a piacon, a kérdés már csak az, hogy a keresleti oldalról rendelkezésre áll e majd megfelelő számú, kockázati tőkét elbírni képes befektetési lehetőség. A programmal nyitva áll a lehetőség a magyar KKV szektor megerősödésére, nemzetközi piacokon való megjelenésére és néhány társaság kitörésére, hogy a jövőben a nagy nemzetközi kockázati tőke és a magántőke alapok számára is vonzóvá váljon a magyarországi piac.

Comparative analysis of the relationship between phenological phenomena and meteorological indicators based on insect and plant monitoring

Climate change is one of the biggest environmental problems of the 21st century. The most sensitive indicators of the effects of the climatic changes are phenological processes of the biota. The effects of climate change which were observed the earliest are the remarkable changes in the phenology (i.e. the timing of the phenophases) of the plants and animals, which have been systematically monitored later. In our research we searched for the answer: which meteorological factors show the strongest statistical relationships with phenological phenomena based on some chosen plant and insect species (in case of which large phenological databases are available). Our study was based on two large databases: one of them is the Lepidoptera database of the Hungarian Plant Protection and Forestry Light Trap Network, the other one is the Geophytes Phenology Database of the Botanical Garden of Eötvös Loránd University. In the case of butterflies, statistically defined phenological dates were determined based on the daily collection data, while in the case of plants, observation data on blooming were available. The same meteorological indicators were applied for both groups in our study. On the basis of the data series, analyses of correlation were carried out and a new indicator, the so-called G index was introduced, summing up the number of correlations which were found to be significant on the different levels of significance. In our present study we compare the significant meteorological factors and analyse the differences based on the correlation data on plants and butterflies. Data on butterflies are much more varied regarding the effectiveness of the meteorological factors.

A hazai társadalmi-gazdasági mutatók vizsgálata a káoszelmélet eszközével

A hazai társadalmi-gazdasági mutatók múltbeli és jövőben várható viselkedésének vizsgálatára az 1990- es években már alkalmazott káoszelméleti módszertant (Gáspárné Vér–Hideg–Nováky [1995]) hívták segítségül a szerzők. A tanulmányban ennek személyi számítógépre kidolgozott változatát mutatják be, majd a kiválasztott makromutatók segítségével írják le, hogy milyen pályákon haladt hazánk társadalma és gazdasága, valamint hová tarthat a jövőben. A jelenlegi és a 20 évvel ezelőtti időszak (amikor az elmúlt két évtized még a jövőt jelentette) vizsgálati eredményeit összehasonlítva arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb mutató kaotikussága csökkent, vagyis a társadalmigazdasági folyamatok általában stabilizálódtak az elmúlt két évtizedben.

Csehország, Magyarország és Szlovákia termékenységi idősorainak összehasonlítása

A szerzők Csehország, Magyarország és Szlovákia termékenységi adatait hasonlítják össze 1970 és 2011 között háromfajta naptári éves termékenységi arányszám (a hagyományos teljes termékenységi arányszám, az ütem és paritás szerint korrigált Bongaarts–Feeney-féle, valamint Kohler–Ortega-féle teljes termékenységi ráta) segítségével. Bemutatják, hogy bár a két korrigált teljes termékenységi ráta értékei az 1990-es és 2000-es években mindhárom országban magasabbak voltak, mint a teljes termékenységi arányszám, még így se érték el a reprodukciós határt. A kohorsz befejezett termékenységi ráták felhasználásával azt is megvizsgálják, hogy a háromfajta naptári éves termékenységi arányszám közül melyik adja a legjobban vissza a tényleges termékenységi viszonyokat. Felhívják a figyelmet, hogy a legjobban teljesítő Bongaarts–Feeney-féle mutató is további finomításokra szorul.

Az alacsony magyarországi termékenység új megközelítésben

A szerzők a magyar termékenységi helyzet alakulását vizsgálják 1960 (az adatok elérhetősége következtében bizonyos esetekben 1970) és 2011 között. Megmutatják, hogy a visegrádi országok termékenységi mutatóinak trendje nagyon hasonlít egymáshoz. Elemzésükhöz a teljes termékenységi arányszám mellett a Boongarts– Feeney-féle ütem szerint kiigazított termékenységi rátát is felhasználják, melynek segítségével bebizonyítják, hogy a romló helyzetkép ellenére sem olyan rossz a magyarországi termékenység. Felhívják a figyelmet a gyermekvállalási döntés kitolódásának hatására, és feltárják a halasztás, valamint a teljes termékenységi arányszám értékei közötti kapcsolatot.