Milyen értéket teremt a szabadidő sport és mi a kapcsolata a versenyképességgel? (What value is created by leisure sport and what is its relationship with the competitiveness?)

A sport egyre fontosabb tényezővé válik a társadalomban, és gazdasági súlya is egyre szignifikánsabban jelentkezik. A sportgazdaságtani írások nagy része azonban a hivatásos sporttal foglalkozik, a szabadidősport nem kap elég súlyt. Downward és szerzőtársai még 2009-ben is az elméleti és gyakorlati munkák hiányára hívták fel a figyelmet. Jelen cikk a szabadidősporttal kíván foglalkozni, és célja, hogy bemutassa, milyen értéket teremt a szabadidősport az egyén, a vállalatok, a társadalom és a gazdaság számára, valamint azt, hogy az egyes szereplők a szabadidősport által milyen módon lehetnek versenyképesebbek. A szabadidősport és a versenyképesség rövid fogalmi definiálása után a szerző bemutatja az irodalom-feldolgozás és a 31 kvalitatív mélyinterjú kapcsolódó eredményeit. ___________________ Sport has always been an important part of society but it is now becoming an increasingly important part of the economy. The sport management literature mostly deals with competitive sport, leisure sport has a week position. Downward et al.have written about the lack of theoretical and empirical works in the area of leisure sport. This article deals with leisure sport, the aim of the author’s work is: to present the value creation of leisure sport for individuals, companies, for society and economy, and to examine how they could be more competitive through leisure sport. After presenting short definitions of leisure sport and competitiveness, the author does literature review and presents the most important thoughts of the articles and the results of my 31 qualitative in-depth interviews.

Innováció és dinamizmus. Kölcsönhatás a rendszerek és a technikai haladás között = Innovation and dynamism. Reciprocal effect between systems and technical advance

A posztszocialista átalakulással foglalkozó irodalom rendszerint az átmenet politikai, gazdasági és társadalmi oldalával foglalkozik, holott az elmúlt húsz évben fontos változások mentek végbe a technikai haladás terén is. A kapitalizmus egyik fő erénye a dinamizmus, a vállalkozás, az innovációs folyamat erős ösztönzése. Valamennyi (polgári célokra használt) forradalmian új terméket a kapitalista rendszer hozta létre, a szocialista rendszer legfeljebb katonai rendeltetésű új termékekkel tudott előállni. A cikk azt elemzi, hogy mennyiben magyarázható ez a mélyreható különbség a két rendszer veleszületett hajlamaival, alapvető tulajdonságaival. Az új termékek térhódítása (köztük a számítógép, a mobiltelefon, az internet, az információs-kommunikációs szféra radikális átalakulása) megváltoztatta az emberek mindennapi életét. Miközben sokan mindezt kedvező változásként élik meg, nem vesznek tudomást a kapitalista rendszer és a gyors technikai haladás közötti okozati összefüggésről. A kapitalizmusnak e fontos erényét a mikroökonómia szokványos oktatása sem világítja meg a diákok számára, és nem kap kellő hangsúlyt a vezető politikusok megnyilvánulásaiban sem. _________________ Literature on post-socialist transformation usually deals with the political, economic and social sides of it, although there have also been important changes in the field of technical advance in the last twenty years. One of capitalisms main virtues is the strong incentive it gives to dynamism, enterprise and the innovation process. Every revolutionary new prodŹuct (for civilian use) has been brought about by the capitalist system. The socialist system was capable at most of developing new military products. The article analyses how far this radical difference can be explained by the innate tendencies and basis attributes of the two systems. Our daily lives have been transformed by these new products (for instance, the sphere of information and communications by the computer, the mobile phone and the internet). While many people see all these as favourable changes, fewer discern the causal relation between the capitalist system and rapid technical progress. Yet the usual syllabus of microeconomics does not enlighten students on this important virtue of capitalism, which is not adequately emphasized in the statements of leading politicians either.

Mitől zöld egy vállalat - avagy mit is jelent a jó környezeti teljesítmény? (What makes a company green – or what does good environmental performance mean?)

A vállalati teljesítmény megítélésénél egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezeti teljesítmény vizsgálata. Nem egyértelmű ugyanakkor, mit is jelent a jó környezeti teljesítmény: egyesek például a szennyezőanyagkibocsátás csökkentését, míg mások egy környezetirányítási rendszer bevezetését értik alatta. Az eltérések miatt sokszor nem kapunk hiteles információt arról, vajon a környezetileg jól teljesítő vállalatok versenytársaiknál sikeresebbek-e vagy se m. A szerző a cikkben kísérletet tesz egy a környezeti teljesítmény átfogó értelmezésére szolgáló modell felállítására, amely lehetőséget biztosít a vállalati és a környezeti teljesítmény kapcsolatának pontosabb megismerésére és így jobb vállalati döntések meghozatalára. _________ When evaluating corporate performance, more and more emphasis is put on the assessment of environmental performance as well. It is not obvious however, what good environmental performance means: some researchers interpret it for example as decreasing environmental load while others as introducing an environmental management system. These differences in many cases lead to contradictory conclusions, whether environmentally good companies would outperform their competitors in other fields as well. In the article the author attempts to build a model for interpreting the concept of environmental performance, enabling more exact analysis of the relationship between company and environmental performance, and so making better company decisions.

Tájindikátorok alkalmazása a tájképvédelmi területek lehatárolására és a tájkarakter meghatározására

A Kárpát-medence Európa egyik jellegzetes, kulturális és természeti adottságokban gazdag sokszínű térsége. A globalizációval, a beépítés növekedésével, a környezetszennyezés fokozódásával azonban a hazai tájakat, tájképet is az átalakulás veszélye fenyegeti. A hagyományos tájkép megőrzése, a jellegzetes tájkarakter fejlesztése komplex feladat, és a különböző szakterületek összefogását követeli meg. A tájkép, mint vizuális természeti erőforrás rendszerint nem jelenik meg a különböző ágazati tervekben. A tájképpel, mint „korlátlanul rendelkezésre álló” erőforrással nem gazdálkodtak. A gazdasági-, gazdaságossági számításokba, a beruházások hatáselemzéseibe, a terület- és településrendezési tervekbe, a vizuális környezetet érintő legtöbb döntésbe nem került be a tájképet módosító hatások vizsgálata. A tájkép ugyanakkor mint gazdasági erőforrás, felértékelődik, és egyre inkább hangsúlyt kap. A hagyományos tájkép megőrzése, a jellegzetes tájkarakter fejlesztése a tájtervezés, a műemlékvédelem, az építészet, az üdülés-idegenforgalom és a környezettervezés egyre fontosabb területévé válik. A tájkép elődeink hosszantartó évezredes tájformáló tevékenysége, munkája során alakult. A táj (kultúrtáj) szerkezete, karaktere mindenkor lenyomata, tükrözője a megelőző korok tájhasználatának. A jelenkori táj (és annak vizuális megjelenése, a tájkép) történeti folyamatok eredményeképpen jött létre. Megőrzése és fejlesztése nemcsak gazdasági érdek, hanem a nemzeti örökség védelmét, az identitástudat megőrzését, a lokálpatriotizmust is jelenti. A látvány (a táj és a tájkép) olyan köztulajdon, nemzeti kincs, amelynek vizsgálatával, értékelésével, védelmével, fejlesztésének kérdéseivel tudományos szinten is szükséges foglalkozni. Az értékelés, védelem, jogi szabályozás jelenlegi hiánya miatt a látvány, a tájkép az egyik legrohamosabban pusztuló környezeti erőforrás.

Turizmusföldrajz

A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A magyar gazdaság jövőjében is kulcsszerepet kap ez az ágazat. A következő alfejezetből áttekintő képet kaphatunk a turizmus nemzetközi helyzetéről, a magyar turizmus jellemzőiről és azokról a természeti tényezőkről amelyek elválaszthatatlanok az idegenforgalomtól. A fejezet elsősorban a Turizmus és vendéglátás szakos hallgatóknak lehet hasznos, de a turizmus igen szerteágazó kapcsolódásai és sokszínűsége miatt sokaknak adhat hasznos ismereteket ez a kis összefoglaló.

Kamatlábak és árszint kis, nyitott gazdaságban = Interest rates and price levels in a small open economy

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a különböző kamatlábaknak milyen hatásai vannak az árszintre, illetve a nominális árakra egy nyitott elsősorban kis, nyitott gazdaságban szabad tőkeáramlás mellett. Míg a zárt gazdaságban csupán a nominális és reálkamatláb megkülönböztetése a lényeges, nyitott gazdaságban a kamatlábak vizsgálatakor meg kell fontolnunk a kamatlábparitás kérdését is. Tisztáznunk kell a reálkamatláb összetevőit, amelyben fontos szerepet kap mind az árfolyam-begyűrűzés (pass-through), mind pedig a kockázati prémium mértéke. A kamatlábhatások vizsgálatakor először azt a mechanizmust elemezzük, amely által a kamatláb befolyásolja a tartós jószágok költségét (explicit vagy implicit bérleti díját). Másodszor az exportszektor termelési döntése és a hazai kamatláb viszonyára vonatkozó mechanizmust vizsgáljuk. Belátjuk, hogy az exportáló szektor döntései függetlenek lehetnek a belföldi kamatlábaktól. Harmadszor bizonyos árazási viselkedéseket tanulmányozunk. Bebizonyítjuk, hogy a kamatláb olyan növelése, ami nem változtat a jelenlegi árfolyamon, árszintnövelő az importőr ország számára. Megfogalmazható az a nézet, hogy ha van is a kamatlábaknak keresleti hatása a zárt gazdaságban, a kis, nyitott gazdaságban ez vélhetőleg sokkal gyengébb. _____ The study examines what effects various interest rates have on the price level and nomi-nal prices in an open (primarily small) economy with free flows of capital. A closed economy calls for a distinction only between nominal and real rates of interest, but in an open economy, questions of interest-rate parity have to be considered as well. It is nec-essary to clarify the factors behind the real interest rate important for price-level pass-through and for the scale of risk premium. Analysis of interest-rate effects begins with the mechanism whereby the interest rate influences the cost of fixed assets (explicit or implicit rents). Secondly, the mechanism behind the relation of export-sector production decisions and domestic interest rates is examined. It emerges that decisions of the export sector are independent of domestic interest rates. Thirdly, certain types of pricing behav-iour are studied. It is shown that a rise in the interest rate that does not alter the present exchange rate is a price-raising factor for the importing country. It can be assumed that if the interest rate has a demand effect in a closed economy, this will presumably be much weaker in a small open economy.

Az államcsőd költségei régen és ma (Costs of sovereign defaults now and long ago)

Az államoknak nyújtott hitelekre gyakran gondolunk biztonságos befektetésként, lehetetlen vagy legalábbis valószerűtlen kimenetelként kezelve az államcsőd lehetőségét. Pedig államcsődök azóta vannak, amióta szuverén államok hitelt vesznek fel, és még csak nem is ritka eseményekről van szó. Amikor egy-egy válság vagy csődesemény felhívja erre a figyelmünket, a leggyakrabban elhangzó kérdés az, hogy miért következett be a csőd. Ebben a tanulmányban a szerző ennél furcsább kérdésre hívja fel a figyelmet: mi késztet egy hitelt felvevő államot arra, hogy visszafizesse hiteleit, vagyis miért nem megy csődbe? Ez rögtön felvet egy további, talán még meglepőbb problémát: miért kap egyáltalán egy szuverén állam hitelt? Ezekre a kérdésekre már régóta tudni véljük a választ: azért, mert az államcsődnek költségei vannak. A lehetséges költségek és a hozzájuk kapcsolódó empirikus kutatások értelmezésével és rendszerezésével, az ellentmondások feltárásával azonban a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy bár elképzeléseink vannak és lehetnek, valójában nem ismerjük a törlesztést kikényszerítő és így az államadósságok létezését biztosító mechanizmusokat. Talán éppen azért nem, mert az államcsőd lehetséges politikai, gazdasági következményei - azaz költségei - idővel legalább annyira változnak, mint öltözködési, étkezési és közlekedési szokásaink. ____ Loans to sovereign states are often referred to as safe investments, treating default as an impossible or at least improbable event. Yet sovereign defaults have been arising ever since countries borrowed money. They are not rare at all. When a debt crisis or default event draws attention to the problem, the commonest question put is why defaults occur. This paper stresses the need to ask a less common question as well: why sovereign states repay loans, why they do not default. Consequent on that is why rational lenders give money to countries. The answer to these questions seems to be because defaults are costly. The paper reviews and systematizes possible cost types and explores inconsistencies in the related literature, to show that the mechanisms supporting the existence of sovereign debts are not precisely known. One reason why costs of defaults are challenging to study may be that the possible political and economic consequences of defaults change over time.

Az információs technológia szerepe a magyar nagyvállalatok marketing tevékenységének támogatásában

A marketing sokáig nem tartozott azok közé a vállalati szakterületek közé, ahol az informatika fontos szerepet játszik. Az elmúlt években azonban megváltozni látszik ez a helyzet, ugyanis a vevőkapcsolat-kezelés a vállalatirányítási szoftverek legdinamikusabban fejlődő részpiacává vált. Kutatásunkban – reflektálva a vállalati gyakorlat oldaláról jelentkező érdeklődésre – áttekintjük, hogy az informatika milyen szerepet kap, és milyen lehetőségeket rejt a legnagyobb árbevétellel rendelkező magyar vállalatok marketing menedzsment munkájában. Ezután modellszerűen vizsgáljuk és többváltozós matematikai-statisztikai eszközök segítségével empirikusan teszteljük azokat a tényezőket, amelyek leginkább meghatározzák, hogy a marketingvezetők mennyire tartják hasznosnak számítógépes alkalmazásokat.

Az informatika helyzete és lehetőségei a magyar nagyvállalatok marketing- és értékesítési tevékenységének támogatásában

A marketingtevékenység informatikai támogatottsága – Magyarországon és külföldön egyaránt – elmarad a többi vállalati szakterület átlagától. Az elmúlt években azonban megváltozni látszik ez a helyzet: a CRMalkalmazások (Customer Relationship Management – ügyfélkapcsolat-kezelés), amelyek leginkább a marketingfunkcióhoz köthetők, ugyanis a vállalatirányítási szoftverek legdinamikusabban fejlődő részpiacává váltak. A szerző kutatásában áttekinti, hogy az informatika milyen szerepet kap, és milyen lehetőségeket rejt a legnagyobb árbevétellel rendelkező magyar vállalatok marketingmenedzsment munkájában. Eredményei szerint a magyar nagyvállalatok 13 százaléka használ csupán korszerű CRM-alkalmazásokat, és a menedzserek 13 százaléka véli csak úgy, hogy a piaci tájékozódásban az informatikai alkalmazásoknak kiemelt szerepük van. Ennek az is az oka lehet, hogy a megvizsgált vállalatok rendszerei nem tartalmazzák teljes körűen a klasszikus marketingmunkához szükséges információkat. Érdekes eredmény, hogy a marketingmenedzserek mégsem az IT-rendszerek adattartalma alapján alkotnak véleményt az alkalmazások hasznosságáról: akkor támaszkodnak munkájuk során a számítógépekre, ha megfelelő felhasználói képzésben részesültek és „felhasználóbarátnak” ítélik az informatikai rendszert.

Adópolitikai változások a válság után – a bankadók térnyerése

Ritkán kíséri annyira a közfigyelem az adópolitikát mint most. A világgazdasági válság hatására – a költségvetési konszolidáció miatt – a pénzügypolitikán belül egyre hangsúlyosabb szerepet kap az adópolitika. A világgazdasági válság egyik következménye a pénzügyi szektort érintő adók megjelenése, illetve egyre szélesebb körű elterjedése. A tanulmány ennek a változásnak egyes elméleti összefüggéseivel foglalkozik.

Nyilvánosság és magánélet a mobiltelefon és a közösségi média használat tükrében

A technológiai fejlődés vívmányai – amelyek között a mobiltelefon és az internet is helyet kap – átalakítják a nyilvános és a magánszféra közötti határvonalat. Az individuális kommunikációs gyakorlat radikális megváltozása átalakítja és újraértelmezi a magánszférában és a nyilvános szférában zajló kommunikáció határait. A magánszférát és a nyilvánosságot ma már szó szerint csak egy gombnyomás választja el egymástól. A technológiai újítások hatására úgy tűnik, hogy az emberek mind nagyobb mértékben beengedik a nyilvánosságot a magánéletükbe. Jelen kutatásban arra vállalkoztunk, hogy pillanatképet fessünk a magánszféra és a nyilvánosság határáról. Kvantitatív kérdőíves megkérdezés segítségével, 221 fős fogyasztói mintán vizsgáltuk meg, hogy a mobiltelefon és a közösségi média használata milyen összefüggésben áll a magánszféra védelmével, és az ezzel kapcsolatos fogyasztói magatartással. A kutatás fókuszában a mobiltelefon és a közösségi média - mint olyan új média-felületek - használati szokásai állnak, amelyek széles körben elterjedtek a lakosság körében, és alighanem jelentős mértékben átalakították az emberek mindennapi szokásait, megváltoztatva a magánszféra határait is. Hiszen ezek a média felületek különösképpen alkalmasak a magánjellegű információk gyors és tömeges megosztására, gyakorlatilag egy pillanat alatt. Eredményeink célja, hogy jobban megértsük a mobiltelefon és a közösségi média lehetőségek fogyasztói fogadtatásának egyes aspektusait.

Ice observations in the Southern Ocean between 1878 and 1928

During the period in question, large ice drifts transported incalculable numbers of icebergs, ice fields and ice floes from the Antarctica into the South Atlantic, confronting long-journeying sailing ships on the Cape Horn route with considerable danger. As is still the case today, the ice drifts generally tended in a northeasterly direction. Thus it can be assumed that the ice masses occuring near Cape Horn and in the South Atlantic originated in Graham Land and the South Shetland Islands, while those found in the Pacific will have come from Victoria Land. The masses drifting to Cape Horn, Isla de los Estados, the Falkland Islands and occasionally as far as the Tristan da Cunha Group are transported by the West Wind Drift and Falkland Current, diverted by the Brazil Current. The Bouvet and Agulhas Currents have little influence here. The great ice masses repeatedly reached points beyond the "outermost drift ice boundery" calculated in the course of the years, to continue on in the direction of the equator. The number of sailing ships which fell victim to the ice drifts while rounding Cape Horn can only be surmised; they simply disappeared without a trace in the expanses of the South Atlantic. Until the end of the 1900s the dangers presented by ice were less serious for westward-bound ships than for the "homeward-bounders" travelling from West to East. Following the turn of the century, however, the risk for "onwardbounders" increased significantly. Whether the ice drifts actually grew in might or whether the more frequent and more detailed reports led to this impression, could never be ascertained by the German Hydrographie Office. In the forty-one years between 1868 and 1908, ten light, ten medium and nine heavy ice years were counted, and only twelve years in which no reports of ice were submitted to the German Hydrographie Office. "One of the most terrible dangers threatening ships on their return from the Pacific Ocean," the pilot book for the Atlantic Ocean warns, "is the encounter with ice, to be expected south of the 50th parallel (approx.) in the Pacific and south of the 40th parallel (approx.) in the South Atlantic." Following the ice drift of 1854-55, thought to be the first ever recorded, the increasing numbers of sailing ships rounding Cape Horn were frequently confronted with drifts of varying sizes or with single icebergs. Then from 1892-94, a colossal ice drift crossed the path of the sailships in three stages. Several sailing ships collided with the icebergs and could be counted lucky if they survived with heavy damage to the bow and the fo regear. The reports on those which vanished for ever in the ice masses are hardly of investigative value. The English suffered particularly badly in the ice-plagued waters; their captains apparently sailed courses that led more freqently through drifts than did the sailing instructions of the German Hydrographic Office. Thus, among others, Capt. Jarvis' DUNTRUNE, also the STANMORE, ARTHURSTONE and LORD RANOCH as well as the French GALATHEE and CASHMERE all collided with icebergs. The crew of the AETHELBERTH panicked after a collision and took to their lifeboats. It was only after the ship detached itself from the iceberg it had rammed that the men returned to it and continued their journey. The TEMPLEMORE, on the other hand, had to be abandoned for good. Of the German sailing ships, the FLOTOW is to be mentioned here, and in the third phase of the drift the American SAN JOAQUIN lost a large proportion of its rigging. In the 20th century ice drifts continued to cross the courses of the Cape Horn ships. 1906 and 1908 were recorded as particularly heavy ice years. In 1908-09 both the FALKLANDBANK and the TOXTETH fell prey to ice, or so it was assumed during the subsequent Maritime Board proceedings. For the most part the German sailing ships were spared greater damages by sea. Their captains sent detailed ice reports to the German Hydrographic Office, which gratefully welcomed the information and partially incorporated it in the third and final edition of the "Pilot Book for the Atlantic Ocean." From the end of 1926 until the beginning of 1928, the last of the large sailing ships were once again confronted with "tremendous masses of icebergs and ice drifts." Reports of this period originated above all on the P-Liners PADUA, PAMIR, PASSAT, PEKING, PINNAS, PRIWALL and the ships of Gustav Erikson's fleet. The fate of the training sailship ADMIRAL KARPFANGER in connection with the ice in early 1938 was never clearly determined by the Maritime Board proceedings. Collision with an iceberg, however, is thought to be the most likely cause of accident. Today freight sailing ships no longer cross the oceans. The Cape Horn route is relatively insignificant for engine-powered ships and icebergs can be spotted in plenty of time by modern navigation technology ... The large ice drifts are no longer a menace, but only a marginal note in the final chapter of the history of transoceanic sailing.

Die weisheit d. Martin Luther's ...

1. t. Auslegung des Magnificat.-Psalm 37, 62, 82, 117, 111, 127, 147, 118. Jeremia kap. 23. Esaja kap. 9. Habakuk kap. 1, 3. Die zehn gebote. Die bergpredigt. Evangel. Joh. kap. 14-16. Das Vaterunser.--2. t. Auslegung des ersten buches Mose. Auslegung des ersten briefes Petri, sammt dem ersten kapitel des andern briefes. Auslegung des fünfzehnten kapitels des ersten briefes Pauli an die Corinther.

Joskus jotain tulee mieleen sieltä nuoruuden laivoista - Kolmen merimiehen kokemukset ensimmäisestä merimatkastaan

Tutkielmassa tarkastellaan kolmen merimiehen kokemuksia ensimmäisestä merimatkastaan muistitietotutkimuksen ja mikrohistorian avulla. Tutkielman tarkoituksena on tuoda esille se, miten merimiehet ovat kokeneet ja muistaneet ensimmäisen purjehduksensa sekä selvittää sitä, miten merenkulku on kehittynyt 1860-luvulta 1960-luvulle ja miten se on vaikuttanut merenkulkijan arkeen. Carl Julius Panelius (1854-1932) aloitti kajuuttavahtina fregatti Osmolla vuonna 1867, ajankohtana, jolloin Suomi muuttui vähitellen tervaprovinssista merenkulkumaaksi. Matti Lappalainen (1917-2010) pestautui prentiisiksi nelimastoparkki Moshuluun vuonna 1937 ja seilasi viimeisten joukossa Kap Hornin ympäri purjelaivalla. Juhani Heinonen (1948-) teki ensireissunsa M/S Kannaksella jungmannina vuonna 1965, merenkulun jo modernisoituessa. Muistitietoa lähteenä käyttävän tutkimuksen päämääränä on tuoda esiin muistelijoiden omat näkemykset menneisyydestä. Mikrohistoriallinen tutkimustapa taas paneutuu tutkittavaan kohteeseen erityisen tarkasti, jolloin menneisyydestä on mahdollista löytää uusia piirteitä. Mikrohistoriallisen tutkimusotteen myötä muistitietoaineisto nähdään johtolankana menneisyydestä, jolloin tutkijan tulee esittää aineistolle oikeanlaisia kysymyksiä saadakseen menneisyyden jäljet puhumaan. Tutkielmassa on suullisen muistitiedon, haastattelujen, lisäksi käytetty myös kirjoitettuja lähteitä, muistelmia. Tarkoituksena on ollut nostaa merenkulkijan oma ääni esiin ja ymmärtää minkälaista merimiehen arki on laivassa ollut. Tutkielmasta käy ilmi, että vaikka merenkulku on muuttunut tarkasteltavalla ajanjaksolla paljon, ovat kokemukset merimiehenä olemisesta ja ensimmäisestä merimatkasta yllättävän samankaltaisia. Elämä merellä muodostui vahtivuorojen ympärille, johon satamakäynnit tarjosivat odotettua vaihtelua. Muistelijat kertovat hämmästyttävän vähän itse työstä laivalla. Merimiehille erityiset tapahtumat olivat merkityksellisiä, sillä ne poikkesivat laivan tavallisesta arjesta. Merimiesten muistelukerronnasta nousee esiin omakuva ja se millaisia merimiehiä he olivat tai halusivat olla. Yhteistä muistoille on se, että hyvä merimies oli reipas, ahkera eikä ikävöinyt kotiin. Hän teki raskasta työtä, mutta ei valittanut turhasta ja käyttäytyi satamissa sivistyneesti.

Pressure ulcer management in Oman: nurses’ knowledge and views

Background: Pressure ulcers (PrUs) have a significant impact on health system expenditure and patient’s quality of life. It is a global problem. Many studies were undertaken in regard to PrU prevention and management. In Oman, no studies have been conducted to investigate nurses’ knowledge on prevention and management of PrUs. The purpose of this descriptive sequential explanatory mixed-method study was to explore the nurses’ level of knowledge in relation to prevention and management of PrUs in Oman. Methods: A mixed method design was used and the study was conducted over two Phases. In Phase I, a questionnaire was developed to explore nurses’ knowledge on PrU, policy, and resources. The main section of the questionnaire was the Pieper-Zulkowski Pressure Ulcer knowledge test (PZ-PUKT) which tests the knowledge on PrU. Another two sections were developed including questions about wound policy and resources available for PrU prevention and management in Oman. The questionnaire was distributed to nurses who were working in surgical, medical, orthopaedic, CCU, and ICU wards/units in seven hospitals. In Phase II study, semi-structured qualitative interviews were conducted with 16 of the questionnaire respondents. Interviews took approximately 30 minutes, were recorded and transcribed verbatim. Qualitative data were analysed using the Knowledge, Attitudes and Practice (KAP) model as the a priori framework. Results: In Phase I, 478 questionnaires were analysed. The knowledge test results showed the overall mean percent score for correctly answered questions was 51% suggesting a low level of knowledge. There was a significant relationship between nurses’ knowledge and age (P=0.001) and between knowledge and years of experience (P=0.001) with knowledge increasing with age and years of experience. In Phase II, four themes were identified from the interviews: knowledge, attitude, and practice (framework themes) and perception of role. Findings indicated positive and negative attitudes towards the care of PrUs. Some nurses stated feeling rewarded when they see wounds improving while others said they could not work with patients independently because they lacked the knowledge and the skills needed. There was variation in the management of PrU between hospitals. Both studies indicated that the wound management policy did not include enough information to guide nurses. Conclusion: Overall the nurses’ level of knowledge on PrU was relatively low. Most nurses were not familiar with wound management policy or different PrU prevention and management strategies. Nurses are aware of the risk of PrUs and try their best to manage them with the available resources however more training is required.