Evaluation of the EU membership of the new member states

When analysing the impacts of EU membership on NMCs, and in particular on the Hungarian economy, we consider integration maturity as a theoretical framework. Integration maturity can be defined as a capability to exploit the benefits of the given form of integration to the maximum, while the costs and drawbacks can be minimised. Integration maturity can be measured by comparing costs and benefits. A country is mature for integration if membership on the whole is advantageous for it.

Economics of the new member states: A post-crisis perspective

This essay addresses four major issues confronting the Central and Eastern European new members of the European Union in the decade to come. First: what to think of the financial meltdown of 2008-2009. Second, what have they learned from the tremors, having shaken the previous star performers of the EU? Third we ask if we can expect a return to ‘normalcy' as forecast by most models of financial rating agencies and international financial institutions? Fourth the question is raised what did the new members benefit from their EU membership? Some conclusions on the future of EU reforms and policies close the overview.

Alternative Monetary Strategies before EMU Membership in Central Europe

As more and more transition coutries join the eurozone it is becoming reasonable to investigate what monetary policy might be most successful for countries prior to the introduction of the euro. One possible alternative is inflation targeting, which has found application in numerous economies in the last two decades, including the Visegrád Countries. In this paper I am introducing some important aspects and an empirical examination of the monetary policy of the Visegrád Countries. I am providing an overview of previous empirical findings and trying to make some comparisons of new EU and recommendations for pre-accession countries, such as Croatia.

Az európai uniós tagság mint modernizációs hajtóerő. Gondolatok a kelet-közép-európai országok EU-tagságának 10. évfordulóján = EU membership as a driving force of modernization. Ideas on the 10th anniversary of EU membership of East Central European countries

A szerző az Európai Unióhoz az elmúlt évtizedben csatlakozott országok felzárkózásának összefüggéseit vizsgálja, rámutatva arra, hogy a kelet-közép-európai térség országainak természetes modernizációs központja az Európai Unió. Az európai integrációba történő szerves beépülésnek nem volt és a jövőben sincs reális alternatívája. Annak ellenére, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság rendkívül kedvezőtlen fordulatot hozott, az új tagországok többségében jelentős ütemű felzárkózási folyamat indult el: egy évtizeden belül relatív pozíciójuk az uniós átlaghoz képest átlagosan 15 százalékpont javult a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-t tekintve. A tagság számos előnye közül ki kell emelni, hogy az uniós költségvetésből származó közvetlen transzferek hatására az új tagállamok számottevő külső forráshoz jutottak, aminek révén hosszú távú fejlődésüket és versenyképességüket befolyásoló területeken jelentős beruházásokat hajthattak végre. E transzferek kapcsán a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a szűk látókörűen számított nettó haszonélvezői pozíció valójában kölcsönös előnyöket rejt: az EU fejlettebb országai számára is komoly előnyök származnak a megnövekedett importkeresletből és általában a bővülés kereskedelemteremtő hatásaiból. _____ The author analyses some catch-up aspects of countries joining the EU in 2004 and 2007, pointing out that the EU is an obvious centre of modernization for the countries in East Central Europe. There was no realistic alternative to participating in the European integration process and this applies also to the future. Contrary to the extremely bad general environment caused by the international financial and economic crisis, most new member-states were able to converge on the EU average quite fast: within a decade the relative regional level of development measured in GDP per capita terms and compared with the EU average increased by 15 per cent. It should be stressed that among several advantages of EU membership, direct transfers from the EU-level budget played a crucial role in improving competitiveness through investment. Looking beyond narrow-minded net budgetary positions, the author sees mutual comprehensive benefits: the more developed member-states can enjoy additional demand for their products, and in general benefit from the trade-creating effects of enlargement.

Tíz év az Európai Unióban - az új tagországok agrárteljesítményei = A decade in the EU: the agricultural performances of the new member-states

Több mint tíz év telt el az Európai Unió 2004. évi kibővülése óta. A tízéves évforduló jó lehetőséget kínált a mérlegkészítésre, annak vizsgálatára, hogy a legfrissebb elérhető adatok tükrében milyen fejlődési pályát tudhatnak maguk mögött az új tagországok mezőgazdasági szektorai. Írásunk célja a tíz kelet- európai EU-tagállam agrárteljesítményének értékelése, illetve ez alapján a csatlakozás nyerteseinek, illetve veszteseinek azonosítása. A rendelkezésre álló adatokat a többdimenziós faktoranalízis módszerével feldolgozva arra az eredményre jutottunk, hogy Lengyelország, Észtország és Litvánia hármasa tekinthető az agrárcsatlakozás abszolút nyertesének, míg a többi új tagállam nem volt képes teljes mértékben kihasználni a csatlakozás adta lehetőségeket. Az eredményekből az is látható, hogy a magas hozzáadott értékű termékekre való szakosodás jó stratégiának bizonyult, mert gyorsabb fejlődést biztosított, mint a mezőgazdasági alaptermékekre való koncentrálás. ____ The period of over ten years since the 2004 round of EU accessions provides a good opportunity to assess and take stock of agricultural developments in the new member- States, in light of the latest available data. The paper sets out to assess their agricultural performances and to identify the winners and losers by accession in this regard. Ranking individual country performances using Parallel Factor Analysis (PARAFAC) suggests that Poland, Estonia and Lithuania can be considered as winners, whereas the other countries failed to use the potentials of membership to the full. The results also suggest that focusing on agri-food products with a high added value proved a good development strategy for the sector. Countries that concentrated on producing agri-food raw materials lagged behind.