A társadalmi felelősségvállalás tendenciái a gyógyszeriparban = Corporate Social Responsibility in the Pharmaceutical Industry

A gyógyszeripar egyszerre tartozik a leginkább csodált és a legtöbbet kritizált iparágak közé. Az iparág produktumai életeket menthetnek, emberek millióinak könnyítik meg az életét, és a gyógyszereknek köszönhetően számos korábbi gyilkos kór vált ismeretlenné a fejlett országokban. Mindezek mellett azonban az iparágat számos kritika is éri: túl magas árakkal dolgozik, etikátlan promóciós praktikákkal él, magára hagyja a világ szegényeit, kétes etikai hátterű klinikai kísérleteket végez, és állami intézményekkel köt háttéralkukat. A CSR koncepciójának intenzív jelenléte az iparágban többek között a fenti ellentmondásokra adott válaszként is értelmezhető (erre utalnak a későbbiekben bemutatandó kvalitatív kutatás eredményei is). Az alábbi tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy feltárjam, a magyar gyógyszeripar szereplői hogyan látják társadalmi felelősségüket, milyen programokat valósítanak meg CSR kezdeményezéseik során. Milyen kihívások várnak a gyógyszeripari cégek vezetőire, és milyen dilemmákkal szembesülnek társadalmi felelősségvállalásuk kapcsán? Mennyiben találhatók meg a nemzetközi kutatások által feltárt nézőpontok a hazai cégek CSR interpretációiban, illetve vannak-e a magyar gyógyszeriparnak sajátosságai ebben a tekintetben? / === / The pharmaceutical industry is among the most admired and most criticized of all. The pharmaceutical products can save lives, they make the lives of millions of people lot easier, and many legendary diseases were eradicated from the world thanks to the innovations of the industry. However, the industry receives many criticisms in the same time: the big pharma is often accused of working with high prices, applying immoral marketing practices, abandoning the poor, having a no money-no cure attitude, doing ethically questionable clinical trials, etc. This contradiction can be one reason why pharmaceutical industry is among the most CSR-oriented sectors. In this paper I investigate what the CSR initiatives and activities of the pharmaceutical companies look like in Hungary. How do the managers of these firms react to the challenges of the industry? What is their perception about the contradictions described in the previous paragraph? Are there Hungarian peculiarities regarding CSR principles and actions? During research I also wanted to identify patterns of CSR activities of the Hungarian pharmaceutical firms in order to create clusters that group companies with similar characteristics.

A vállalatok politikája – vállalati, társadalmi felelősségvállalás, vállalati közösségek és a vállalati stratégia jövője (Corporate policy – corporate social responsibility, corporate communities, and future of corporate strategy)

A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) a diszciplinarizálódás korai szakaszában különböző tudományos hagyományokból táplálkozva, a vállalatirányítás, az üzleti etika, a környezetgazdálkodás és a marketingkommunikáció határvidékének szélesítésével, különböző hangsúlyú kiterjesztésével igyekszik saját helyét kijelölni a gazdálkodástudomány keretei között. Jelen tanulmány egy, az érintetti elméletekből kiinduló, ám alapvetően történeti és politikai hagyományhoz köti a CSR jelenét és jövőjét, majd ebből a megközelítésből kiindulva helyezi el a CSR elméletét és lehetséges managementgyakorlatát a vállalatirányítás és a marketingkommunikáció világában. A szerző álláspontja szerint a CSR inkább forma, mint tartalom; az üzleti értelemben vett fenntarthatóságot a vállalatok kevésbé jó ügyek képviselete révén, mint az érintetti (stakeholder) demokrácia megvalósulásának elősegítésével teremthetik meg. Jelen dolgozat azt mutatja meg, hogy az érintetti demokrácia mint üzleti működési modell megvalósulása messzemenő következményekkel járhat mind a vállalatirányítás, mind a modern marketingkommunikáció számára. ______ Corporate Social Responsibility (CSR) is in an early phase of disciplinarization and works towards establishing its level scholarly playing field from different traditions. It attempts to extend its territory on the boarderline of management, business ethics, environmental studies, and marketing-communications. This study applies a historical and political approach to the understanding of the present and future of CSR and places CSR in the area of management studies and marketing- communications from this starting point. CSR is more form than content; business sustanaibility is achieved less through good causes but via assisting in the establishment of stakeholder democracy. This study attempts to show what results stakeholder democracy as business modell would bring to the world of both corporate management and marketingcommunications.

Online vs. Offline Gossip as a Source of Corporate Communicative Advantage

In a world that may be described by information revolution, it is becoming more and more important to discover the diffusion of information and news in a new technological environment. We are not dependent but, more in control of receiving and forwarding information in this technology driven environment. What we can find is that in today’s interpersonal communications, even corporate communications, gossip-like information gain a more important role. Starting from the psychological notion of gossip we asked the question how gossip occurs, evolves and disperses on the internet, what the main criteria of its diffusion and how these maybe taken into service of a company. The power of gossip derives from its biological basis that is communication advantage. The “newsmonger” maybe described with good memory, being up-to-date even in non-gossip like situations. The spread of info is faster and more precise among people with similar professions or of common interest. The content of the gossip adopts to the intellectual level of its audience. We conducted multiple research methods in order to discover about the nature of gossip of corporate interest: content analyses of blogs (N=10) and forums (N=10); online in-depth interviews (N=10); and individual consumer narratives (N=100). Our research shows that companies may lead and use gossip in an online context for their own communication intentions, however, corporate presence in terms of online gossips has to fulfill requirements in order to remain acceptable: that are specific language and place, openness, being direct about expressing intention and origin. In our paper we are going to present our major results and theoretical model

Evaluation of corporate environmental management approaches: A framework and application

This article proposes a framework to evaluate corporate environmental strategies. In the proposed framework, a company's environmental risks are analyzed on two dimensions, One dimension, the endogenous environmental risks, arises from the internal operations of the company. The other dimension, the exogenous environmental risks, are determined by the company's external world: its location, its ecological setting, and the demographic characteristics of the physical environment in which it operates. Four environmental management approaches are defined as a function of endogenous and exogenous environmental risks: reactive, proactive, strategic, and crisis preventive. The framework was applied in a survey of 141 company representatives in Hungary. A relationship was sought between the a priori defined environmental management approaches based on technology and location and the companies' environmental management characteristics defined by senior managers. Variables that differentiated among the four environmental management approaches were identified and ranked. The study concludes that there is a relatively well-defined relationship between the environmental risks of companies and the nature of their environmental management approaches, Implementing a strategic environmental management approach may not be the best option for all companies - although there is a growing pressure to do so.

How Corporate Executives Perceive Environmental Issues

This article reports the results of a survey conducted in Hungary to compare the environmental perceptions of Hungarian corporate managers with those of other executives from around the world who had earlier responded to a similar survey conducted by McKinsey and Company. The results showed virtually no differences in how Hungarian managers perceived the importance of environmental challenges, but they did reveal stronger differences in perceptions between Hungarian and international respondents and among Hungarian respondents from companies in different owner.

Stratégiai paradigmaváltás szervezeti verseny(képesség) és az Operations management központi szerepe (Central role of strategic paradigm change, corporate competitiveness and operations management)

Az elmúlt két évtized folyamán a menedzserek megtanultak a megújult szabályok szerint játszani. Tudatosították, hogy a vállalatuk eredményes navigálásához folyamatosan figyelniük és adaptálniuk kell a legújabb módszereket, elméleteket. Jelen tanulmányával a szerző ezt a folyamatot kívánja segíteni, valamint arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy érdemes-e a rendkívül gyorsan változó világban hosszabb távú célok meghatározásával foglalkozni, és ha igen, akkor mire összpontosítsák a vállalatok erőfeszítéseiket. Milyen részletezettséggel, milyen módon határozzák meg az elképzeléseiket úgy, hogy közben megőrizzék a vállalat flexibilitását, a változások idején nélkülözhetetlen agilitást. A szerző arra vállalkozik, hogy feltárja a stratégiai paradigmaváltás fejlődését, a termelési stratégia, az operations management központi meghatározó szereppé válását, valamint áttekintse a termelési és szolgáltatási rendszervezetés (OM) elveinek, eszközeinek, módszereinek fejlődését, kölcsönhatását, összefüggéseit. _______ Change of paradigm has taken place in strategic planning. Fight for position turned into a fight of movement. Companies strive to achieve individual, not copyable organizational performance, as well as to realize their business strategies by means of value generating, proactive approach. Operative management now placed in the focus of production strategy is becoming the compass, the driving force of leadership. The management of production and service systems has grown into independent scientific disciplines. It yielded such principles, tools and methods which are present as world-renowned blueprints (scientific tools) in the field of maintaining and developing corporate performance. In the present study the author specifies and discusses the tools of operative management as criteria of value generation aiming at quality and cost efficiency. He analyses the backto- back character, interrelationship of quality, TQM (Total Quality Management), TPS (Toyota Production System) and JIT (Just in Time). He examines the effects thereof on corporate performance where significant and strong relationship can be demonstrated in case there is an ability to plan and develop new products. The current new OM (Operations Management) techniques increasingly rely upon the quality of human resources, the permanent improvement of procedures as well as focusing on tight cooperation with suppliers/customers. Supply chain management, core competence management, service management now represent a “new generation” of the OM methods, processes, serving at the same time as basis and starting point for expectable future techniques as well.

Az autóipar szerkezeti átrendeződése – Vállalati stratégiák és a válság hatásai (Structural change in the automotive industry – corporate strategies and the impact of the crisis)

Az írás a globális értékláncok élén álló autóipari cégek világgazdasági válságra adott reakcióit foglalja össze. Megállapítja, hogy a válságnak messze nincs vége: az iparág globális átrendeződése folytatódik. A globális értékláncokba sikeresen betagozódott közép-európai autóipari klaszter ezeknek a folyamatoknak mindmáig nyertese volt. Számolni kell azonban azzal, hogy továbbra is sok a technológiai és a piaci bizonytalanság: az új szereplők belépése, új üzleti modellek elterjedése hosszabb távon felboríthatja a jelenlegi status quo-t, és veszélyeztetheti a hagyományos autóipari befektetőiket munkabér-alapú versenyképességgel megtartani próbáló közép- és kelet-európai országok pozícióit. Az autóipari működő tőkét fogadó közép-kelet-európai országok számára hosszabb távon veszélyt jelenthet az autóipari üzleti modellek átalakulása, a gyártás teljes kiszervezése komplex gyártási szolgáltatást vállaló cégekhez, mivel ez esetben az értéklánc vezető vállalatai bezárhatják a régióban működő gyártóbázisaikat. Az értékláncok élén álló globális cégek „menekülés a minőségbe” stratégiája helyi szinten is követhető, követendő, a működő tőkét fogadó országok versenyképessége kizárólag a helyi leányvállalatok állandó „feljebb lépésével” tartható fenn. ______ This paper summarizes lead firms’ reactions to crisis in global automotive value chains. The paper advances five theses. Author argues that crisis is not over yet, the global restructuring of the industry continues. Actors in the CEE automotive cluster have successfully become integrated into global value chains and have thereby been the winners of past restructuring processes. Nevertheless, technological and market uncertainties prevail: entry of new economic actors and the diffusion of new business models may, in the long run, disrupt the current status quo and jeopardise the world economic position of CEE countries that have been relying solely on their labour cost advantages to sustain direct investment inflows in their automotive industries. In the long run the automotive industries of Central and Eastern European (CEE) economies may become threatened by the transformation of the prevailing automotive business model, the outsourcing of manufacturing and related support activities to complex manufacturing services providers, which could lead to the closure of lead firms’ manufacturing facilities in CEE. Lead firms’ increased focus on high quality high value adding activities strategy can and should be followed by local subsidiaries through a continuous strive for upgrading.