Az autóipar szerkezeti átrendeződése – Vállalati stratégiák és a válság hatásai (Structural change in the automotive industry – corporate strategies and the impact of the crisis)

Az írás a globális értékláncok élén álló autóipari cégek világgazdasági válságra adott reakcióit foglalja össze. Megállapítja, hogy a válságnak messze nincs vége: az iparág globális átrendeződése folytatódik. A globális értékláncokba sikeresen betagozódott közép-európai autóipari klaszter ezeknek a folyamatoknak mindmáig nyertese volt. Számolni kell azonban azzal, hogy továbbra is sok a technológiai és a piaci bizonytalanság: az új szereplők belépése, új üzleti modellek elterjedése hosszabb távon felboríthatja a jelenlegi status quo-t, és veszélyeztetheti a hagyományos autóipari befektetőiket munkabér-alapú versenyképességgel megtartani próbáló közép- és kelet-európai országok pozícióit. Az autóipari működő tőkét fogadó közép-kelet-európai országok számára hosszabb távon veszélyt jelenthet az autóipari üzleti modellek átalakulása, a gyártás teljes kiszervezése komplex gyártási szolgáltatást vállaló cégekhez, mivel ez esetben az értéklánc vezető vállalatai bezárhatják a régióban működő gyártóbázisaikat. Az értékláncok élén álló globális cégek „menekülés a minőségbe” stratégiája helyi szinten is követhető, követendő, a működő tőkét fogadó országok versenyképessége kizárólag a helyi leányvállalatok állandó „feljebb lépésével” tartható fenn. ______ This paper summarizes lead firms’ reactions to crisis in global automotive value chains. The paper advances five theses. Author argues that crisis is not over yet, the global restructuring of the industry continues. Actors in the CEE automotive cluster have successfully become integrated into global value chains and have thereby been the winners of past restructuring processes. Nevertheless, technological and market uncertainties prevail: entry of new economic actors and the diffusion of new business models may, in the long run, disrupt the current status quo and jeopardise the world economic position of CEE countries that have been relying solely on their labour cost advantages to sustain direct investment inflows in their automotive industries. In the long run the automotive industries of Central and Eastern European (CEE) economies may become threatened by the transformation of the prevailing automotive business model, the outsourcing of manufacturing and related support activities to complex manufacturing services providers, which could lead to the closure of lead firms’ manufacturing facilities in CEE. Lead firms’ increased focus on high quality high value adding activities strategy can and should be followed by local subsidiaries through a continuous strive for upgrading.

Employment and the Social Economy. EU Funding Opportunities for Developing Human Resources

The paper examines the role of EU cohesion policy in the field of human resources development and improving conditions for employment. The main objective of the analysis is to present a comprehensive picture about funding opportunities in connection with financing the activities of organisations of the social economy. As a background, the study stresses that the success of the European integration process depends to a great extent on the strength of economic and social cohesion between EU member states and regions. In order to create conditions for sustainable and balanced growth with social inclusion, there is a need to enhance the competitiveness of less developed regions combating the difficulties of structural change, and to improve their development prospects. To achieve this aim, one of the most important fields is to improve human resources. The paper points out, that EU cohesion policy has a crucial role in reducing disparities. After a general introduction to the EU level regional policy funding, the study focuses on the activities supported by the European Social Fund (ESF). The next part of the study deals with the possible types of the social economy projects and problems of self-financing. The author emphasises that social innovation emerges where State and markets fail to deliver for society (theory of non-profit/third sector) but not just to fix or replace them. The author concludes that these projects require state subsidies (official grants) at the beginning, but at the same time they can generate income. In this respect they follow same economic goals as other market actors, however, the crucial difference is that their main goal is not to make high profits for the owners. In the last part, as a concrete case study, the paper concentrates on the priorities of the Hungarian development plan in relation to social renewal. The author explains the priorities and fields of interventions of the social renewal programme. Finally, the chapter deals with the recent changes in the Hungarian employment policy and related measures supported by the European Social Fund. The chapter concludes that several employment programmes, projects for the development of social economy and programmes assisting the spreading of voluntariness and the training of volunteers have been launched with the co-financing of ESF.

A versenyszféra teljesítményéről nemzetközi összehasonlításban

Napjaink gazdasági nehézségei miatt a közvélemény hajlandó a rendszerváltás óta eltelt időszakot teljes egészében sikertelennek minősíteni. Ez felettébb veszélyes, mert nem veszi kellőképpen figyelembe azt a jelentős fejlődést, amelyet az ország ezen időszak alatt befutott és így egy féleredmény eredménnyé fejlesztése helyett könnyen tönkre teheti mindazt, amit elértünk. A tanulmány ezt a fejlődést kívánja bemutatni nemzetközi összehasonlításban és azt a továbblépés lehetőségeinek feszegetésével értékelni. A tanulmány központi mondanivalója, hogy egy fájdalmas, de elkerülhetetlen struktúraváltáson vagyunk túl, mely egy korábbi torz fejlődést az ország jelenlegi gazdasági fejlettségének megfelelően korrigált. A múltbeli teljesítményt rontja, hogy egyoldalúan a mikrovállalkozásokra orientálódott és nem tudta a szerkezetváltás során a kis és közepes vállalatok részarányát növelni. Jelenlegi gazdasági nehézségek megoldását is részben az jelentené, ha a szerkezetváltást ebbe az irányba tudnánk vezérelni. _____ For our everyday economic difficulties the public opinion is inclined to evaluate the period that passed since the transition as totally unsuccessful. This is very dangerous because it does not take into account properly that significant development that has been achieved by the country in this period and instead to complete the achieved half results everything could be destroyed what we have positively done. The study intends to present this development in international comparison and tries to evaluate it by trying to show the possibilities of further development. The central message of the study is, that we are behind a painful, but unavoidable structural change that has corrected a former distorted development and the achieved one corresponds to the present economic development level of the country. This performance is deteriorated by the exaggerated orientation onto micro enterprises and the inability to increase the share of small and micro enterprises properly. Our present economic difficulties could be eased significantly if we could stimulate structural shifts into this direction.

Az agrárkereskedelem változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után (The post-accession change in agricultural trading between Hungary and the EU)

2004-ben Magyarország kilenc közép-kelet-európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, ami számos változást idézett elő az agrárkereskedelem terén. A cikk célja, hogy a legfrissebb adatok és a szakirodalmi fejlemények tükrében bemutassa, hogyan alakult Magyarországon a mezőgazdasági alapanyagok és a feldolgozott termékek kereskedelme az Európai Unióval. A megnyilvánuló komparatív előnyök módszerét alkalmazva a cikk számos következtetésre jutott. Először is világossá vált, hogy a csatlakozás növelte az agrárkereskedelem intenzitását, ám negatív hatással volt a kereskedelem egyenlegére. Kimutatható továbbá, hogy Magyarország az alacsony hozzáadott értékű alapanyagexportra és a magas hozzáadott értékű feldolgozott termékek importjára koncentrált a csatlakozás után, noha ezek komparatív előnyei nagymértékben megváltoztak egy hatékony alkalmazkodási folyamat következtében. A változások tényét támasztják alá a különböző rövid és hosszú távú stabilitásvizsgálatok is, amelyek az agrártermékek megnövekedett versenyére utalnak az EU-15 piacán. Agrárpolitikai szempontból az elemzések alátámasztják a strukturális reformok szükségességét. / === / Numerous changes in agricultural trading from the EU accession of Hungary and nine other Central-East European countries in 2004. The article sets out to present, in the light of the latest figures and written contributions, how Hungary’s EU trade in agricultural raw and semi-processed products developed thereafter. It uses the method of manifest comparative advantages to reach its conclusions. First, it became clear that accession increased the intensity of agricultural trading, although it had a detrimental effect on the trade balance. It also appeared that post-accession Hungary was concentrating on exports of basic materials of low added value and imports of processed articles with high added value, although these comparative advantages were much altered by an effective process of adaptation. The fact of the changes is supported by various short and long-term stability examinations, which point to increased competition for agricultural products on EU15 markets. From the policy point of view, the analyses support the need for structural reforms.

A Harrod modell strukturális stabilitása (Structural stability of the Harrod model)

In this study it is shown that the nontrivial hyperbolic fixed point of a nonlinear dynamical system, which is formulated by means of the adaptive expectations, corresponds to the unstable equilibrium of Harrod. We prove that this nonlinear dynamical (in the sense of Harrod) model is structurally stable under suitable economic conditions. In the case of structural stability, small changes of the functions (C1-perturbations of the vector field) describing the expected and the true time variation of the capital coefficients do not influence the qualitative properties of the endogenous variables, that is, although the trajectories may slightly change, their structure is the same as that of the unperturbed one, and therefore these models are suitable for long-time predictions. In this situation the critique of Lucas or Engel is not valid. There is no topological conjugacy between the perturbed and unperturbed models; the change of the growth rate between two levels may require different times for the perturbed and unperturbed models.