Targeting dsRNA-specific single-chain Fv antibody fragments to different cellular locations in Nicotiana tabacum L.

Expression of antibodies or antibody fragments in plants is a useful tool for producing active antibody derivatives for diagnostic or pharmaceutical purposes as well as for immunomodulation. We investigated the effect of cellular expression site on the stability and yield of double-stranded RNA (dsRNA)-specific single-chain Fv-fragments (scFv) in transgenic tobacco. Two antibodies (J2 and P6) belonging to the V23(J558) heavy chain variable gene family but differing in the light chain variable domain were used. scFvs were targeted to the cytoplasm – with or without anchoring them in the plasma membrane –, into the endoplasmic reticulum (ER) and to the apoplast. Although high mRNA concentrations were detected in all cases, scFv proteins accumulated only when scFvs were made ER-resident by appropriate signal sequences. When the ER retention signal was removed to allow scFv-secretion to the apoplast, no scFv-proteins were detected. Despite the strong homology of the VH-sequences of J2 and P6 antibodies, only P6 provided a stable scFv scaffold for intracytoplasmic expression. J2-scFv could not be stabilised neither by adding a C-terminal stabilisation signal nor by anchoring the protein at the cytoplasmic side of the plasma membrane (PM). It was found that dsRNA-specific J2-scFvs are active in vivo and enhance Potato Virus Y induced symptoms in infected tobacco. This is the first report describing the expression and biological effect of RNA-specific antibodies in plants.

Bródy András gazdaságiciklus-elmélete (András Bródy's theory of economic cycles)

Bródy András kutatásainak egyik központi témaköre a gazdasági mozgás vizsgálata volt. Írásunkban Bródy elméletét kívánjuk röviden áttekinteni és összefoglalni. A termelés sokszektoros leírása egyben árelméletét (értékelméletét, méréselméletét) is keretbe foglalja. Ebben a keretben a gazdasági mozgás összetett ingadozása technológiai alapon elemezhető. Bródy megközelítésében a gazdasági ciklust nem külső megrázkódások magyarázzák, hanem a termelési rendszer belső arányai és kapcsolatai. A termelési struktúrát az árak és a volumenek egyformán alakítják, ezek között nincsen kitüntetett vagy domináns tényező. Az árak és a volumenek a köztük lévő duális kapcsolatban alakulnak ki. A gazdaság mozgásegyenleteit technológiai mérlegösszefüggések, valamint a piaci csere útján a gazdaságban újraelosztásra (újratermelésre) kerülő termékek felhasználása és az eszközlekötés változása írja le. Az így meghatározott mozgásegyenletek a gazdaság természetes mozgását ciklusmozgás alakjában írják le. A technológia vagy az értékviszonyok megváltozása (sokkok) a gazdaság ciklikus mozgásának megváltozásában tükröződik. Bródy munkáiban technológiai megalapozást nyer a történelemből ismert számos jellegzetes gazdasági ciklus. / === / Economic motion and dynamics are at the heart of Andras Brody's creative output. This paper attempts a bird's-eye view of his theory of economic cycles. Brody's multi-sector modelling of production has provided a framework for price theory (the theory of value and measurement). His theory of economic motion with cyclical characteristics is technology driven. It argues that the complex web of economic cycles is determined by the proportions and interrelationships of the system of production, not by arbitrary external shocks. The structure's behaviour are driven by prices and proportions, with the duality of prices and proportions as a dominant feature. These are features in common with the Leontief models, which Brody extended to economic cycles. Brody saw economic cycles as natural motions of economic systems with accumulated assets (time lags) and market exchange of goods (demand and supply adjustment). Changes in technology or valuations (shocks) are reflected in changing patterns of motion. His model of the economy is a fine instrument that enabled him to show how the technological parameters of its system determine the frequency and other characteristics of various economic cycles identified in economic history.

Munkapiac keresési súrlódásokkal (Job seeking on the labour market, with frictions)

A munkapiac különleges piac, jellegzetességeinek köszönhetően számos modell elemzi. Ezek közül a legismertebbek a keresési-párosítási modellek, amelyek több egymáshoz kapcsolódó kérdéskör vizsgálatára is alkalmasak. A modellcsalád által megmagyarázható munkapiaci jelenségek széles köre, a belőlük levonható következtetések, a modellek magyarázóképességéről folytatott vita egyaránt hozzájárult, hogy a modellek kidolgozói 2010-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesültek. Modelljük kiterjeszti a munkanélküliség természetes rátájának elméletét, képes a jóléti intézkedések és intézményrendszer beépítésére. A szerző e modellek elméleti előzményei, valamint egy alapmodell ismertetése után felvázolja az újabb generációs modellek alapvonásait, a hatékonyságelemzések tanulságait, az állami intézkedések vizsgálatának lehetőségeit, valamint a Shimer-kritika alapjait. / === / The labor market is a specialized market with characteristics that have produced several different models for analysing it. One of the best known is the search and matching model, which is suitable for analysis of several related issues. The broad range of labour market phenomena that can be described by this family of models, the conclusions to be drawn from them, and the debate on their explanatory capability have all contributed to the fact that three economists who made important contributions to developing them - P. A. Diamond, D. T. Mortensen and C. A. Pissar-ides - were awarded the Nobel Prize in Economics in 2010. The DMP model named after them expands the theory of the natural rate of unemployment and is capable of integrating the analysis of welfare measures and institutions. This paper follows up on the contribution of the Nobel Prize winners by examining the theoretical preliminaries of these models, a basic search and matching model, and by looking at the typical characteristics of a new generation of models, the lessons of efficiency analyses, the possibility of investigating the role of policy measures, and the foundations of Shimer's critique.

Kompetencia alapú, output orientált oktatás az ideális foglalkoztathatóság érdekében

A kutatási projektünk tanulmánysorozata a magyar gazdaság fejlődésének különböző gazdaságfejlesztési útjait vizsgálja 2020-ig, amelyben a foglalkoztathatóság kérdése kulcs szerepet kapott. Jelen tanulmányunkban arra a kutatási kérdésre keressük a választ, hogy milyen oktatási rendszerre lenne szüksége a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az említett 2020-ig megvalósítható különböző gazdaságfejlesztési utak számára, biztosítani tudja a megfelelő mennyiségű és minőségű emberi erőforrást. A kutatási kérdés megválaszolásának érdekében bemutattuk az oktatási rendszer értékteremtési logikáját, a kompetencia alapú, outputorientált oktatás koncepcióját, a jelenlegi oktatási rendszert és annak kialakulását a rendszerváltás óta, valamint a gazdaságfejlesztési utak megvalósulásához készített számításainkat. A magyar oktatási rendszer, annak stacioner fejlődése esetén nem lesz képes még a stacioner gazdaságfejlesztési út (átlagosan évi 1%-os GDP növekedés 2020-ig) emberi erőforrás szükségletének a biztosítására sem, nemhogy az ennél magasabb GDP növekedéssel járó ipari termelésen, vagy gazdasági szolgáltatásokon nyugvó különböző szcenáriók szükségletének biztosítására. A diplomások túlképzésének a hiedelme megalapozatlan, nem a diplomások mennyiségével van a probléma, mivel belőlük lesz a legnagyobb hiány a különböző gazdaságfejlesztési pályák alapján, hanem maximum azok minősége vethet fel kérdéseket. Ahhoz, hogy a gazdasági növekedésünk mögé az emberi erőforrás hazánkban megfelelő minőségű és mennyiségű legyen egy teljesen új koncepció szükséges az oktatással kapcsolatban. Be kell vezetni a kompetencia alapú, output orientált oktatási modellt, amelynek irányításában a munkaerőpiac szerepét jelentősen meg kell erősíteni, és az át-, és továbbképzések területének hangsúlyát jelentősen növelni kell. Mindezek hiányában, vagy az óhajtott gazdasági növekedés nem lesz megvalósítható, vagy fél milliós nagyságrendű képzett munkaerő importjára fog Magyarország rászorulni. ________ The working papers of our research project analyze the development paths of the Hungarian economy until 2020, where employability is one of the cornerstones of the research. The research question addressed in this paper is what kind of educational system does Hungary need if we want to provide the needed human resources for the mentioned development paths until 2020. To answer the research question we introduced the value creation logic of the educational system, the concept of competency based output oriented education, today’s educational system and its 20 years history and our calculations for the development paths. The Hungarian educational system with its stationer development will not be able to provide the needed human resources to the stationer economic development path (average 1% GDP growth until 2020), not to mention the more productive manufacturing based or service based scenarios. The belief of overeducation in higher education is unfounded, the graduates will have the highest shortage according to the development paths, however their quality could raise some questions. To provide the needed quality and quantity in human resources for the economic development we need to implement a radically new educational concept, the competency based output oriented educational system, where the control of labor market and the emphasis of retraining, development as well as life-long learning has to be significantly strengthened. Without these either the desired growth will not be achievable or we should import around half million trained worker to Hungary.

A fiatalok fogyasztási és életmódbeli szokásai a környezeti nevelés tükrében

A tanulmány egy olyan kutatás mélyebb elemzésének eredményeit mutatja be, amelynek során a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének munkatársai kérdőíves felmérést hajtottak végre a Norvég Alap támogatásával, a „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” c. projekt keretében. A válaszok alapján összehasonlíthatjuk a fiatalok egyes csoportjainak környezettudatosságát és a fogyasztáshoz való viszonyát, amelynek alapján meghatározhatjuk a környezeti nevelés legfontosabb fókuszait és eszközeit. Két iskolatípus (egyetemisták és középiskolások) tanulóinak adatai alapján többdimenziós skálázás segítségével vizsgáltuk azt, hogy a diákokat leíró jellemzők közül melyek mozognak együtt, és melyek előfordulása mutat ellentétes irányba. Klaszterelemzéssel azt is feltártuk, hogy a mintába került személyek milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutatnak, milyen, többé-kevésbé homogén csoportok képezhetők belőlük. Az eredmények alapján szakmai javaslatokat fogalmazunk meg a környezeti nevelés területére. _______ This paper presents the in-depth analysis of results from a survey of students from secondary and tertiary education. The survey was conducted by researchers from the department of environmental economics and technology of the Corvinus University of Budapest in the framework of the project titeld „sustainable consumption, production and communication” supported by the Norwegian Fund. The environmental consciousness and consumer behaviour of different groups of young people are compared, allowing identification of the main focus points and tools of environmental education. Multidimensional scaling is used to examine which characteristics of the students are related and which point in opposite directions. Similarities and differences between respondents were mapped through cluster analysis and relatively homogeneous groups were indentified. The results are used to make suggestions for the development of environmental education.

A feltételes médium: mobiltelefon, mint reklámcsatorna

Ha az utca emberét megkérdezzük arról, hogy mit gondol a reklámokról,a válasz nagy valószínűséggel az lesz, hogy túl sok van belőlük és amennyire lehet, kerüli őket. Ha továbbmegyünk és azt a kérdést tesszük fel, hogy mit gondol a mobiltelefonokra érkező reklámjellegű üzenetekről,a válasz várhatóan még elutasítóbb lesz. Kutatásunk mégis azt mutatja,hogy a helyzet nem ilyen egyszerű, a mobiltelefonra érkező reklámüzenet pozitív fogadtatásra számíthat, ha megfelelő időben, megfelelő helyen a megfelelő hírt közli az üzenet küldője.

A monetáris politika globális tendenciái és a stabilitási kockázatok

A pénz- és tőkepiacok globálisan összekapcsolódó rendszerében a fejlett országok monetáris politikája meghatározó szerepet játszik a nemzeti monetáris politika mozgásterének kialakulásában. A szerző ennek a jelenségnek a monetáris transzmisszióra és a stabilitási kockázatokra gyakorolt hatásaival foglalkozik. A szabad tőkeáramlás és a pénzpiacok globalizációja új kihívásokat jelent e téren: a kötvénypiacok globális térnyerésével a befektetési alapok mára meghatározó tényezővé váltak a monetáris politika hatásmechanizmusában, s részben ezzel összefüggésben a monetáris politika közege kitágult, már nem elég a hazai körülményekre korlátozni a figyelmet. A belföldi inflációs tényezők szerepét háttérbe szorította a pénzügyi kockázat nemzetek közötti átterjedése. A fejlett országokban alkalmazott alacsony kamat és mennyiségi lazítás segítette a kockázat globális mérséklődését. A javuló kockázati környezetben a befektetési alapok portfólióikban növelték a nagyobb hozamú hosszabb lejáratú kötvények súlyát, és ezzel ők maguk megnövekedett kamatkockázatot vállaltak. A fejlett országokban a monetáris politika normalizálódása kamatemelkedéssel fog járni. Alacsony kamatok mellett viszonylag kis kamatemelés is nagy veszteségeket okozhat a meghosszabbodott lejáratokon, ami olyan tőkeáramlást (menekülést) indíthat el, amely aláássa a pénzügyi stabilitást. Az ebből adódó stabilitási kockázat független az ország pénzügyi rendszerének likviditásától, nyereségességétől vagy tőkeerejétől. Az ilyen kockázatok makroprudenciális eszközökkel nem kezelhetők.

Hajlító csapások – Az állami segítség ára az Amerikai Egyesült Államok bankrendszerében

Az Amerikai Egyesült Államok bankrendszerén mély nyomot hagyott a 2007–2008-as globális bankválság. A válság éppen innen indult, a világ egyik legfejlettebb bankrendszere került bajba. Az amerikai bankpiac mérete és a globális pénzügyi piacokkal való szoros integráltsága miatt ennek következményei globális jelentőségűek voltak. A bankrendszer megóvása érdekében az állam közbelépett. Az állam tőkét juttatott a magánbankoknak. Ez a lépés sok vitát váltott ki. Kifogásolták, hogy közpénzzel támogatták a bankárokat. Mivel a bankoknak tőkére volt szükségük, nem volt más választás. Mára ismét talpra állt az amerikai bankrendszer. A bankok mérlegpozíciója megerősödött, tőkehelyzete jó, üzletvitele nyereséges és nagy a likviditás a bankszektorban. De közben minden megváltozott. Az állami segítségnek súlyos ára volt. Szigorúbbá vált a pénzpiacok szabályozása. Átalakult a bankok mérlegszerkezete, megváltozott az üzleti modell, és a likviditást tápláló források szerkezete is alapvetően más ma, mint a válság előtt volt.

A washingtoni konszenzus és a nemzetközi pénzügyi szervezetek

A több mint negyed századdal ezelőtt életre hívott washingtoni konszenzus nagyon rövid idő alatt kelt saját életre és futott be rendkívül ellentmondásos karriert. Márkanév (vagy éppen szitokszó) lett belőle, amit nemcsak az eredeti szándéktól, de gyakran még a tartalomtól is függetlenül használtak laikusok és szakértők egyaránt. E tanulmányban célunk, hogy az eredeti kontextusba (vissza)helyezve mutassuk be a washingtoni konszenzus kialakulását, illetve viszonyát a nagy pénzügyi szervezetekhez, felelevenítve azt is, hogy pontosan mit is takart eredetileg a konszenzus tíz pontja.

E-közigazgatás a hazai képzésben

Alig egy évtized telt el az első hazai „Elektronikus kormányzat” című tanfolyam óta, és nagyjából ennyi ideje beszélhetünk az elektronikus közigazgatás megjelenéséről is Magyarországon. Az eltelt időszakot vizsgálva megfigyelhető egy új interdiszciplináris tudomány – az e-közigazgatás – kialakulásának hazai folyamata, mégpedig viszonylag rövid idő alatt. Szerepe volt ebben azoknak, akik idejében felismerték a lehetőséget, és kompetitív előnyt kovácsoltak belőle. A folyamat sikeréhez hozzájárultak a különböző képző intézmények: felsőoktatási, szakképzési, felnőttképzési, civil szervezetek és kutatóműhelyek is. Ezek között is élenjáró szerepet játszott és ma is játszik a Budapesti Corvinus Egyetem és az E-government Alapítvány. Számos előadással, publikációval, könyv kiadásával járult hozzá a téma ismertté válásához, ha úgy tetszik, népszerűsítéséhez. A tanulmány célja áttekinteni az e-közigazgatás kialakulásának előzményeit, az e-közigazgatási képzések rövid múltra visszatekintő hazai történetét, majd a jelenlegi hazai képzések palettáját, valamint az e-közigazgatási tartalmak megjelenését a felsőoktatásban, a továbbképzésekben és a felnőttképzésben.