A magyarországi közvetlen külföldi működőtőke-beruházások exportenklávé jellege

A cikkben arra keressük a választ, hogy a magyarországi közvetlen működőtőke-beruházások mennyire integrálódtak a magyar gazdaságba, mennyire jelentősek a kapcsolataik a hazai gazdaság szereplőivel. A működőtőke-beruházások befogadó országra gyakorolt pozitív hatásait erősen mérsékelheti, ha ezek a vállalatok szigetszerűen működnek. Az enklávé jelleggel működő külföldi vállalatok előre- és hátrafelé irányuló kapcsolódási hatásai minimálisak. Megmutatjuk, hogy a működőtőke-áramlás elméletei csak részben, illetve közvetve magyarázzák a külföldi tulajdonú vállalatok exportenklávészerű működését. A külföldi vállalatok exportenklávé jellegét néhány különösen fontos kapcsolódási pont vizsgálatával, több, sokszor egymásnak ellentmondó kutatás eredményének fényében elemezzük. Megvizsgáljuk, hogy az enklávé jelleget menyire befolyásolja a beáramlás módja, a betelepülő vállalat jogi státusza, a vállalat ágazati, szektorális besorolása, valamint a beruházások motivációja. A vállalatok exportorientációja és importigényessége is jelezheti a beruházások exportenklávé jellegét. Olyan jelentős kapcsolódási pontokat vizsgálunk, mint beszállítói kapcsolatok, K+F-együttműködések, stratégiai szövetségek.

Pénzgazdálkodási szokások hatása a működőtőkére (The effect of financial management habits on operating capital. The example of the Hungarian Post Office)

A hálózatos iparágakban, ahogy a postai szolgáltatásoknál is, a forgalomban lévő készpénz nagyméretű működőtőkét jelenthet. A Magyar Posta a levél- és csomagkézbesítésen kívül jelentős készpénzforgalmat bonyolít le: nyugdíjakat, segélyeket és készpénz-átutalási megbízásokat továbbít. A forgalom napi ingadozása a vállalat likvideszköz-igényét jelentősen meghatározza. A posta esetében a postahivatalok készpénzgazdálkodása jól működő hüvelykujjszabályokon keresztül történik, ezek a szabályok döntési teret hagynak a hálózat heterogén egyedi szereplőinek. Az egyedi készletezési viselkedést a vállalati működőtőke meghatározásakor figyelembe kell venni. A tanulmány az egyedi készletezési szokások modellezésére új módszertant ajánl, majd a viselkedésmintákat csoportosítva a pénzkészletezésnek, a vállalati működőtőke szintjének és a vállalati likviditási pozíciónak a kapcsolatát elemzi. / === / The cash in circulation within network industries such as post-office services can repre-sent a sizeable quantity of operating capital. The Hungarian Post Office, besides han-dling mail, handles a significant amount of cash turnover, forwarding pensions, welfare benefits, and cash orders. Fluctuation in the daily volume of these is a strong factor in determining the company's liquidity requirements. The management of cash in post of-fices is governed by rules of thumb that operate well; the regulations leave decision-making scope for the diverse individual actors in the network. Attention has to be paid to individual cash holding when determining the corporate operating capital. The study suggests a new methodology for modelling the individual cash-holding habits, and goes on to group the behaviour patterns by analysing the connection between cash holding, level of corporate operating capital, and corporate liquidity position.

A társadalmi tőke egyes elemeinek hatása együttműködő dunántúli borászati vállalatok árpolitikájára

Napjainkban a vállalati együttműködések korábbiaknál erőteljesebb piaci jelenléte figyelhető meg a gazdaság számos területén, a stratégiai szövetségektől a beszállítói hálózatokon keresztül a klaszterekig. A piaci szereplők együttműködése versenyelőnyt biztosíthat, megkönnyítheti piaci térnyerésüket, továbbá a vállalati növekedést. Mind a nemzetközi, mind a magyar borágazat dinamikus átalakuláson megy keresztül, sorra jelennek meg a különféle vállalatközi együttműködések, kooperációk. A szerzők tanulmányukban feltárják a társadalmi tőke azon puha (soft) tényezőit, melyek révén a gazdasági szereplők hajlandóak összefogni, továbbá az együttműködés jellege szerint tipizálják és csoportosítják az együttműködésben részt vevő borászatokat. Ez a tipizálás segítséget nyújt a kooperáló borászati vállalatok árképzési politikájának mélyebb megismerésében.

Energy Efficiency Analysis of Water and Wastewater Utilities Based on the IBNET Database

A víz- és szennyvíz-szolgáltató vállalatok működési költségeinek jelentős hányadát teszi ki a villamosenergia-költség. Elemzésünk az IBNET (International Benchmarking Network for Water and Sanitation Utilities) adatbázisa alapján vizsgálja a közép-kelet-európai és a FÁK országokban működő víziközművek energiahatékonyságát. Többváltozós statisztikai elemzés segítségével tárjuk fel a különböző működési jellemzők energiahatékonyságot befolyásoló hatását. A Világbank által kezdeményezett IBNET programról bővebb információ a www.ib-net.org oldalon található, angol nyelven.

Igazolható-e az üzleti ciklus az iparágak viselkedésével? = Can business cycles be proved with the behavior of enterprises?

A dolgozat alapja egy olyan Leontief-típusú gazdaság, ahol minden egyes ágazatban egy vállalat termel, tehát monopóliumokból áll a gazdaság. A vállalatok termelnek, és a termékeiket a piacon értékesítik. A gazdaság mozgásegyenleteit a vállalati mérleg összefüggések, valamint a piaci csere után a gazdaságban, a termékek készletváltozása írja le. Az így létrejött mozgásegyenletekből arra következtethetünk, hogy a ciklusok egy ilyen modellben szükségszerűen kialakulnak, tehát az üzleti ciklus a gazdaság működéséhez hozzátartozik. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D46, E32. = The aim of the paper is to analyze a Leontief-type economy, i.e. all firms produce only one product and only one technology. The firms sell the products on a monopolistic market. The move of this economy is controlled by the balance sheet expressions and the inventory level fluctuations. The differential equations of the move of this economy show a cyclical movement of the economy along the balanced growth path. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D46, E32.

Szemléletbeli dilemmák a Public-Private Partnership menedzsmentjében = Management dilemmas in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) immanens logikai kihívásai közül két kiemelt kérdést elemez: az állami fél közszolgálati-közigazgatási beágyazottságából eredő dilemmákat, valamint az állami és a magánfél eltérő kulturális hátteréből eredő feszültségek jellemzőit. A PPP projektek gyakorlati megvalósítása szempontjából e két kardinális kérdés kifinomult elméleti hátterébe nyújt bepillantást. A közszolgáltatási dilemmák közül azonosítja és tárgyalja a jogszerűség vs. eredményesség, a hatékonyság vs. eredményesség, a centralizáció vs. decentralizáció, a közérdek vs. egyéni szabadságjogok védelme, valamint a kormányzat kicsinyítése vs. jogbiztonság védelme, és a vállalkozói szemlélet vs. közszolgálatiság közti egyensúlyozás kihívásait. Az állami és az üzleti fél kulturális különbözőségének központi motívumaként a döntéshozatalbeli különbséget ragadja meg, és a bizalom szerepét hangsúlyozza a működőképes modell megtalálásának lehetőségeként. = This study analyses two cardinal issues of Public-Private Partnership (PPP) projects’ immanent challenges: the management dilemmas of public services/governance, and the tensions between the private and public parties due to their different cultural imbeddedness. It provides theoretical insights into these two issues of practical relevance. As public service management dilemmas, it identifies the trade-offs between rights vs. effectiveness, efficiency vs. effectiveness, centralization vs. decentralization, protecting the public interest vs. individual freedom, minimizing government vs. protecting human rights, the entrepreneurial approach vs. public service ethos. The study captures the cultural difference between the public and the private parties in their different approaches to decision making, while it concludes that the role of trust is key in finding feasible solutions for PPP models.

Szolgáltatások ellátási láncának speciális menedzsment jellemzői = Specialties in managing service supply chains

Az elmúlt évtizedekben a gazdálkodástudomány kitüntetett figyelemmel kísért két - mind a makrogazdaság, mind az egyes vállalatok működésének sikere szempontjából meghatározó fontosságú - jelenséget, egyrészt a szolgáltatásoknak a hagyományos termeléssel szembeni egyre erőteljesebb térnyerését, másrészt a fogyasztói érték teremtése szempontjából növekvő jelentőségű ellátási láncoknak, illetve azok menedzsmentjének kérdéskörét. Ugyanakkor igen kevés elemzés, de kevés leíró jellegű munka is született a két jelenséget és menedzsment problémát összekapcsoló területről, azaz a szolgáltatások ellátási láncáról, ezen ellátási láncok kezelésének speciális problémáiról. Jelen műhelytanulmányban a szolgáltatások ellátási láncának és menedzsmentjének jellegzetességeit, a klasszikus terméket előállító ellátási láncokhoz viszonyított sajátosságait foglaltuk össze a nemzetközi szakirodalom alapján. Ennek során bemutattuk, hogy az ún. tiszta szolgáltatások széles körben ismert jellemzői hatással vannak a szolgáltatások előállítását és értékesítését végző ellátási láncok működésére is. Ezek a hatások és a specialitások megjelennek az ellátási lánc menedzsment irodalomban megjelenő mindhárom problémakörre, rányomják tehát bélyegüket mind az ellátási lánc felépítésére, struktúrájára, mind az ellátási láncban együttműködő partnerek kapcsolatának = In the last decades scholars have paid a lot of attention to both service operation and supply chain management. There is still limited research on the overlapping field of theses two management areas, on service supply chain specialties. This working paper gives a structured overview on the latest research results published in English. Doing so the paper would like to draw attention of the Hungarian researchers to this field and facilitate these empirical researches. As described in the paper traditional service specialties (intangibility, perishability, inseparability, heterogeneity and the importance of human capital) create special management problems concerning (i) the structure of these supply chains, (ii) their relationship management and (iii) the management of supply chain processes.

A fordizmus és a toyotizmus a magyar Suzuki beszállítói rendszerében

tanulmány a közvetlen külföldi beruházások és a hazai vállalatok kapcsolatát a magyarországi Suzuki beszállítói rendszerének példáján keresztül vizsgálja. A beszállítói kapcsolatok kialakulása és a hazai vállalatok transznacionális termelési rendszerekhez történő csatlakozása nagymértékben függ a fordista, toyotista rendszerek működésétől éppúgy, mint a befogadó gazdaság vállalataitól. A vállalati mélyinterjúkon alapuló elemzés tipikus vállalati csoportokat különít el, vizsgálja a beszállítóvá válás folyamatát, a technológiai együttműködés kérdéseit, a beszállítók versenyképességének tényezőit. Bár a duális gazdaság képét nagymértékben árnyalni lehet, önmagukban sem a fordista, sem a toyotista elven működő beszállítói rendszerek nem szolgálhatnak csodaszerként a hazai vállalatok számára.

Negyven éves a magyar jövőkutatás

A magyar jövőkutatás intézményesült fennállásának és egyetemi szintű oktatásának 40 éves évfordulóját ünnepeltük 2008-ban. A Római Klub alapításával azonos évben, 1968 szeptemberében egyetemünk jogelődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Népgazdaság Tervezése Tanszéken Dr. Kovács Géza, tanszékvezető egyetemi tanár által a jövőkutatás témakörében meghirdetett, kutatószemináriumként működő szakszeminárium tekinthető az első meghatározó lépésnek a hazai jövőkutatás és annak oktatása terén. A sok tekintetben újszerű vállalkozásnak (ami adódott a jövőkutatás mint sajátos ismerethalmaz és mint tudományterület újszerűségéből, valamint a kutatás és az oktatás sajátos szerves egységéből, azaz: az oktatómunkához kapcsolódó tudományos kutatásban partnerségi alapon egyetemi hallgatók is részt vettek) különösen erős volt akkor a kisugárzó hatása. Ez ösztönözte leginkább, volt hallgatóin keresztül is, a jövőkutatás további kutatóhelyeken, egyetemeken való megjelenését és művelését. Ez az oka annak is, hogy a hazai jövőkutatók és a külföldi jövőkutatási műhelyek is a Kovács Géza professzor által alapított kutatóhelyet tekintik a hazai jövőkutatás bölcsőjének.

A gazdasági válság és az EU közteherviselési gyakorlatának változása

A gazdasági világválság nem hagyta érintetlenül az Európai Unió tagállamait sem. A gazdasági teljesítmények jelentősen visszaestek, tömegesen szűntek meg vállalkozások, csökkent a foglalkoztatási ráta, felerősödtek a szociális feszültségek, s a nemzetállamok többségében megugrott a költségvetési hiány. A közösség meghatározó tagállamai viszonylag gyorsan reagáltak a világgazdasági válság kihívásaira, s az intézkedések között egyidejűleg találhatók gazdaságélénkítő, illetve költségvetési kiadásokat csökkentő elemek. Szerzőnk – a BCE tudományos kutatója, az APEH volt elnöke – azt vizsgálja, hogy az EU-27 országok válságkezelő tevékenységében milyen szerepet kaptak a közvetett szabályozási eszközként működő adó- és járulékpolitikai intézkedések, illetve az életbe léptetett intézkedések miként érintik a közösség által korábban meghirdetett harmonizációs programokat.

Műszaki és gazdasági hatékonyság Koopmans termeléselméletében (Technical and economic efficiency in Koopmans' theory of production)

Koopmans gyakorlati problémák megoldása során szerzett tapasztalatait általánosítva fogott hozzá a lineáris tevékenységelemzési modell kidolgozásához. Meglepődve tapasztalta, hogy a korabeli közgazdaságtan nem rendelkezett egységes, kellően egzakt termeléselmélettel és fogalomrendszerrel. Úttörő dolgozatában ezért - mintegy a lineáris tevékenységelemzési modell elméleti kereteként - lerakta a technológiai halmazok fogalmán nyugvó axiomatikus termeléselmélet alapjait is. Nevéhez fűződik a termelési hatékonyság és a hatékonysági árak fogalmának egzakt definíciója, s az egymást kölcsönösen feltételező viszonyuk igazolása a lineáris tevékenységelemzési modell keretében. A hatékonyság manapság használatos, pusztán műszaki szempontból értelmezett definícióját Koopmans csak sajátos esetként tárgyalta, célja a gazdasági hatékonyság fogalmának a bevezetése és elemzése volt. Dolgozatunkban a lineáris programozás dualitási tételei segítségével rekonstruáljuk ez utóbbira vonatkozó eredményeit. Megmutatjuk, hogy egyrészt bizonyításai egyenértékűek a lineáris programozás dualitási tételeinek igazolásával, másrészt a gazdasági hatékonysági árak voltaképpen a mai értelemben vett árnyékárak. Rámutatunk arra is, hogy a gazdasági hatékonyság értelmezéséhez megfogalmazott modellje az Arrow-Debreu-McKenzie-féle általános egyensúlyelméleti modellek közvetlen előzményének tekinthető, tartalmazta azok szinte minden lényeges elemét és fogalmát - az egyensúlyi árak nem mások, mint a Koopmans-féle hatékonysági árak. Végezetül újraértelmezzük Koopmans modelljét a vállalati technológiai mikroökonómiai leírásának lehetséges eszközeként. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, B41, C61, D20, D50. /===/ Generalizing from his experience in solving practical problems, Koopmans set about devising a linear model for analysing activity. Surprisingly, he found that economics at that time possessed no uniform, sufficiently exact theory of production or system of concepts for it. He set out in a pioneering study to provide a theoretical framework for a linear model for analysing activity by expressing first the axiomatic bases of production theory, which rest on the concept of technological sets. He is associated with exact definition of the concept of production efficiency and efficiency prices, and confirmation of their relation as mutual postulates within the linear model of activity analysis. Koopmans saw the present, purely technical definition of efficiency as a special case; he aimed to introduce and analyse the concept of economic efficiency. The study uses the duality precepts of linear programming to reconstruct the results for the latter. It is shown first that evidence confirming the duality precepts of linear programming is equal in value, and secondly that efficiency prices are really shadow prices in today's sense. Furthermore, the model for the interpretation of economic efficiency can be seen as a direct predecessor of the Arrow–Debreu–McKenzie models of general equilibrium theory, as it contained almost every essential element and concept of them—equilibrium prices are nothing other than Koopmans' efficiency prices. Finally Koopmans' model is reinterpreted as a necessary tool for microeconomic description of enterprise technology.

Időben változó együtthatójú ökonometriai modellek

A cikk bevezetést nyújt az időben változó együtthatójú lineáris ökonometriai modellek megoldási módozataiba és elemzi ökonometriai képességeiket. Elsőként az állapot-tér modellkeretben működő Kalman-szűrőt és a hozzá szorosan kapcsolódó (ám kevéssé ismert) rugalmas legkisebb négyzetek módszerét ismertetjük, majd az alternatívaként használható Markov-típusú rezsimváltó modellt mutatjuk be. A két modellcsalád kvalitásait szimulációkkal illusztráljuk.

Az ellátási lánc disztribúció oldalának menedzsment eszközei – empirikus elemzés = Management tools of the demand chain – an empirical analysis

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Magyarországon működő vállalatok gyakorlatát az ellátási lánc disztribúció oldalának menedzsmentje területén egy empirikus kutatás eredményeinek segítségével. A dolgozat két részből épül fel. Az első részben egy elméleti áttekintés olvasható azokról a menedzsment eszközökről, amelyeket a vállalatok disztribúciós folyamataik során alkalmazhatnak az ellátási láncban. A második rész az empirikus kutatás eredményeit mutatja be. A felmérés során 92 vállalat (amelyből az elemzésbe 79 volt ténylegesen bevonható) vett részt, és válaszaik és a statisztikai elemzés alapján kirajzolódik egy kép, hogy milyen mértékben alkalmazzák a disztribúciós lánc menedzsment eszközeit, valamint milyen fejlettségi szintek különböztethetők meg az alkalmazás volumene alapján. = Aim of the paper is to present the operational practice of Hungarian companies in managing the distribution side of the supply chain (the demand chain), with the help of the results of an empirical research. The paper consists of two parts. In the first part, a literature review is presented about the management tools which companies may use while managing their distribution processes in the supply chain. In the second part I introduce the results of the empirical research. The survey was participated by 92 companies (of which 79 could be analysed) and according to their responses and the statistical analyses, a picture was formulated about how intensely they use the demand chain management tools, how developed they are in the application of those.

Ütemvakság

A gazdaság növekedés felgyorsulása hosszú távon először szükségszerűen csak egy rövid helyreállítási perióduson keresztül valósulhat meg, amelynek során a növekedés ütemét a válságok miatt elmaradt vagy más okból elmulasztott növekedés pótlása gyorsítja fel. Ez azonban messze nem jelenti a hosszú távú növekedési ütem felgyorsulását. A jelenséget először Jánossy Ferenc írta le, akinek megállapításai ma is érvényesek: egy jelentős visszaesés, majd stagnálás után a növekedési ütem 2005 után visszaállt az 1980 óta kialakult 1,5 százalékos hosszú távú ütemre. A Jánossy-féle szakmastruktúra-tényező nem más, mint a tudástőke: a munkaképes lakosság személyes tudása, jártassága és motivációja. Ezek az összetevők egy újrafogalmazott termelési függvény emberi elemei számos új és már korábban is ismert tényező mellett. Az emberi erőforrások nyilvántartása nem kompetenciaalapú, és emiatt a hosszú távú növekedési ütem alacsony szintjét sem tudjuk megmagyarázni. A növekedési ütem ingadozásai mögött elsősorban gazdaságpolitikai hibákat, érdemeket keresünk, holott az emberi beruházások elégtelen szintje jelenti a problémát, amely a múlt örökségnek és a jelen terheinek súlya alatt nem oldódik meg automatikusan. A magyar gazdaság egy újabb helyreállítási periódus előtt áll, s a gazdasági átalakítás alapvető feladata a foglalkoztatható lakosság aktivizálása, enélkül minden növekedési gyorsulás csak átmeneti helyreállítási periódus marad. JEL kód: B23, C22, E01, O11. /===/ Acceleration of economic growth in the long term can primarily be achieved only through a short period of consolidation, in which the growth rate of growth by recession or made up for by growth potential neglected for other reasons. But this is far from equivalent to an acceleration of the long-term growth rate. The phenomenon was described first by Ferenc Jánossy, whose conclusions remain valid to this day: after a substantial slump and a period of stagnation, the growth rate recovered after 2005 the long-term rate of 1.5 per cent that had set in after 1980. Jánossy's trade structure factor amounts to capital in knowledge: the personal know-how, expertise and motivation of the able-bodied population. These factors are the human constituents of a newly formulated production function, along with numerous new and previously known factors. The registration of human resources is competence- based and so it cannot explain the low level of the long-term growth rate either. People tend primarily to see failures and achievements of economic policy behind the failures and achievements of economic policy, when the real problem is inadequate human investment, which will not resolve itself automatically under the weight of the past and present burdens. The Hungarian economy is on the brink of a new period of recovery, and the basic task of economic transformation is to activate the employable population, without which any acceleration of growth will amount only to a temporary period of recovery.

Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák (Euro-area enlargement and euro adoption strategies)

Tanulmányunk azokat a kockázatokat és kihívásokat vizsgálja, amelyekkel az új EU tagállamok szembesülnek az euróhoz vezető úton, valamint elemzi az euró bevezetésével és a bevezetés időzítésével kapcsolatos stratégiákat is. Megvizsgáljuk a reál- és nominálkonvergencia kapcsolatát az euróövezetbe csatlakozás szemszögéből. Véleményünk szerint a gazdaság egy főre jutó jövedelemben mért kezdeti fejlettségi szintje, valamint a reálkonvergencia sebessége kihatnak a követendő stratégiákra és a belépés időzítésére. Minél alacsonyabb ugyanis egy ország egy főre jutó jövedelme, annál nagyobb az árszínvonalbeli lemaradása (amit be kell hoznia), és az új tagok jelenlegi helyzetét figyelembe véve annál nagyobb a veszélye annak, hogy a hitelek növekedése túlzottá, a gazdaság túlfűtötté válik. Úgy gondoljuk, hogy az inflációkövetés lebegő árfolyam mellett megfelelőbb az árszínvonal felzárkózási folyamatának kezelésére, mint valamilyen merev árfolyamrögzítés. Elemezzük a maastrichti kritériumokat az új EU-tagállamok gazdasági jellemzőinek szempontjából, és az inflációs kritérium módosítását javasoljuk, amely jelenlegi formájában elvesztette közgazdasági értelmét. JEL kód: E31, E52, E60, F30. /===/ This paper commissioned by DG ECFIN from the EU Commission as part of the EMU@10 project and published in Hungarian by the permission of the EU Commission. The origi-nal English version is available at http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/ publication_summary12103_en.htm. The paper discusses the risks and challenges faced by new members on the road to the euro and the strategies and timing of euro adoption. It investigates the real/nominal convergence nexus from the perspective of euro-area entry, arguing that the initial level of economic development, as measured by per capita income, and the speed of real convergence have a bearing on the strategies to follow and the timing of entry into the euro area, for the lower per capita income is, the larger is the price-level gap to close and the greater the danger of credit booms and overheating. It is argued argue that inflation targeting with floating rates is better suited than hard pegs to managing the price-level catch-up process. A suggestion is made for modifying the Maastricht inflation criterion, which as currently defined has lost its economic logic.