The East-Central European new donors: mapping capacity building and remaining challenges

In the past decade, the East-Central European countries were provided significant external capacity building assistance in order to help their emergence as donors of foreign aid. This paper aims to map these capacity development programs and identify where they have helped and what challenges remain for the new donors. The main conclusion is that while capacity building has been instrumental in building organizational structures, working procedures and training staff, deeper underlying problems such as low levels of financing, lacking political will, the need for visibility and low staff numbers continue to hinder the new international development policies.

Az európai uniós tagság mint modernizációs hajtóerő. Gondolatok a kelet-közép-európai országok EU-tagságának 10. évfordulóján = EU membership as a driving force of modernization. Ideas on the 10th anniversary of EU membership of East Central European countries

A szerző az Európai Unióhoz az elmúlt évtizedben csatlakozott országok felzárkózásának összefüggéseit vizsgálja, rámutatva arra, hogy a kelet-közép-európai térség országainak természetes modernizációs központja az Európai Unió. Az európai integrációba történő szerves beépülésnek nem volt és a jövőben sincs reális alternatívája. Annak ellenére, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság rendkívül kedvezőtlen fordulatot hozott, az új tagországok többségében jelentős ütemű felzárkózási folyamat indult el: egy évtizeden belül relatív pozíciójuk az uniós átlaghoz képest átlagosan 15 százalékpont javult a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-t tekintve. A tagság számos előnye közül ki kell emelni, hogy az uniós költségvetésből származó közvetlen transzferek hatására az új tagállamok számottevő külső forráshoz jutottak, aminek révén hosszú távú fejlődésüket és versenyképességüket befolyásoló területeken jelentős beruházásokat hajthattak végre. E transzferek kapcsán a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a szűk látókörűen számított nettó haszonélvezői pozíció valójában kölcsönös előnyöket rejt: az EU fejlettebb országai számára is komoly előnyök származnak a megnövekedett importkeresletből és általában a bővülés kereskedelemteremtő hatásaiból. _____ The author analyses some catch-up aspects of countries joining the EU in 2004 and 2007, pointing out that the EU is an obvious centre of modernization for the countries in East Central Europe. There was no realistic alternative to participating in the European integration process and this applies also to the future. Contrary to the extremely bad general environment caused by the international financial and economic crisis, most new member-states were able to converge on the EU average quite fast: within a decade the relative regional level of development measured in GDP per capita terms and compared with the EU average increased by 15 per cent. It should be stressed that among several advantages of EU membership, direct transfers from the EU-level budget played a crucial role in improving competitiveness through investment. Looking beyond narrow-minded net budgetary positions, the author sees mutual comprehensive benefits: the more developed member-states can enjoy additional demand for their products, and in general benefit from the trade-creating effects of enlargement.

Similarities and Differences in Polish and Hungarian History

In my lecture I would like to give a general introduction to a comparative approach of Polish and Hungarian history. I am convinced it could be not only an interesting, but a relevant issue as well. This approach could be touching emotionally for average Hungarian and Polish people because both nations strongly felt last centuries that they had common historical fate in East Central Europe. There is evidence which prove that Polish-Hungarian friendship is not only a modern phenomenon, but it is originated from the historical past. Historical memory calls the attention that Polish-Hungarian friendship was rooted already in the early modern history, and it was not constructed by historians, but a special relationship between the two nations was a widespread and accepted concept for the wider public in Hungary. I can cite the well-known proverb which represents it: „Pole and Hungarian – two good friends, joint fight and drinking are their ends.” In this lecture I don’t want to give a complete list of differences and similarities, but to call the attention to some interesting aspects of two nations’ common historical fate.

Hungary and the eurozone crisis: a comedy of errors?

The spill-over of the global fi nancial crisis has uncovered the weaknesses in the governance of the EMU. As one of the most open economies in Europe, Hungary has suff ered from the ups and downs of the global and European crisis and its mismanagement. Domestic policy blunders have complicated the situation. This paper examines how Hungary has withstood the ups and downs of the eurozone crisis. It also addresses the questions of whether the country has converged with or diverged from the EMU membership, whether joining the EMU is still a good idea for Hungary, and whether the measures to ward off the crisis have actually helped to face the challenge of growth.

A temporary loss of pace or the "middle income trap" - a commentary on the tasks for Hungary's economic development

The latest Hungarian economic growth data, though favourable, do not let us forget that in the longer term growth is weak compared to the preceding period – as well as to the performance of the East-Central European region, which is more dynamic than the European average. In order to make sense of the past decade’s relative loss of pace and lay the foundations for future development policy, it is worth placing Hungary’s case in the context of the slowing tempo typical of middle-income countries. The economic development policies currently pursued by the government are aimed at increasing output in the processing industry, and by extension exports, while relevant international experience advises that it is the higher value-added activities of the global value chain, particularly business services, which should be developed further. In this way real wages and income levels could be increased, and the economy would be less exposed to the fluctuations of international cycles.

Sixty Years On: How the Superpowers Could Have Avoided the 1956 Hungarian Revolution

Following the political transition in Hungary and in East-Central Europe in 1989-90 an archival revolution unfolded in the countries of the former Soviet bloc, including Russia after 1991. Thanks to this process, the previously taboo topic of the 1956 Hungarian Revolution has become one of the best researched events of the history of the Soviet Bloc by the time of the sixtieth anniversary of the events. This includes the international context of the revolt as well, which has been covered by scholars in Hungary and abroad based on multiarchival evidence.

Az európai integráció hatása a közép-kelet-európai országok mezőgazdaságára (The effect of European integration on agriculture in Central East European countries)

Az Európai Unió számos új lehetőséget kínált és új kihívást jelentett a 2004-ben és 2007-ben belépő 12 új tagország számára. A csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása már a bővítést megelőzően is az egyik legtöbbet vitatott kérdés volt mind a régi tagországok, mind a tagjelöltek körében. A szerzők az új tagországok agrárgazdasági teljesítményei mögött meghúzódó tényezőket igyekeznek azonosítani a legfrissebb adatok és az eddigi tapasztalatok tükrében. Eredményeik szerint a csatlakozás alapvetően pozitív hatást gyakorolt a térség mezőgazdaságára, noha az egyes országok különböző módon éltek a csatlakozás kínálta lehetőségeikkel, ami a kezdeti adottságokkal, valamint a belépés előtti és utáni agrárpolitikájukkal magyarázható. A pozitív hatások mellett számos nehézség is felmerült - ezek közül az erős versenyben való helytállás nehézségei, illetve a kisgazdaságok hátrányos helyzete bizonyultak a leginkább meghatározónak.