A közgazdaságtan metodológiájáról és a matematikai közgazdaságtanról a Neumann-modell ürügyén

A dolgozatban a Neumann-modell lehetséges elméleti és módszertani rokonságát elemezzük annak fényében, hogy mind a neoklasszikusok, mind a klasszikus hagyományokat felélesztő neoricardiánusok a magukénak vallják. Ennek során megvizsgáljuk a klasszikus és a neoklasszikus gazdaságfelfogás, az ex post és az ex ante szemléletű modellek közötti különbségeket, és azt a forradalmi jelentőségű módszertani változást, amely a sok szempontból joggal bírálható modern matematikai közgazdaságtan kialakulásához vezetett. Összevetjük Neumann modelljét az osztrák iskola árbeszámítási elméletével, a Walras­Cassel- és a Schlesinger­Wald-féle modellekkel, illetve a Ricardo, Marx, Dmitriev, Leontief nevekkel fémjelezhető klasszikus vonulat eredményeivel. Rámutatunk arra, hogy Neumann voltaképpen az "igazságos és értelmes gazdaság" ősi ideáját öntötte kora modern fizikájában honos matematikai modell formájába. /===/ The paper investigates the potential theoretical and methodological sources of inspiration of the von Neumann model, in view of the fact that both the neoclassical and the neo-Ricardian economists claim heritage to it. In the course of that the author assesses the main differences of the classical and neoclassical, the ex post and ex ante modeling approaches. He also confronts the von Neumann model with the Walras–Cassel and the Schlesinger–Wald models, and with models worked out in the classical tradition a’la Ricardo, Marx, Dmitriev and Leontief. He concludes that the Neumann-model is, in fact, nothing but a reformulation of a very old belief in a “just and reasonable economic system” based on the modern modeling approach of contemporary physics and mathematics.

Dinamikus optimalizálás és a Leontief-modell (Dynamic optimization and the Leontief model)

A tanulmány a variációszámítás gazdasági alkalmazásaiból ismertet hármat. Mindhárom alkalmazás a Leontief-modellen alapszik. Az optimális pályák vizsgálata után arra keressük a választ, hogy az Euler–Lagrange-differenciálegyenlet rendszerrel kapott megoldások valóban optimális megoldásai-e a modelleknek. Arra a következtetésre jut a tanulmány, hogy csak pótlólagos közgazdasági feltételek bevezetésével határozhatók meg az optimális megoldások. Ugyanakkor a megfogalmazott feltételek segítségével az ismertetett modellek egy általánosabb keretbe illeszthetők. A tanulmány végső eredménye az, hogy mind a három modell optimális megoldása a Neumann-sugárnak felel meg. /===/ The study presents three economic applications of variation calculations. All three rely on the Leontief model. After examination of the optimal courses, an answer is sought to whether the solutions to the Euler–Lagrange differential equation system are really opti-mal solutions to the models. The study concludes that the optimal solutions can only be determined by introducing additional economic conditions. At the same time, the models presented can be fitted into a general framework with the help of the conditions outlined. The final conclusion of the study is that the optimal solution of all three models fits into the Neumann band.

Az egyensúlyi ráták unicitása és a bérráta pozitivitása a Neumann-modell általánosításaiban (Uniqueness of equilibrium rates and the positive value of the wage rate in generalizations from the Neumann model)

Cikkünk arról a paradox jelenségről szól, hogy a fogyasztást explicit módon megjelenítő Neumann-modell egyensúlyi megoldásaiban a munkabért meghatározó létszükségleti termékek ára esetenként nulla lehet, és emiatt a reálbér egyensúlyi értéke is nulla lesz. Ez a jelenség mindig bekövetkezik az olyan dekomponálható gazdaságok esetén, amelyekben eltérő növekedési és profitrátájú, alternatív egyensúlyi megoldások léteznek. A jelenség sokkal áttekinthetőbb formában tárgyalható a modell Leontief-eljárásra épülő egyszerűbb változatában is, amit ki is használunk. Megmutatjuk, hogy a legnagyobbnál alacsonyabb szintű növekedési tényezőjű megoldások közgazdasági szempontból értelmetlenek, és így érdektelenek. Ezzel voltaképpen egyrészt azt mutatjuk meg, hogy Neumann kiváló intuíciója jól működött, amikor ragaszkodott modellje egyértelmű megoldásához, másrészt pedig azt is, hogy ehhez nincs szükség a gazdaság dekomponálhatóságának feltételezésére. A vizsgált téma szorosan kapcsolódik az általános profitráta meghatározásának - Sraffa által modern formába öntött - Ricardo-féle elemzéséhez, illetve a neoklasszikus növekedéselmélet nevezetes bér-profit, illetve felhalmozás-fogyasztás átváltási határgörbéihez, ami jelzi a téma elméleti és elmélettörténeti érdekességét is. / === / In the Marx-Neumann version of the Neumann model introduced by Morishima, the use of commodities is split between production and consumption, and wages are determined as the cost of necessary consumption. In such a version it may occur that the equilibrium prices of all goods necessary for consumption are zero, so that the equilibrium wage rate becomes zero too. In fact such a paradoxical case will always arise when the economy is decomposable and the equilibrium not unique in terms of growth and interest rate. It can be shown that a zero equilibrium wage rate will appear in all equilibrium solutions where growth and interest rate are less than maximal. This is another proof of Neumann's genius and intuition, for he arrived at the uniqueness of equilibrium via an assumption that implied that the economy was indecomposable, a condition relaxed later by Kemeny, Morgenstern and Thompson. This situation occurs also in similar models based on Leontief technology and such versions of the Marx-Neumann model make the roots of the problem more apparent. Analysis of them also yields an interesting corollary to Ricardo's corn rate of profit: the real cause of the awkwardness is bad specification of the model: luxury commodities are introduced without there being a final demand for them, and production of them becomes a waste of resources. Bad model specification shows up as a consumption coefficient incompatible with the given technology in the more general model with joint production and technological choice. For the paradoxical situation implies the level of consumption could be raised and/or the intensity of labour diminished without lowering the equilibrium rate of the growth and interest. This entails wasteful use of resources and indicates again that the equilibrium conditions are improperly specified. It is shown that the conditions for equilibrium can and should be redefined for the Marx-Neumann model without assuming an indecomposable economy, in a way that ensures the existence of an equilibrium unique in terms of the growth and interest rate coupled with a positive value for the wage rate, so confirming Neumann's intuition. The proposed solution relates closely to findings of Bromek in a paper correcting Morishima's generalization of wage/profit and consumption/investment frontiers.

Portfólióelméleti modell szerinti optimális nyugdíjrendszer

Az optimális nyugdíjrendszer elmélete iránt az utóbbi években folyamatos érdeklődés mutatkozik, ami a demográfiai folyamatokkal és a gazdasági helyzet alakulásával is magyarázható. Az összefüggések sokfélesége következtében az optimális nyugdíjrendszer is többfajta megközelítésben elemezhető. Ez a tanulmány portfólióelméleti modellben foglalkozik a nyugdíjrendszer optimális szerkezetének meghatározásával. A tanulmányban alkalmazott megközelítés szerint lehetséges a tőkefedezeti nyugdíjrendszerekben előforduló (pénzügyi) befektetési lehetőségek és a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbeli "befektetés" közös - a kockázat és hozam összefüggésével foglalkozó elméleti - modellben való elemzése. Az optimális nyugdíjrendszer összetétele, illetve a tőkefedezeti és felosztó-kirovó elven működő elemek nyugdíjrendszeren belüli optimális megoszlása ezen elméleti megközelítés alapján a nyugdíjrendszerben részt vevő egyének optimális portfólióválasztása alapján is meghatározható.

A diszkrét kiválasztási modell becslése Cox-regresszióval (Parameter estimation for multinomial discrete choice model using Cox-regression)

Considering the so-called "multinomial discrete choice" model the focus of this paper is on the estimation problem of the parameters. Especially, the basic question arises how to carry out the point and interval estimation of the parameters when the model is mixed i.e. includes both individual and choice-specific explanatory variables while a standard MDC computer program is not available for use. The basic idea behind the solution is the use of the Cox-proportional hazards method of survival analysis which is available in any standard statistical package and provided a data structure satisfying certain special requirements it yields the MDC solutions desired. The paper describes the features of the data set to be analysed.

A Harrod modell strukturális stabilitása (Structural stability of the Harrod model)

In this study it is shown that the nontrivial hyperbolic fixed point of a nonlinear dynamical system, which is formulated by means of the adaptive expectations, corresponds to the unstable equilibrium of Harrod. We prove that this nonlinear dynamical (in the sense of Harrod) model is structurally stable under suitable economic conditions. In the case of structural stability, small changes of the functions (C1-perturbations of the vector field) describing the expected and the true time variation of the capital coefficients do not influence the qualitative properties of the endogenous variables, that is, although the trajectories may slightly change, their structure is the same as that of the unperturbed one, and therefore these models are suitable for long-time predictions. In this situation the critique of Lucas or Engel is not valid. There is no topological conjugacy between the perturbed and unperturbed models; the change of the growth rate between two levels may require different times for the perturbed and unperturbed models.

Arrow-Debreu-modell és a Kornai-kritika harminc év után = The Arrow-Debreu Model and Kornai s critique, thirty years after

Több mint harminc év telt el Kornai János Anti-equilibrium című könyvének megjelenése óta. Ez volt az első mű a nemzetközi irodalomban, amely átfogóan bírálta az általános egyensúlyelméletet, mégpedig Debreu értékelméletén és az Arrow-Debreu modellen keresztül. A kritikára legélesebben Frank H. Hahn reagált, amire Kornai - fenntartva korábbi bírálatainak többségét - a közelmúltban megjelent önéletrajzában tért vissza. E cikkben elmélettörténeti előzményekkel együtt rekonstruáljuk a Kornai-Hahn-vita főbb pontjait, és megvizsgáljuk a kritikák és riposztok érvényességét. Látni fogjuk, hogy a legújabb közgazdasági elméletek nem mindenben igazolták Hahn ellenvetéseit. _______________ More than thirty years have passed since János Kornai s book Anti-Equilibrium appeared. This was the first work in international literature to criticize comprehensively the general theory of equilibrium, moreover through the value theory of Debreu and the Arrow-Debreu Model. The sharpest reaction to the criticism came from Frank H. Hahn, and Kornai returned to this in his recent autobiography. This article reconstructs the main points in the Kornai-Hahn debate, including its antecedents in the history of theory, and examines the validity of the criticisms and ripostes. It will be seen that Hahn s objections have not been endorsed in every respect by the latest economic theories.

Neumann versus Leontief. Két modell – két gazdaságkép (Neumann vs Leontief. Two models, two approaches to the economy)

A szerző a tisztán elméleti célokra kifejlesztett Neumann-modellt és a gyakorlati alkalmazások céljára kifejlesztett Leontief-modellt veti össze. A Neumann-modell és a Leontief-modell éves termelési periódust feltételező, zárt, stacionárius változatának hasonló matematikai struktúrája azt a feltételezést sugallja, hogy az utóbbi a Neumann-modell sajátos eseteként értelmezhető. Az egyes modellek közgazdasági tartalmát és feltevéseit részletesen kibontva és egymással összevetve a szerző megmutatja, hogy a fenti következtetés félrevezető, két merőben különböző modellről van szó, nem lehet az egyikből a másikat levezetni. Az ikertermelés és technológiai választék lehetősége a Neumann-modell elengedhetetlen feltevése, az éves termelési periódus feltevése pedig kizárja folyam jellegű kibocsátások explicit figyelembevételét. Mindezek feltevések ugyanakkor idegenek a Leontief-modelltől. A két modell valójában egy általánosabb állomány–folyam jellegű zárt, stacionárius modell sajátos esete, méghozzá azok folyamváltozókra redukált alakja. _____ The paper compares the basic assumptions and methodology of the Von Neumann model, developed for purely abstract theoretical purposes, and those of the Leontief model, designed originally for practical applications. Study of the similar mathematical structures of the Von Neumann model and the closed, stationary Leontief model, with a unit length of production period, often leads to the false conclusion that the latter is just a simplified version of the former. It is argued that the economic assumptions of the two models are quite different, which makes such an assertion unfounded. Technical choice and joint production are indispensable features of the Von Neumann model, and the assumption of unitary length of production period excludes the possibility of taking service flows explicitly into account. All these features are completely alien to the Leontief model, however. It is shown that the two models are in fact special cases of a more general stock-flow stationary model, reduced to forms containing only flow variables.

A kis cégek marketingje körüli tudományos hiátus okainak feltárása – avagy egy holisztikus kis- és középvállalati marketing modell

Akadémiai körökben a marketing jelenségének betagozódása a tudományos gondolkodás zarándokútjába a maga sajátos, rögös útján történt és történik meg, mindig új kihívások elé állítva a szakma művelőit. Bár már a 18. századi ipari forradalom idejére nyúlik vissza a marketing meghatározások gyökereinek megszületése, a fogalom homlokterébe csak az 1960-as évektől kezdve lépett be a fogyasztó, ezért mi is ettől kezdve beszélünk marketingről. Végigkövetve az elmúlt 50 év újabbnál újabb marketing megközelítéseit, az a felismerés válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a definíciók zöme nagyvállalati környezetre vonatkozik, a nagyvállalatoknál végzett marketingre utal, és azt mutatja be. Ennek ismeretében szükséges, hogy megvizsgáljuk a kis- és középvállalatok (kkv-k) marketingtevékenységét is, ismerve annak esetleges, informális, laza, strukturálatlan, spontán és reaktív jellegét. Szakirodalmi összegzésünkben bemutatjuk, hogy a kkv-k marketingtevékenységét milyen tényezők befolyásolják, valamint, hogy milyen kompetenciák lehetnek szükségesek annak sikeres működéséhez. A kkv marketing egyik legfontosabb befolyásoló eleme a tulajdonos/menedzser személyes kapcsolati hálózatának kiterjedtsége és mélysége, mely tényezőket szintén figyelembe vesszük, mikor körbejárjuk a tudományterületen jellemző tudományos hiátus okait. Kutatásunk egyik fő célja, hogy olyan, könnyen értelmezhető kkv marketing modellt, elméleti összefüggésrendszert vetítsen előre, mellyel a téma kutatói globálisan, közös eredményeiket összevetve és továbbfejlesztve lesznek képesek együtt dolgozni.

A vállalatok nemzetköziesedésének dinamikája – egy kutatási modell (Dynamics of firm internationalization – a research model)

A tanulmány a nemzetköziesedés elméleti modelljeinek hiányosságaival szembesülve amellett érvel, hogy ahhoz, hogy megértsük a nemzetköziesedés időben zajló folyamatát, a vállalatok nemzetközi evolúcióját a kontextussal összefüggésben kell vizsgálni. A tanulmány a vállalatok nemzetköziesedésének folyamatát vizsgáló elméleti szakirodalomra építve egy olyan kutatási modellt vázol fel, amely alkalmas lehet a nemzetköziesedés dinamikájának empirikus vizsgálatához. A modell a belépés, diverzitás, ütem és szakasz koncepciók mentén operacionalizált nemzetköziesedés mintázata és a kontextus (környezet, vállalat, menedzsment) közötti kapcsolatot teremti meg. A vázolt kutatási modell empirikus alkalmazásával lehetővé válik a nemzetközivé válás folyamata során kialakuló komplex kapcsolatrendszer feltárása és megértése. ________ Addressing some of the limitations of the theoretical models of firm internationalization this paper argues that in order to understand the process of firm internationalization along time one should observe firms and their contextual environments as complex interacting processes. Drawing on the theoretical models of firm internationalization process this study proposes a research model that may be suitable for the empirical examination of the dynamics of internationalization. The proposed model builds a relationship between the pattern of firm internationalization operationalized via concepts such as entry, diversity, pace, phases and the context (environment, firm, management) of it. By analyzing the interaction between the multi-level processes that shape internationalization, one can explore the reasons behind the dynamic profile of firm internationalization.

A business marketing identitása - elméleti, kutatási trendek, az innovációvezérelt modell

A business marketing mint a marketingtudomány jellegzetes alkalmazási területe határozott szakmai, elméleti fejlődési utat járt be az elmúlt évtizedekben. Jelen tanulmány – a tudományos identitás jegyeit keresve – felvillantja az industrial, a business marketing történetének fő állomásait, diszciplináris alapjait, a meghatározó elméleti megközelítéseket és az aktuális kutatási kérdéseket, trendeket. A tanulmány második része, az egyik meghatározó kutatási kérdést, az innovációorientáltságot vizsgálja. Az elméleti modellek és a szerző többéves, saját kutatási programjának eredményei megerősítik, hogy a business piacokon is az – összehangolt, innovációportfólióra épülő – "innovációs versenyelőnyök" határozzák meg a vállalkozások sikerét, melyet hatékony marketingképességek és -tevékenységek kell, hogy támogassanak.

A vidékfejlesztés ellentmondásai a Zselicségben. A Zselica Szövetség és a Bánya Panoráma Egyesület tevékenységének elemzése

Az elemzés a szervezetek által következetesen követett, piacelvű modernizációs törekvéseket bírálja. Rámutat, hogy a szakmai és társadalmi nyilvánosság előtt haladónak bemutatott vidékfejlesztési modell – minden előnye ellenére – képtelen a fenntarthatósági követelmények és a „kedvezményezettek” tudásának, törekvéseinek ötvözésére. A cikk mindezt két zselicségi, vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezet tevékenységének bemutatásával érzékelteti.

A regionális árampiaci integráció hatása az erőművek piaci erőfölényére

Tanulmányunkban a közép- és kelet-európai térség villamosenergia-nagykereskedelmi piacának rövid távú közgazdasági modellezésével foglalkozunk - teljes piacnyitás utáni körülményeket feltételezve. A modell inputjai között becslést adunk az igénybe vehető termelőkapacitások nagyságára és a termelés költségére, a keresleti jellemzőkre és az átviteli hálózat sajátosságaira. Modellezési megközelítésünk előnye, hogy egyszerre vesszük figyelembe a regionális piacok egymáshoz való térbeli viszonyát és a piaci erőfölénnyel rendelkező vállalatok árbefolyásoló képességét. Főbb következtetéseink: 1. a jelenlegi piaci integráció szintjén a nagy áramtermelő vállalatok piaci ereje számottevő; 2. a szorosabb piaci integráció mérsékli az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét, és árcsökkentő hatással jár; viszont 3. a teljes piaci integráció sem korlátozza kielégítő módon a nagy áramtermelők piaci erejét. Modellezési eredményeink gyakorlati jelentőségét azonban egyszerűsítő feltevéseink valószínűségnek vizsgálata nélkül nem tudjuk pontosan megítélni.

Szolgáltatóváltás a magyar lakossági árampiacon 2008-ban

Tanulmányunkban a 2008. január 1-jétől bekövetkező árampiaci liberalizáció lakossági fogyasztókra vonatkozó - várható - hatását elemezzük. Elméleti modellünkben azzal a feltevéssel élünk, hogy a heterogén fogyasztók szolgáltatóváltása költséges, és a fogyasztókért eltérő méretű vállalatok árversenyt folytatnak. A fogyasztói döntéseket egy szolgáltatóváltási függvénnyel írjuk le. Miután bemutatjuk, hogy ebben a modellben nincs tiszta Nash-egyensúly, egy másik egyensúlyfogalmat, az aláígérés-biztos egyensúly fogalmát használjuk annak megállapítására, hogy milyen kimenetei lehetnek a modellnek. Az aláígérés-biztos egyensúly feltételeinek megadása után elemezzük az elméleti modellt, amelynek megoldását numerikus módszerekkel a modell kalibrálása után végezzük el. A modell megoldása során arra a következtetésre jutottunk, hogy a lakossági piacon jelentős áremelkedés várható, amelyet két tényező indukál. Egyrészt a szolgáltatóváltási költségek léte, másrészt a piac alacsony szintű megtámadhatósága.