2 resultados para Banks and banking, Central
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a jelzálogpiaci válsághoz köthető hírek milyen hatással vannak a Közép-Kelet-Európában aktív nagybankokra. A vizsgálathoz tíz Közép-Kelet-Európában aktív, tőzsdei nagybankot választottunk ki, amelyek közül hat nyugat-európai, míg négy közép-kelet-európai székhelyű bank volt. A tíz pénzintézettel kapcsolatosan 128 hírt gyűjtöttünk össze a 2007. június 1. és 2009. december 31. közötti időszakból. A híreket öt kategóriába csoportosítottuk, és az egyes kategóriáknak a részvényárfolyamokra gyakorolt, rövid távú hatását külön vizsgáltuk. Számításaink alapján a jelzálogpiaci válság során a befektetők pozitívan fogadták az állami feltőkésítéssel kapcsolatos bejelentéseket és a kielégítő védelmet nyújtó, átfogó kormányzati bankmentő csomagokat. A veszteségekkel, a leminősítéssel és az ECB intézkedéseivel kapcsolatos hírek esetén rövid távon nem tudtunk szignifikáns hatást kimutatni. A kutatás során a hírek számosságában igen, de a hírek által kiváltott hatás nagyságrendjében nem észleltünk jelentős különbséget a nyugat-európai és a középkelet- európai bankok között. ______ The research measures the impact of the subprime crisis on the shareholders of the banks being active in Central and Eastern Europe. The analysis focuses on the ten largest banks of the region measured by the asset size. The authors address the question whether the crisis affected more signifi cantly the large banks headquartered in Western Europe or the banks domiciled in Central and Eastern Europe. With the aim of capturing the short-term impact of various news on the shareholders of the banks, the popular event-study methodology with a one-day event window is employed. Within the period of 1 June 2007 and 31 December 2009, altogether 128 news were collected and grouped into fi ve categories (downgrades, loss, capital strengthening, governmental rescue packages, interventions of the ECB). Among others, the authors found empirical evidence that the shareholders appreciated the interventions of the governments: their capital injections resulted in signifi cant positive abnormal returns. Governmental rescue packages also resulted in signifi cant abnormal returns in the share price, however, the sign of the returns was unambiguous. No empirical evidence was found that in the short run the news in connection with loss announcements, downgrades and ECB interventions resulted in signifi cant abnormal returns. We concluded that although Western European banks and banks domiciled in Central and Eastern Europe differed in the number of news announced, the crisis affected the banks in both regions in a similar manner.
Resumo:
A szerzők tanulmányukban bemutatják a vállalati gyakorlatból ismert vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) koncepció lehetséges központi banki értelmezését, kitérve a központi bankok gazdasági, jogi, etikai és filantróp (jótékonysági) felelősségére. Megközelítésüket az amerikai (FED), az európai (EKB) és a magyar (MNB) központi bank gyakorlatán keresztül mutatják be. Dolgozatuk alapgondolata, hogy egy valóban felelős intézmény minden rendelkezésére álló eszközzel a társadalmi jólétet segíti elő, ahogy a társadalom tagjai vonatkozásában Adam Smith megfogalmazta bő kétszáz évvel ezelőtt. ____ This paper studies a possible interpretation of Corporate Social Responsibility (CSR) known from business translated to the sphere of central banks, including the central banks’ economic, legal, ethical, and philanthropic (charity) responsibilities. The authors’ approach is presented through practices of the American (FED), the European (ECB), and the Hungarian (MNB) Central Banks. The main idea in this paper is that a responsible organisation uses all means possible to improve social wealth, as stated by Adam Smith in relevance to the members of the society over two hundred years ago.