A versenyképesség társadalmi környezete

Kutatásunk alapvetése, hogy egy ország versenyképessége az értékteremtő munkamegosztást támogató teljes közösségi intézményrendszer sikeres működésén múlik. Munkánkkal arra kerestük a választ, milyen értékek és motivációk alakítják a magyar gazdaság intézményrendszerét. Nem a hivatalos magatartási szabályok statikus elemzésére koncentráltunk, hanem a normák, konvenciók és innovációk világára, az intézményrendszer jövőjét befolyásoló dinamikus elemekre. Elemzésünk fókuszában a társadalmi és vállalkozói értékek, a gazdaságpolitika formálók versenyképességi narratívái, a helyi gazdaságok versenyképességi tényezői, a versenyképesség javítását szolgáló magánkezdeményezések és a nonprofit szektor működése álltak. Fő eredményünk, hogy a Magyarország jövőbeli versenyképességét befolyásoló tudati elemek - a gazdasági döntéshozók motivációi és normái – megfelelő alapot teremtenek a gazdaságunk versenyképességét megerősítő üzleti, civil és kormányzati kezdeményezések számára. Magas közösségi és morális elvárások jellemzik a lakosság és a vállalkozók értékrendjét. A gazdaságpolitika-alkotók nyitottak az intézményi problémákra, a magyar véleményformálók körében egyetértés van a fő versenyképességi kihívásokat illetően. Jól azonosíthatóak a szervezők erőfeszítéseit kompenzálni képes versenyképességi összefogások keretei. A helyi gazdaságfejlesztés intézményei alakulóban vannak. A nonprofit szektor működési viszonyainak bizonytalansága ellenére a közcélúság és a versenyképesség közös területein (mint az atipikus foglalkoztatás) jól teljesít. Ezek az eredmények egyszerre nyitnak perspektívát a tudományos vizsgálódás és a gyakorlati cselekvés számára. Az önérdek és a közösségi értékteremtő képesség javításának motivációja közötti kapcsolat tudományos vizsgálata, a társadalmi innovációk kutatása a versenyképesség javíthatóságának kereteit tárhatja fel. Az üzleti, civil vagy kormányzati szereplők pedig akkor tudják a fogyasztói, közösségi elvárásokat sikeresen összeegyeztetni stratégiai céljaikkal, ha a gazdasági és társadalmi szereplők normáihoz, konvencióihoz igazítva alakítják ki intézményformáló stratégiáikat. __________ The competitiveness of nations is based on the successful function of the institutions that support the division of labor on value creation – this is the basic principle of this research. Our project investigates what values and motivations shape the institutional setting of Hungarian economy. We study the world of norms, conventions and innovations – the elements that shape the institutions. The static analysis of official rules has only a minor role in this approach. Research focuses (1) on the value system of entrepreneurs (2), on the mind setting of public managers and executives of economic policy (3) on the factors of local economic competitiveness, (4) on the actions of private and non-profit sector in order to enhance competitiveness. The main finding of this research is that the cognitive factors that shape the competitiveness of Hungary – the norms and motivations of decision makers in the economy – give a positive support for the competitiveness strengthening initiatives of business, non-profit and public sectors. The studies on the values system of entrepreneurs and citizens show that expectations and moral values connected to competitiveness are strong. The public managers of economic policy are open-minded and there is a general consensus of experts, business and politics on the key competitiveness challenges of Hungary. There are well defined frameworks to conceptualize the schemes that make organizers’ efforts affordable in private initiatives for competitiveness. There are various developments on the field of institutions for local economic development. The nonprofit sector has good results on the common fields of competiveness and equity (like atypical forms of employment) despite the uncertainties in the background of the sector. These results open perspectives both for scientific research and practical applications. The research on connection between individual goals and motivation to improve value creating ability of the society and the study of social innovation reveal new aspects of competitiveness. Business, non-profit or public leaders can better synchronize their strategies with the expectation of consumers, communities and constituencies if their intentions to shape institutional settings fit better to the norms and conventions of the social and economic stakeholders.

Ethical decision making

The self-centeredness of modern organizations leads to environmental destruction and human deprivation. The principle of responsibility developed by Hans Jonas requires caring for the beings affected by our decisions and actions. Ethical decision-making creates a synthesis of reverence for ethical norms, rationality in goal achievement, and respect for the stakeholders. The maximin rule selects the "least worst alternative" in the multidimensional decision space of deontological, goal-achievement and stakeholder values. The ethical decision-maker can be characterized as having the ability to take multiple perspectives and make appropriate balance across diverse value dimensions. Modern organizations should develop a critical sensitivity to and empathy toward human and non-human beings with which they share a common environment.

Mennyit ér a zajterhelés csökkenése? Zajvédelmi intézkedések értékelése a haszonértékelések átvitelével (The value of silence. An application of benefit-transfer methodology for evaluating noise-control actions)

Mind ez ideig a gyakorlatban kevéssé aknázták ki azt a lehetőséget, hogy a természeti tőke pénzbeli értékelése számszerű, egzakt információt nyújthat a döntéshozóknak. A szerzők a zajvédelmi intézkedések példáján keresztül tekintik át a természeti tőkejavak közgazdasági értékelésében rejlő lehetőségeket. Ismertetik a költség-haszon elemzés környezeti javakkal bővített formájának előnyeit, majd az általában elhanyagolt, a nem piaci javak által nyújtott haszon közgazdasági értékelésére alkalmas eljárásokat, külön kitérve a zajterhelés területére. Nagy hangsúlyt helyeznek a haszonfelmérések átvitelének széles körben alkalmazható módszereire. Bemutatják az általuk gyakorlatban végzett kutatás során szerzett tapasztalatokat, különös tekintettel arra, hogy a haszonértékelések átvitele hogyan járulhat hozzá a természeti tőkejavakkal kapcsolatos döntések során a társadalmi haszon maximalizálásához. _____ The paper offers an overview of the economic valuation of transportation-induced noise and cost-benefit analysis of noise-control measures and actions. Although economic valuation can provide hard, monetized data for decision-makers, it is relatively underused in practice. The study focuses on benefit-transfer methodology, where values obtained in previous cases are used as the basis for current evaluation. A specific application of benefit transfer is presented by a recent pilot project in Hungary, whereby a tool was developed for LGOs, enabling them to make preliminary assessments of the benefits of potential noise-control measures and rank possible options. This can help to optimize the benefits to society using limited resources.

Piaci rend és társadalmi normák. Hayek elmélete a társadalmi evolúcióról (Market order and social norms Hayek's theory of social evolution)

A hayeki szociokulturális evolúció elmélete a piaci rend elemzésének általánosítása. Hayek mind a piaci rend, mind a piaci rend alapzatául szolgáló társadalmi intézmények kialakulását és működését azonos logika alapján magyarázza. Ez a logika az egyéni cselekvések nem szándékolt következményeként értelmezi a spontán rend és a csoportszintű magatartásszabályok kialakulását és fennmaradását. A társadalmi normák magyarázatában a módszertani individualizmus elveinek érvényesítéséért az evolucionista perspektíva feladásával kellene fizetni. Hayek azonban a társadalmi normák magyarázatára is az evolucionista megközelítést alkalmazza, ezért egészíti ki a módszertani individualista megközelítést funkcionalista-evolucionista érvekkel. A szociokulturális evolúció hayeki elmélete példa arra, hogy a módszertani individualizmusra épülő magyarázat és a funkcionalista érvelés nem kiszorítja, hanem kiegészíti egymást. _____ Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory of market order. He explains in the same way the development and operation of market order and those of the social institutions on which market order is based. This logic interprets the development and persistence of spontaneous order and group-level behaviour rules as an unintentional consequence of individual actions. In his explanation of social norms, enforcement of the principles of methodological individualism has to be paid for by abandoning the evolutionist perspective. But Hayek also employs an evolutionist approach in his explanation of social norms, and so he augments his methodological individualist approach with some functionalist-cum-evolutionist arguments. Hayek's theory of sociocultural evolution, for instance, exemplifies how an explanation resting on methodological individualism and a functionalist argument can complement, not preclude each other.