Magyarország jövője szakértői előrejelzésekre és nem szakértői véleményekre építve

A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére 2007-2008. között készített, „Magyarország 2025” című kutatás eredményeit tárja az olvasó elé. A modern jövőkutatás három módszertani elvét – komplexitás, participativitás és alternativitás – alkalmazza. Bemutatja a társadalom néhány jövő-érzékeny területén várható szakértői reményeket és félelmeket, valamint a millenniumi generáció jövő-vélekedésére alapozott négy forgatókönyvet. A szakértői előrejelzések és a nem-szakértői vélemények közötti kölcsönkapcsolat szilárd alapot nyújt jövőalternatívák és stratégiák kimunkálásához.

A társadalmi felelősségvállalás tendenciái a gyógyszeriparban = Corporate Social Responsibility in the Pharmaceutical Industry

A gyógyszeripar egyszerre tartozik a leginkább csodált és a legtöbbet kritizált iparágak közé. Az iparág produktumai életeket menthetnek, emberek millióinak könnyítik meg az életét, és a gyógyszereknek köszönhetően számos korábbi gyilkos kór vált ismeretlenné a fejlett országokban. Mindezek mellett azonban az iparágat számos kritika is éri: túl magas árakkal dolgozik, etikátlan promóciós praktikákkal él, magára hagyja a világ szegényeit, kétes etikai hátterű klinikai kísérleteket végez, és állami intézményekkel köt háttéralkukat. A CSR koncepciójának intenzív jelenléte az iparágban többek között a fenti ellentmondásokra adott válaszként is értelmezhető (erre utalnak a későbbiekben bemutatandó kvalitatív kutatás eredményei is). Az alábbi tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy feltárjam, a magyar gyógyszeripar szereplői hogyan látják társadalmi felelősségüket, milyen programokat valósítanak meg CSR kezdeményezéseik során. Milyen kihívások várnak a gyógyszeripari cégek vezetőire, és milyen dilemmákkal szembesülnek társadalmi felelősségvállalásuk kapcsán? Mennyiben találhatók meg a nemzetközi kutatások által feltárt nézőpontok a hazai cégek CSR interpretációiban, illetve vannak-e a magyar gyógyszeriparnak sajátosságai ebben a tekintetben? / === / The pharmaceutical industry is among the most admired and most criticized of all. The pharmaceutical products can save lives, they make the lives of millions of people lot easier, and many legendary diseases were eradicated from the world thanks to the innovations of the industry. However, the industry receives many criticisms in the same time: the big pharma is often accused of working with high prices, applying immoral marketing practices, abandoning the poor, having a no money-no cure attitude, doing ethically questionable clinical trials, etc. This contradiction can be one reason why pharmaceutical industry is among the most CSR-oriented sectors. In this paper I investigate what the CSR initiatives and activities of the pharmaceutical companies look like in Hungary. How do the managers of these firms react to the challenges of the industry? What is their perception about the contradictions described in the previous paragraph? Are there Hungarian peculiarities regarding CSR principles and actions? During research I also wanted to identify patterns of CSR activities of the Hungarian pharmaceutical firms in order to create clusters that group companies with similar characteristics.

Az extrém ármozgások statisztikai jellemzői a magyar áramtőzsdén (The statistical characteristics of extreme price movements in the Hungarian power exchange)

2010. július 20-án megkezdte működését a magyar áramtőzsde, a HUPX. 2010. augusztus 16-án az első napokban tapasztalt 45-60 euró megawattórás ár helyett egyes órákban 2999 eurós árral szembesültek a piaci szereplők. A kiemelkedően magas árak megjelenése nem szokatlan az áramtőzsdéken a nemzetközi tapasztalatok szerint, sőt a kutatások kiemelten foglalkoznak az ún. ártüskék okainak felkutatásával, valamint megjelenésük kvantitatív és kvalitatív elemzésével. A cikkben a szerző bemutatja, milyen eredmények születtek a kiugró árak statisztikai vizsgálatai során a szakirodalomban, illetve azok következtetései hogyan állják meg a helyüket a magyar árak idősorát figyelembe véve. A szerző bemutat egy modellkeretet, amely a villamosenergia-árak viselkedését a hét órái szerint periodikusan váltakozó paraméterű eloszlásokkal írja le. A magyar áramtőzsde rövid története sajnos nem teszi lehetővé, hogy a hét minden órájára külön áreloszlást illeszthessünk. A szerző ezért a hét óráit két csoportba sorolja az ár eloszlásának jellege alapján: az ártüskék megjelenése szempontjából kockázatos és kevésbé kockázatos órákba. Ezután a HUPX-árak leírására felépít egy determinisztikus, kétállapotú rezsimváltó modellt, amellyel azonosítani lehet a kockázatos és kevésbé kockázatos órákat, valamint képet kaphatunk az extrém ármozgások jellegéről. / === / On 20th July, 2010 the Hungarian Power Exchange, the HUPX started its operation. On 16th August in certain hours the markets participants faced € 2,999 price instead of in the first days experienced 45-60 euros/mwh. According to the international experiences the appearance of the extremely high prices hasn’t been unusual in the power exchanges, the researches have focused exploring the causes of the so-called spikes and quantitative and qualitative analysis of those appearances. In this article the author describes what results were determined on statistical studies of outstanding prices in the literature, and how their conclusions stand up into account the time series of the Hungarian prices. The author presents a model framework which describes the behavior of electricity prices in the seven hours of periodically varying parameters. Unfortunately the brief history of the Hungarian Power Exchange does not allow to suit specific prices for each hour of week. Therefore the author classifies the hours of the week in the two groups based on the nature of price dispersion: according to the appearance of spikes to risky and less risky classes. Then for describing the HUPX prices the author builds a deterministic two-state, regime-changing model, which can be identified the risky and less risky hours, and to get a picture of the nature of extreme price movements.

A magyar vállalkozók személyiségjegyei és azok kapcsolata a vezetői stílussal és a piacorientációval

A vállalkozók vezetői tulajdonságainak és személyiségének vizsgálata kifejezetten interdiszciplináris kutatási terület. A mai dinamikus és globális környezet kihívásai közepette a szervezetek sikeres menedzseléséhez jó vezetői kvalitásokkal rendelkező vezetőkre van szükség Ez a kutatás a hatékony vezetési stílusra jellemző személyiségtípusok azonosításával foglalkozik és vizsgálja a személyiségtípus és a vezetési stílus, valamint a piacorientáció kapcsolatát. A kutatások alapján vannak bizonyos személyiségtulajdonságok, amelyek jellemzőek a sikeres vezetőkre. A Myers-Briggs Type (MBTI) skála nagyon népszerű mérőeszköz a menedzserek kognitív tulajdonságainak vizsgálatára. A szerzők kutatása az első, amely a magyar SME-vállalkozók és menedzserek személyiségtípusait vizsgálja az MBTI-skála segítségével. Kutatási eredményeik alapján a magyar SME-vállalkozókra és menedzserekre az extrovertált személyiségtípus a jellemző és a többségük az ESTJ, ENTJ, ESTP és az ENTP-kategóriákba tartozik. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a személyiségtípusoknak szignifikáns hatása van a vezetési stílusra és a vállalkozás piacorientációjára is.

Áttekintés a magyar víziközmű-ágazatról

A víziközmű-szolgáltatás hálózatos iparág. Az ágazat legfontosabb jellemzői – az együttes igénybevétel, a fix költségek magas aránya, az a tény, hogy a jelen generációk döntései erőteljesen érintik a jövő generációit is, valamint az a jogi helyzet, hogy a lakossági fogyasztókat nem lehet kizárni a fogyasztásból – meghatározzák a versennyel és a szabályozással kapcsolatos alapvető kérdéseket. A szektor jelenlegi alapkérdése, hogy miként lehet az Európai Unió jogszabályaiból fakadó növekvő minőségi követelmények teljesítésével párhuzamosan megteremteni (felhalmozni) az infrastruktúra megújításához már hosszabb ideje hiányzó pénzügyi tartalékokat.

A gazdasági teljesítmények vállalkozási mérettől függő jellemzői Magyarországon = Changing ownership and business structures in the Hungarian economy

A mögöttünk hagyott két évtizedben – tetszik, vagy sem – a magyar gazdaság 1992. évi mélypontról történő kilábalásában, majd új növekedési pályára állásában meghatározó szerepe volt a hazai forrásokat kiegészítő külföldi befektetéseknek. Ennek természetesen ára volt: a tevékenységi struktúra (termékszerkezet) módosulása, a tulajdonosi összetétel radikális átalakulása, a külgazdasági kapcsolatok irányultságának változása, a lakosság önfoglalkoztatási célú vállalkozásainak szaporodása, a gazdaságfejlesztés irányának és ütemének cikk-cakkos mozgása, az állami szerepkör fokozatos leépülése. Írásunk célja annak áttekintése, hogy a nemzetközi tőkeáramlás tendenciáinak módosulását követően – a Magyarországra érkező külföldi tőkebefektetések jelentős csökkenéséből fakadóan – a kizárólagos és többségi hazai tulajdonú szereplők (kiemelten a hazai közép- és kisvállalkozások) milyen mértékben lehetnek alkalmasak a kieső teljesítmények pótlására, illetve a gazdasági válság lecsengését követően milyen ütemű növekedést képesek biztosítani a magyar gazdaság számára. A válaszok nagy valószínűséggel az Új Széchenyi Terv szempontjából sem közömbösek. Az írást a szerkesztőség vitairatnak szánja és szívesen ad teret a témával kapcsolatos vélemények kifejtésének. / === / The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered the new market. As a result the economy was stabilized and was put on a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened enough to take this role.

A szerződések teljesülése a magyar élelmiszerláncban (Contract fulfilments in Hungarian food chains)

A tanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az élelmiszer-gazdasági kis- és közepes vállalkozások szerződéseinek teljesülését a Közép-magyarországi régióban. Számításaink megerősítik Guo-Jolly [2008] eredményeit, amely szerint a szerződések tartalmi elemeinek kulcsszerepük van a szerződések teljesülésében. Továbbá a vállalatvezetői képességek, a vállalati és tranzakciós jellemzők szintén jelentős hatást gyakorolnak a szerződések teljesülésére. Érdekes módon az ágazatspecifikus jellemzőknek csak korlátozott szerepük van a szerződések teljesülésének magyarázatában. / === / The paper analyses the contractual relations and contract fulfilment of small and medium-sized firms along the food chain, in the central region of Hungary, using survey data. The estimates also reveal that contract fulfilment is significantly affected by the design of the contract. They confirm that an important role in contract fulfilment is played by corporate and managerial attributes and transaction characteristics. Interestingly, branch-specific characteristics play only a limited role in explaining contract fulfilment.

A magyar minimálbér-szabályozás és hatása a foglalkoztatásra, különösen 2000-től napjainkig (Minimum-wage regulation in Hungary and its impact on employment, with particular respect to the 2000’s)

Noha az 1990-es évek első felében felbomlott az akadémiai közgazdászok sok évtizeden át örök érvényűnek hitt közmegegyezése a minimálbér szükségképpen negatív foglalkoztatási hatásáról, a túlságosan magas minimálbért minden közgazdász foglalkoztatáscsökkentő hatásúnak jósolja. Tanulmányunkban a magyar minimálbér-szabályozást e hatás szempontjából vizsgáljuk és értékeljük. / === / Although the long-held view of an unambiguously negative employment effect of a binding minimum wage was challenged by empirical findings in the early 1990’s, it is unanimously predicted that if the minimum wage is set too high it will bring about adverse employment effects. Accordingly, our study starts from an evaluation of the magnitude of the Hungarian minimum wage, i.e., of how it relates to minimum wage rates elsewhere, and of how it has developed through time. Next we inspect the main features that characterize the Hungarian system of minimum wage regulation. Theoretical views on the potential employment effect of minimum wage regulation are then surveyed and contrasted to empirical findings. The study concludes by policy recommendations. To sum up the main strand of arguments, we try to demonstrate that even though Hungary’s minimum wage, if assessed by its ratio to average and/or median full-time earnings, does not appear particularly high by international standards, it might rightly be regarded as unreasonably high in light of Hungary’s excessively low relative rate of employment among the least schooled. This diagnose should become particularly evident once one takes into account that, in sharp contrast to established rules elsewhere, a significantly higher wage floor is in effect for those with lower secondary schooling. Abolition of this legally guaranteed premium over the minimum wage as well as more moderation in minimum wage adjustments are thus highly recommended.

Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? I. rész. A 20. század legfontosabb eredményei (Economics or Economic Science?)

A cikk alapvető kérdése: vajon tudomány-e a közgazdaságtan, és ha igen, akkor tekinthető-e önálló tudománynak. A választ az elmúlt század legfontosabb eredményeiből kiindulva keresi. A szerző arra a következtetésre jut, hogy napjaink főáramú közgazdasági elméletei nagyrészt Ramsey, Neumann és Haavelmo munkáira vezethetők vissza. Tudománnyá válását nagyban elősegítette a matematika és a természettudományok, főleg a fizika eredményeinek alkalmazása. Mindezt Roy E. Weintraub úgynevezett történeti-rekonstrukciós módszerével és Lakatos Imre racionális rekonstrukciója segítségével mutatja meg. / === / The fundamental question of this article is whether economics is a science, and if so, then can it be viewed as an independent science? The search for an answer begins with the most important economic results of the last century. The author comes to the conclusion that the mainstream economic theories of our times can be traced back to the works of Ramsey, Neumann and Haavelmo. e results of mathematics and natural sciences, especially physics greatly contributed to its emergence as a science. All this is proven by means of Roy E. Weintraub’s so called historical reconstruction and Imre Lakatos’ rational reconstruction methods.

Hálapénz a magyar egészségügyben = Gratitude money in the Hungarian health sector

A tanulmány szerzői lakossági és orvosi minta kikérdezése alapján arra keresik a választ, hogy a valóságban mennyire elterjedt a hálapénz adása és elfogadása a magyar egészségügyben, miként szóródik az egyes orvosi szakmák között, és mekkora az egyes beavatkozási formák hálapénzára. A kapott eredmények szerint, a hálapénzárak nyilvánossá tételének korlátai ellenére a piac szereplői többé-kevésbé egyöntetűen ítélik meg, mi mennyibe kerül. A szerzők megbecsülik az egy év leforgása alatt kifizetett hálapénz összegét. Ennek alapján arra a következtetésre jutnak, hogy az "átlagorvos" hálapénzből származó bevétele bő másfélszerese hálapénz nélkül vett jövedelmének. __________ The authors examine the incidence, in the Hungarian health sector, of gratitude payments from patients to doctors, based on a questionnaire administered to samples of the public and of the medical profession. They look at how the payments are distributed among the branches of medicine, and what payment is customary for various medical treatments. The survey findings show that although there are constraints on public knowledge of the size of gratitude payments, market actors more or less agree in their estimates of what provisions cost. Based on this, the authors conclude that the income the "average" doctor receives from gratitude payments is at least one-and-a-half times as much as his or her income apart from gratitude money.

A beosztás és a nemek hatása a változások érzékelésére egy lean projekt tapasztalatai egy magyar autóipari beszállítónál (Efficient possibilities of the customer complaints: compensation and apology)

Tanulmányukban a szerzők egy magyar tulajdonú autóipari beszállító lean (továbbiakban karcsú) átalakulását vizsgáljuk. Bár az új rendszer bevezetése alig több mint egy éve kezdődött el a vállalatnál, mégis a rövid idő ellenére komoly eredményekről számolhatnak be. Különösen látványos a pénzügyi mutatók és a vevői elégedettség területén elért javulás. Kutatásuk célja kettős volt: (1) megvizsgálni, hogyan érzékelik a vezetők és a beosztottak a változásokat, valamint (2) összehasonlítani a vállalat két üzemében dolgozó nők és férfiak átalakítással kapcsolatos reakcióit és érzeteit. Az eredmények alapján elmondható, hogy a vezetők és a beosztottak, csakúgy, mint a két nem képviselői, nagyon eltérően gondolkodnak a változásokról és az átalakítás sikerének hátteréről. Eredményeik tükrében megállapítható, hogy a vizsgált szervezetnél a női munkavállalóknál a hit, a férfiaknál az elkötelezettség az a tényező, amely leginkább hatással van a sikerérzetre. A kutatás tapasztalatait felhasználva tanácsokat fogalmaznak meg a karcsú menedzsment sikeres bevezetésével kapcsolatosan. ______________ Relatively little research attention has been given to what happens after service failure, how the organizations respond to the failure and how this response affects customers’ subsequent behaviours and attitudes. This article proposes to take an in-depth look at the different organizational responses to customer complaints. On the basis of the equity theory the concept of justice has been used that involves distributive, procedural and interactional justice. Using 2x2x2 factorial design experiment based on scenarios the main findings of the research is that interactional justice (explanation and apology) is as important as distributive justice (compensation). On the other hand the result is dependent on the failure type: different recovery effort is efficient in the case of outcome or process failure.

Üzleti kapcsolatok beágyazottsága a magyar gazdaságban (Heaviness of the Hungarian business relationships)

A cikk a hazai ellátási láncok alapegységének, az üzleti kapcsolatoknak a beágyazottságát vizsgálja. A vállalatok közötti üzleti kapcsolatok sokféle jellemzője közül kiemelt jelentőségű azok stabilitása, ami közvetlenül függ a kapcsolatok beágyazottságának fokától. Az üzleti kapcsolat beágyazottságára hatást gyakorol az együttműködő felek közötti kötelékek három típusa (Håkansson – Snehota [szerk.], 1995): a megrendelő-beszállító közötti (i) tevékenység, (ii) szociális és (iii) erőforrás-kötelékek erőssége, intenzitása. A szerzők kutatásának hipotézise szerint e kötelékek erősségét, és ezen keresztül a kapcsolat beágyazottságának mértékét befolyásolja az, hogy milyen a felek közötti csere tárgyát képező termék- és szolgáltatáscsomag komplexitása. Tanulmányuk a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának „Kis- és középvállalatok beszállítói pozíciói” című kutatási programja (2007–2008) keretében készült kérdőíves felmérés kiemelt eredményeit mutatja be. Az elemzés magában foglalja az üzleti kapcsolatok számára releváns különböző köteléktípusok jellemzőinek bemutatását, a csere tárgyát meghatározó vevői elváráscsomagok, illetve azok leképeződéseként kialakuló tipikus termék- és szolgáltatáscsomagok ismertetését, végül annak bemutatását, hogy azok miképpen hatnak az üzleti kapcsolatok beágyazottságára. ________________ The focal question of this research is how heavy Hungarian business relationships are, and what specific characteristics this relationships have. Business relationship heaviness is one of the most important relationship features because substantially influences the stability of the relationship itself. The authors argue that the level of buyer-supplier relationship heaviness is determined by activity ties, social bonds and resource links (Håkansson – Snehota ed., 1995) and influenced by the complexity of the exchange object relevant for a specific relationship. The paper presents the results of an online survey carried out among Hungarian companies at the Competitive Research Centre of the Corvinus University of Budapest. The authors’ analysis examines the effect of the exchanged product and service package on relational ties and relationship heaviness.

Különböző beszerzői magatartásminták a magyarországi kórházak körében (Behaviour of the Hungarian hospital in their relationship with drug suppliers.)

A szerzők kutatásának célja a magyar kórházak gyógyszerbeszállítókkal kapcsolatos magatartásának jobb megértése. A szervezeti viselkedés természetéből adódóan a szerzők kutatásukat a komplexitás paradigmájára támaszkodva (Mucchielli, 2004) végezték el. Ahhoz, hogy kórházak beszerzési döntéseinek komplex eljárásait megvizsgálják, egy vegyes kutatási módszer alkalmazására volt szükség. Elméleti háttérként az üzleti kapcsolatok értékének integrált modelljét alkalmazták. A tanulmányban bemutatják egy kvantitatív és egy kvalitatív kutatás eredményeit a magyarországi kórházak és a gyógyszerbeszállítók közötti üzleti kapcsolatokban. ________________ The main goal of this research is to better understand the behaviour of the Hungarian hospital in their relationship with drug suppliers. The nature of the organisational behaviour guides the authors to conduct their research on the complexity paradigm (Mucchielli, 2004). To be able to explore the complex procedure of purchasing decisions in the hospitals, they applied a research design based on mixed method research. As a theoretical background the authors used the integrated model of business relationship value. In their paper they introduce the results of a quantitative and a qualitative research about the business relationships between hospitals and drug suppliers in Hungary.

Termelékenység a magyar gazdaságban

A közelmúltig nem állt rendelkezésre olyan módszertan, amely a termelékenységi mutató többi komponensével konzisztens módon számította volna a tőke, vagyis a termelésben lekötött eszközök értékét. Több évtizedes fejlesztő munka eredményeképpen az OECD 2009-ben közreadott kézikönyve (OECD [2009]) a tőkemérés metodikáját összeillesztette a nemzeti számlák rendszerével. Tisztázta, milyen két eltérő értelemben használható a tőke/reáltőke fogalma, egyrészt mint vagyontárgy, másrészt mint termelési tényező. Nemcsak az elméleti tisztánlátás szempontjából fontos megkülönböztetni a kétféle fogalmat, hanem az alkalmazások során a két szemléletből lényegesen eltérő számadatok származhatnak. A kutatások másik kiindulópontját szintén az OECD által a termelékenység méréséről 2001-ben kiadott kézikönyv (OECD [2001]) képezi. A termelékenység-mérés módszertana - az elmélettől az alkalmazások gyakorlatáig - rendszerezi a közgazdaságtan egyik alapproblémájának számító témakör lehetséges megközelítésmódjait. Jelen tanulmány ebből a két kézikönyvből kiolvasható elméleti és módszertani ismereteket adaptálva végez számításokat magyar adatokkal. Megbecsüli, hogy 1995-2009 közötti időszakban hogyan alakult a magyar gazdaság többtényezıs termelékenysége (MFP)1, és ennek ágazati összetevıi. Kimutatja, mely ágazatokban volt kedvezı a többtényezıs termelékenység növekedése, és az milyen tıke- és munkainputtal párosult. Ahhoz is információt nyújtanak a számítások, milyen az átváltási arány a termelékenységnövelés és a foglalkoztatás bıvítése között. A múltat kivetítve kimutathatjuk, milyen tıkeszükséglet jelentkezik abban a forgatókönyvben, ha a struktúrapolitika a foglalkoztatás bıvítése érdekében a minimális tıkeráfordítással mőködı tevékenységek fejlesztését ösztönzi. Feltárva a termelékenység tényadatait, visszajelzést kaphatunk arról, mennyire volt, lehetett sikeres az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikája a versenyképesség fokozásában.

A magyar vállalatok nemzetközivé válása = Internationalization of Hungarian Companies

A magyar vállalatok nemzetközivé válása kutatási alprojekt a hazai vállalatok nemzetközivé válásának tényeit, kiváltó tényezőit, valamint annak sikertényezőit kutatta. A kutatás keretében elkészült három műhelytanulmány eltérő nézőpontból és különböző módszerekkel vizsgálta a témát. A vezetői összefoglaló a tanulmányok módszereit és fő eredményeit foglalja össze. _______ Subproject of Internationalization of Hungarian Companies focused on the motivating factors, facts and key success factor of the process of becoming international. Three working papers were published in the present phase of the research program reviewing the subject from different aspects and with different methods. The present management summary summarizes the methods and main findings of the three working papers.