Hajózni muszáj! - A GDP, az ökológiai lábnyom és a szubjektív jóllét stratégiai összefüggései ("Navigare necesse est." The connections between GDP, ecological footprint, and subjective welfare)

A tanulmányban országok környezetterhelését és jóllétét vizsgáljuk. A környezetterhelést vizsgáló klasszikus I = PAT azonosság célszerű átrendezésével és továbbgondolásával két térképet szerkesztünk, amelyek egy véges, korlátozott erőforrású világban segítik a stratégiai döntéshozatalt. A térképek adatait a bruttó hazai termék, az ökológiai lábnyom, illetve a szubjektív jóllét mutatói szolgáltatják, ezek az információk a világ országaira ma már széles körben rendelkezésre állnak. Bemutatjuk a gazdasági tevékenység és a szubjektív jóllét kapcsolatát, s az erre épülő 12 stratégiát, majd a szűkös természeti erőforrásokkal számot vető újabb 12 stratégialehetőséget tárgyaljuk. A gazdasági tevékenységet, a környezeti korlátokat és az emberi boldogságot egyszerre szem előtt tartó modell alapján nyilvánvaló a makroszintű következtetés: napjainkban a gazdasági tevékenység, illetve az emberi jóllét dematerializációja szükséges és kívánatos célkitűzés /===/ The study examines countries' ecological footprint and welfare. Rearranging and developing the classic I = PAT equation, the author has devised two maps to assist strategic decision-making in a world of finite, limited resources. The data on the maps – GDP, ecological footprint, and subjective welfare indices – are all widely available all over the world. The relation between economic activity and subjective welfare is presented and twelve strategies built upon them, before discussing twelve further strategies based on scarce natural resources. Using a model that considers economic activity, environmental constraints and human happiness concurrently, it becomes obvious that dematerialization of economic activity and human welfare are a necessary and desirable objective.

Állam vagy piac a környezetvédelemben? - A környezetszennyezés-szabályozási mátrix

A piaci kudarcok számos formája ismert a közgazdászok számára, ezek közül a környezetvédelem területén a külső gazdasági hatásokkal (az externáliákkal) kapcsolatosak a legismertebbek. A piaci kudarcok miatt a gazdaság nincs Pareto-optimális helyzetben, azaz egyesek jóléte nem növelhető úgy, hogy eközben mások jóléte ne csökkenjen. Kérdés, hogy ez egy-egy környezetszennyező vállalat vagy iparág esetén azt jelenti-e, hogy a piaci mechanizmust teljesen ki kell iktatnunk a probléma orvoslásakor, vagy azért bizonyos szerepet a piac továbbra is betölthet a nehézség leküzdésében. /===/ Economists are familiar with many forms of market failure, among the best known being the economic externalities in the field of environmental protection. Due to the market failures, the economy is not in a Pareto-optimal situation, in other words, the welfare of some cannot be raised without reducing the welfare of others. The question is whether this means in the case of a polluting firm or industry that the market mechanism has to be excluded when remedying the problem, or whether the market can still play some part in overcoming the difficulties.

Polluting production – environmentally sound alternatives; A general model of production externalities

With the determination of principal parameters of producing and pollution abatement technologies, this paper quantifies abatement and external costs at the social optimum and analyses the dynamic relationship between technological development and the above-mentioned costs. With the partial analysis of parameters, the paper presents the impacts on the level of pollution and external costs of extensive and intensive environmental protection, market demand change and product fees, and not environmental protection oriented technological development. Parametrical cost calculation makes the drawing up of two useful rules of thumb possible in connection with the rate of government in-terventions. Also, the paradox of technological development aiming at intensive environmental protection will become apparent.

Kameralizmus, történelmi iskola, osztrák gazdaságtan. Három vázlat a német és osztrák közgazdasági diskurzus történetéből (Cameralism, the historical school and Austrian economics. Three outlines from the history of German and Austrian economic debate)

A kameralizmus a 16-18. századi német gyakorlati államtudomány és egyetemi tantárgy volt, amely összefoglalta a hivatalnokok képzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati gazdasági ismereteket. Felfogása szerint az alattvalók jóléte és boldogsága feltétele az uralkodó gazdagságának, de az alattvalók önmaguktól nem képesek utat találni ehhez a boldogsághoz, szükség van az állandó külső irányításra. Igazgatásközpontúsága és egyetemi intézményesülése miatt nem tekinthető a merkantilizmus helyi változatának. Az 1840 és 1945 közötti német történeti iskola hagyományos ábrázolása több mint egy évszázadon át a német és a neoklasszikus tradíció szembenállását hangsúlyozta, kiemelve az organicizmus, a fejlődésgondolat és az egyediség jelentőségét, a szociális kérdés fontosságát, illetve a deduktív módszer és a gazdaság változatlan törvényeinek tagadását. A modern rekonstrukciók a történeti iskolát a posztklasszikus válságra adott egyik európai válaszként fogják fel, amely a történelemből levont, empirikusan megalapozott induktív alternatívát kínált. Az 1871-től kialakult osztrák iskola a neoklasszikus paradigmának egyszerre volt alkotórésze és versenytársa. A módszertani individualizmus, a szubjektivizmus, az idő fontossága, a tudás szerepe, az alternatív költségek elmélete stb. ugyan beépültek a mainstream közgazdaságtanba, de hangsúlyos kiemelésük lehetővé tette, hogy a társadalomelméleti magyarázat igényét őrző osztrák iskola megtartson valamit önálló beszédmódjából. / === / Cameralism was a practical political science and university subject in 16th–18th century Germany, summarizing the theoretical and practical economic knowledge required in the training of officials. The assumption was that the prosperity of the ruler depended on the welfare and happiness of the subjects, but the subjects themselves were not capable of achieving this happiness without permanent directions from above. Cameralism’s emphasis on administration and university institutionalization means that this approach cannot be seen as a local variant of mercantilism. The traditional account of the German historical school from 1840 to 1945 emphasized for over a century the contrast between the German and the Neoclassical traditions. It underlined the significance of the organic approach, the concept of development and individuality, the importance of the social question, and the denial of the deductive method and unalterable laws of the economy. Modern reconstructions see the historical school as one European response to the post-Classical crisis, offering an inductive alternative grounded empirically on history. The Austrian school formed in 1871 was at once a constituent of the Neoclassical paradigm and a rival to it. Methodological individualism, subjectivism, the importance of time, the role of knowledge, the theory of alternative costs etc. were absorbed into mainstream economics, but the focusing on these issues allowed the Austrian school, in keeping alive its demand for a social-theoretical explanation, to preserve something of an alternative discourse.

Vertikális korlátozások - növelik vagy csökkentik a jólétet? Érvek az irodalomból = Vertical constraints - do they increase or reduce welfare? Arguments in the literature

A vertikális korlátozások témaköre a versenypolitika és -szabályozás egyik legfontosabb, de mindenképpen legtöbb vitát generáló területe. A téma magyar irodalma elsősorban elméleti kérdésekkel foglalkozik, mellőzve a konkrét iránymutatásokat a probléma kezelésére. Először röviden bemutatjuk a vertikális korlátozások indokait és hatásmechanizmusát magyarázó teoretikus irodalmat, felsorolva azok hatékonyságnövelő hatását hangsúlyozó érvrendszereket, illetve a versenykorlátozás lehetőségét tárgyaló modelleket is. Ezután bemutatjuk, hogy milyen fontos empirikus vizsgálatokat végeztek ezen elméletek vizsgálatára, és milyen következtetések vonhatóak le a tapasztalatokból. _________ The field of vertical constraints is one of the most important in competition policy and regulation, but one that generates the most debate. Hungarian literature on the subject deals primarily with theoretical questions, refraining from offering specific guidelines for handling the problem. The paper first covers briefly the causes of the vertical constraints and the Hungarian theoretical literature on its effective mechanism, listing the system of arguments that point to its effect of increasing efficiency and the models that discuss the possibility of limiting competition. The paper then presents the major empirical examinations made of these theories and the conclusions drawn from that experience.

Strategic segmentation: when two monopolies are better than one

In this article we show that the price and the profit of an incumbent firm may increase after a new firm enters its market. Our analysis suggests that a well-established firm after competition emerges on its market might benefit from excluding some consumers from the low- end segment and concentrate only on its loyal consumers. We also find that strategic de-marketing can increase social welfare.

Assignment Games with Externalities

We examine assignment games, wherematched pairs of firms and workers create some monetary value to distribute among themselves and the agents aim to maximize their payoff. In the majority of this literature, externalities - in the sense that a pair’s value depends on the pairing of the others - have been neglected. However, inmost applications a firm’s success depends on, say, the success of its rivals and suppliers. Thus, it is natural to ask how the classical results on assignment games are affected by the introduction of externalities? The answer is – dramatically. We find that (i) a problem may have no stable outcome, (ii) stable outcomes can be inefficient (not maximize total value), (iii) efficient outcomes can be unstable, and (iv) the set of stable outcomes may not form a lattice. We show that stable outcomes always exist if agents are "pessimistic." This is a knife-edge result: there are problems in which the slightest optimism by a single pair erases all stable outcomes.

State subsidy and moral hazard in corporate financing

This paper investigates the impact of state subsidy on the behavior of the entrepreneur under asymmetric information. Several authors formulated concerns about state intervention as it can aggravate moral hazard in corporate financing. In the seminal paper of Holmström and Tirole (1997) a two-player moral hazard model is presented with an entrepreneur initiating a risky scalable project and a private investor (e.g. bank or venture capitalist) providing outside financing. The novelty of our research is that this basic moral hazard model is extended to the case of positive externalities and to three players by introducing the state subsidizing the project. It is shown that in the optimum, state subsidy does not harm, but improves the incentives of the entrepreneur to make efforts for the success of the project; hence in effect state intervention reduces moral hazard. Consequently, state subsidy increases social welfare which is defined as the sum of private and public net benefits. Also, the exact form of the state subsidy (ex-ante/ex-post, conditional/unconditional, refundable/nonrefundable) is irrelevant in respect of the optimal size and the total welfare effect of the project. Moreover, in case of nonrefundable subsidies state does not crowd out private investors; but on the contrary, by providing additional capital it boosts private financing. In case of refundable subsidies some crowding effects may occur depending on the subsidy form and the parameters.

Platform Competition with Intra-Group Externalities

In this article we analyze asymmetric two-sided markets. Two types of agents are assumed to interact with each other and we assume that agents of one type derive utility from inter-group interactions, while the other type of agents benefit from intra-group rather than from inter-group interactions as it is assumed in the standard symmetric two-sided markets model. First, we consider a monopoly platform, then we analyze competing platforms, both with single-homing and multi-homing abilities.