Az állami szerepvállalás egy modellje a lejárt követelések piacán

Cikkünk célja, hogy bemutassa az állami szerepvállalás fontosságát a lejárt követelések transzparens versenypiacának létrehozásában és működtetésében. Azt vizsgáljuk, hogy a lejárt követelések piacának jelenlegi, aszimmetrikus informáltsággal terhes, keresleti oligopolisztikus szerkezetének versenypiaccá alakítása milyen előnyös hatásokkal jár a reálgazdaságra. Amennyiben a lejárt követelések piaca a tradicionális értéktőzsdéhez hasonló, transzparens versenypiacként működne, az a gazdaság egészére összességében pozitív hatást gyakorolna. Az átlátható versenypiac csökkenti a piaci szereplők informáltságának aszimmetriáját, valamint nagyobb ellenőrzési lehetőséget biztosít a lejárt követelésekkel rendelkező vállalkozások tulajdonosainak menedzsmentjük tevékenysége felett, ami a menedzseri láthatatlan privát jövedelmeket látható és adózó vállalkozói jövedelmekké alakítja. Az így keletkezett jövedelmek forrásként szolgálhatnak újabb beruházások megvalósítására. A verseny következtében a piac árképzési mechanizmusa módosul, és ez a reálgazdaság számára kedvező változásokat eredményez. Ennek következtében a faktoráltatási hajlandóság emelkedik, ami szigorúbb fizetési fegyelem kialakulásához vezet. Azonban a lejárt követelések piacának szerkezete a piaci inercia miatt csak állami szerepvállalással képes elmozdulni a hatékonyabb irányba.

Tudásmenedzsment az üzleti stratégia szolgálatában

A MOL 1999-ben indította el tudásmenedzsment- (TM) tevékenységeit egy holisztikus TM-stratégia kidolgozásával és elfogadásával. A TM-stratégia rövid távon kívánt eredményeket felmutatni, ez a gyakorlatban főként informatikai eszközök alkalmazását jelentette. A vezetés figyelme a kezdeti sikerek után a TM témája iránt fokozatosan csökkent. A MOL üzleti stratégiájának megvalósítása részeként Közép-Európában akvizíciókat hajtott végre. A MOL Csoport bővülése ismét a felszínre hozta a TM szükségességét. A TM-stratégiát megújították, a tevékenységeket felülvizsgálták. A TM-tevékenységek legfontosabb iránymutatója a MOL 2006–2010 üzleti stratégiája lett. Az eset illusztrálja, hogy a TM-tevékenységek értékarányos volta szükséges a vezetés támogatásának elnyeréséhez és megtartásához.

Európai Egyesült Államokat – de most rögtön? (United States of Europe - Right now?)

Ez a tanulmány öt pontban vizsgálja meg, hogy a költségvetési és a bankunió azonnali megvalósítására vonatkozó uniós tervezetek mennyiben járulhatnak hozzá a sikeres európai válságkezeléshez, továbbá hogy megvalósításuk milyen föltételrendszert igényel. ______ The article addresses the issue if, and to what degree, the project of the fiscal and banking union in the EU, launched in June 2012 and finalized in the Council of December 2012, pre-suppose or result in a supranational arrangement. The argument suggests that severe limitations, both in terms of economics and legal arrangements, as well as of lacking democratic legitimation, result in a watered down version of ambitious projects of Brussels.

Európai Unió: túlélés vagy távlati tervezés – az állam változó szerepei (European Union – survival or long term planning?)

Az EU-ban, a mai állapotok szerint, csak „transzferunióról” beszélhetünk és nem egységes piacról. Az eurós pénzfolyamatok eltorzítva közvetítik a versenyképességet is: mind az árukban és vagyontárgyakban, mind – főleg – a pénzügyi eszközökben megtestesült munkákat/teljesítményeket rosszul árazzák. Egy ilyen keretben különösen könnyen alakul ki az, amit potyautas-problémának nevezünk, vagyis ahol tényleges vagy mérhető teljesítményleadás, vagy éppen fizetés nélkül lehet fogyasztani, és túl olcsón lehet szabad forrásokhoz jutni. Az eurózóna számos közvetítő mechanizmusában is tökéletlen. A sok, szuverénadósság-présbe került tagország között van kicsi, közepes és nagy is. Ez a tény, valamint az általános növekedési és munkapiaci problémák, egyértelműen „rendszerszintű zavarokat” jeleznek, amelyeket ebben a dolgozatban teljesítmény közvetítési-átviteli problémának hívunk, és ezért egy szokatlan, ám annál beszédesebb, elektromosenergia-átviteli rendszeranalógiával segítünk értelmezni. Megmutatjuk, hogy egy jó nagyvállalat miért jobb pénzügyi tervező, mint egy azonos méretű állam. _____ Why are ill-defined transfer mechanisms diverting valuable assets and resources to the wrong destination within the EU? Why do we witness ongoing pressure in the EU banking sector and in government finances? We offer an unusual answer to these questions: we apply an analogy from physics (from an electric generation and distribution network) to show the transmission inefficiency and waste, respectively, of the EU distribution mechanisms. We demonstrate that there are inherent flaws in both the measurement and in the distribution of assets and resources amongst the key EU markets: goods, money and factor markets. In addition, we find that when international equalizer mechanism is at work (cohesion funds allocated), many of these equity functions are at risk with respect to their reliable measurement. Especially are at risk the metered load factors, likewise the loss/waste factors. The map of desired outcomes does not match the real outcome, since EUtransfers in general are put to work with low efficiency.

Az Anti-equilibriumtól A szocialista rendszerig és tovább. Kornai János nyolcvanöt éves

Kornai János eddigi életművében központi szerepet játszott a szocialista és kapitalista rendszer működési sajátosságainak megértése, leírása egy olyan elméleti keretben, amely összekapcsolja az elemzés analitikus és empirikus, elméleti és történeti vonatkozásait. Ez a munka egyszerre tette szükségessé az apró részletek gondos összegyűjtését és az elemekből kirakható nagy egész átlátását. Ehhez – a szükséges képességeken túl – önfegyelemre, a tárggyal szembeni alázatra, odaadásra és sok-sok munkára lehetett szükség. Vajon mi ösztökélte e fáradtságos munkára a szerzőt? A kíváncsiság? Az új összefüggések felfedezésének intellektuális izgalma? A rejtvények megoldásának öröme? Nos, mindezek mellett még valami más is: a gyakorlati változtatás igénye. Kornai János a tudományt a gyakorlat megváltoztatásának eszközeként is műveli. Számára a szigorú tudományos elemzés a gyakorlati cselekvési alternatívák közötti választást is segíti. Kornai János számára a tudomány fontos emberi, ha tetszik politikai értékeket szolgál. Munkáinak belső elméletilogikai koherenciája a gondolkodó és cselekvő ember koherenciáját szolgálja. Kornai János 85. születésnapja tiszteletére a Budapesti Corvinus Egyetem, a Közép-európai Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi konferenciát rendezett.

A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás – klasszikus tézisek és új irányok a pénzügyi beszámolásban (Evolution of the financial accounting stakeholder theories and the regulation – classic theses and new ways in the financial report)

A modernkori számvitel egyik alapvető kérdése, hogy a pénzügyi beszámolás címzettjét – az érdekhordozókat – miként lehet azonosítani. Ez a törekvés már a klasszikus, azóta meghaladottá vált elméletekben is központi szerepet töltött be és modern, posztmodern elméletekben kulcsfontosságúvá vált. A tapasztalatok alapján az azonosított érdekhordozók köre módosult, bővült. Ennek a fejlődésnek a vizsgálata során a számvitel számos olyan ismérvét sikerült azonosítani, amely segítségével a vonatkozó szabályok tökéletesíthetők. Emellett az evolúció vizsgálata segítségével közvetlenül is megfigyelhetővé vált az, hogy a számvitelt extern módon szabályozó hatalom szükségessége milyen feltételek teljesítése mellett igazolható. A vizsgálat során azonosíthatóvá váltak olyan helyzetek, amikor a számviteli szabályozó és „kívülről irányított” pénzügyi beszámolás szuboptimális helyzethez vezet. A cikk az érdekhordozói elméletek fejlődését a klasszikus felfogásoktól indulva mutatja be. Feltárja, hogy a modern – jelenleg elfogadott – koalíciós vállalatfelfogás miben hozott újat, elsősorban miként hívta életre az extern szabályozót. _____ One of the key problems of the modern financial accounting is how to define the stakeholders. This problem was already a key issue in the already outdated classical stakeholder theories. Research and experience noted that the group of stakeholders has widened and has been modified. Through this evolution researchers identified many characteristics of financial reporting through which the regulation could have been improved. This advance pointed out which are the situations when the existence of an extern accounting regulator may be justified, since under given circumstances this existence led to suboptimal scenario. This paper deals with the stakeholder theories, starting with the classical ones. The article points out how did the currently accepted theory changed the assertions of the previous one and how was the external regulator created as an inevitable consequence. The paper also highlights the main issues raised by the post-modern theories; those, which try to fit the current questions into the current stakeholder models. The article also produces a Hungarian evidence for the previously mentioned suboptimal scenario, where the not tax-driven regulation proves to be suboptimal.

Kamatlábak és árszint kis, nyitott gazdaságban = Interest rates and price levels in a small open economy

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a különböző kamatlábaknak milyen hatásai vannak az árszintre, illetve a nominális árakra egy nyitott elsősorban kis, nyitott gazdaságban szabad tőkeáramlás mellett. Míg a zárt gazdaságban csupán a nominális és reálkamatláb megkülönböztetése a lényeges, nyitott gazdaságban a kamatlábak vizsgálatakor meg kell fontolnunk a kamatlábparitás kérdését is. Tisztáznunk kell a reálkamatláb összetevőit, amelyben fontos szerepet kap mind az árfolyam-begyűrűzés (pass-through), mind pedig a kockázati prémium mértéke. A kamatlábhatások vizsgálatakor először azt a mechanizmust elemezzük, amely által a kamatláb befolyásolja a tartós jószágok költségét (explicit vagy implicit bérleti díját). Másodszor az exportszektor termelési döntése és a hazai kamatláb viszonyára vonatkozó mechanizmust vizsgáljuk. Belátjuk, hogy az exportáló szektor döntései függetlenek lehetnek a belföldi kamatlábaktól. Harmadszor bizonyos árazási viselkedéseket tanulmányozunk. Bebizonyítjuk, hogy a kamatláb olyan növelése, ami nem változtat a jelenlegi árfolyamon, árszintnövelő az importőr ország számára. Megfogalmazható az a nézet, hogy ha van is a kamatlábaknak keresleti hatása a zárt gazdaságban, a kis, nyitott gazdaságban ez vélhetőleg sokkal gyengébb. _____ The study examines what effects various interest rates have on the price level and nomi-nal prices in an open (primarily small) economy with free flows of capital. A closed economy calls for a distinction only between nominal and real rates of interest, but in an open economy, questions of interest-rate parity have to be considered as well. It is nec-essary to clarify the factors behind the real interest rate important for price-level pass-through and for the scale of risk premium. Analysis of interest-rate effects begins with the mechanism whereby the interest rate influences the cost of fixed assets (explicit or implicit rents). Secondly, the mechanism behind the relation of export-sector production decisions and domestic interest rates is examined. It emerges that decisions of the export sector are independent of domestic interest rates. Thirdly, certain types of pricing behav-iour are studied. It is shown that a rise in the interest rate that does not alter the present exchange rate is a price-raising factor for the importing country. It can be assumed that if the interest rate has a demand effect in a closed economy, this will presumably be much weaker in a small open economy.

Az új EU-tagállamok gazdasági helyzete a pénzügyi-gazdasági válság kitörése után

Vida Krisztina cikke alapvetően jól foglalja össze az új EU-tagállamoknak a pénzügyi-gazdasági válságot megelőző időszaki gazdasági helyzetét. Ez azonban már a múlt. Az igazi kérdés az, hogy ezen országok a jelenét és a jövőjét miként lehet megítélni. Ennek az ítéletnek természetesen támaszkodnia kell a múltra is. E tekintetben a cikk több támpontot is adhatott volna. Reflexióim ebből indulnak ki, specifikálva a múltat és koncentrálva a jelen és a várható jövőbeni helyzetre.

Alkuegyensúlyok és stabil halmazok

A játékelmélet egy fontos kutatási területe a Nash-program, amely a kooperatív és nemkooperatív megoldáskoncepciók között próbál kapcsolatot teremteni. Dolgozatomban az egyik első kooperatív megoldást vizsgálom, a stabil halmazokat. Harsányi egy 1974-ben megjelent cikkében foglalkozott a témával, megfogalmazta a nehézségeket a stabil halmazok nemkooperatív játékokba ültetésével kapcsolatban, valamint megadta a játékok egy olyan részhalmazát, ahol ez probléma nem áll fenn. Ezen az osztályon a stabil halmazok előállnak úgy, mint egy nemkooperatív alkujáték egyensúlyi stratégiáinak fixpontjai. Ezt az alkujátékot változtatom meg, és megmutatom, hogy így már a hozzárendelési játékok (amelyek csak nagyon speciális esetben voltak a Harsányi-féle osztályban) stabil halmazai is előállnak egyensúlyként.

A vállalati logisztikai költségek a magyarországi kis- és középvállalkozások körében végzett felmérés tükrében (Corporate logistics costs of the Hungarian small- and medium-sized enterprises)

A cikk a magyarországi kis- és középvállalkozások logisztikai költségeit vizsgálja a nemzetközi kutatások tükrében és a 2009-es közel kétezer hazai KKV-re kiterjedő „Vállalkozások helyzetének felmérése” alapján. A hazai logisztikai költségeket leginkább a vállalatméret és az ágazat befolyásolja. A magyarországi kis- és középvállalkozások ki nem szervezett szállítási és raktározási tevékenységei a hazai fuvarozóknak és raktárszolgáltatóknak jelentős piacbővülést jelenthetnének. Ez azonban csak látens piacbővülés, mivel a hazai KKV-k nem tervezik, hogy szállítási és raktározási tevékenységeiket nagyobb arányban szervezzék ki. Ez részben azzal magyarázható, hogy a feldolgozóipari, mezőgazdasági és kereskedő kis- és középvállalkozások viszonylag nagy arányban tekintik a logisztikát alapvető képességnek. Nemzetközi viszonylatban a magyarországi KKV-k magas logisztikai költségszintekkel szembesülnek, melynek mérséklésével az adminisztrációs terhek csökkentéséhez hasonló megtakarítást lehetne elérni. ____ This article examines total logistics costs and its components of the Hungarian small- and medium-sized enterprises in the light of international researches. It shows that company-size and its sector are the most important drivers of logistics costs and its components according to „Survey of position of enterprises”, which covered nearly 2000 Hungarian SMEs in 2009. It also proves that transport and warehousing demand of the Hungarian SMEs means a significant market growth for national carriers and warehouse providers. It is only a latent growth, because the Hungarian SMEs do not plan to outsource their transport and warehouse activities in a greater extent. The relative high level of logistics as a core competence among processing industry, agriculture and trade SMEs can be a partial explanation to this. The Hungarian small- and medium-sized enterprises face with high logistics costs in international comparison. Its reduction may bring similar savings as reduction of administrative burdens.

A kockázat szerepe a könyvvizsgálatban = The role of risk in external audits

A tanulmány a kockázatnak és a kockázatok felmérésének az éves beszámolók (pénzügyi kimutatások) könyvvizsgálatban betöltött szerepével foglalkozik. A modern könyvvizsgálat – belső és külső korlátainál fogva – nem létezhet a vizsgált vállalkozás üzleti kockázatainak felmérése nélkül. Olyannyira igaz ez, hogy a szakma alapvető szabályait lefektető nemzeti és nemzetközi standardok is kötelező jelleggel előírják az ügyfelek üzleti kockázatainak megismerését. Mindez nem öncélú tevékenység, hanem éppen ez jelenti a könyvvizsgálat kiinduló magját: a kockázatbecslés – a tervezés részeként – az audit végrehajtásának alapja, és egyben vezérfonala. A szerző először bemutatja a könyvvizsgálat és a kockázat kapcsolatának alapvonásait, azt, hogy miként jelenik meg egyáltalán a kockázat problémája a könyvvizsgálatban. Ezt követően a különféle kockázatalapú megközelítéseket tárgyalja, majd néhány főbb elem kiragadásával ábrázolja a kockázatkoncepció beágyazódását a szakmai szabályozásba. Végül – mintegy az elmélet tesztjeként – bemutatja a kockázatmodell gyakorlati alkalmazásának néhány aspektusát. ______ The study examines the role of risk and the assessment of risks in the external audit of financial statements. A modern audit – due to its internal and external limitations – cannot exist without the assessment of the business risk of the entity being audited. This is not a l’art pour l’art activity but rather the very core of the audit. It is – as part of the planning of the audit – a guideline to the whole auditing process. This study has three main sections. The first one explains the connection between audit and risk, the second discusses the different risk based approaches to auditing and the embeddedness of the risk concept into professional regulation. Finally – as a test of theory – some practical aspects of the risk model are discussed through the lens of former empirical research carried out mostly in the US. The conclusion of the study is that though risk based models of auditing have many weaknesses they still result in the most effective and efficient high quality audits.

Jeremie program, mint a magyar start-up ökoszisztéma életre hívója

A kockázati tőke kiemelt jelentősége széles körben elismert az innovatív, induló vállalkozások finanszírozásában. Nemzetközi szinten azonban a kockázati tőkebefektetések nagymértékben visszaestek a 2007-ben induló válság hatására. Ez a visszaesés a klasszikus, start-up vállalkozásokat finanszírozó kockázati tőkebefektetéseket erősebben érintette. Az állami hatóságok ezt felismerve, több ösztönző programot indítottak ezen befektetések elősegítésére. Az Európai Bizottság (EC) és az Európai Befektetési Bank (EIB) 2005. október indította el a Jeremie programot, a kis-és középvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése céljából. A program számos finanszírozási lehetőséget nyújt, de a vissza nem térítendő támogatás nem tartozik a lehetséges eszközök közé. A térséget tekintve Magyarország rendelkezik a legtöbb kockázati tőkebefektetés kerettel. Magyarországon a Jeremie alapok megjelenését megelőzően kevés kockázati tőkebefektetés történt az innovatív, induló vállalkozásokba, a kis-és középvállalatok finanszírozását elsősorban a banki források, vissza nem térítendő támogatások, valamint az állami kockázati tőkealapok biztosították. A program I. szakaszának befektetési időszaka 2013. december 31-én zárul, így aktuálisnak tartjuk foglalkozni azzal, hogy milyen is az összetétele az alapok portfóliójának, milyen típusú cégeket tart most befektetésre alkalmasnak a kockázati tőkés piac. A Jeremie program hatásainak már valós jelei vannak elsősorban a start-up világban, hiszen az utóbbi néhány évben egy új jelenség van kialakulóban, az ún. „start-up ökoszisztéma”, mely hosszú távon mindenképpen fontos mozgatója lehet majd a gazdaságnak. Ezt az ökoszisztémát egyértelműen a Jeremie program hívta életre, melyről a fiatal egyetemistáktól kiinduló projektek, vállalkozások tanúskodnak leginkább. A Jeremie II. program 2013-as indulása ennek csak még inkább kedvez, hiszen itt kifejezetten a magvető, kezdeti fázisú projektek számára négy alap áll rendelkezésre forrásaival. Elegendő tőke áll rendelkezésre a piacon, a kérdés már csak az, hogy a keresleti oldalról rendelkezésre áll e majd megfelelő számú, kockázati tőkét elbírni képes befektetési lehetőség. A programmal nyitva áll a lehetőség a magyar KKV szektor megerősödésére, nemzetközi piacokon való megjelenésére és néhány társaság kitörésére, hogy a jövőben a nagy nemzetközi kockázati tőke és a magántőke alapok számára is vonzóvá váljon a magyarországi piac.

A projektalapú szervezetek projektmarketing-tevékenységének sajátos kontextusa (Contextual features of project marketing activity of the project-based organisations)

Ez a tanulmány a projektvezetési szakirodalomban kialakult ismeretanyagot szem előtt tartva (noha tételesen nem hivatkozva arra) tárja fel azt a sajátos és tipikusnak nevezhető kontextust, amelyben a projektalapú szervezetek projektmarketing tevékenysége megnyilvánul. A tanulmány célja tehát nem magának a projektmarketingnek a kérdéskörére irányul, hanem elsősorban annak projektspecifikus kontextusára. Jellegét illetően a tanulmány spekulatív jellegű, vagyis lényegét tekintve nem empirikus kutatási eredményekből levont következtetésekre épül. _____ Traditional approach to project marketing focuses on process-related aspects of the marketing efforts of project- based organisations. This paper is different. Unlike to the traditional approach it highlights the decisive contextual features of project marketing, bearing in mind the typical project business from the point of view of project-based organisations. These features include: a) instead of physically existing products project-based organisations need to sell their ability to create the project outcome physically; b) the project outcome and the conditions of implementation are defined by the project client; c) project clients are involved in creating the project outcome; d) project implementation strategy applied in a client organisation may vary project by project. These determining contextual features shape to a great extent the actual competitive position of the project-based organisations which may vary project by project even in relation to the very same project client.

Adaptív döntéshozatal a beszállítóválasztás példáján (Adaptive decision-making on example of the supplier selection)

Ez a tanulmány a projektvezetési szakirodalomban kialakult ismeretanyagot szem előtt tartva (noha tételesen nem hivatkozva arra) tárja fel azt a sajátos és tipikusnak nevezhető kontextust, amelyben a projektalapú szervezetek projektmarketing tevékenysége megnyilvánul. A tanulmány célja tehát nem magának a projektmarketingnek a kérdéskörére irányul, hanem elsősorban annak projektspecifikus kontextusára. Jellegét illetően a tanulmány spekulatív jellegű, vagyis lényegét tekintve nem empirikus kutatási eredményekből levont következtetésekre épül. _____ The author analyses the cognitive level of individual decisions by placing the adaptive decision-maker in the centre of interest. The main question is how do adaptive processes evolve and what factors determine the adaptive mechanism. The author builds on his own qualitative study conducted with the Grounded Theory Methodology in the SME sector. The supplier selection decision is chosen from the wide range of business decisions. From the research results the two elements of the adaptive mechanism – the metastructure and the attitude set –, the process of their evolution and the factors determining this process are presented. The findings here are a middle-range theory, which can be elaborated further, but they provide some interesting insights already.

Diszkriminatív áras és egyenáras aukciók

A tanulmány célja az értékpapírok esetében leggyakrabban alkalmazott két aukciós eljárás (az egyenáras és a diszkriminatív áras aukció) összehasonlító elemzése. A szakirodalom elsősorban az aukció várható bevétele szempontjából elemzi a módszereket. Az elméleti modellek eltérően rangsorolják a módszerek várható bevételét, viszont jól megmutatják, hogy miként függnek a beadott ajánlatok az aukciós eljárástól. Ezeket az eredményeket „laboratóriumi” kísérletek és valós aukciók empirikus vizsgálatai is megerősítik. Utóbbiak ráadásul robusztus választ adnak a várható bevétel kérdésére is, mégpedig az egyenáras forma előnyére. Mégis, jelenleg globálisan többségben vannak a diszkriminatív áras módszert használó állampapír-kibocsátók, és a jegybanki eszközöket is többnyire ilyen módszerrel értékesítik. Ez azzal magyarázható, hogy a kibocsátó más szempontokat is figyelembe vehet a várható bevételen kívül.