A gazdasági kormányzás válsága a Gazdasági és Monetáris Unióban – a globális politika lehetetlen szentháromsága szemszögéből

Az Európai Unió a világgazdaság egyik legfontosabb integrációja. A benne megvalósuló gazdasági integráció szorossága megfelel annak a szintnek, amit Rodrik hiperglobalizációnak nevez. Az elmélet szerint a politika szintjén egyszerre nem valósítható meg a demokratikus politikai döntéshozatal, a teljes világgazdasági integráció, illetve a nemzetállam. A trilemma feloldása három módon lehetséges: a demokrácia kiiktatásával a megoldás az arany kényszerzubbony, ahol a piaci mechanizmusok veszik át az állami gazdaságpolitika szerepét; a globális kormányzás megvalósulása esetén a szuverén nemzetállamok tűnnek el a nemzetközi rendszerből; végül a Bretton Woods kompromisszum esetében a globalizáció útjába állítanak akadályokat. A szerző a modellt az európai integrációra, ezen belül a Gazdasági és Monetáris Unióra alkalmazza. Érvelése szerint, ha fent kívánjuk tartani az integráció szorosságát, erősíteni kell az integráció szintjén a gazdasági kormányzást, ami pedig csak a tagállami szuverenitás rovására mehet. Ez – ami a GMU esetében leginkább a fiskális föderáció erősítését jelenti, megnövelve az integráció költségeit –, egy többsebességes Európa kialakulása irányába hathat.

Where now after ten years of Eastern enlargement?

The aim of this article is to evaluate the situation of the Central and Eastern European countries within the EU on the 10th anniversary of the Eastern Enlargement. Since 2004, the region has shown a trend to catch up with Western Europe in terms of both employment and economic performance. However, the financial and economic crisis which started in 2008 disrupted the previous trends of convergence for some, and greater differences emerged between individual countries' performances. The eastward enlargement has practically doubled labour mobility within the EU, and this phenomenon is likely to be sustained as long as income disparities between Member States persist. The 2004 and 2007 enlargements brought more welfare to the countries receiving mobile workers, whereas countries of origin bear the real risks of labour mobility from east to west. Today, it can be said that most of the newer Member States, irrespective of the varying speeds of convergence have developed within the EU as an 'inner periphery'. In order to make better use of the potential for economic growth in Central-Eastern Europe, investing in human capital should become a priority. The major question for the second decade of our enlarged European Union - aside from the reform of the monetary union - is whether the EU’s eastern region can continue to catch up without the internal socio-economic polarisation observed thus far, and whether the latter process can in fact be reversed.

The integraton by trade and FDI of emerging economies: The ASEAN example

The paper investigates the role of regionalization and regional identity in the endeavours of emerging economies to connect successfully to the global world economy. It addresses the question of whether the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), with its loose institutional integration framework, has contributed to the global integration of its very heterogenous members in the first decade of the 21st century – and, if so, what are the drivers behind this. The paper summarizes connecting theories, using a multidisciplinary approach, and uses descriptive statistical analysis to identify the achievements of the ASEAN-6 countries within global trade and foreign direct invesment (FDI) flows in the given time period. We suggest that ASEAN countries, with their efforts to initiate interconnecting regional organizations in Asia, most specifically the ASEAN+3 (APT) construction, did contribute to greater integratedness of member countries; and they have created a regional image with a common market and production base. Such achievements, however, can be in great part attributed to the micro-level activities of international and regional firms wishing to establish cross-border production networks in these countries.

The integration by trade and FDI of emerging economies: The Asian example

The paper investigates the role of regionalization and regional identity in the endeavours of emerging economies to connect successfully to the global world economy. It addresses the question of whether the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), with its loose institutional integration framework, has contributed to the global integration of its very heterogenous members in the first decade of the 21st century – and, if so, what are the drivers behind this. The paper summarizes connecting theories, using a multidisciplinary approach, and uses descriptive statistical analysis to identify the achievements of the ASEAN-6 countries within global trade and foreign direct invesment (FDI) flows in the given time period. We suggest that ASEAN countries, with their efforts to initiate interconnecting regional organizations in Asia, most specifically the ASEAN+3 (APT) construction, did contribute to greater integratedness of member countries; and they have created a regional image with a common market and production base. Such achievements, however, can be in great part attributed to the micro-level activities of international and regional firms wishing to establish cross-border production networks in these countries.

Az egyéni munkaerő-piaci aktivitás becslése a MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodellben

A nyugdíj- és egyéb állami ellátórendszerek működésének elemzése területén a hagyományos makromodellek mellett Európában egyre inkább előtérbe kerülnek a sztochasztikus-dinamikus mikroszimulációs módszerek, melyek a makrogazdasági aggregátumok várható értékének időbeli előrejelzése mellett azok eloszlásának pontosabb vizsgálatát is lehetővé teszik, így eszközül szolgálhatnak a nyugdíjrendszert érintő politikai és nyugdíjszakmai döntések hosszú távú társadalmi-gazdasági hatásainak valósághűbb elemzésére. Segítségükkel vizsgálhatóvá válik pl. a különböző szocio-ökonómiai csoportok anyagi státuszának várható időbeli változása, az időskori szegénység várható alakulása stb. Az Európában alkalmazott dinamikus nyugdíj-mikroszimulációs módszerek között az egyik legfejlettebb a belga Federal Planning Bureau intézményben Gijs Dekkers és munkatársai által fejlesztett MIDAS_BE mikroszimulációs modell és az annak támogatására szolgáló LIAM2 mikroszimulációs szoftverkörnyezet. Magyarországon az állami nyugdíjrendszer működéséért felelős Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság folyamatosan fejleszti a MIDAS mikroszimulációs rendszer magyar körülményekre adaptált változatát, a MIDAS_HU modellt, melynek előkészítésében jelen cikk szerzője is részt vett. Jelen tanulmány a magyarországi munkaerő-piaci aktivitás becslésével foglalkozik, mely a MIDAS modellek munkaerő-piaci moduljának meghatározó eleme. Az elemzés során többváltozós statisztikai technikákat (imputálás, szegmentálás, regresszió) alkalmaztunk egy óriási méretű, adminisztratív adatokat tartalmazó adatfájlon. A felhasznált adatfájl több mint négy évtized demográfiai, foglalkoztatottsági és járulékfizetési adatait tartalmazza egyénenkénti bontásban. Bár a becslést a MIDAS modellek logikájának megfelelően keresztmetszeti szemléletben hajtottuk végre, az egyenletekbe az eredeti belga modelltől eltérően hosszmetszeti adatokból nyert információkat is beépítettünk. Ezt egyrészt a rendelkezésünkre álló, jóval hosszabb idősorok információtartalmának optimális felhasználása, másrészt a hazai munkaerő-piacon – elsősorban az 1990-es évek elején –lezajlott jelentős strukturális átalakulások indokolták.

A Transzatlanti kereskedelmi és beruházási társulás és a növekedés. Gyakorlati és módszertani kérdések

A Transzatlanti kereskedelmi és beruházási társulással (TTIP) kapcsolatosan számos vita, kampány, elemzés próbálja meggyőzni vagy elriasztani a közvéleményt. E tanulmányban a szerző azt tárja fel, hogy milyen közgazdasági matematikai modelleken alapulnak a TTIP-vel kapcsolatos gazdasági hatásokról szóló becslések. Áttekinti a számszerűsített általános egyensúlyi modellek (CGE) alkalmazási lehetőségét, közgazdasági tartalmát és hogy hogyan adaptálták mindezt a TTIP növekedési hatásaira fókuszáló elemzések. Kritikai szemle alá veszi a CGE modell korlátait. Alternatív megközelítésként értékeli a Global Policy Model alkalmazására tett kísérletet. Összeveti és értékeli a CGE szemléletben készült különböző TTIP elemzéseket

A vállalatok nemzetköziesedésének dinamikája – egy kutatási modell (Dynamics of firm internationalization – a research model)

A tanulmány a nemzetköziesedés elméleti modelljeinek hiányosságaival szembesülve amellett érvel, hogy ahhoz, hogy megértsük a nemzetköziesedés időben zajló folyamatát, a vállalatok nemzetközi evolúcióját a kontextussal összefüggésben kell vizsgálni. A tanulmány a vállalatok nemzetköziesedésének folyamatát vizsgáló elméleti szakirodalomra építve egy olyan kutatási modellt vázol fel, amely alkalmas lehet a nemzetköziesedés dinamikájának empirikus vizsgálatához. A modell a belépés, diverzitás, ütem és szakasz koncepciók mentén operacionalizált nemzetköziesedés mintázata és a kontextus (környezet, vállalat, menedzsment) közötti kapcsolatot teremti meg. A vázolt kutatási modell empirikus alkalmazásával lehetővé válik a nemzetközivé válás folyamata során kialakuló komplex kapcsolatrendszer feltárása és megértése. ________ Addressing some of the limitations of the theoretical models of firm internationalization this paper argues that in order to understand the process of firm internationalization along time one should observe firms and their contextual environments as complex interacting processes. Drawing on the theoretical models of firm internationalization process this study proposes a research model that may be suitable for the empirical examination of the dynamics of internationalization. The proposed model builds a relationship between the pattern of firm internationalization operationalized via concepts such as entry, diversity, pace, phases and the context (environment, firm, management) of it. By analyzing the interaction between the multi-level processes that shape internationalization, one can explore the reasons behind the dynamic profile of firm internationalization.

Grexit

Az euróválság fő oka: az euró hibás konstrukciója és a nemzeti politikák kudarca. Görögország a válság, s benne a szuverénadósság-válság legnagyobb vesztese. A válságot társadalmi és morális tényezők súlyosbítják (adóelkerülés). Külön tényező a görög gazdaság alacsony integráltsági szintje. A pénzpiac az előzetes feltételezésekkel ellentétben nem fegyelmez, sőt csábít, majd utólag kíméletlenül büntet. A választás, hogy az olcsó pénzből egy ország rekonstruál és javítja a versenyképességét vagy politikai célból szavazatokat vásárol, nemzeti döntés. A mentőcsomag kritikus elemei deflációs megszorítások, amelyek késleltetik a kilábalást. 2015 elején talán lehetett volna olyan megoldásokat találni, hogy a görög kormány úgy köt kompromisszumot a hitelezőivel és eurózónabeli partnereivel, hogy a válság szélesebb európai megoldása irányában is sikerül előrelépni (adósságmérséklés), s közben választói várakozásait sem kell figyelmen kívül hagynia. A görög kormány nem ezt, hanem egy konfrontatív, külön nemzeti, görög megoldást választott. Ezzel otthon képes volt a népszerűségét fenntartani, de valamennyi partnerét magára haragította. A kompromiszszum így csak elhalasztotta a tényleges megoldást. A grexit továbbra sem zárható ki, de nem érdeke senkinek.

A monetáris politika globális tendenciái és a stabilitási kockázatok

A pénz- és tőkepiacok globálisan összekapcsolódó rendszerében a fejlett országok monetáris politikája meghatározó szerepet játszik a nemzeti monetáris politika mozgásterének kialakulásában. A szerző ennek a jelenségnek a monetáris transzmisszióra és a stabilitási kockázatokra gyakorolt hatásaival foglalkozik. A szabad tőkeáramlás és a pénzpiacok globalizációja új kihívásokat jelent e téren: a kötvénypiacok globális térnyerésével a befektetési alapok mára meghatározó tényezővé váltak a monetáris politika hatásmechanizmusában, s részben ezzel összefüggésben a monetáris politika közege kitágult, már nem elég a hazai körülményekre korlátozni a figyelmet. A belföldi inflációs tényezők szerepét háttérbe szorította a pénzügyi kockázat nemzetek közötti átterjedése. A fejlett országokban alkalmazott alacsony kamat és mennyiségi lazítás segítette a kockázat globális mérséklődését. A javuló kockázati környezetben a befektetési alapok portfólióikban növelték a nagyobb hozamú hosszabb lejáratú kötvények súlyát, és ezzel ők maguk megnövekedett kamatkockázatot vállaltak. A fejlett országokban a monetáris politika normalizálódása kamatemelkedéssel fog járni. Alacsony kamatok mellett viszonylag kis kamatemelés is nagy veszteségeket okozhat a meghosszabbodott lejáratokon, ami olyan tőkeáramlást (menekülést) indíthat el, amely aláássa a pénzügyi stabilitást. Az ebből adódó stabilitási kockázat független az ország pénzügyi rendszerének likviditásától, nyereségességétől vagy tőkeerejétől. Az ilyen kockázatok makroprudenciális eszközökkel nem kezelhetők.

A hatalmi átalakulás globális megatrendje és a nemzetközi marketing

A nemzetközi marketing művelése a világgazdasági változások következtében gyors növekedésben van, és ebből következően jelentősége az elméletben, a kutatásban és az oktatásban is egyre nő. A tanulmány a nemzetközi kereskedelem jelenlegi és várható adatainak felhasználásával bizonyítja ezt a trendet. A nemzetközi kereskedelem, gyorsabban nő, mint a GDP előállítása, ehhez társul még az a tény, hogy egyre bővülnek az árumozgással nem járó piacralépési módok, amelyek szintén a nemzetközi marketing gyakorlatát teszik egyre fontosabbá. A nemzetközi marketing kulturális oldala kiemelt jelentőségre tesz majd szert. Ennek bizonyítására a tanulmány a hatalmi átalakulás globális megatrendjét elemzi. A gazdasági hatalom gyors ütemben vándorol a világgazdaságot eddig meghatározó régiókból keletre, elsősorban Kínába és Indiába. A magasabb gazdasági növekedés következtében ezen ország lakosságának egyre nagyobb hányada kerül a középosztályba és jelent egyre nagyobb piacokat az ottani és a nyugati vállalatok számára. Ezen növekvő piacok megdolgozása kulturális érzékenységet, a nemzetközi marketing egyre kifinomultabb eszközeinek alkalmazását követeli.

Should non-euro area countries join the single supervisory mechanism?

Highlights - Irrespective of the euro crisis, a European banking union makes sense, including for non-euro area countries, because of the extent of European Union financial integration. The Single Supervisory Mechanism (SSM) is the first element of the banking union. - From the point of view of non-euro countries, the draft SSM regulation as amended by the EU Council includes strong safeguards relating to decision-making, accountability, attention to financial stability in small countries and the applicability of national macro-prudential measures. Non-euro countries will also have the right to leave the SSM and thereby exempt themselves from a supervisory decision. - The SSM by itself cannot bring the full benefits of the banking union, but would foster financial integration, improve the supervision of cross-border banks, ensure greater consistency of supervisory practices, increase the quality of supervision, avoid competitive distortions and provide ample supervisory information. - While the decision to join the SSM is made difficult by the uncertainty about other elements of the banking union, including the possible burden sharing, we conclude that non-euro EU members should stand ready to join the SSM and be prepared for the negotiations of the other elements of the banking union.

Fogyasztóvédelmi intézményrendszerek és lakossági megítélésük Európában

A tanulmány a fogyasztóvédelem témakörének egy kevésbé kutatott területével, a fogyasztóvédelmi intézményrendszerek feltérképezésével, lakossági megítélésével foglalkozik. Magyarország, az Egyesült Királyság és Németország fogyasztóvédelmi intézményrendszerének bemutatásán keresztül ismerteti az Európában jellemző három intézményi struktúratípust. Bemutatja az állami fogyasztóvédelmi támogatások gyakorlatát. Európai viszonylatban elemzi a működő intézményrendszerek lakossági megítélését, kapcsolatot feltételezve az egyes uniós országokban fogyasztóvédelemre fordított állami támogatási összegek nagysága, valamint a fogyasztóvédelmi intézményekbe vetett bizalom és a működésükkel kapcsolatos elégedettség szintje között.

A beruházásgazdaságossági számítások gyakorlatban alkalmazott módszerei

A cikk 23 ország és a közép-kelet-európai régió vállalatai körében gyakran alkalmazott beruházásgazdaságossági módszerekről nyújt átfogó szakirodalmi áttekintést a vonatkozó külföldi kutatási eredmények feldolgozásával. A feldolgozott tanulmányok alapján két fontos megállapítás tehető az alkalmazott módszerekkel kapcsolatosan: az egyik, hogy az ország földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül a vállalatok többsége kiszámítja a statikus megtérülési idő mutatóját, igaz, az nem dönthető el egyértelműen, hogy elsődleges vagy másodlagos mutatóként használják-e ezt a mutatószámot a beruházási döntéseknél. A másik, hogy az időtényezőt figyelembe vevő módszerek közül a nettójelenérték-számítás és a belsőkamatláb-keresés a két leggyakrabban alkalmazott módszer, a jövedelmezőségi index használata egy-két kivételtől eltekintve nem jellemző.

Multinacionális vállalatok globalizált erp-modelljei, fejlődési tendenciák

A cikk nemzetközi cégeknél, illetve multinacionális vállalkozások hazai leányvállalatainál folytatott kutatás és szakértői megbeszélések alapján az ERP- (Enterprise Resource Planning) rendszerek globális telepítésének IT-struktúráit mutatja be, mely struktúrák a konszernszintű (centralizált) és országspecifikus (lokális) feldolgozások kapcsolatában alakulnak ki. A szerzők célja, hogy az ERP-rendszerek egyre növekvő alkalmazásainak telepítési formáit modellekbe foglalják. A gyakorlati tapasztalatok és szakirodalmi elemzés alapján az ERP globalizálódási folyamat fejlődési irányait is bemutatják.

Changes in Work from the Global Value Change Perspective The Case of Transformation Economies: Bulgaria and Hungary

The core aim of this paper is to evaluate to what extent were companies able to join to the global value chains (GVCs) through some selected company case studies.