Az egyéni teljesítményértékelési rendszer működésének tapasztalatai a magyar közigazgatásban (Operating experiences of the individual performance appraisal system in the Hungarian public sector)

A tanulmány – egy 2005 végén lefolytatott, országosan reprezentatív kérdőíves felmérés empirikus bázisán – a magyar közigazgatási dolgozók körében 2002-től bevezetett egyéni teljesítményértékelési rendszert vizsgálja. A rendszer egészét tekintve a vizsgálat végkövetkeztetései nem túl rózsásak: az eredmények arra utalnak, hogy a rendszer mint egész nem képes kitűzött fő célját, a munkateljesítmények javítását elérni. Az egyes részrendszerek, szervezettípusok szintjén differenciáltabb eredményeket kapunk, míg a minisztériumokban a rendszer egésze a szándékolttól alapvetően különböző célokat látszik szolgálni, addig a többi szervezettípusnál inkább „csak” a rendszer tökéletlen működéséről beszélhetünk. ____ On the basis of a questionnaire survey of a nationally representative sample of Hungarian civil servants, the study attempts to give a preliminary evaluation of the individual performance assessment system introduced in 2002 throughout the Hungarian civil service. The general conclusion of the analysis is that the performance assessment system is unlikely to reach its goals: its central element, the performance related pay incentives are overly dispersed and, on the average, insignificant in size, meanwhile the objectivity of performance assessments is also questionable. Moreover, comparative analysis of responses from different administrative branches reveals an interesting idiosyncrasy characteristic for central government ministries. Here, the main function of the incentive system seems to be ensuring the labor market competitiveness of the ministries as employers by enabling them to pay higher-than-usual salaries for employees having certain types of expertise.

Fenntartható élelmiszer-fogyasztás? – Lehetőségek az ökológiai lábnyom csökkentésére a magyar lakosság körében (Sustainable food consumption? – Opportunities to reduce the ecological footprint of the Hungarian population)

Magyarországi fogyasztókról még nem készült olyan reprezentatív felmérés, amely az élelmiszer-fogyasztás környezetterhelését az ökológiai lábnyommal mérve számszerűsítette. A szerző kutatásában az élelmiszer- fogyasztásból származó ökológiai lábnyomot számszerűsítette és elemezte a magyar felnőtt lakosság körében. A cikkben először bemutatja a fenntartható élelmiszer-fogyasztás szakirodalomban található definícióit, majd a fenntartható és egészséges élelmiszer-fogyasztás mátrixát elemzi. Az elméleti áttekintést követően az empirikus kutatás eredményeinek ismertetése következik. ____ In her research the author quantified and analysed the ecological footprint from food consumption in the Hungarian adult population. In the article she presents the definitions of sustainable food consumption in the literature, and then analyses the matrix of sustainable and healthy food consumption. Following a theoretical overview the author presents the results of her empirical research.

A controlling szervezeti jelentősége a magyar vállalatoknál – Befolyásoló tényezők és időbeli változások kvantitatív elemzése

Jelen tanulmány célja, hogy a vállalatok első számú vezetőinek véleménye alapján vizsgálja, azonosítsa és mérje a controlling jelentőségét befolyásoló tényezőket. Az elemzés a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központja által készített felmérések adatait használja. Míg a controllerek megkérdezésén alapuló felmérések a controlleri szerep jelentőségének növekedéséről számolnak be, jelen kutatás rávilágít arra, hogy a magyar felső vezetők a controlling szervezeti súlyát inkább stagnálónak ítélik meg az összvállalati sikeres működés szempontjából. A controlling adott vállalatban betöltött jelentőségét három tényező, a környezeti bizonytalanság, a bizonytalanságra történő stratégiai reagálás mértéke és a költségnyomás befolyásolja. Az előzetes várakozásokkal ellentétben azonban e három magyarázó faktor közül a költségnyomás befolyásoló szerepe a legkisebb, s a vállalati stratégiai magatartásának reaktív vagy proaktív volta a leginkább meghatározó. A tanulmány kiindulópontként szolgálhat a controlling szervezeti szerepét a vállalati teljesítménnyel összefüggésben vizsgáló további kutatásokhoz.

A biológiai sokféleség megőrzése. Az élet sokszínűsége

A Magyar Természetvédők Szövetsége a svájci Pro Natura Természetvédelmi Szervezettel közösen 15 hónapos programot dolgozott ki a biológiai sokféleség magyarországi megőrzését elősegítendően, amelyre a svájci kormánytól kaptunk támogatást. A programon belül képzéseket, konferenciát, svájci tanulmányutat szerveztünk, majd a befejező szakaszban helyi társadalmi kampányokkal igyekszünk a lakosság figyelmét felhívni a probléma súlyosságára, és e program keretében határoztuk el e kiadvány megjelentetését is. A kiadvány célja, hogy felhívja a figyelmet a biológiai sokféleség hanyatlására, annak létünket veszélyeztető következményeire. Tudatosítani szeretnénk a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát és azt, hogy minden egyes ember tehet ezért. Röviden bemutatjuk a hanyatlás megállításával összefüggő nemzetközi és hazai erőfeszítéseket, de a kudarcokat is. Megfogalmazzuk legfontosabb üzeneteinket a követendő irányra vonatkozóan. A hazai és svájci példákon, jó gyakorlatokon keresztül azt is bemutatjuk, hogy a civil szervezetek munkájuk során mit tesznek a természeti értékek megóvásáért, bízva abban, hogy példájuk követésre talál.

Néhány gondolat a rendszerváltást követő magyar kormányzatok közpolitikájáról – hermeneutikai megközelítésben

Az a tény, hogy a közpolitika egyes szereplői nem tudják saját igazukat bizonyítani (legfeljebb érvelni tudnak mellette), fontos következménnyel jár: azzal, hogy az adott közpolitikáról való döntés a tudomány területéről a politika világába, a hatalmi játékok terepére lép át. Az adott közpolitikáról ezután már nem a tudományos bizonyítások és cáfolatok, a logikai érvek és ellenérvek kontextusában döntenek, hanem a politika törvényszerűségeinek alapján: olyan negatív technikák arzenáljával, mint amilyenek pl. a fenyegetések, politikai-gazdasági, hatalmi-közigazgatási korrupció, a különféle politikai csereüzletek. Vagyis, épp a túlságosan szigorú és holisztikus, idealista elvárásokra épülő aprólékos racionalizmus nyit teret az ellenőrizhetetlen, átláthatatlan és ezért irracionális elemeknek a közpolitikai programalkotásban és értékelésben.

Marketing-tudás menedzsment a magyar nagyvállalatoknál. Kutatási összefoglaló vállalati szakemberek számára

A Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Tanszéke hazánk egyik leghosszabb múltra visszatekintő marketing tanszéke. Az oktatott tantárgyak kínálata, az oktatók tudományos színvonala és létszáma, valamint a kutatási témák több területet átfogó jellege miatt ma is vezető szerepet tölt be. Tanszékünkön 2003 óta folynak marketing-tudás menedzsment témakörben kutatások, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjprogramja az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok is támogatnak. A kutatásaink során több nemzetközi kutatócsoporttal, így a holland Groningen Egyetem, az amerikai University of Minnesota és a német Karlsruhe Institute of Technology kutatóival dolgozunk együtt. A témakörben végzett kutatási eredményeinket több rangos külföldi és hazai szakfolyóiratban és tudományos fórumon, például az Európai Marketing Akadémia konferenciáin publikáltuk. Összefoglalónkkal fel szeretnénk villantani azokat a legújabb tudományos eredményeinket, amelyek megítélésünk szerint a vállalatok számára a legfontosabbak lehetnek. Bízunk abban, hogy Önök is érdekesnek, gondolatébresztőnek és innovatívnak fogják tartani ezeket az eredményeket.

Az információs technológia szerepe a magyar nagyvállalatok marketing tevékenységének támogatásában

A marketing sokáig nem tartozott azok közé a vállalati szakterületek közé, ahol az informatika fontos szerepet játszik. Az elmúlt években azonban megváltozni látszik ez a helyzet, ugyanis a vevőkapcsolat-kezelés a vállalatirányítási szoftverek legdinamikusabban fejlődő részpiacává vált. Kutatásunkban – reflektálva a vállalati gyakorlat oldaláról jelentkező érdeklődésre – áttekintjük, hogy az informatika milyen szerepet kap, és milyen lehetőségeket rejt a legnagyobb árbevétellel rendelkező magyar vállalatok marketing menedzsment munkájában. Ezután modellszerűen vizsgáljuk és többváltozós matematikai-statisztikai eszközök segítségével empirikusan teszteljük azokat a tényezőket, amelyek leginkább meghatározzák, hogy a marketingvezetők mennyire tartják hasznosnak számítógépes alkalmazásokat.

Az informatika helyzete és lehetőségei a magyar nagyvállalatok marketing- és értékesítési tevékenységének támogatásában

A marketingtevékenység informatikai támogatottsága – Magyarországon és külföldön egyaránt – elmarad a többi vállalati szakterület átlagától. Az elmúlt években azonban megváltozni látszik ez a helyzet: a CRMalkalmazások (Customer Relationship Management – ügyfélkapcsolat-kezelés), amelyek leginkább a marketingfunkcióhoz köthetők, ugyanis a vállalatirányítási szoftverek legdinamikusabban fejlődő részpiacává váltak. A szerző kutatásában áttekinti, hogy az informatika milyen szerepet kap, és milyen lehetőségeket rejt a legnagyobb árbevétellel rendelkező magyar vállalatok marketingmenedzsment munkájában. Eredményei szerint a magyar nagyvállalatok 13 százaléka használ csupán korszerű CRM-alkalmazásokat, és a menedzserek 13 százaléka véli csak úgy, hogy a piaci tájékozódásban az informatikai alkalmazásoknak kiemelt szerepük van. Ennek az is az oka lehet, hogy a megvizsgált vállalatok rendszerei nem tartalmazzák teljes körűen a klasszikus marketingmunkához szükséges információkat. Érdekes eredmény, hogy a marketingmenedzserek mégsem az IT-rendszerek adattartalma alapján alkotnak véleményt az alkalmazások hasznosságáról: akkor támaszkodnak munkájuk során a számítógépekre, ha megfelelő felhasználói képzésben részesültek és „felhasználóbarátnak” ítélik az informatikai rendszert.

Információ-felhasználási minták a magyar nagyvállalatoknál

Kutatásunkban a magyar nagyvállalatok körében vizsgáltuk az információ-felhasználási mintákat a piackutatások példáján, majd ezeket a rutinokat összevetettük a témakör nemzetközi szakirodalmában fellelhető információ-felhasználási módozatokkal. Eredményeink szerint a magyar menedzserek a piackutatásokat a döntéshozatalon és a piaci tanuláson kívül arra is használják, hogy saját vállalaton belüli, vagy cégük piaci pozícióját jobb színben mutassák be. A magyar cégek a piackutatásokat arra is használják, hogy álláspontjukat – az anyavállalattal szemben– hathatósabban tudják képviselni. Előfordul, hogy elferdítik, tévesen interpretálják azokat a kutatási eredményeket, amelyek rossz színben tüntetik fel a vállalatot. Tanulmányunkban rámutatunk arra, hogy a témakör kutatásaiban legtöbbször alkalmazott tipológia szűken értelmezi az információ felhasználás fogalmát - figyelmen kívül hagyja például a tacit tudás bővüléséhez kapcsolódó felhasználási módot.

Rendszermodellezés és részvétel: egy magyar kísérlet tanulságai

A részvétel kérdése nem csupán egy absztrakt társadalom- vagy politikaelméleti probléma, hiszen a részvételi folyamatok tervezésénél és lebonyolításánál nagyon is gyakorlati szempontok kerülnek előtérbe. Kit vonjunk be, hogyan, milyen módon történjen ez a bevonás, és ennek milyen hatása lesz rövid és hosszú távon – ezek olyan kérdések, amelyeket egy folyamat tervezésénél és a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni. Az utóbbi években egy új típusú részvételi megközelítés jelent meg a társadalomtudományok módszertani eszköztárában, amelyben a résztvevők közösen komplex oksági modelleket dolgoznak ki egy adott témában, és ez alapján fogalmaznak meg javaslatokat. A tanulmány a megközelítés hazai adaptációjának kísérletét és annak módszertani tanulságait mutatja be a részvétel szempontjából.

A magyar fiatalok jellemzése pénzügyi attitűdjeik és magatartásuk mentén – Vizsgálat a felsőoktatásban tanulók pénzügyi attitűdjeiről és magatartásáról = Characterization of the Hungarian youth with their financial attitudes and behaviours – A survey about the financial behaviour and attitudes of students

A pénzügyi piacok és termékek egyre komplexebbé válnak, ami együtt jár a pénzügyeket illető információs szakadék mélyülésével is – a lakosság egyre kevésbé képes pénzügyeiről körültekintő döntéseket hozni. Jelen tanulmány a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalokat pénzügyi attitűdjeik mentén szegmentálja és jellemzi, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a pénzügyi kultúra szintjét növelő programok sikerességéhez, legyen az állami indíttatású (pénzügyi edukáció) vagy a versenyszféra által vezérelt. A vizsgált fiatalok alapvetően három csoportba sorolhatók: (1) Konzervatívak, (2) Lázadók és (3) Tapasztaltak. A Konzervatívakra a stabil morális értékrend, alacsony kockázatvállalási hajlandóság jellemző, céljaik között egyaránt találunk rövid és hosszú távúakat is – informáltságuk, és ebből eredően pénzügyi ismeretszintjük alacsony, a hitelekkel szembeni attitűdjük negatív. A Lázadók csoportjára az „Élj a mának!” magatartás a jellemző, vagyis rövid távú céljaik vannak, kevésbé tudatosak, pénzügyi ismeretszintjük alacsony, ugyanakkor nyitottak az újdonságokra és a kockázatvállalási szintjük magasabb a másik két csoporténál. A Tapasztaltak csoportjára a tudatosság és a pénzügyi megfontoltság a jellemző – pénzügyi ismeretszintjük magasabb a másik két csoporténál. Náluk a hosszú távú célok dominálnak, de alacsony kockázatvállalási hajlandóság mellett. _____ Financial markets and financial instruments have become more and more complex in the last decades. Unfortunately, financial literacy of population cannot keep up with the innovation activity of financial sector. By segmenting and describing Hungarian young adults along their financial attitudes, the aim of this study is to provide recommendations to the programs aiming to enhance the development of financial literacy. According to the authors’ results, 18-25 year-old young adults can be categorized as (1) conservatives, (2) rebels and (3) experienced. Conservatives can be characterized by stable moral and values, low risktaking willingness and inappropriate financial knowledge. Both short and long term goals can be explored among their preferences. Conservatives have negative attitude to bank loans. The rebels can be described by the ancient Latin saying: “Carpe Diem”. They have short-term goals and the future financial stability is not an issue for them – their financial literacy is low. However, rebels are open-minded and their risk-taking willingness is greater than the other two group members. Despite of the low level of risk-taking willingness, the highest level of financial literacy is showed by the experienced group. They have long-term goals and are able to receive information about complex financial instruments.