Hiányzó egyensúly a vállalati felelősségvállalás kommunikációjában. A munka és magánélet egyensúlyának meg (nem) jelenése a vállalati honlapokon

A vállalati társadalmi felelősségvállalás egy fontos területe a munkavállalókkal kapcsolatos felelősség. Ennek egy szelete a dolgozók munka-magánélet egyensúlyának elérését segítő feltételek és kezdeményezések kialakítása. Jelen elemzés azt vizsgálja, hogy mennyire érhető tetten a vállalati honlap-kommunikációban a munka-magánélet egyensúly témája a különböző felelősségvállalási területek között, és milyen vállalati tényezők mentén mutathatók ki eltérések ebben a hazai közép- és nagyvállalatok körében.

Humán tér-kép. A humán és fejlesztéspolitikai tényezők földrajza Magyarországon

I. fejezet Bevezetés: a kreativitás földrajzi eloszlása II. fejezet A kreativitás térszerkezeti változása Magyarországon az ezredforduló után III. fejezet Fejlesztéspolitika térben és időben: az Európai Unió fejlesztési célú támogatásai Magyarországon – 2004-2015 IV. fejezet Magyarország deviancia-térképe területi előrejelzésekkel

Spillover: the empirical utilisation of the concept. An empirical review of the social scientific corpus between 2004-2014

In recent decades, spillover has become a highly influential concept which has led to the initiation of new theoretical and methodological approaches that are designed to understand how people attempt to reconcile their work and private lives. The very notion of spillover presupposes that these spheres are connected, since the people who move between them bring certain ‘less visible’ content with them such as cognitive or affective mental constructs, skills, behaviors, etc. This paper attempts to create fresh insight into the different areas, themes and methodologies related to how spillover has been addressed over the last ten years. Four main categories are discussed based on the 76 academic articles that were selected: (1) general spillover research, (2) job flexibility and spillover, (3) individual coping strategies, and (4) the spillover effect on the different genders. The final section of the paper provides a tentative synthesis of the main conclusions and findings from the examined papers.

Vállalati versenyképesség válsághelyzetben. Gyorsjelentés a 2009. évi kérdőíves felmérés eredményeiről

Ez a Gyorsjelentés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ által lebonyolított kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodik. A felmérést 2009 áprilisa és novembere között bonyolítottuk le, a TÁRKI munkatársainak és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak közreműködésével. 313 vállalat 1246 vezetőjét kérdeztük meg egy-egy terjedelmes kérdőívvel. Valamennyi vállalatnál az elsőszámú vezetőt, valamint a pénzügyi, a kereskedelmi és a termelési vezetőt kerestük meg, akiktől részben azonos, részben eltérő kérdésekre vártunk választ.

A vezetés és a döntéshozatal szerepének elemzése az üzleti szféra viszonylatában

Tanulmányunk a „Versenyben a világgal” kutatási program Vezetés és döntéshozatal az üzleti szféra viszonylatában című projektjének főbb eredményeit foglalja össze. Kutatásunkban elemeztük a szervezeti struktúra, mint a stratégia megvalósítását támogató eszköz változásait, az emberi erőforrás menedzsment, a leadership és a versenyképesség kapcsolatát, a menedzsment képességek és döntéshozatali közelítésmódok jellemzőit, a vállalati teljesítménymérés döntéstámogató szerepét, s ezzel összefüggésben a teljesítménymenedzsment szemléletmódját és alkalmazott eszköztárát. Vizsgáltuk a vállalatvezetők különböző érintett-csoportokkal kapcsolatos hozzáállását, s a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdéseit. Tanulmányunkban az átfogó helyzetképet követően a vezetés és a döntéshozatal gyakorlatának, szemléletmódjának eltéréseit jellemezzük különböző vállalatcsoportok esetében, majd a főbb tapasztalatok összegzését követően ajánlásokat fogalmazunk meg az eredményes vállalati gyakorlat kapcsán az üzleti szféra számára.

"Szervezés és üzemgazdálkodás" – Egy gyakorlati folyóirat az 1920-as évek vezetői számára

A szerzők kutatásuk során a vezetés- és szervezéstudomány hazai fejlődésének feltárására tettek kísérletet. A két világháború közötti évtizedek első ilyen témájú, állandó folyóirata volt a Szervezés és üzemgazdálkodás, amely az újító tartalmak, a nemzetközi környezetbe való illeszkedés, illetve a gyakorló vezetők és tanácsadók közötti diskurzusteremtő szándék szempontjából is korszerűnek számított. A folyóirat egyedülálló vállalkozás volt a korabeli Magyarországon, amely azt tűzte ki céljául, hogy segítse egy formálódó szakmai közösség kialakulását. E tanulmány a folyóirat két évfolyamának tartalmát elemezi.

E-közigazgatás a hazai képzésben

Alig egy évtized telt el az első hazai „Elektronikus kormányzat” című tanfolyam óta, és nagyjából ennyi ideje beszélhetünk az elektronikus közigazgatás megjelenéséről is Magyarországon. Az eltelt időszakot vizsgálva megfigyelhető egy új interdiszciplináris tudomány – az e-közigazgatás – kialakulásának hazai folyamata, mégpedig viszonylag rövid idő alatt. Szerepe volt ebben azoknak, akik idejében felismerték a lehetőséget, és kompetitív előnyt kovácsoltak belőle. A folyamat sikeréhez hozzájárultak a különböző képző intézmények: felsőoktatási, szakképzési, felnőttképzési, civil szervezetek és kutatóműhelyek is. Ezek között is élenjáró szerepet játszott és ma is játszik a Budapesti Corvinus Egyetem és az E-government Alapítvány. Számos előadással, publikációval, könyv kiadásával járult hozzá a téma ismertté válásához, ha úgy tetszik, népszerűsítéséhez. A tanulmány célja áttekinteni az e-közigazgatás kialakulásának előzményeit, az e-közigazgatási képzések rövid múltra visszatekintő hazai történetét, majd a jelenlegi hazai képzések palettáját, valamint az e-közigazgatási tartalmak megjelenését a felsőoktatásban, a továbbképzésekben és a felnőttképzésben.

Az intellektuális tőke mérésének és értékelésének különválasztása értékelő függvények alkalmazásával

A tanulmány alapgondolata az intellektuális tőke mérésének és értékelésének különválasztása értékelő és abból származtatott hasznosság függvények alkalmazásával az intellektuális tőkeelemek mutatószámrendszer alapú méréseiből kiindulva. A szerzők megközelítése lehetővé teszi, hogy a mérőrendszer által szolgáltatott mértékeket felülértékeljék a vállalat értékrendjét megtestesítő értékelő függvények segítségével. Ez utóbbi paramétereinek megfelelő kalibrálásával a vállalat intellektuális tőkeelemekre vonatkozó preferenciái jutnak kifejezésre, ezért a felülértékelés eredményeként az intellektuális tőkeelemek vállalati értékének egy jobb közelítését eredményezik.