52 resultados para Marketing - Management
Resumo:
Jelen tanulmány a posztmodern kor fogyasztási tendenciáit és a posztmodern marketing sajátos fejlődését elemzi, elsősorban a turizmus példáján. A szerzők a hazai és a nemzetközi szakirodalom, illetve saját kutatásaik és megfigyeléseik alapján ütköztetik az ismert és elfogadott elveket, elméleteket a gyakorlattal, és felhívják a figyelmet a marketingtevékenység alkalmazkodásának hazai problémáira. A Vezetéstudomány című folyóirat 2008/9. számában rendkívül érdekes tanulmány jelent meg Mitev Ariel Zoltán és Horváth Dóra tollából „A posztmodern marketing rózsaszirmai” címmel. A tanulmány előremutató, érdekfeszítő és minden tekintetben konstruktív, újszerű. Jelen tanulmány szerzőire is nagy hatást gyakorolt a cikk, nagyrészt felsorolt erényei miatt, de egyes esetekben kiegészítést kívánva. Mindenképpen inspirálta a továbblépést, az újabb adalékok megfogalmazását, amire ezúton e tanulmány szerzői kísérletet tettek. A cikk egyben szerves gondolati folytatása a szerzőpáros korábbi közös publikációinak, elsősorban a Marketing & Menedzsment folyóiratban megjelent cikknek. _______ In this article the author will analyze consumption tendencies of post-modern age, mainly using tourism marketing examples. Their analysis has been based on results of their own researches and researches published in Hungarian and international marketing literature. In this article they try to confront different theories of post-modern marketing and they will analyze problems of applicability of these theories in Hungarian marketing problem solving. An extremely interesting article was published in Vezetéstudomány (2008/9), written by Zoltán Mitev Ariel and Dóra Horváth, and this article, by its interesting, innovative and constructive aspect has largely influenced authors of present article to continue the path proposed in the abovementioned article. The article, in the same time, is an organic continuation of the earlier common publications of the authors, e.g. the recent article in Marketing & Menedzsment journal.
Resumo:
Van egy szó, ami egyre fontosabb lesz a társadalom és a vállalatok számára is, ez a szó a közösség. A közösséghez tevékenységek tartoznak, és ezen a ponton kapcsolódik be a vállalat. A vállalkozások az elmúlt években a közösségi igényeket a CRM-(Customer Relationship Management) megoldásokkal szolgálták ki. Informatikailag a közösségi hálózatok, már nemcsak vállalkozási folyamatot, hanem ehhez kapcsoltan az emberek társadalmi igényét is megpróbálják lefedni az elektronika lehetőségeivel. Egyre inkább a közösségi vállalkozások korát éljük, melyben a folyamathoz tartozó közösségek megosztják, egymás rendelkezésére bocsátják az információkat. A korábbi klasszikus CRM-rendszerek csak begyűjtötték az információkat, ezzel ellenben a közösségi CRM-rendszerek kétirányú kommunikációt folytatnak, párbeszédet kezdeményeznek az ügyfelekkel, buzdítják őket, hogy mondják el a véleményüket. Vajon ez az új stratégia,egy teljesen új világot hoz el a vállalatok számára, vagy csak a CRM fejlődésének egy újabb fokát jelenti? A szerzők erre a kérdésre keresik a választ gyakorlati esetek és szakirodalmi publikációk feldolgozásával. ______ There is a word that begins to be more and more important for the society and the companies, and this word is community. We can talk about social networks, people seek the social demand they already had as a part of their lives for a long time, and this means that it appears in the electronic society as an essential need too. The community is not enough, activities are also needed and this is the point where the companies link in, who promote their goods and facilities to the outside world and with this they use the next stage of customer relationship management, the fulfilment of social needs. We live in the age of social shopping, communities are everywhere and everyone shares information, and up to the present classic CR M systems ran from static databases. On the contrary social CR M systems perform a two-way communication, start a conversation with customers and encourage them to tell their opinions, which always changes on social media, so they build a dynamic database and communicate with customers through response-reactions. Does this new strategy bring a whole new world to companies or is it only another step in the development and another channel of CRM?
Resumo:
A nemzetközi marketing művelése a világgazdasági változások következtében gyors növekedésben van, és ebből következően jelentősége az elméletben, a kutatásban és az oktatásban is egyre nő. A tanulmány a nemzetközi kereskedelem jelenlegi és várható adatainak felhasználásával bizonyítja ezt a trendet. A nemzetközi kereskedelem, gyorsabban nő, mint a GDP előállítása, ehhez társul még az a tény, hogy egyre bővülnek az árumozgással nem járó piacralépési módok, amelyek szintén a nemzetközi marketing gyakorlatát teszik egyre fontosabbá. A nemzetközi marketing kulturális oldala kiemelt jelentőségre tesz majd szert. Ennek bizonyítására a tanulmány a hatalmi átalakulás globális megatrendjét elemzi. A gazdasági hatalom gyors ütemben vándorol a világgazdaságot eddig meghatározó régiókból keletre, elsősorban Kínába és Indiába. A magasabb gazdasági növekedés következtében ezen ország lakosságának egyre nagyobb hányada kerül a középosztályba és jelent egyre nagyobb piacokat az ottani és a nyugati vállalatok számára. Ezen növekvő piacok megdolgozása kulturális érzékenységet, a nemzetközi marketing egyre kifinomultabb eszközeinek alkalmazását követeli.
Resumo:
A nemzetközi marketing a marketingtudomány dinamikusan változó része. Rekettye professzor cikkben összegezte gondolatait e tudományterület fejlődéséről és fontosságáról. Cikke egyértelműen fogalmaz, ám néhány fontos kérdés tárgyalására nem kerített sort. E reagáló cikkben a szerző a nemzetközi marketing és a világgazdaság, a demográfiai változások és a technológiai kihívások kapcsolatát elemezte, bemutatva, hogy e tényezők miként befolyásolják a nemzetközi marketing szerepét, jelentőségét, jövőjét, s ezzel kiegészítette az eredeti cikk gondolatait.
Resumo:
A business marketing mint a marketingtudomány jellegzetes alkalmazási területe határozott szakmai, elméleti fejlődési utat járt be az elmúlt évtizedekben. Jelen tanulmány – a tudományos identitás jegyeit keresve – felvillantja az industrial, a business marketing történetének fő állomásait, diszciplináris alapjait, a meghatározó elméleti megközelítéseket és az aktuális kutatási kérdéseket, trendeket. A tanulmány második része, az egyik meghatározó kutatási kérdést, az innovációorientáltságot vizsgálja. Az elméleti modellek és a szerző többéves, saját kutatási programjának eredményei megerősítik, hogy a business piacokon is az – összehangolt, innovációportfólióra épülő – "innovációs versenyelőnyök" határozzák meg a vállalkozások sikerét, melyet hatékony marketingképességek és -tevékenységek kell, hogy támogassanak.
Resumo:
A cikk a szervezetközi marketing tartalmi elemeivel foglalkozik. Röviden bemutatja az IMP-kutatócsoport több, mint negyven éves empirikus kutatási eredményeit. Az IMP-megközelítés alapvető elméleti fogalmainak (interakciós folyamat, üzleti kapcsolatok és hálózatok, az üzleti hálózatok paradoxonjai) bemutatást követően kitér a témával foglalkozó magyar kutatók eredményeinek ismertetésére.
Resumo:
A marketing mérhetőségével kapcsolatos igény nem új keletű jelenség, de elmondhatjuk: napjainkban mind erőteljesebb követelményként jelenik meg a gyakorló szakemberek előtt. Az on-line világ megjelenésével korábban többen a metrikák gyors fejlődését és a fogalmi kérdéskörben meglevő, számos homályos pont tisztázását várták. Bár az elmúlt években valóban sikerült tényszerű előrehaladást elkönyvelni, a várt áttörés - egyelőre - továbbra is csak várat magára. A szerző kutatásában - a kapcsolódó elméleti háttér áttekintését követően - két részterületet igyekszik megvilágítani, két rövid eset keretében. Egy B2B piacon mozgó vállalkozás keresőmarketing-költéseit elsősorban nyelvi-szemantikai elemzésnek vetette alá. Napjaink másik fontos és gyakran emlegetett területe a közösségi média. Itt egy nonprofit szervezet tevékenységét vizsgálta meg, a kutatási fókusz a törzsközönség attitűdje és a közzétett üzenetek hatékonysága közötti kapcsolat feltárása volt.