Őshonos tyúkfajták tartásának lehetőségei és korlátai a Közép-magyarországi Régióban

A BCE, Kertészettudományi Kar, Kísérleti Üzem és Tangazdaságában, az Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékének 17 hektáros minősített öko-területén több éves vizsgálat folyt, amelyben őshonos baromfi fajták vándor-ólas tartásának lehetőségét vizsgáltuk. Célunk olyan, az ökológiai tartás feltételeit is kielégítő tartási rendszer értékelése volt, amely kisgazdasági körülmények között is alkalmas akár termék előállításra, akár önellátásra.

A fiatalok fogyasztási és életmódbeli szokásai a környezeti nevelés tükrében

A tanulmány egy olyan kutatás mélyebb elemzésének eredményeit mutatja be, amelynek során a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének munkatársai kérdőíves felmérést hajtottak végre a Norvég Alap támogatásával, a „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” c. projekt keretében. A válaszok alapján összehasonlíthatjuk a fiatalok egyes csoportjainak környezettudatosságát és a fogyasztáshoz való viszonyát, amelynek alapján meghatározhatjuk a környezeti nevelés legfontosabb fókuszait és eszközeit. Két iskolatípus (egyetemisták és középiskolások) tanulóinak adatai alapján többdimenziós skálázás segítségével vizsgáltuk azt, hogy a diákokat leíró jellemzők közül melyek mozognak együtt, és melyek előfordulása mutat ellentétes irányba. Klaszterelemzéssel azt is feltártuk, hogy a mintába került személyek milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutatnak, milyen, többé-kevésbé homogén csoportok képezhetők belőlük. Az eredmények alapján szakmai javaslatokat fogalmazunk meg a környezeti nevelés területére. _______ This paper presents the in-depth analysis of results from a survey of students from secondary and tertiary education. The survey was conducted by researchers from the department of environmental economics and technology of the Corvinus University of Budapest in the framework of the project titeld „sustainable consumption, production and communication” supported by the Norwegian Fund. The environmental consciousness and consumer behaviour of different groups of young people are compared, allowing identification of the main focus points and tools of environmental education. Multidimensional scaling is used to examine which characteristics of the students are related and which point in opposite directions. Similarities and differences between respondents were mapped through cluster analysis and relatively homogeneous groups were indentified. The results are used to make suggestions for the development of environmental education.

A népesség mint gazdaságföldrajzi tényező

A gazdasági élet minden rezdülése az emberrel kezdődik. Az ökonómia folyamatait is végső soron az ember működteti. Az etikus gazdálkodás eredményeinek haszonélvezője pedig maga a népesség. A népesség valójában a gazdasági élet alfája és ómegája. Szinte törvényszerű, hogy egy gazdaságföldrajzi tanulmánykötetet a népesség tárgyalásával kezdjünk. E fejezet a népesség és a tér igen szerteágazó összefüggéseinek legfontosabb elemeit tárgyalja, érintve a területi differenciákat és a népességgel kapcsolatos globális hatásokat is. A téma központi szerepköre miatt szakmegkötés nélkül ajánlható a közgazdaságtan általános kérdéseihez és a gyakorlati gazdálkodáshoz kötődő szakok hallgatóinak is. Haszonnal forgathatják a társadalomtudomány különböző területei iránt érdeklődő olvasók is.

Városföldrajz

Az antik és a feudális városoktól az ipari forradalommal megjelenő modern metropoliszokon át a posztmodern urbanizált terekig jelentősen átalakult a városokat meghatározó gazdasági szerkezet, miközben ugyanígy megváltozott a gazdaságokat meghatározó városok belső szerkezete is. Korábban a gazdaságilag fejlettebb városok nagyobb népességszámra és jelentősebb befolyásra tettek szert, napjainkban azonban a városnövekedés és a városfejlődés, valamint a városversenyben betöltött pozíció egyre inkább elválnak egymástól. A globális városhierarchia vezető nagyvárosai – akár fogyó népességszámuk ellenére is – még mindig a fejlett világból kerülnek ki, miközben Földünk óriásivá növő, legnagyobb megapoliszait már a világgazdaság (fél)perifériáján kell keresnünk. Ebből következőben a városok fogalmában és az urbanizáció folyamatában számottevő eltéréseket tapasztalhatunk a világ különböző részein. A fejezet elsődlegesen a városok fejlődése és a települések fejlesztése iránt érdeklődők számára ajánlott, de a témakör aktualitása és fontossága miatt szakmegkötés nélkül javasolt minden hallgatónak.

Településmarketing

Az ember intellektuális élménykörébe tartozik és még gazdasági haszonnal is kecsegtet, ha a lakhelyéül szolgáló települést olyan értékhalmaz jellemzi, amely valamilyen rangot jelentő sajátosságot ad városának. A településmarketing fogalomkörébe tartozó igen színes városversenyben a társadalmi élet és a vállalkozások fundamentumát is jelentő bizalom versenyez. Egy városhoz fűződő bizalom adható el turisztikai desztinációként, kereskedelmi csomópontként, ipari telephelyként, oktatási központként. A fejezet szaktól függetlenül ajánlható minden olyan hallgatónak, akiket ilyen és ezekhez hasonló kérdések érdekelnek. Ugyanúgy fontos lehet a beruházó pénzügyesnek, a vezető menedzsernek, a kereskedőnek, mint a turizmus szervezésével foglalkozó szakembernek.

Település- és területi tervezés

Az ember szorosan kapcsolódva együtt él azzal a környezettel, amelyben mindennapjait tölti. Az a kisebb, vagy nagyobb térség, amelyhez életünk kötődik sokkal közvetlenebb, néha nagyobb hatással is van ránk, mint maga az ország. Egy település adja azt a közeget, amely a lakóhelyet, az alapszolgáltatásokat és jó esetben a munkahelyet is biztosítja. A terület- és településfejlesztés célja éppen abban összegezhető, hogy a helyi erőforrások, az infrastruktúra, a szolgáltatások és a termelési szféra olyan szerencsés együttállását teremtse meg, amely mind az ország fejlesztési céljaival, mind pedig a helyben élők érdekeivel összhangban áll. A fejezetet elsősorban a vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és a regionális politikával foglalkozó hallgatóinknak ajánljuk.

Földrajzi információs rendszerek és a Digitális Föld

Napjainkra a társadalmi–gazdasági fejlődés elérte azt a szintet, amikor a rendelkezésre álló információ tömege olyan hatalmassá vált, melyet csak rendszerezett formában tud az ember hasznosítani. A társadalom és a tudomány fejlődésének információ igénye és az egyén tudásszomja is csak akkor elégülhet ki, ha a határtalannak tűnő adattömeget földrajzilag határokhoz kötjük, és így vizsgáljuk az adattartalmakat egyéb dimenzióit. Ez azt jelenti, hogy digitalizálni kell a Földet. E témakör legfontosabb elemeiről szól ez a fejezet, melyet szakmegkötés nélkül ajánlhatunk minden hallgatónak, hisz a földrajzi információs rendszerek nemcsak a környezettudományhoz, nemcsak regionális társadalmi–gazdasági kutatásokhoz kapcsolódnak, hanem mindenki számára hasznosak lehetnek.

Turizmusföldrajz

A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A magyar gazdaság jövőjében is kulcsszerepet kap ez az ágazat. A következő alfejezetből áttekintő képet kaphatunk a turizmus nemzetközi helyzetéről, a magyar turizmus jellemzőiről és azokról a természeti tényezőkről amelyek elválaszthatatlanok az idegenforgalomtól. A fejezet elsősorban a Turizmus és vendéglátás szakos hallgatóknak lehet hasznos, de a turizmus igen szerteágazó kapcsolódásai és sokszínűsége miatt sokaknak adhat hasznos ismereteket ez a kis összefoglaló.

A közlekedés földrajza

A közlekedés a társadalom és a gazdaság olyan szegmense, amely a pályák, a csomópontok rendszerén keresztül mozgatja az emberek, a termékek, a szolgáltatások és az információk tömegeit, miközben maga is a gazdálkodási rendszer működési mechanizmusának alávetettje. A közlekedés a tér szülötte, de működése közben éppen az őt létrehozó tér eltüntetésén fáradozik. A gazdaság ezen ér- és idegpálya rendszerének bemutatásával és működésének sajátosságaival foglalkozik ez a fejezet, melyet elsősorban a szolgáltatásokhoz kötődő szakoknak ajánlunk, de igen hasznos lehet a vidékfejlesztés és a turizmus iránt érdeklődőknek is.

A pénz földrajza

A pénzgazdaság a társadalom és a gazdaság meghatározóan fontos területe, amely az árucserén, illetve annak ellentételezésén, majd később a hitelezésen keresztül mozgatja a befektetések, a termelés, a szolgáltatások és a haszon realizálásának bonyolult rendszerét, miközben maga is a gazdálkodási rendszer működési mechanizmusának alávetettje. A pénz az árutermelő gazdaság és a cserekereskedelem szülötte, de a pénzügyi piac túllép az őt létrehozó reálgazdasági folyamatokon és a pénz önálló körforgásba kezd napjaink világgazdaságában. A globális pénzügyi rendszer jellemzőivel, működésének földrajzi aspektusaival foglalkozik ez a fejezet, melyet elsősorban a nemzetközi gazdálkodáshoz, illetve szolgáltatásokhoz kötődő szakoknak ajánlunk, de igen hasznos lehet a közgazdasági szakok iránt érdeklődőknek is.

Politikai földrajz

A politikához kötődő kategóriák, adottságok, politikai jellemzők egy-egy térség, ország társadalmi–gazdasági arculatát igencsak sajátossá formálják. A határok, a szomszédok, a kisebbségek, a hatalmi viszonyok, a munkavállalás lehetőségei és az állampolgárság kérdései mind olyan dolgok, amelyek igen erősen befolyásolják egy-egy földrajzi térséghez kötött társadalom életkörülményeit. E rövid, összefoglaló jellegű fejezet a földrajzi tényezők és a politikai viszonyok kapcsolatának szövevényeit tárgyalja. Elsősorban a nemzetközi kérdések, és tágabb értelemben a társadalomtudományi területek felé orientálódó hallgatóknak ajánlhatjuk a fejezetet.

Kultúrrégiók gazdaságföldrajza

Napjaink világgazdasági egyenlőtlenségeinek megértésében nem érdektelen az egyes kultúrrégiók sajátosságainak ismerete. A globalizáció velejárója, hogy a különböző civilizációk érintkeznek („ütköznek”) egymással, amelyben nem egyforma eséllyel profitálnak, általában az erősebb még előnyösebb helyzetbe kerül. Alapvető kérdésként merül fel, hogy mi tesz egy kultúrrégiót a másikhoz képest erősebbé. Ennek nyilvánvalóan lehetnek a természeti erőforrások kultúrrégiónként eltérő eloszlásán alapuló anyagi okai, de vannak kultúrspecifikus tényezők is. A Föld társadalmai kulturális ismérveik alapján kilenc karakteres kultúrrégióba rendeződnek, amelyek eltérő módon reagáltak a világgazdaság kihívásaira a történelem során. Ennek lenyomata mai világgazdaságban betöltött helyzetük. A témakör a mozaikos világunk főbb kultúrrégiói közötti és azokon belüli különbségek és hasonlóságok iránt érdeklődők számára ajánlott.

Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak

Az utóbbi évtizedekben a közgazdászképzésben háttérbe szorult a térbeli szemlélet jelentősége, pedig az információs társadalomban a gazdasági folyamatok már nem csak a fizikai térben, hanem a virtuális térben is tetten érhetők, régióról régióra változó életszínvonalat generálva. A tér digitális kiterjedése kölcsönhatásba kerül hagyományos fizikai környezetünkkel, ami még inkább amellett szól, hogy a közgazdász térszemlélet fontosságát e tanulmánykötettel kiemeljük. Tesszük ezt úgy, hogy a Corvinus Egyetem alapszakjainak hallgatóit szakonként szólítjuk meg egy-egy, számukra különösen releváns gazdaságföldrajzi témával. Ezáltal a többi magyarországi közgazdászképző intézmény szakjain tanuló hallgatók érdeklődését is felkelthetjük az új megközelítésű gazdasági térszemlélet iránt. Tartalomjegyzék: I. A népesség mint gazdaságföldrajzi tényező (Korompai Attila) - II. Városföldrajz (Jeney László) - III. Vidékföldrajz (Csatári Bálint) - IV. Településmarketing (Tózsa István) – V. Település- és területi tervezés (Forman Balázs – Szaló Péter) – VI. Földrajzi információs rendszerek és a Digitális Föld (Ferencz Viktória) – VII. Turizmusföldrajz (Kulcsár Dezső) – VIII. A világgazdaság új földrajza (Bernek Ágnes) – IX. A virtuális tér gazdasága (Mészáros Rezső – Jakobi Ákos) – X. A közlekedés földrajza (Jászberényi Melinda) – XI. Kereskedelmi földrajz (Sikos T. Tamás) – XII. A pénz földrajza (Forman Balázs) – XIII. Közigazgatási földrajz (Pálné Kovács Ilona) – XIV. Politikai földrajz (Kulcsár Dezső) – XV. Kultúrrégiók gazdaságföldrajza (Jeney László)

„Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések” Konferencia előadások

A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet társszervezésében 2010 áprilisában rendezte meg a Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések című konferenciáját. A konferencia előadói és résztvevői egy régi kérdésre kerestek új válaszokat. A kérdés az volt, hogyan reagáljon a felsőoktatás az átalakuló társadalmi-gazdasági elvárásokra, milyen módszereket válasszon a digitális nemzedék hatékony oktatásához. A konferencia elsősorban a felsőoktatás azon vezetői, oktatói és kutatói körének szólt, akik a bolognai szakok felelőseiként, oktatóiként, szervezőiként érdekeltek az oktatás hatékonyságának növelésében. A lehetséges válaszokat négy területen kerestük: a felsőoktatás megváltozott intézményi szerepében, a digitális nemzedék hatékony tanulási környezetének kialakításában, a tanítási-tanulási folyamat pedagógiai-pszichológiai dimenzióiban, valamint a felsőoktatási intézmények elektronikus tanulásszervezési törekvéseiben.