A monetáris politika globális tendenciái és a stabilitási kockázatok

A pénz- és tőkepiacok globálisan összekapcsolódó rendszerében a fejlett országok monetáris politikája meghatározó szerepet játszik a nemzeti monetáris politika mozgásterének kialakulásában. A szerző ennek a jelenségnek a monetáris transzmisszióra és a stabilitási kockázatokra gyakorolt hatásaival foglalkozik. A szabad tőkeáramlás és a pénzpiacok globalizációja új kihívásokat jelent e téren: a kötvénypiacok globális térnyerésével a befektetési alapok mára meghatározó tényezővé váltak a monetáris politika hatásmechanizmusában, s részben ezzel összefüggésben a monetáris politika közege kitágult, már nem elég a hazai körülményekre korlátozni a figyelmet. A belföldi inflációs tényezők szerepét háttérbe szorította a pénzügyi kockázat nemzetek közötti átterjedése. A fejlett országokban alkalmazott alacsony kamat és mennyiségi lazítás segítette a kockázat globális mérséklődését. A javuló kockázati környezetben a befektetési alapok portfólióikban növelték a nagyobb hozamú hosszabb lejáratú kötvények súlyát, és ezzel ők maguk megnövekedett kamatkockázatot vállaltak. A fejlett országokban a monetáris politika normalizálódása kamatemelkedéssel fog járni. Alacsony kamatok mellett viszonylag kis kamatemelés is nagy veszteségeket okozhat a meghosszabbodott lejáratokon, ami olyan tőkeáramlást (menekülést) indíthat el, amely aláássa a pénzügyi stabilitást. Az ebből adódó stabilitási kockázat független az ország pénzügyi rendszerének likviditásától, nyereségességétől vagy tőkeerejétől. Az ilyen kockázatok makroprudenciális eszközökkel nem kezelhetők.

Vállalati versenyképesség válsághelyzetben. Gyorsjelentés a 2009. évi kérdőíves felmérés eredményeiről

Ez a Gyorsjelentés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ által lebonyolított kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodik. A felmérést 2009 áprilisa és novembere között bonyolítottuk le, a TÁRKI munkatársainak és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak közreműködésével. 313 vállalat 1246 vezetőjét kérdeztük meg egy-egy terjedelmes kérdőívvel. Valamennyi vállalatnál az elsőszámú vezetőt, valamint a pénzügyi, a kereskedelmi és a termelési vezetőt kerestük meg, akiktől részben azonos, részben eltérő kérdésekre vártunk választ.

Gazdasági és kereskedelmi liberalizáció Latin-Amerikában

A tanulmány a gazdasági- és kereskedelmi liberalizáció lehetséges módozataival foglalkozik. A liberalizációs fázisok és strukturális reformok általános áttekintése után bemutatja az egyoldalú, többoldalú és regionális liberalizálás tendenciáit a globalizáció előrehaladásának tükrében; majd a XXI. század kereskedelempolitikai eszközei mellett ismerteti az első és második generációs reformokat; a kifelé és befelé irányuló iparosítási technikákat. Az írás bemutatja a latin-amerikai régió, majd négy előzetesen megválasztott ország által gazdaságuk liberalizálása mentén bejárt útvonalakat, összegezve az elmúlt néhány évtized főbb reformcsomagjainak rövidebb vagy hosszabb távú kimenetét; illetve a gazdaság növekedésére gyakorolt hatásukat.

Should non-euro area countries join the single supervisory mechanism?

Highlights - Irrespective of the euro crisis, a European banking union makes sense, including for non-euro area countries, because of the extent of European Union financial integration. The Single Supervisory Mechanism (SSM) is the first element of the banking union. - From the point of view of non-euro countries, the draft SSM regulation as amended by the EU Council includes strong safeguards relating to decision-making, accountability, attention to financial stability in small countries and the applicability of national macro-prudential measures. Non-euro countries will also have the right to leave the SSM and thereby exempt themselves from a supervisory decision. - The SSM by itself cannot bring the full benefits of the banking union, but would foster financial integration, improve the supervision of cross-border banks, ensure greater consistency of supervisory practices, increase the quality of supervision, avoid competitive distortions and provide ample supervisory information. - While the decision to join the SSM is made difficult by the uncertainty about other elements of the banking union, including the possible burden sharing, we conclude that non-euro EU members should stand ready to join the SSM and be prepared for the negotiations of the other elements of the banking union.

A világgazdaság a Brexit előtt és után

A Brexit az USA és az EU által uralt világgazdaság betegségének csak az egyik szindrómája. Korunk bajainak mélyén a növekvő jövedelmi-vagyoni különbségek állnak, s bár erről és a „befoglaló növekedés” (inclusive growth) sőt a „nemnövekedés” szükségességéről ma már sokan beszélnek, nem túlzás azt mondani, hogy lényegében semmi nem történik, ami javítana a helyzeten.

Európai Unió: Útelágazás és Brexit-tanulságok

Noha az EU-tagságból származó előnyök a nemzetközi gazdaságtan kiforrott tételei szerint valóságosak, jól azonosíthatóak, mérhetőek és régről ismertek, mégis, egy átlagosan tájékozott brit választó számára ezek az előnyök az Egyesült Királyságban (EK) még 43 év után sem tekinthetők magától értetődőnek. A tanulmány számba veszi az integrációból származó nem triviális jóléti előnyöket, amelyekről a kiválással az EK-nak le kell majd mondania. Ezt követően egy természettudományos rendszer-analógia segítségével azt taglalja a cikk, hogy az EU mai állapotában miért inkább csak transzferunió, és annak is egy tökéletlen változata, vagyis segít megérteni, hogy az integráció, pénzpiaci és forrásközvetítői szempontból, miért működik elégtelenül.

A gazdasági kamarák szolgáltatásainak szerepe a vállalkozásfejlesztésben - BOKIK esettanulmány

Hazánk uniós csatlakozását megelőzően nagy hangsúlyt kapott a politikai és az üzleti szint közti úgynevezett köztes (mezo) szféra tevékenységének vizsgálata, melynek szereplői a gazdasági kamarák is. Az empirikus felmérés készítésének kettős magyarázata van: egyrészt ismét előtérbe kerültek e szervezetek, mert az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség lenne a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének, a köztestületi formában működő gazdasági kamarák által történő ellátására. Másrészt a gazdasági kamarák stratégiája („ha a kamara nem lehet mindenkié, akkor legyen rang az odatartozás”) magában foglalja a személyes törődés igényét is, tehát folyamatosan vizsgálni kell, hogy a tagok milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, és ez alapján szükséges-e változtatni, fejleszteni ezeket. A felmérés eredményeképpen egy új, komplexebb szolgáltatási rendszer kerülhet kialakításra, mely alapján a kamarának lehetősége nyílik személyre szabottabb szolgáltatások kialakítására.

A tudástranszfer a vállalati versenyképesség javításában – A guanajuatoi (Mexikó) konferencián elhangzott előadás alapján

Mexikó „közepesen” fejlett ország. Gazdaságában jelentős tapasztalatok halmozódtak fel a kis- és közepes méretű vállalati szféra (ezen belül az ún. maquiladora industry, azaz az USA nagyvállalatai számára termelő beszállítók) működéséről, versenyképességéről. E tudásbázisra és a téma többéves kutatására alapozva Guanajuato tagállam kormányzata, számos európai és latin-amerikai kutatót közreműködésre felkérve, 2010. november 10–12-én Guanajuato városban „The first Cathedra of Competitiveness” (Első versenyképességi konferencia) címmel nemzetközi konferenciát szervezett a tárgykör megvitatására. Az alábbiakban a szerző saját előadásának gondolatmenetét vázolva – de a megfogalmazásokat a magyar Olvasók tájékozottságához igazítva – mutatja be benyomásait. Úgy véli, széles körű hazai érdeklődésre is számot tarthat, miként gondolkodnak egyes nemzetközi szakértők a versenyképesség javításának gondjaival, tennivalóival kapcsolatos, térségünkben kialakult koncepciókról.

Nemek egyenlőségének érvényesülése a foglalkoztatáspolitikai eszköztárban, az adó- és tb-rendszerekben, és hatásuk a nők foglalkoztatására

Az adó- és tb-rendszerek közvetlenül hatnak a jövedelemeloszlásra és a társadalom tagjainak a jólétére, a gyermekvállalásra, oktatásban való részvételére és az élet számos más fontos vetületére is. Az állástalanok és az inaktívak visszavezetését a munkaerőpiacra pedig aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök támogatják. Messze nyúló következményei miatt hihetetlenül bonyolult feladat a nemek egyenlőségének érvényesítése e területeken, sőt vannak olyan hatásai is, amelyek előre nem ismerhetők fel, s ebben az összefüggésben utólag nehezen értelmezhetők. 2010 elején a Szociális és Munkaügyi Minisztérium számára készített kutatás során – hiánypótló jelleggel – a nemek egyenlősége és a nők munkavállalásának ösztönzése szempontjából a munkaerő-piaci eszközöket, az adórendszereket, az egészségügyi és nyugdíjrendszert, valamint a szociális ellátásokat vizsgálták. A kutatás során két horizontális vizsgálat is megvalósult: az egyik témája az egyes témaköröket, részkérdéseket illető nemzetközi tapasztalatok és elméletek, a másiké a jogi vonatkozások feldolgozása volt.