A washingtoni konszenzus és a nemzetközi pénzügyi szervezetek

A több mint negyed századdal ezelőtt életre hívott washingtoni konszenzus nagyon rövid idő alatt kelt saját életre és futott be rendkívül ellentmondásos karriert. Márkanév (vagy éppen szitokszó) lett belőle, amit nemcsak az eredeti szándéktól, de gyakran még a tartalomtól is függetlenül használtak laikusok és szakértők egyaránt. E tanulmányban célunk, hogy az eredeti kontextusba (vissza)helyezve mutassuk be a washingtoni konszenzus kialakulását, illetve viszonyát a nagy pénzügyi szervezetekhez, felelevenítve azt is, hogy pontosan mit is takart eredetileg a konszenzus tíz pontja.

Work-to-family spillover: Gender differences in Hungary

It is crucial to understand the role that labor market positions might play in creating gender differences in work–life balance. One theoretical approach to understanding this relationship is the spillover theory. The spillover theory argues that an individual’s life domains are integrated; meaning that well-being can be transmitted between life domains. Based on data collected in Hungary in 2014, this paper shows that work-to-family spillover does not affect both genders the same way. The effect of work on family life tends to be more negative for women than for men. Two explanations have been formulated in order to understand this gender inequality. According to the findings of the analysis, gender is conditionally independent of spillover if financial status and flexibility of work are also incorporated into the analysis. This means that the relative disadvantage for women in terms of spillover can be attributed to their lower financial status and their relatively low access to flexible jobs. In other words, the gender inequalities in work-to-family spillover are deeply affected by individual labor market positions. The observation of the labor market’s effect on work–life balance is especially important in Hungary since Hungary has one of the least flexible labor arrangements in Europe. A marginal log-linear model, which is a method for categorical multivariate analysis, has been applied in this analysis.

Kultúra és gazda(g)ság – a gazdasági fejlődés és fejlettség és a GLOBE kultúraváltozóinak összefüggései

A tanulmány arra keresi a választ, hogy a kultúra illetve annak jellegzetes mintázatai mennyiben befolyásolják a gazdasági fejlettséget, fejlődőképességet. A kultúra mérése a GLOBE 62 országra kiterjedő adatbázisára alapozódik, a GLOBE kultúraváltozók és a társadalmi-gazdasági fejlettség különböző mutatószámai közötti kapcsolatokat (korrelációkat) mutatjuk be. Részletes elemzés mutatja ki a World Competitiveness Index (WCI) és a kultúra változók közötti kapcsolatot. A kutatási eredmények szerint a teljesítményorientáció, a jövőorientáció és a bizonytalanságkerülés a gazdasági fejlettség és a versenyképesség legmegbízhatóbb előrejelzői, emellett az intézményi kollektivizmus is pozitív korrelációt mutat több fejlettség mutatóval. A kutatási eredmények szerint ugyanakkor az erős csoport kollekvizmus és a nagy hatalmi távolság negatív prediktorai a gazdasági fejlettségnek és versenyképességnek.

Merre tart az emberi erőforrás menedzsment?

A HR gyakorlat és a tudományos eredmények számos ellentmondással szembesítenek bennünket, amelyek nagy része már a kezdetektől végigkíséri a HR szakterületét. A szerző célja a jelenlegi HR gyakorlatban rejlő ellentmondások, nehézségek feltárása, amelyek lehetséges megoldási alternatíváit is bemutatja. A cikk első részében található az emberi erőforrás menedzsment1 elméleti gyökereinek és fejlődésének áttekintése, amely hozzájárul a HR komplex helyzetének a megértéséhez. A cikk olvasói megismerkedhetnek az emberi erőforrás menedzsment kialakulásának történetével, elméleti gyökereivel és fejlődésének főbb állomásaival. A közelmúlt legismertebb HR modelljeinek bemutatásán túl a szerző rámutat a jelenlegi HR gyakorlat kihívásaira és ellentmondásaira, valamint a lehetséges megoldási alternatívákat is bemutatja.

A szervezet interpretatív megközelítése

Az interpretatív elmélet a főáramot jelentő funkcionalista szervezetközelítések egyik legfontosabb alternatívája. Bár a szerző lényeges célnak tekinti, hogy a tudományos célú szervezetvizsgálatokban hazánkban is szemléletváltás következzék be, nagy veszélynek tartja ezen alternatív megközelítések félreértését. Jelen tanulmány fő célja ezért az interpretatív szervezetközelítés tudományelméleti alapjainak megvilágítása, illetve illusztratív példákon keresztül az elmélet szervezeti relevanciájának bemutatása, és a megközelítés hozzákötése a kvalitatív szervezetkutatáshoz.

A Z-generáció a jövőről – empirikus vizsgálat eredményei

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 2007-ben Magyarország 2025 címmel tudományos kutatás keretében szakértői előrejelzésekre és nem szakértői véleményekre építve körvonalaztuk hazánk lehetséges társadalmi-gazdasági jövőalternatíváit (Nováky, szerk. 2010). E kutatás során átfogóan vizsgáltuk azt, hogy miként gondolkodnak a hazai végzős középiskolások és egyetemisták az elkövetkező évekről, különös tekintettel a 2025-ös év Magyarországáról. A kérdőíves megkeresés 1000 fő középiskolásra és 500 fő egyetemistára/főiskolásra terjedt ki (Dörnyei–Nagy, 2010a, b) A 2025-ös évhez közeledve ismét egy kérdőíves lekérdezés segítségével 2015-ben ismét megvizsgáltuk a fiatalok (legfőképpen a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók, tehát az Y és a Z generáció) jövőhöz való viszonyát, Magyarország 2025-ben várható jövőjéről alkotott elgondolásait. A 2015-ös kutatás a korábbi szerves folytatása, utánkövetése. A kérdőíves lekérdezés során használt kérdőív a korábbi lekérdezés tapasztalatait felhasználva – apróbb módosításokkal – került lekérdezésre, rövidített formában, de alapjaiban nem volt szándékunk megváltoztatni. E tanulmány két nagy fejezetében az új felmérésről és a változásokról adunk átfogó képet; ez utóbbiban a 2015-ös eredményeinket összehasonlítjuk a 2007-ben végzett felmérés eredményeivel.

A környezeti hasznok rendszere (System of the environmental benefits)

A tanulmány a vállalati működés során megjelenő környezetvédelmi intézkedések vállalaton belüli hasznainak rendszerezésével foglalkozik. A hagyományos vállalati számviteli rendszerben a környezetvédelem alapvetően a költségoldalon jelenik meg. Azonban a környezetvédelmi tevékenység vállalaton belül megjelenő hasznainak is fontos szerepe van környezetvédelmi intézkedésekkel, beruházásokkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Ennek ellenére a környezeti hasznok a szakirodalomban elnagyoltan, valamint nem a teljes vállalatra vonatkozóan jelennek meg. Ezért a tanulmány célja, hogy a környezeti hasznok számviteli rendszerben való kimutatására egyfajta megoldást keressen. Az elemzés eredménye egy olyan új modell felállítása, amely képes a tulajdonosi érték koncepciójához szorosan kapcsolódva a vállalaton belüli környezeti hasznokat átfogóan kimutatni. Az újonnan felállított modell a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is újdonságértékkel bír, és nagy előnye a vállalati gyakorlatban való alkalmazhatóság. --------- The main focus of this paper is the systematization of the environmental benefits within the company. The environmental benefits related to the company’s environmental action. Environmental protection appears in the accounting system mostly on the cost side. However, environmental benefits incurring within the company play an important role in the company’s environmental decision making processes. Despite these facts, environmental benefits are not analyzed in detail by the accounting literature and do not cover the whole activity of the company. Consequently, these paper aims to gain a possible demonstration of environmental benefits in the accounting system. The main outcome of this paper is a new model, able to comprehensively present the environmental benefits of the whole company. The theory on which the model is based is the shareholders’ value concept. The model has significant novelty both in the Hungarian and international practice. Another advantage of the model is that it can be integrated into the company’s accounting system.

A gazdasági kamarák szolgáltatásainak szerepe a vállalkozásfejlesztésben - BOKIK esettanulmány

Hazánk uniós csatlakozását megelőzően nagy hangsúlyt kapott a politikai és az üzleti szint közti úgynevezett köztes (mezo) szféra tevékenységének vizsgálata, melynek szereplői a gazdasági kamarák is. Az empirikus felmérés készítésének kettős magyarázata van: egyrészt ismét előtérbe kerültek e szervezetek, mert az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség lenne a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének, a köztestületi formában működő gazdasági kamarák által történő ellátására. Másrészt a gazdasági kamarák stratégiája („ha a kamara nem lehet mindenkié, akkor legyen rang az odatartozás”) magában foglalja a személyes törődés igényét is, tehát folyamatosan vizsgálni kell, hogy a tagok milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, és ez alapján szükséges-e változtatni, fejleszteni ezeket. A felmérés eredményeképpen egy új, komplexebb szolgáltatási rendszer kerülhet kialakításra, mely alapján a kamarának lehetősége nyílik személyre szabottabb szolgáltatások kialakítására.

E-learning ABC

Ma már nagyon sokan találkoznak az e-learning kifejezéssel, azonban a mögé képzelt tartalom egyénenként eltérő lehet: az e-learning gyors fejlődése és térnyerése következtében rengeteg új fogalom alakult ki és terjedt el, melyek definíciója korántsem egységes, megnehezítve az eligazodást még a szakemberek számára is. Ennek feloldása fontos feladat: a cikk elsősorban e fogalmakat igyekszik tisztázni a nemzetközi szakirodalom széles körű áttekintésével, az egyes szerzők különböző megközelítéseit alapul véve és összevetve. Az alapvető fogalmak definiálásán túl a szerző meghatározza az e-learning összetevőit (rendszer, résztvevők és tartalom) és azok jellemzőit. Végezetül példákon keresztül mutatja be az e-learning lehetséges alkalmazási területeit és az ezekhez tartozó specifikus elemeket, ezzel kontextusba helyezve a laikusok számára is az e-learningben rejlő lehetőségeket, és a gyakorlatban már alkalmazott megoldásokat. A cikk végén rövid kitekintést tesz azokra a kihívásokra, amelyek az e-learning megjelenésével bukkannak fel az oktatás területén.

Az e-közigazgatás elméletének megalapozása

A közigazgatás rapid átalakulása, újraszervezése súlyos kényszerek és elvárások mentén történik napjainkban. A közigazgatás, ezen keresztül az állam teljesítőképessége szempontjából sem mindegy, hogy ez az átalakulás tudományos háttér, módszertan és eszköztár segítségével, vagy anélkül, ad hoc módon történik. Az e-közigazgatásra mint új tudományterületre nagy feladat hárul. Kapaszkodót kell adni az átalakuláshoz, ki kell jelölni a tudományos diskurzus főbb fókuszpontjait, a megújítás és a megújulás területeit és módszereit. Így jutunk el a közigazgatás új megközelítéséhez, gondolati térképéhez és bejárási „itineréhez”. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy axiomatikus megközelítésben mutassa be a közigazgatási modernizáció fő sodrának számító e-közigazgatás tudományának főbb pilléreit, segédtudományait és azok bejárási irányát. Számba vegye a tudomány diskurzusát, fogalmi hátterét, végül vizsgálja a paradigma-diffúzió új fogalmát és jelenségét a közigazgatásban.

Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok működése az autóiparban – Eltérő szerkezet, hasonló hatás?

A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodása mára nyilvánvalóvá vált az evolucionista közgazdasági szakirodalom alapján. Magyarországon e folyamat lassabban és kisebb mértéket ért el, mint amit a szakirodalom alapján várhatnánk, nem függetlenül a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) környezet általános gyengeségeitől. A kutatás hazai KFI-hálózatok vizsgálatával arra keresi a választ, hogyan épülnek fel és működnek a hazai KFI-hálózatok, milyen szerepet játszanak a partnervállalkozások képességeinek fejlesztésében? A kutatás két hazai, autóipari hálózat jellegzetességeit tárja fel, amelyek részt vesznek a regionális egyetemi tudásközpontokat támogató programban is. Noha a támogatás miatt a hálózat központi szereplői elvileg hasonló működési kereteket dolgoztak ki, a hálózatok szerkezete a gyakorlatban néhány fontos eltérést mutat. E különbségeknél azonban fontosabbak az azonosságok, amelyek a központi szereplők pozitív helyzetét és tevékenységét erősítik meg, szemben a hálózat peremén lévők korlátozottabb képességeivel és lehetőségeivel. A vizsgált hálózatoknak azonban így is nagyon nagy érdeme, hogy hozzájárulnak ahhoz a tanulási folyamathoz, amelynek során a hazai vállalkozások új tudást és új képességeket sajátíthatnak el – szakmai téren és az együttműködésekkel kapcsolatban is –, valamint olyan bizalmi viszonyokat alakíthatnak ki, amelyek hosszabb távú sikerességüket is megalapozhatja.