A fiatalok fogyasztási és életmódbeli szokásai a környezeti nevelés tükrében

A tanulmány egy olyan kutatás mélyebb elemzésének eredményeit mutatja be, amelynek során a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének munkatársai kérdőíves felmérést hajtottak végre a Norvég Alap támogatásával, a „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” c. projekt keretében. A válaszok alapján összehasonlíthatjuk a fiatalok egyes csoportjainak környezettudatosságát és a fogyasztáshoz való viszonyát, amelynek alapján meghatározhatjuk a környezeti nevelés legfontosabb fókuszait és eszközeit. Két iskolatípus (egyetemisták és középiskolások) tanulóinak adatai alapján többdimenziós skálázás segítségével vizsgáltuk azt, hogy a diákokat leíró jellemzők közül melyek mozognak együtt, és melyek előfordulása mutat ellentétes irányba. Klaszterelemzéssel azt is feltártuk, hogy a mintába került személyek milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutatnak, milyen, többé-kevésbé homogén csoportok képezhetők belőlük. Az eredmények alapján szakmai javaslatokat fogalmazunk meg a környezeti nevelés területére. _______ This paper presents the in-depth analysis of results from a survey of students from secondary and tertiary education. The survey was conducted by researchers from the department of environmental economics and technology of the Corvinus University of Budapest in the framework of the project titeld „sustainable consumption, production and communication” supported by the Norwegian Fund. The environmental consciousness and consumer behaviour of different groups of young people are compared, allowing identification of the main focus points and tools of environmental education. Multidimensional scaling is used to examine which characteristics of the students are related and which point in opposite directions. Similarities and differences between respondents were mapped through cluster analysis and relatively homogeneous groups were indentified. The results are used to make suggestions for the development of environmental education.

Cost-benefit analysis of climate change – A methodological overview of recent studies

Global warming16 has already begun. Climate change has become a self-propelling and self-reinforcing process as a result of the externality associated with greenhouse- gas (GHG) emissions. Although it is an externality related to humankind, according to a number of unique features we should distinguish it from other externalities. Climate change is a global phenomenon in its causes and consequences. The long-term and persistent impacts of climate change will likely continue over centuries without further anthropogenic mechanism. The preindustrial (equilibrium) level of GHG concentration in the atmosphere cannot be restored since it is irreversible, but if we do not stabilise the actual level of atmospheric concentration, the situation will become much worse than it is now. Assessing the impacts of climate change requires careful considerations because of the pervasive uncertainties and risks associated with it.

Mitigation and adaptation to climate change

Climate change produces significant social and economic impacts in most parts of the world, thus global action is needed to address climate change. In this chapter, the different possibilities of mitigation are explored from different points of view, and analyse the possibilities of adaptation to climate change. First, substantial reduction of GHG emission is needed, on the other hand adaptation action must deal with the inevitable impacts. According to the assessment of the chapter, it is essential that coordinated actions be taken at an EU level. In our argumentation, a macroeconomic model is used for the cost- benefit analysis of GHG gas emissions reduction. The GHG emission structure is analysed on European and global level. Even in the case of a successful mitigation strategy there rest the long-term effects of climate change which will need a coherent adaptation strategy to be dealt with. Although certain adaptation measures already have been taken, these initiatives are still very modest, and insufficient to deal with the economic effects of climate change properly.

Carbon pricing: theory and practice

Carbon pricing policy is a fundamental humanly devised theoretical and practical cornerstone in the fight against climate change. It involves short term and long term policies, theoretical and practical considerations. A quantitative global stabilisation target range for the stock of greenhouse gases in the atmosphere is needed, because it is an important and useful foundation in the shaping of a comprehensive climate pricing policy. A global stabilisation target range is obviously a long term policy to control climate change and events ensuing excessive increase in temperature. Setting long term objectives in the fight against climate change are substantial in avoiding catastrophic consequences therefore short term policies, which aim advances in emission reductions, have to be consistent with the pre-defined long term stabilisation goals. Short term policy reaction means using price-driven instruments like taxes and tradable quotas. These instruments allow broad flexibility in the parameters of emission reduction, and provide opportunities and incentives wherewith the cost of mitigation and abatement can be kept down. Taxes and tradable quotas give the flexibility in how, where and when emission reduction can be accomplished thereby reaching agreements between states and companies may result an appropriate and environment-conscious emission scheme, that can fit into the long term objectives.

Climate change impacts on migration and labour market

Floods, droughts and monsoons have always disturbed human settlements, but there are more settlements now and more people in the world. Therefore, if a natural disaster happens, more will suffer than ever before. Moreover, climate in the past several decades has been greatly degraded by anthropogenic activity. In some cases, the chain of causality of human influence on the climate is direct and unambiguous (e.g. the effects of irrigation on local humidity), though there are instances where it is less clear. Presently, the scientific consensus (IPCC, 2007) on climate change is that human activity is very likely the cause for the rapid increase of global average temperatures, more generally known as global warming.

Mitigation and Adaptation to Climate Change

Climate change affects both economy and society in several ways throughout the world. Therefore, well-targeted global and regional actions must be taken. In this paper I assess the different options for climate change mitigation policies and analyse the possibilities of adaptation methods. I will focus on three aspects: cost-efficiency, innovation and flexibility.

Cost-Benefit Analysis of Climate Change (a Methodological Overview of Recent Studies)

This paper examines the methodological aspect of climate change, particularly the aggregation of costs and benefits induced by climate change on individuals, societies, economies and on the whole ecosystem. Assessing the total and/or marginal costs of environmental change is difficult because of wide range of factors that have to be involved. The subsequent study tries to capture the complexity of cost assessment on climate change therefore includes several critical factors such as scenarios and modeling, valuation and estimation, equity and discounting.

A vállalatok társadalmi felelősségének alapvető kérdései

Napjaink társadalmi és környezeti kihívásaira lehetetlen a vállalati szféra bevonása nélkül válaszokat adni – ez a felismerés látszik a nemzetközi szervezetek újabb, az üzleti világot megszólító kezdeményezéseiben is. Arról persze nincs szó, hogy a hatósági szabályozás valaha is feleslegessé válhat, mellette azonban egyre nagyobb mértékben van szükség az üzleti szféra önszabályozására. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility, CSR) ezekre a kihívásokra adott válaszként jelent meg, elsősorban a transznacionális vállalatok részéről. Természetesen kérdés, hogy minderre a CSR-koncepció jelenti- e a megfelelő megoldást? Ennek eldöntéséhez szeretne ez a tanulmány is hozzájárulni.

Fenntartható fogyasztás: közösségi, vállalati és egyéni kibúvó stratégiák

Minél intenzívebben törekszik a fejlett világ a fenntartható fejlődés elérésére, annál távolabb kerül attól. A legtöbb fenntarthatósági intézkedést felmutató országok környezeti lábnyoma a legnagyobb, és a törekvések ellenére továbbra is nő. Ennek ellenére az empirikus kutatások azt mutatják, hogy a szubjektív boldogság szintje hosszú távon nem nő. Ha erőfeszítéseink nem elég őszinték, elutasítjuk azokat az átváltásokat és áldozatokat, amelyeket a fenntarthatóság megkívánna, akkor egyszerű, olcsó megoldásokat keresünk, amelyek nem szükségszerűen érik el a kívánt célt. Az ökohatékonyság növekedéséből, a környezettudatos vállalatirányítás és a környezetbarát fogyasztói magatartás terjedéséből származó hasznokat viszont túlkompenzálja a fogyasztás növekedéséből származó megnövekedett környezeti terhelés.

A nemzetközi kereskedelem környezeti hatásának elemzése a karbonlábnyom segítségével

Napjainkban egyre többet hallunk a fogyasztói társadalom kialakulásáról és ennek környezetre gyakorolt hatásáról. A klímaváltozással kapcsolatban ma már konszenzus van abban, hogy az antropogén tevékenység hozzájárul a globális hőmérséklet-emelkedéshez (IPCC, 2007). Az emissziók környezeti hatásainak értékeléséhez szükség van egy olyan fenntarthatósági indikátorra, amely a döntéshozói szinten is segítségül hívható. Az ún. karbonlábnyom egy mutatószámba sűrítve megadja az emissziók környezeti hatását a fenntarthatósági korlátok tükrében, és hasznos indikátor lehet arra, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét, mely területeken van nagy szükség a beavatkozásra. A világ országai a globalizáció során egyre inkább gazdaságilag függő helyzetbe kerültek egymással, részesei a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendszernek. Az emissziók környezetterhelésének vizsgálatánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nyitott gazdaságú országokról van szó, így a környezeti hatások vizsgálatánál a nemzetközi kereskedelem környezeti hatását is vizsgálni kell. Sok ország a nemzetközi kereskedelem révén biokapacitást is importál és függőségbe kerül az exportáló országok gazdaságától és ökológiai tőkéjétől is. Mivel a termelés és a fogyasztás egymástól térben is elkülönül, ezért lényeges kérdés, hogy a nemzetközi kereskedelem milyen hatással van egy ország természeti tőkéjére és fenntarthatóságára. A vizsgálat során felmerül a felelősség kérdése is: a termelőkre vagy a fogyasztókra hárítsák rá a kormányok a szén-dioxid-kibocsátás felelősségét és költségét.

Fenntartható életmódok felé: lehet-e az élelmiszer-fogyasztás fenntartható

Jelen tanulmány a háztartások fogyasztásának vizsgálatát helyezi középpontba, a fogyasztási minták környezeti hatásait számszerűsíti az élelmiszer-fogyasztás példáján keresztül. Az élelmiszer-fogyasztás a háztartások közvetlen és közvetett fogyasztásának egyik legnagyobb környezeti hatással rendelkező területe (Lorek, 2005), illetve környezeti és egészségügyi szempontból is jelentős hatása van az élelmiszer-fogyasztásnak, az élelmiszerek előállításának.

A temporális diszkontálási szokások vizsgálata – a társadalmi diszkontráta és a társadalmi preferenciák kapcsolata

A társadalmi diszkontráta kérdését a hazai szakirodalom mindezidáig mostohán kezelte, holott korántsem elhanyagolható tényező a közösségi projektek értékelésénél. Az Európai Uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra vonatkozó szabályok, illetve a közösségi döntések racionalitásának növelésére vonatkozó fokozódó igény miatt végre nálunk is kezd reflektorfénybe kerülni a másutt már elterjedten alkalmazott költség-haszon elemzés módszertana. Ennek eredményét döntően befolyásolja a társadalmi diszkontráta megválasztása, ezért fontos, hogy ennek módszertanát, problematikáját megismerjük. A temporális diszkontálási szokásokat kétféle módon is tanulmányozhatjuk: a kinyilvánított és a megfigyelt preferenciák alapján. A társadalmi diszkontráta meghatározása a megfigyelt preferenciák alapján történik, top-down módszertannal, míg a temporális viselkedést természetesen a kinyilvánított preferenciák segítségével, kérdőíves módszerekkel végezhető el. A tanulmányban bemutatásra kerül a társadalmi diszkontráta módszertana és egyben kísérletet teszünk a magyar lakosság temporális diszkontálási szokásainak feltárására egy 1000 fős kérdőíves felmérés alapján, mely egyfajta útmutatásként is szolgálhat a top-down módszertanok fejlesztését illetően.

A megnyilvánult és kinyilvánított időpreferenciák - mennyire vagyunk rövidlátóak?

A társadalmi időpreferenciák vizsgálatához két út áll rendelkezésünkre; a megnyilvánult és a kinyilvánított időpreferenciák vizsgálata. A megnyilvánult preferenciák egyfajta top-down módszertan, vagyis a társadalmi időpreferenciákat makroadatokból számítják ki (pl. megtakarítások, jövedelemrugalmasság, gazdasági növekedés stb.) és vonnak le következtetéseket az emberek preferenciáival kapcsolatosan. Egy másik lehetséges módszer a diszkontráta meghatározásához a kinyilvánított preferenciák megfigyelése, illetve ami azt jelenti, hogy felmérések útján hipotetikus szituációkon át mérjük fel az egyén preferenciáit [Lippai, 2009], vagyis ez esetben egy bottom-up módszertant alkalmazunk.