Hornetin seuraajan mahdollisia valintaperusteita tulevaisuuden ilmaoperaation näkökulmasta

Suomen ilmavoimien F/A-18 Hornet -kalusto tulee elinkaarensa päähän 2020-luvun loppu-puolella. Suunnitelmat ja päätökset Hornetin seuraajan valinnasta tulevat asettumaan seuraa-van 10 vuoden sisään, joten tässä vaiheessa tulee perehtyä siihen, mitä seuraajalta vaaditaan. Tutkielman tarkoituksena oli miettiä Hornetin seuraajalle mahdollisia valintaperusteita tule-vaisuuden ilmaoperaation näkökulmasta. Tutkielmaa tehtäessä perehdyttiin siihen, minkälai-sessa toimintaympäristössä seuraajalla tullaan toimimaan ja minkälaisia tehtäviä sillä voidaan suorittaa. Tutkielman sisällön kannalta oli oleellista esitellä mahdollisen seuraajan ominai-suuksia, jotta nähdään, minkälaisia ominaisuuksia on saatavilla tulevaisuuden ilma-aluksiin. Päätutkimusmenetelmänä käytettiin kirjallisuuskatsausta. Laadullisiin tutkimusmenetelmiin kuuluvan kirjallisuuskatsauksen avulla tulkittiin ja analysoitiin jo olemassa olevia lähteitä. Tavoitteena oli pystyä pienemmistä teoriapalasista kasaamaan yhtenäisempi asiakokonaisuus. Tutkimuksen aineisto kerättiin avoimista lähteistä. Näitä olivat esimerkiksi artikkelit, aihee-seen liittyvä kirjallisuus sekä aiemmat tutkimukset. Tutkielmassa luotiin skenaario mahdollisesta tulevaisuuden ilmaoperaatiosta perustuen War-denin luomaan teoriaan. Skenaarion avulla tutkittiin, mitä mahdolliselta Hornetin seuraajalta operaatiossa vaadittaisiin. Tulevaisuuden ilmaoperaatiossa tehtäviksi määräytyivät kansain-välisessä kriisinhallintaoperaatiossa suoritettavat valvonta- ja tiedustelutehtävät, joita torjun-tahävittäjällä voidaan suorittaa. Hävittäjälle tarpeellisiksi ominaisuuksiksi kyseisissä tehtä-vissä tutkielmassa nostettiin koneiden edistykselliset navigointijärjestelmät, kehittynyt senso-ri- ja tutkatekniikkaa sekä uudenaikaiset nopeat ja luotettavat kommunikointiyhteydet. Tutkimuksen perusteella tutkielmassa tultiin johtopäätökseen, että Hornetin seuraajan valin-taperusteita mietittäessä ei tulisi keskittyä niinkään koneiden kalliisiin häiveratkaisuihin tai asejärjestelmiin. Pikemminkin tulisi keskittyä järjestelmiin, joita tulevaisuudessa ilmaoperaa-tion kaltaisissa tehtävissä tarvitaan entistä enemmän. Asejärjestelmiäkään ei tule unohtaa, sil-lä ne ovat oleellinen osa sotakalustoa, mutta asioita priorisoitaessa pitää miettiä, mikä on tar-peellista ja mikä ei.

Igazolható-e az üzleti ciklus az iparágak viselkedésével? = Can business cycles be proved with the behavior of enterprises?

A dolgozat alapja egy olyan Leontief-típusú gazdaság, ahol minden egyes ágazatban egy vállalat termel, tehát monopóliumokból áll a gazdaság. A vállalatok termelnek, és a termékeiket a piacon értékesítik. A gazdaság mozgásegyenleteit a vállalati mérleg összefüggések, valamint a piaci csere után a gazdaságban, a termékek készletváltozása írja le. Az így létrejött mozgásegyenletekből arra következtethetünk, hogy a ciklusok egy ilyen modellben szükségszerűen kialakulnak, tehát az üzleti ciklus a gazdaság működéséhez hozzátartozik. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D46, E32. = The aim of the paper is to analyze a Leontief-type economy, i.e. all firms produce only one product and only one technology. The firms sell the products on a monopolistic market. The move of this economy is controlled by the balance sheet expressions and the inventory level fluctuations. The differential equations of the move of this economy show a cyclical movement of the economy along the balanced growth path. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D46, E32.

Szolgáltatások ellátási láncának speciális menedzsment jellemzői = Specialties in managing service supply chains

Az elmúlt évtizedekben a gazdálkodástudomány kitüntetett figyelemmel kísért két - mind a makrogazdaság, mind az egyes vállalatok működésének sikere szempontjából meghatározó fontosságú - jelenséget, egyrészt a szolgáltatásoknak a hagyományos termeléssel szembeni egyre erőteljesebb térnyerését, másrészt a fogyasztói érték teremtése szempontjából növekvő jelentőségű ellátási láncoknak, illetve azok menedzsmentjének kérdéskörét. Ugyanakkor igen kevés elemzés, de kevés leíró jellegű munka is született a két jelenséget és menedzsment problémát összekapcsoló területről, azaz a szolgáltatások ellátási láncáról, ezen ellátási láncok kezelésének speciális problémáiról. Jelen műhelytanulmányban a szolgáltatások ellátási láncának és menedzsmentjének jellegzetességeit, a klasszikus terméket előállító ellátási láncokhoz viszonyított sajátosságait foglaltuk össze a nemzetközi szakirodalom alapján. Ennek során bemutattuk, hogy az ún. tiszta szolgáltatások széles körben ismert jellemzői hatással vannak a szolgáltatások előállítását és értékesítését végző ellátási láncok működésére is. Ezek a hatások és a specialitások megjelennek az ellátási lánc menedzsment irodalomban megjelenő mindhárom problémakörre, rányomják tehát bélyegüket mind az ellátási lánc felépítésére, struktúrájára, mind az ellátási láncban együttműködő partnerek kapcsolatának = In the last decades scholars have paid a lot of attention to both service operation and supply chain management. There is still limited research on the overlapping field of theses two management areas, on service supply chain specialties. This working paper gives a structured overview on the latest research results published in English. Doing so the paper would like to draw attention of the Hungarian researchers to this field and facilitate these empirical researches. As described in the paper traditional service specialties (intangibility, perishability, inseparability, heterogeneity and the importance of human capital) create special management problems concerning (i) the structure of these supply chains, (ii) their relationship management and (iii) the management of supply chain processes.

Az Európai Unió kibővítésének hatása a lisszaboni stratégia hatékonyságára. Tapasztalatok az Európa 2020 stratégia tervezéséhez (The effects of EU enlargement on the effectiveness of the Lisbon strategy - conclusion for the Europe 2020 strategy)

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a lisszaboni stratégia utódja, az Európa 2020 stratégia esetén indokolt lehet-e a régi és az új tagállamok eltérő kezelése. Mindehhez elsősorban a lisszaboni stratégia tapasztalatait, illetve a tagállamok teljesítményét tekinti át. Arra következtetésre jutottunk, hogy a kutatás-fejlesztés valamint a környezeti fenntarthatósági szempontot tükröző energiaintenzitási mutató esetében kiemelten szükséges a stratégia finomhangolása. A K+F célkitűzés csak hosszú távon releváns a felzárkózó országok számára, rövid távon elsősorban a kohéziót hatékonyabban támogató beruházásélénkítésre kell helyezni a hangsúlyt. A differenciált megközelítés a foglalkoztatási területre is igaz. E terület sajátossága azonban, hogy a tagállamok közötti törésvonal itt nem az EU15-ök és az EU12-ek között húzódik, hanem megfigyelhető a jól ismert észak-dél törésvonal is. A foglalkoztatás terén tehát a déli tagállamok differenciált kezelése is indokolt lehet. / === / The paper asks whether the differential treatment of EU member states would be warranted in case the successor of the Lisbon Strategy, the Europe 2020 Strategy. It examines the performance of member states in the past decade, and arrives to the conclusion that some "fine-tuning" would be required in case of the new strategy, especially in the fields of R&D and energy intensity. R&D is only relevant for the new member states in the longer run, in the short run however policies promoting cohesion seem more important. Differential treatment would also be required in issues related to employment, but here the main divide is not between the old and new member states, but rather between the northern and southern ones.

Tőkeallokációs módszerek és tulajdonságaik a gyakorlatban (Methods of capital allocation and their characteristics in practice)

A pénzügyekben mind elméletileg, mind az alkalmazások szempontjából fontos kérdés a tőkeallokáció. Hogyan osszuk szét egy adott portfólió kockázatát annak alportfóliói között? Miként tartalékoljunk tőkét a fennálló kockázatok fedezetére, és a tartalékokat hogyan rendeljük az üzleti egységekhez? A tőkeallokáció vizsgálatára axiomatikus megközelítést alkalmazunk, tehát alapvető tulajdonságok megkövetelésével dolgozunk. Cikkünk kiindulópontja Csóka-Pintér [2010] azon eredménye, hogy a koherens kockázati mértékek axiómái, valamint a tőkeallokációra vonatkozó méltányossági, ösztönzési és stabilitási követelmények nincsenek összhangban egymással. Ebben a cikkben analitikus és szimulációs eszközökkel vizsgáljuk ezeket a követelményeket. A gyakorlati alkalmazások során használt, illetve az elméleti szempontból érdekes tőkeallokációs módszereket is elemezzük. A cikk fő következtetése, hogy a Csóka-Pintér [2010] által felvetett probléma gyakorlati szempontból is releváns, tehát az nemcsak az elméleti vizsgálatok során merül fel, hanem igen sokszor előforduló és gyakorlati probléma. A cikk további eredménye, hogy a vizsgált tőkeallokációs módszerek jellemzésével segítséget nyújt az alkalmazóknak a különböző módszerek közötti választáshoz. / === / Risk capital allocation in finance is important theoretically and also in practical applications. How can the risk of a portfolio be shared among its sub-portfolios? How should the capital reserves be set to cover risks, and how should the reserves be assigned to the business units? The study uses an axiomatic approach to analyse risk capital allocation, by working with requiring basic properties. The starting point is a 2010 study by Csoka and Pinter (2010), who showed that the axioms of coherent measures of risk are not compatible with some fairness, incentive compatibility and stability requirements of risk allocation. This paper discusses these requirements using analytical and simulation tools. It analyses methods used in practical applications that have theoretically interesting properties. The main conclusion is that the problems identified in Csoka and Pinter (2010) remain relevant in practical applications, so that it is not just a theoretical issue, it is a common practical problem. A further contribution is made because analysis of risk allocation methods helps practitioners choose among the different methods available.

Az Európai Unió külkapcsolati rendszere és világgazdasági pozíciói

A tanulmány célja az Európai Unió napjainkra kialakult világgazdasági helyzetének és a meghatározó partnerek irányában kiépített külkapcsolatainak vizsgálata. Tehát nem magának az integrációs folyamatnak a belső kérdéseivel és az integráció fejlődésével kívánunk részletesen foglalkozni, ezt csak röviden foglaljuk össze a tanulmány bevezetéseként. A tanulmány elején rávilágítunk a világgazdasági helytállás, mint meghatározó integrációs mozgatórugó fontosságára, majd megvizsgáljuk a közös kereskedelempolitika – mint az unión kívüli országokkal kialakított kapcsolatrendszer keretét meghatározó közös politika – jelentőségét, tartalmi elemeit. Ezen háttér ismeretében elemezzük az EU világkereskedelmi pozícióit, az export- és importoldalon bekövetkezett átrendeződéseket – ezen belül külön kiemelten vizsgáljuk a csúcstechnológiai ágazatokban kialakult helyzetet. Az EU napjainkra kialakult pozícióit a nemzetközi működőtőke-áramlás terén is megvizsgáljuk, rámutatva az egyes partnerországok közötti részarányokban az elmúlt években megfigyelhető elmozdulás irányaira. A tanulmány második felében a meghatározó partnerekkel kialakított kapcsolatok tartalmi elemeit, a kapcsolatok jellemzőit és problémáit elemezzük részletesebben. Ennek a résznek az utolsó pontjában a fejlődő országokkal kialakított speciális fejlesztéspolitikai keretekről szólunk röviden.

Az ökológiai lábnyom ökonómiája

Örömmel és büszkeséggel adjuk közre a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpontjának első kötetét, amely az ökológiai lábnyomhoz kapcsolódó kutatásainkat foglalja össze. Az ökológiai lábnyomot lehet szeretni vagy kritizálni, de kevés kutató közömbös iránta. Jellemzően nagy lelkesedéssel vagy kritikai dühvel közelít hozzá a tudomány és a szakpolitika, és csak ritkán teszik fel azt a kérdést, hogy melyek azok a kérdések, amelyek jól megválaszolhatóak a segítségével, és melyek azok a kérdések, ahol alkalmazása sarlatánság vagy bűn. Lelkesedést és kritikát félretéve objektíven állíthatjuk, hogy az ökológiai lábnyom mind a laikusok között, mind pedig a tudományos világban terjed. Épp olyan népszerű a Google-on és Facebookon, mint a tudományos világban − A Web of Science-en vagy a Google-on végzett felméréseink azt mutatják, hogy míg több kompozit indikátor napja –HDI, ISEW GPI, ESI ¬− leáldozóban van, addig az ökológiai lábnyomra történő hivatkozások száma rendületlenül nő, még a legigényesebb, impakt faktoros tudományos közleményekben is. Ha többet nem is, de azt mindenképpen igazolja népszerűsége, hogy ez az indikátor „tud” valamit, amit az elődei nem tudtak, versenytársaihoz képest használhatóbbnak mutatkozott egyes problémák megválaszolására. Lehet tehát szeretni vagy nem szeretni, az igazi kérdés az, mely problémákat célszerű e mutató felhasználásával megközelíteni. E kötet reményeink szerint ebbe az irányba mutat. A kötet tanulmányainak túlnyomó része egy 1000 fős reprezentatív felmérés eredményeire támaszkodva mutatja be a magyar lakosság ökológiai lábnyomát, és annak összefüggéseit különböző gazdasági, társadalmi és pszichológiai tényezőkkel. Ezeket mintegy három elméleti fejezet fogja keretbe, melyek az ökológiai lábnyom elméletével és kritikájával, az energialábnyom csökkentése során tapasztalható visszapattanó hatással, illetve az ökológiai lábnyom−eltartóképesség dinamikájával foglalkoznak a Meadows-modellekből vett asszociációra támaszkodva. A kutatás „mellékterméke” egy ökológiai lábnyom kalkulátor, amely összhangban van a Global Footprint Network adataival és metodikájával, a reprezentatív felmérés eredményeire támaszkodva hoztuk létre, és konzisztens a KSH fogyasztási statisztika adataival is. Ebben a minőségében az országban egyedülálló.

A mérlegen kívüli tételek szerepének és megítélésének változása a magyar vállalatok működésében

Ebben a cikkben azt vizsgálom, hogy a hazai cégek életében milyen szerepet játszanak a mérlegen kívüli tételek, illetve a vállalati vezetők miként vélekednek az azok kezeléséhez kapcsolódó problémákról. Ehhez a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyben a világgal kutatási projektjeinek kérdőíves felméréseit használom. Mivel mind 2004-ben, mind 2009-ben végeztünk adatfelvételt, lehetőségünk van a változások dinamikájának nyomon követésére is. A „mérlegen kívüli tételek” kifejezés a szakirodalomban többféle értelemben is használatos: sokan például a tudáshoz kapcsolódó, a pénzügyi számvitel által nem mért javak (tehát eszközök) értékét nevezik így, míg például a pénzügyi intézmények kapcsán elsősorban a különféle feltételes kötelezettségvállalásokat (például garancia, kezesség), vagyis főként a kötelezettségeket fedi a fogalom. A következőkben a mérlegen kívüli tételek kifejezést a lehető legtágabb értelemben használom: minden olyan tényezőt így jelölök, amely (1) a vállalati értékre érdemi befolyással van, (2) a mérlegben nem vagy nem a valós üzleti értéken (vagyis üzleti érték szempontjából csak részben) szerepel, és (3) a vállalkozás képes az adott tényező értékét befolyásolni. Ez tehát azt jelenti, hogy egyaránt érthetünk alatta eszközöket és forrásokat is.

Készletgazdálkodás és visszutas logisztika

A modern gazdaság egyre inkább szembesül a természetes erőforrások beszűkülésével. A meg nem újuló erőforrások készleteinek csökkenése a gazdaság szereplőit arra kényszeríti, hogy korlátozottan rendelkezésre álló ásványi anyagokat megkímélje. Ez a koncepció vezet a fenntartható fejlődés vállalati gazdálkodásba történő átültetésének szükségességéhez. A dolgozat célja a környezettudatos anyag- és készletgazdálkodás matematikai modelljeinek vizsgálata. A környezettudatos anyag- és készletgazdálkodást a magyar szakirodalomban az utóbbi időben nevezik visszutas logisztikának, inverz logisztikának, de néha hulladékkezelési logisztikának is. A magyar szóhasználat tehát nem egységes a terület megnevezésére. Angol elnevezése azonban meglehetősen egységes: „reverse logistics”. E kifejezésnek legtalálóbb magyar megfelelője talán a visszutas, esetleg reverz logisztika. A jelenleg is használt inverz logisztika kifejezést azért nem javasolt használni, mert annak angolul az „inverse logistics” felel meg, amit csak nagyon szűk körben – főleg Japánban - használnak a nemzetközi irodalomban, ezért fordítási zavart okozhat. Európában és az Egyesült Államokban a „reverse logistics” terjedt el. Így a terület magyar elnevezését a dolgozatban visszutas logisztikának választom.

A piacorientáció hatása a vállalati versenyképességre = The Impact of Market Orientation on Competitiveness

A tanulmány a piacorientáció és a versenyképesség összefüggését elemzi egy átfogóbb koncepcionális modell keretében, amely a piacorientáció szervezeti előzményeire, a piacorientáció egyes dimenziói és a vállalati teljesítmény közötti kapcsolatra, valamint a környezetből származó bizonytalanság moderáló hatásaira fókuszál. Ahhoz, hogy növeljük a tanulmány érvényességét, az elemzés során olyan változókat kontrolláltunk, amelyekről úgy véltük, hogy a piacorientáció mellett szintén befolyásolhatják a vállalatok versenyképességét, mint például a vállalati stratégia, illetve néhány releváns vállalati jellemző. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a piacorientáció pozitív vagy semleges hatással van a vállalati versenyképesség különböző indikátoraira. Kutatásunk tehát nem támasztotta alá egyes, a válságidőszakokban készült tanulmányok következtetéseit, amely szerint gazdasági válság időszakában a piacorientáció gátolja a vállalatokat abban, hogy megfelelően reagáljanak a környezetben bekövetkezett változásokra. A piacorientáció eltérő dimenzióinak szerepe ugyanakkor átértékelődik a környezetből fakadó bizonytalanság egyes típusainak eltérő mértékű erősödésével. ----- Abstract: The study investigates the association between market orientation and corporate competitiveness in frame of a wider conceptual model that focuses on the organisational antecedents of market orientation, the relationship between the dimensions of market orientation and corporate performance and the moderating role of environmental uncertainty. To increase the validity of our study, we controlled other variables that had also been expected to influence competitiveness such as corporate strategy and some relevant characteristics of companies. Based on the results we can conclude that the effects of market orientation on the different indicators of competitiveness are either positive or neutral. Our research did not support the conclusions of previous studies which stated that in times of economic crisis market orientation inhibits companies to react to the changes of the environment in an appropriate way. The importance of the dimensions of market orientation however can change due to the diverse extent to which the different kinds of environmental uncertainty intensify.

A hazai vállalatok elektronikus beszerzés iránti nyitottsága = E-procurement Responsiveness of the Hungarian Companies’

A Versenyképesség Kutató Központ 2004-ben a „Versenyben a világgal 1995-97.” kutatási program és az 1999-es vállalati versenyképességi kérdőíves felmérés hagyományait folytatva, valamint azok tapasztalataira építve egy hároméves kutatási programot kezdett el „Versenyben a világgal 2004-2006 − Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból” címmel. A kérdőíves felmérés nyomán létrejött adatbázist elemeztük hasonló témában 2005-ben. A korábbi eredményeken okulva, a kérdőív-elemzés kiterjesztésével azt kívántuk felmérni, hogy az elektronikus beszerzés iránti nyitottság növekedett-e hazánkban, illetve milyen egyéb összefüggések fedezhetők fel a beszerzési szervezet, a beszerzés vállalati kapcsolatai, valamint az elektronikus beszerzés értelmezésében az egyes válaszadóknál. A kutatás továbbra is eltér a hagyományos megoldásoktól, azaz nem kívánja vizsgálni a hazai vállalati honlapok elterjedtségét, azonban a korábbiaktól eltérően több információ-technológiával kapcsolatos információt kíván a válaszadóktól. A cél, tehát belső vállalati folyamatok, vevő-szállító kapcsolatok, az informatikai háttér elektronikus beszerzéssel való kapcsolatának feltárása és következtetéseink levonása volt annak érdekében, hogy megtudjuk milyen hatékonyságnövelési lehetőséget hordoz az elektronikus beszerzés és a hazai információs társadalmi fejlettség figyelembe vételével mennyire nyitottak erre a beszerzők és a pályázók egyaránt. Az elektronikus beszerzés és versenyképesség kapcsolata különösen a 2000-es éves eleje óta foglalkoztatja a kutatókat. Vita az elektronikus beszerzés beszerzési költségre gyakorolt hatásában, valamint a kormányzati politika által gyakorolt hatás jellegében van, melyet a közbeszerzés mint speciálisan szabályozott beszerzési tevékenység és az e-beszerzés kapcsolatára fejt ki. A vállalatok versenyképességének és az elektronikus beszerzés folyamatosan bővülő és fejlődő eszközrendszerének kapcsolata azonban nem kérdéses, ezt kutatási eredményeink is megerősítik. _________ The Competitiveness Research Center based on the experience of the „ In Global Competition 1995-1997” research programme and continuing the company competitiveness survey (1999) has begun a three-year research programme with the following title: „In Global Competition 2004-2006” Our economic competitiveness, company point of view”. We had analyzed a database generated on the basis of a questionnaire survey with a similar theme in 2005. Drawing the lessons from earlier researches and expanding the questionnaire examination, we now seek to find out how far receptiveness to electronic procurement has increased in Hungary and what other relations can be observed in responses concerning the interpretation of procurement organizations, the corporate aspects of procurement and electronic procurement. The new research project continues to differ from traditional solutions insofar as it does not intend to examine the currency of corporate web pages, but, in contrast to earlier practice, it does want responders to provide information on IT technology. The objectives are thus to understand how electronic procurement relates to corporate processes, purchaser-supplier relations and IT base, and to see what opportunities of increasing efficiency there are in electronic procurement and how far procurers and bidders are open to this at the level of information society development in Hungary. Researchers have focused on the relation between electronic procurement and competitiveness since the early 2000s. What is debated is how electronic procurement influences procurement costs, and how government policies influence the relation between public procurement as a specially regulated procurement activity and electronic procurement. The relation between corporate competitiveness and the continually increasing means of electronic procurement is beyond doubt, evidenced by our research findings.

A szolgáltatások ellátási láncának speciális menedzsmentjellemzői (Management specialties of supply chain of services)

Az elmúlt évtizedekben a gazdálkodástudomány kitüntetett figyelemmel kísért két – mind a makrogazdaság, mind az egyes vállalatok működésének sikere szempontjából meghatározó fontosságú – jelenséget, egyrészt a szolgáltatásoknak a hagyományos termeléssel szembeni egyre erőteljesebb térnyerését, másrészt a fogyasztói érték teremtése szempontjából növekvő jelentőségű ellátási láncoknak, illetve azok menedzsmentjének kérdéskörét. Ugyanakkor igen kevés elemzés, de kevés leíró jellegű munka is született a két jelenséget és menedzsmentproblémát összekapcsoló területről, azaz a szolgáltatások ellátási láncáról, ezen ellátási láncok kezelésének speciális problémáiról. A szerzők cikkükben a szolgáltatások ellátási láncának és menedzsmentjének jellegzetességeit, a klasszikus terméket előállító ellátási láncokhoz viszonyított sajátosságait foglalják össze a nemzetközi szakirodalom alapján. Ennek során bemutatják, hogy az ún. tiszta szolgáltatások széles körben ismert jellemzői hatással vannak a szolgáltatások előállítását és értékesítését végző ellátási láncok működésére is. Ezek a hatások és specialitások megjelennek az ellátásilánc-menedzsment irodalmában kiemelten tárgyalt mindhárom problémakörben, rányomják tehát bélyegüket mind az ellátási lánc felépítésére, mind az ellátási láncban együttműködő partnerek kapcsolatának kezelésére és végül, de nem utolsósorban az ellátásilánc-menedzsment folyamatok kezelésére. _________ In the last decades scholars have paid a lot of attention to both service operation and supply chain management. There is still limited research on the overlapping field of theses two management areas, on service supply chain specialties. This article gives a structured overview on the latest research results on this topic. Doing so the paper would like to draw attention of the Hungarian researchers to this field and facilitate these empirical researches. As described in the paper traditional service specialties (intangibility, perishability, inseparability, heterogeneity and the importance of human capital) create special management problems concerning (i) the structure of these supply chains, (ii) their relationship management and (iii) the management of supply chain processes.

Biotechnológiai kockázatok és előnyök a médiában és a közönség körében: őssejtkutatás és őssejtkezelések

Az Egészségügyi Tudományos Tanács álláspontja szerint az orvostudományi kutatások közül a legígéretesebbek közé tartoznak az őssejtkutatások. Magyarországon jelenleg egyaránt folynak kutatások az őssejtek lehetséges orvosi felhasználásairól, illetve egyes betegségeknél terápiás eszközként is alkalmazzák a technológiát. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, miként jelennek meg sajtószövegekben az őssejt kutatásokkal és terápiás alkalmazásukkal kapcsolatos előnyök és kockázatok/hátrányok, valamint miként értelmezik az előnyöket és a hátrányokat a közönség tagjai. Vizsgáltuk azt is, hogy miként támaszkodnak a laikusok erőforrásként diskurzusaik során a médiatartalmakra. A kutatás során öt napilap tartalomelemzését és hét fókuszcsoportos beszélgetés elemzését végeztük el. A csoportokban elhangzó vélemények sok tekintetben tükrözték a médiumokban megjelenő domináns beállítást (framing) (gyógyítás = legfőbb előny, a terápia magas ára= legfőbb hátrány). Bár egyes résztvevők különböző analógiákat alkalmazva megfogalmaztak olyan lehetséges jövőbeni kockázatokat is, amelyek hiányoztak a média üzeneteiből, az is megfigyelhető volt, hogy sok szempont, amely hiányzott a médiából, a laikusok diskurzusaiból is kimaradt. Eredményeink tehát arra is rámutatnak, hogy a hírközlésben jelenlévő hiányok tükröződhetnek a közönség tagjainak diskurzusaiban.

Megújuló energiatermelés a fenntarthatóság szolgálatában

A megújuló energia termelés arányának növelése, ösztönzése egyre inkább előtérbe kerül napjainkban. A zöld energiák helyi energiaforrások, tehát az adott ország rendelkezik felettük, így növelik az ellátásbiztonságot, csökkentik a fosszilis energiahordozók importfüggőségét. Az energiatermelés környezetkímélőbb módját jelentik a hagyományos erőművekhez képest, ezáltal a globális felmelegedés elleni küzdelem lehetséges támogató eszközei. A megújuló energiatermelő technológiák terén az elmúlt évtizedekben elismerésre méltó műszaki fejlődés következett be. Új, innovatív iparágak épültek ki a kapacitások gyártására, a termelés kiszolgálására; és a zöld energia szektor jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő, versenyképesség növelő képességre tett szert. A zöld energia támogatott térnyerésének tehát számos oka van. Leggyakrabban a fosszilis energiahordozók kimerülése, ellátásbiztonsági kérdések, az energiatermelés káros környezeti hatásainak mérséklése és a zöld gazdaságfejlesztés hangzik el. Ez a három terület megfeleltethető a fenntartható fejlődés három pillérének (gazdaság-környezettársadalom), ugyanis az ellátásbiztonság leginkább gazdasági vetületű, a környezeti externáliák mérséklése szolgálja a környezeti szempontok érvényesítését, az új iparágak kiépítése, gazdaságélénkítés pedig az általa kiváltott munkahelyteremtő, vidékfejlesztő hatás következtében felfogható egyfajta társadalmi célkitűzésként is.

Kortárs szabadtérépítészeti alkotások akadálymentességének elemzése Budapest belvárosában

A témában végzett korábbi kutatásaink a budapesti nagyparkok (Margitsziget, Városliget, Népliget) akadálymentességét vizsgálták. Mostani tanulmányunkban olyan intenzív, urbánus szabadterek akadálymentességét kutatjuk, amelyek a közparkok célzott használatán túl a mindennapi élet színterei, és olyan közterületek, amelyek a közelmúltban újultak meg. Közterületek esetében akkor megfelelő és teljes körű az akadálymentesítés, ha a közterület mindenki számára hozzáférhető, és funkciói (közlekedés, pihenés, közszolgáltatások térbeni összekapcsolása) mindenki által biztonsággal és kényelmesen igénybe vehetők, azaz biztosítani tudja az egyenlő esélyű hozzáférést valamennyi használója számára. A komplex akadálymentesítésnek tehát teljes körűnek kell lennie, mind az egyéni használók, mind a terület közösségi funkciói tekintetében. Az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakítására és védelmére vonatkozó törvény szerint a közterület „közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. (…) Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.” A téma aktualitását alátámasztják a számadatok is: Magyarországon 1990-ben 368 000 volt a fogyatékkal élő személyek száma. Ez a szám 2001-re elérte az 577 000 főt, míg 2011-re 780 000-re nőtt (Fodor-Gál-Kemény, 2010), ami az ország lakosságának mintegy 7,8%-át jelenti. A fogyatékkal élők 46,3%-a mozgásszervi sérült, 14,4%-a gyengén látó vagy vak, 9,9%-a értelmi fogyatékos, 10,5%-a hallássérült vagy siket, 21,6%-a pedig halmozottan sérült személy.