32 resultados para Leontief
Resumo:
The basic matrixes method is suggested for the Leontief model analysis (LM) with some of its components indistinctly given. LM can be construed as a forecast task of product’s expenses-output on the basis of the known statistic information at indistinctly given several elements’ meanings of technological matrix, restriction vector and variables’ limits. Elements of technological matrix, right parts of restriction vector LM can occur as functions of some arguments. In this case the task’s dynamic analog occurs. LM essential complication lies in inclusion of variables restriction and criterion function in it.
Resumo:
A tanulmány a variációszámítás gazdasági alkalmazásaiból ismertet hármat. Mindhárom alkalmazás a Leontief-modellen alapszik. Az optimális pályák vizsgálata után arra keressük a választ, hogy az Euler–Lagrange-differenciálegyenlet rendszerrel kapott megoldások valóban optimális megoldásai-e a modelleknek. Arra a következtetésre jut a tanulmány, hogy csak pótlólagos közgazdasági feltételek bevezetésével határozhatók meg az optimális megoldások. Ugyanakkor a megfogalmazott feltételek segítségével az ismertetett modellek egy általánosabb keretbe illeszthetők. A tanulmány végső eredménye az, hogy mind a három modell optimális megoldása a Neumann-sugárnak felel meg. /===/ The study presents three economic applications of variation calculations. All three rely on the Leontief model. After examination of the optimal courses, an answer is sought to whether the solutions to the Euler–Lagrange differential equation system are really opti-mal solutions to the models. The study concludes that the optimal solutions can only be determined by introducing additional economic conditions. At the same time, the models presented can be fitted into a general framework with the help of the conditions outlined. The final conclusion of the study is that the optimal solution of all three models fits into the Neumann band.
Resumo:
The aim of the paper is to investigate the impact of recycling on the use of non-renewable resources in the economy. The paper tries to generalize the classical dynamic input–output model. In this regard we extend the standard Leontief model with the balance equation of recycled products, and we establish some properties of this augmented model. We investigate how recycling extends the availability of non-renewable natural resources for the next generations in an inter-industry framework. Supposing a balanced growth both for production and consumption, we examine the existence of the balanced growth path of this model and compare the results to the classical Leontief model. We try to answer the question whether recycling/reuse increases the growth possibility of an economy. Finally, we illustrate our results with a simple numerical example. Thus, we analyze a possible sustainable development of the economy on the basis of the product recovery management of industries.
Resumo:
A klasszikus felfogás szerint a tőkés gazdaságban bér- és a profitráta nagysága szabályozza a nemzeti jövedelem elosztását, és hosszú távú egyensúlyi értékük meghatározza a termékek egyensúlyi árát, a termelési árakat. Egy Leontief-gazdaságban, ahol nincs sem ikertermelés, sem technológia választék, a ráfordítási együtthatók A mátrixa négyzetes és termelési árak fogalma jól meghatározott. A termelési árak fogalmát Sraffa, illetve Neumann modellje alapján általánosítani lehet ikertermelés és technológiai választék esetére is. Sraffa a ricardói árak elemzésekor feltette, hogy egyaránt vannak bázis- és luxustermékek, ahol az előbbiek termelése nélkülözhetetlen bármely termék előállításához. Ezt a fogalmat általánosítva értelmezhetjük a marxi termelési árak esetén a létfenntartó és luxustermékeket, ahol az utóbbi termékek már valóban csak luxusfogyasztás tárgyát képezhetik. Luxustermékek esetén egy gazdaság dekomponálható, és az egyensúlyi profitráta és a termelési árak függnek attól, hogy termelnek-e luxustermékeket is, azok mely csoportjait, és milyen viszony van az egyes részgazdaságok profit- illetve növekedési potenciálja között. Dolgozatunkban a négyzetes mátrixok Gantmacher-féle kanonikus dekompozíciójából kiindulva bevezetjük a standard dekompozíció fogalmát, aminek alapján a luxustermékek egyszerűen beoszthatók olyan algazdaságokba, amelyek meghatározzák mind a termelési árak mellett lehetséges profitrátákat, mind a gazdaság eltérő növekedési ütemmel rendelkező stacionárius állapotait. Az új elemzési eszköz alapján új megvilágításba helyezhető Sraffa ún. standard árun nyugvó elemzése és a Marx–Neumann-féle modell alternatív megoldásainak Morishima és Bromek által adott jellemzése is.
Resumo:
A szerző a tisztán elméleti célokra kifejlesztett Neumann-modellt és a gyakorlati alkalmazások céljára kifejlesztett Leontief-modellt veti össze. A Neumann-modell és a Leontief-modell éves termelési periódust feltételező, zárt, stacionárius változatának hasonló matematikai struktúrája azt a feltételezést sugallja, hogy az utóbbi a Neumann-modell sajátos eseteként értelmezhető. Az egyes modellek közgazdasági tartalmát és feltevéseit részletesen kibontva és egymással összevetve a szerző megmutatja, hogy a fenti következtetés félrevezető, két merőben különböző modellről van szó, nem lehet az egyikből a másikat levezetni. Az ikertermelés és technológiai választék lehetősége a Neumann-modell elengedhetetlen feltevése, az éves termelési periódus feltevése pedig kizárja folyam jellegű kibocsátások explicit figyelembevételét. Mindezek feltevések ugyanakkor idegenek a Leontief-modelltől. A két modell valójában egy általánosabb állomány–folyam jellegű zárt, stacionárius modell sajátos esete, méghozzá azok folyamváltozókra redukált alakja. _____ The paper compares the basic assumptions and methodology of the Von Neumann model, developed for purely abstract theoretical purposes, and those of the Leontief model, designed originally for practical applications. Study of the similar mathematical structures of the Von Neumann model and the closed, stationary Leontief model, with a unit length of production period, often leads to the false conclusion that the latter is just a simplified version of the former. It is argued that the economic assumptions of the two models are quite different, which makes such an assertion unfounded. Technical choice and joint production are indispensable features of the Von Neumann model, and the assumption of unitary length of production period excludes the possibility of taking service flows explicitly into account. All these features are completely alien to the Leontief model, however. It is shown that the two models are in fact special cases of a more general stock-flow stationary model, reduced to forms containing only flow variables.
Resumo:
In 1966, Roy Geary, Director of the ESRI, noted “the absence of any kind of import and export statistics for regions is a grave lacuna” and further noted that if regional analyses were to be developed then regional Input-Output Tables must be put on the “regular statistical assembly line”. Forty-five years later, the lacuna lamented by Geary still exists and remains the most significant challenge to the construction of regional Input-Output Tables in Ireland. The continued paucity of sufficient regional data to compile effective regional Supply and Use and Input-Output Tables has retarded the capacity to construct sound regional economic models and provide a robust evidence base with which to formulate and assess regional policy. This study makes a first step towards addressing this gap by presenting the first set of fully integrated, symmetric, Supply and Use and domestic Input-Output Tables compiled for the NUTS 2 regions in Ireland: The Border, Midland and Western region and the Southern & Eastern region. These tables are general purpose in nature and are consistent fully with the official national Supply & Use and Input-Output Tables, and the regional accounts. The tables are constructed using a survey-based or bottom-up approach rather than employing modelling techniques, yielding more robust and credible tables. These tables are used to present a descriptive statistical analysis of the two administrative NUTS 2 regions in Ireland, drawing particular attention to the underlying structural differences of regional trade balances and composition of Gross Value Added in those regions. By deriving regional employment multipliers, Domestic Demand Employment matrices are constructed to quantify and illustrate the supply chain impact on employment. In the final part of the study, the predictive capability of the Input-Output framework is tested over two time periods. For both periods, the static Leontief production function assumptions are relaxed to allow for labour productivity. Comparative results from this experiment are presented.
Resumo:
This research analyses the importance of the training for the promotion of the social economy in two ways: 1) focusing on the characteristics of the educational offer of Social Economy and 2) analyzing its differences regarding to those studies from the Management, entrepreneurship, and innovations areas. To this aim, it is carried out as a first step a literature review of the contributions that study the relationships that can exist between the education and Economy. Then, being based on this previous analysis, we already center our research on the Social Economy sector and its relations with the education system. To get this objective, it has been developed a database that includes all the postgraduate titles related to the Economics area. Likewise, a questionnaire has been designed with the aim of characterize the training in social Economy. As a conclusion, it is obtained that the training in social economy in postgraduate studies in the Spanish Universities is very poor. On the other hand, there are significant differences between Social Economy degrees and Business Management, entrepreneurship and innovation degrees with regard to different aspects such as: values to transmit, competencies, skills, the way of understanding the Economy, etc. Based on these conclusions, different recommendations are proposed in order to promote and boost this other way of doing Economy through the training and education in postgraduate studies.
Resumo:
El desarrollo de modelos económicos lineales fue uno de los logros más signifi cativos en teoría económica en la Norteamérica de la posguerra. La programación lineal, desarrollada por George B. Dantzig (1947), los modelos de insumo producto de Wassily Leontief (1946) y la teoría de juegos de John. Von Neumann (1944) se constituyeron en tres ramas diferentes de la teoría económica lineal. Sus aplicaciones en variados campos del conocimiento, como la Economía y la Ciencia Política, y en actividades de gestión en la industria y en el gobierno son cada vez más signifi cativas. El objetivo principal de este trabajo es el de presentar un modelo práctico de los procesos de producción típicos de una fábrica o empresa que transforma insumos en productos. El modelo se desarrolla en el contexto y con los conceptos propios de la teoría de modelos económicos lineales, y el enfoque de la investigación de operaciones, también conocido como el de las ciencias de la administración.
Resumo:
En este artículo se presenta un modelo de crecimiento donde la función de producción es del tipo Leontief (1941), la tasa de ahorro es endógena y el crecimiento de largo plazo es explicado por cambio tecnológico sesgado. En este entorno se obtienen dos resultados: (i) si la participación de los factores reproducibles en el producto es suficientemente alta, en el largo plazo la economía presenta una senda de crecimiento balanceado; (ii) si, en cambio, la participación de los factores reproducibles es baja, en el largo plazo no hay crecimiento y la economía se comporta al estilo Harrod - Domar.
Resumo:
En este trabajo se modela matemáticamente la visión de Leontief sobre La Estructura del Desarrollo (Leontief, 1963). El modelo se utiliza para examinar la relación de los países desarrollados y subdesarrollados en los mercados mundiales. Se concluye que bajo ciertas condiciones, específicamente relacionadas con la diferencia en la diversificación económica de los países, el exceso de oferta laboral de los países subdesarrollados y las restricciones a la movilidad internacional del trabajo, el modelo genera una brecha en el ingreso real per cápita de los países; en estas condiciones, el teorema de la igualación de precio de los factores deja de ser aplicable. El modelo permite sustentar la necesidad de políticas económicas que promuevan la diversificación económica de los países menos desarrollados.
Resumo:
Este trabalho analisa o papel dos setores vinculados ao complexo agroindustrial no desenvolvimento econômico brasileiro, entre 1980 e 1998, através de seus encadeamentos sobre a produção e o emprego. Ele estuda, também, os efeitos da política agrícola do Governo brasileiro, no conjunto da economia, através dos índices de encadeamento da produção e do emprego. O ponto de partida deste estudo foram as tabelas de produção e de insumo das atividades econômicas de 1980, 1990 e 1998, fornecidas pelo IBGE. A partir dessas tabelas, foram determinadas as matrizes de relações intersetoriais do Brasil, para os anos referidos. A seguir, foram calculados os índices de encadeamento da produção e do emprego, a partir do modelo de Leontief e segundo as metodologias de Rasmussem e de Jones. O trabalho concluiu que os setores vinculados ao complexo agroindustrial continuam exercendo um importante papel no desenvolvimento econômico brasileiro, principalmente na geração de emprego, embora a política agrícola tenha se tornado desfavorável ao setor agrícola após 1990. Os impactos do complexo agroindustrial são mais importantes pelas compras do que pelas vendas, em razão da modernização do setor agropecuário, o que mostra mais uma vez que a agricultura continua sendo “o melhor cliente” do resto da economia.
Resumo:
Dois importantes aspectos atualmente tratados, com vistas ao aperfeiçoamento do Sistema de Contas Nacionais, dizem respeito à incorporação de uma contabilidade natural e ao estabelecimento de uma contabilidade social em tempos de trabalho. Esta pesquisa desenvolve uma metodologia de cálculo de tempos de trabalho direto (o equivalente trabalho), a partir das matrizes de Leontief. Analisa então algumas aplicações desse tipo de cálculo, inclusive para uma avaliação social do consumo de capital natural.
Resumo:
Fischer (1979) and Asako (1983) analyze the sign of the correlation between the growth rate of money and the rate of capital accumulation on the transition path. Both plug a CRRA utility (based on a Cobb-Douglas and a Leontief function, respectively) into Sidrauski's model - yet return contrasting results. The present analysis, by using a more general CES utility, presents both of those settings and conclusions as limiting cases, and generates economic gures more consistent with reality (for instance, the interest-rate elasticity of the money demands derived from those previous works is necessarily 1 and 0, respectively).